Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)
1983-11-06 / 307. szám
Dunántúlt napló 1983. november 6., vasárnap Egyéves a Lánc utcai rendelő A központi sterilizálóban fertőtlenítik a város rendelőinek a műszereit Lánc utcai rendelő néven is. merik és tartják nyilván Pécs legfiatalabb egészségügyi intézményét, pedig a Lánc utca tulajdonképpen már nincs is. A kora délutáni órákban egy-két beteg várakozik csupán egy-egy szakrendelő, vagy körzeti rendelő előtt. — Nem jó ez az egyenetlen betegeloszlós — mondja dr. Kérchy Mária, az Egyesített Egészségügyi Intézmények igaz. gató főorvosa. — A reggeli, délelőtti órákban hatalmas a tömeg, sokat kell a betegek- nek várakozni és az orvosok munkáját is kedvezőtlenül befolyásolja. Jó lenne, ha legalább a nyugdíjasok, és mind. azok, akik tehetik, ilyenkor délután jönnének. A Lánc utcai rendelőintézetet egy évvel ezelőtt adták át. Akkor rossz volt a fűtés, esőzéskor az ablakok beáztak. Az idei télre ezek a problémák megszűntek. A hőmérséklet valamennyi helyiségben kellemes, és az épület egy része ragyogó tiszta. — Reggel 7-től este 7-ig fo. lyamatosan szakellátást biztosítunk — tájékoztat az igazgató főorvos. Sebészeti, szemészeti, belgyógyászati, nőgyógyászati, ideggyógyászati, orthopédiai és fogászati szakrendelésen tudjuk fogadni a betegeket, és itt van az ezeket kiszolgáló laboratórium és röntgen. A rendelők berendezései korszerűek, sokoldalú vizsgálatokat tudnak végezni. — A Lánc utcában szervez- ték meg a felnőtt központi ügyeletet is. A régi körzetben egy orvos látta el ezt a felada. tot, és ha házhoz hívták, más nem maradt bent, csak az asz- szisztens. Most három orvos van ügyeletben, ha egy járja a területet, még maradnak ketten. Sajnos, egyre inkább elharapózott az a szokás, hogy az ügyeletre olyan panaszokkal is jönnek, ami nem ide tartozna. A rendelőintézet maga sterilizálja valamennyi rendelője számára az orvosi műszereket, fecskendőket, sőt a város másik két rendelőintézetét plusz a körzeti rendelőket is ők szolgálják ki. A központi sterilizáló a főépület mögötti szociális épület földszintjén van. A műszereket előkezelés után speciális csomagolóanyagba teszik, amiben 10 napig steril marad. Ezután kerülnek a sterilizáló berendezésekbe. Van gázfertőtlenítő, autokláv és hőlégfertőtlenítő. Az innen kikerült műszereket azonnal fóliába csomagolják, ami fél évig is megőrzi a sterilitást. A főépület földszintjén a bejárattól balra vannak a körzeti rendelők. Dr. Pataki Lászlótól, az utolsó beteg is elment, lejárt a rendelési ideje. — Hogy milyen ez a rendelő? Először elmondom, ami tetszik. Én sokáig voltam falusi orvos olyan helyen, ahol 30— 40 kilométerre volt a legközelebbi intézet. Egyedül kellett döntenem és cselekednem. Itt olyan háttér van, olyan orvosi gárda dolgozik különböző szak- rendeléseken, akikhez azonnal átirányíthatom a beteget, ha például vagy sebészeti, vagy egyéb szakterületre tartozó problémát sejtek. Természetesen az sem mindegy, hogy ez az épület nagyon szép. — Ám nem hallgathatom el, ami nem tetszik. Vagy nem ter_ veztek ide eredetileg általános orvosi körzeti rendelőket, vagy aki tervezte, nem tudta,, milyennek kellene lenni. A helyiségek méretei nem megfelelőek, Nincs a beteg számára vetkőző helyiség, ezzel sok idő kiesik, mert amig az egyik beteg öltözik-vetkőzik (különösen idősebbeknél ez nem kis idő), addig más valakivel lehetne foglalkozni. Az asszisztens itt készíti elő a fecskendőket, és ami a legzavaróbb a kis helyen, az asszisztenssel együtt, összezsúfolódva nem alakulhat ki bizalmas kapcsolat orvos és beteg között. így sokszor nem mond el olyanokat, — amit elmondana négyszemközt és ami esetleg a gyógyulást segítené elő. Megérkezik a váltótárs, dr. Nagy Jenő. Nem hallotta mit mondott a kollégája, szavai mégis csaknem megegyeztek vele. — Az orvostudományban egyre inkább előkerül, vagy legalábbis kellene, hogy előtérbe kerüljön a pszichoszomatikus kezelés is. Felismerték ugyanis, hogy az egyes betegségek tünetei mögött sokszor lelki probléma húzódik. Ilyen körülmények között nincs arra mód, hogy a beteg bizalmát megnyerjük, hogy megnyíljon előttünk. Én például reggel 7. kor kezdem a rendelést abban a szobában, ahol az éjszakai ügyeletet épp befejezték. Itt minden reggel leltárt készítenek, ez több mint fél óráig is eltart, ezalatt ki-bemászkálnak, és közben nekem beteggel kell foglalkozni. Azután itt van ebben a rendelőben az ügyeleti telefon. Az újságban csak ez a szám szerepel — a központ számát, a 14-455-öt csak kevesen ismerik. —1 Nagyon jó dolog, hogy kaptunk URH-berendezést, megkönnyíti az ügyelet munkáját. Csakhogy az ügyeleti szoJja az 5-ös számú, az adóvevő készülék az 1-es számú helyiségben van. Nem tudom, az ügyeletes hogy fogja a hívást meghallani öt szobával odébb. Az új rendelőintézet nagyon szép és korszerű, és valóban nagy minőségi változást jelentett a város eqészségügyi ellátottságában. Egyes szakrendeléseket rendkívül magas színvonalon tudják itt megoldani. De talán nem kellene figyelmen kívül hagyni, a körzeti orvosok munkáját érintő problémákat sem. Mint ahogy dr. Pataki László mondta: — Hálátlanságnak tűnik, hogy méltatlankodunk, mert ah. hoz képest, amilyen körülmények között ezelőtt rendeltünk, ez csodálatos. De ha már eny- nyi pénzt beleöltek, ha any- nyira korszerűt akartak, ilyen apróságokra is gondolni kellett volna .. . És talán arra a problémára is oda kellene figyelni, amit dr. Kérchy Mária mondott: — A lakosság hamar megszerette az új rendelőintézetet. Viszont a buszjárat, amelyikkel a Kertváros lakói tudják megközelíteni, csak óránként jár. Hiába próbálkoztunk, nem sikerült ebben változást elérni, mint ahogy abban sem, hogy az intézet előtti megállóban fedett váró legyen. Sarok Zsuzsa A sötétség nem takarékosság Uj megvilágításban a közvilágítás Csatát nyárt a nátriumlámpa 39000 kilométernyi kivilágított át A szakemberek mélyreható vizsgálataik nyomán megállapították, hogy nem hozta meg a kívánt eredményt az energiatakarékossági kényszer szülte féléjjeles közvilágítás. Elvben tehát már nem megoldás, hogy ahol a lámpatesten két fényforrás világít, az egyiket este, 10 és reggel 6 óra között kikapcsolják. Nem éri meg, mert az ilyen megoldás kivitelezése talán sose térül meg. Nem éri meg, mert a „sötétben” megszaporodtak a bűnesetek, a közúti közlekedési balesetek. Nem éri meg, mert lényegében olyan elenyésző mennyiségű elektromos energiát lehetett megtakarítani a kényszer- intézkedésekkel, ami a másik oldalon a korábbinál is nagyobb többletkiadással, erkölcsi kárral járt. Győzött tehát az észszerűség. 1.3 millió fényforrás A Magyar Elektrotechnikai Egyesület világítástechnikai szakbizottsága októberben Budapesten megrendezett kétnapos országos konferenciáján a szakemberek számba vették a közvilágítással kapcsolatos problémákat. Borkovics György, a DÉDÁSZ műszaki fejlesztési szakfőmérnöke részt vett a rendezvényen és előadást tartott a történelmi belvárosok és sétálóutcák környezetbe illő közvilágításáról. Tőle kértünk tájékoztatást a közvilágítás jelenével, jövőjével kapcsolatban.- Hazánkban az utóbbi két évtizedben 3,8 milliárd forintot költöttek a közvilágítás fejlesztésére. Jelenleg a majd 1.3 millió fényforrás energia- igénye 161 megawatt, ami az ország összes villamosenergiafelhasználásának mindössze 1,8 százalékát teszi ki. Ez lényegében alacsony érték, az országban üzemelő villamos- hálózatok vesztesége ennek öthatszorosát is eléri. A közvilágítás fogyasztásának csökkentése lényegében nem eredményez pozitív változást, a jelentéktelen összfogyasztás miatt.- A tanácskozáson milyennek értékelték a magyarországi közvilágítást?- Nagyon sok országgal összehasonlítva nincs szégyenkezni valónk. Hazánkban a belterületi, tehát a közvilágításra kötelezett úthálózat 48 000 kilométer, ebből 39 000 kilométernyi a kivilágított —de az sem mind korszerűen -, az úthálózat egyötöde sötét, örvendetes viszont, hogy a korszerű, a hagyományos izzónál ötször-hatszor nagyobb fényerejű és tízszer nagyobb élettartamú higanygőz- és a nagynyomású nátriumlámpák az elmúlt két évtizedben nagy mértékben tért nyertek. Ezek ma minden szempontból a legtöbbet tudók, tehát legtakarékosabbak, mert azonos energiafelhasználással többszörös a teljesítményük. — Mi a jó közvilágítás alap- követelménye? — A fényforrás magas fényhasznosítású, a lámpatest jó hatásfokú legyen és maradjon is, egyszerűen és olcsón lehessen karbantartani és a környezetet se károsítsa. Az új berendezés a második év után kezd elavulni, romlani, a tisztítás elmaradása nagymértékű hatásfokcsökkenést eredményez, tehát energiapazarlóvá válik. Ez adódhat a gyártmány hiányosságaiból és a hiányos karbantartásból. A tanácskozáson felvetődött, hogy a külföldi gyakorlat nyomón nálunk is célszerű lenne, hogy annak a kezébe kerüljön a karbantartás, aki beruház, üzemeltet és tulajdonosa is a közvilágításnak. Átgondolt, tervszerű közvilágítási tervezéssel léphetünk csak előre, és nem az ötletszerű megvalósítással. Az a jó, ha a megvilágítás alkalmazkodik az úthoz, a forgalomhoz, az igényekhez, illeszkedik a városképbe, tehát ha a közvilágítás az út tartozéka. A díszkivilágításról is az volt az egyöntetű vélemény, hogy szükséges, mert a látványosság igenis kifizetődő idegen- forgalmi vonzerő. — Előadásában mit mondott, milyen legyen a sétálóutcák közvilágítása? A sétálóutcák fényei — Szép, környezetbe illő, jó fényű, tegyen eleget a közvilágítás alapvető követelményeinek. Egyre több városban, így Pécsett is a sétálóutcák védett területet jelentenek a gyalogosoknak az autóáradat elől, ahol sétálni, nézelődni és megpihenni is lehet. Az ilyen utcák bútora, a növényzet, a pad, a szék és a lámpa, mely lehet falikaros, oszlopos és végső esetben átfeszített, de mindenképpen legyen összhangban az utca képével. A fény biztosítson jó látási viszonyokat, hogy ne csak alakot, de az arcvonásokat is fel lehessen ismerni. A fény színe kellemes, barátságos legyen, ne vakítson, ne kápráztasson, a lakókat se zavarja. — A Sallai utca újszerű Budapest. Sétálóutca-világítás a Várban. megvilágítása már hároméves. Hol várható ahhoz hasonló? — A Sallai utca esetében érdemes megemlíteni, hogy a nagynyomású nátriumlámpák közül még egyetlen egy sem égett ki. (Ha nem világit, az a biztosíték hibája.) Az Egyesült Izzó új termékével csatát nyert, a belvárosba ilyen lámpákat tervezünk. A tanács és a DÉDÁSZ anyagi fedezetével várhatóan decemberben kigyulladnak a falikarokon elhelyezett nátriumlámpák a Zrínyi és a Mátyás király utcában. A sétálóutca programjába tervezzük a Kossuth Lajos utca — a Sallai utcaihoz hasonló, esetleg falikaros —, a Kazinczy, a Zetkin Klára és a Nagy Flórián utca falikaros megvilágítását. Készülnek a Jókai tér és köz, a Geisler Eta és a Munkácsy utca tervei, a történelmi belváros más utcáiban is hasonló közvilágítást tartanánk ideálisnak. Mindez természetesen a tanács pénzügyi lehetőségeitől függ. — Milyen más korszerűsítések várhatók Pécsett? Pécsi tervek — A Bem utcában az átfeszítés helyett falikaros közvilágítás lesz. Idén elkészül az északi érintő út közvilágítása. A DÉDÁSZ saját erőből újította fel Újmecsekalja nyugati részének közvilágítását, a fénycsöveket higanygőzlámpák, a betonoszlopokat új tartó- szerkezetek váltották fel, ezt a felújítást végrehajtjuk az egész városrészen. Tanácsi segítséggel a hetedik ötéves tervidőszak végéig szeretnénk felszámolni a hagyományos izzás és a fénycsöves közvilágítást. Murányi László Sétálóutca-világítás Párizsban. Borkovits György felvételei.
