Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)
1983-11-06 / 307. szám
1983. november 6., vasárnap Dunántúlt napló 3 Nemzetiségi politikánkról, feladatainkról A lenini elveknek megfelelően Közismert, hogy megyénkben' jelentős számban élnek németek, délszlávok, fontos szerepük van — országosan is — a nemzetiségi politika megvalósításában. Természetes, hogy az MSZMP Baranya megyei Bizottsága is rendszeresen foglalkozik helyzetükkel, örömeikkel, gondjaikkal, az előrehaladásukat szolgáló feladatokkal. írta: Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára Napjainkban ezt még hangsúlyozottabbá teszi, hogy a közeljövőben kongresszuson összegezik a nemzetiségi szövetségek az elmúlt öt év eredményeit, s várhatóan meghatározzák — hosszabb időre — feladataikat. Nemrégiben pártbizottságunk testületi ülésén vitatta meg a Baranyában élő nemzetiségek helyzetéről, a nemzetiségi politika megvalósításának gyakorlatáról szóló jelentést és Ál- /ásfog/a/ás-ban rögzítette a következő évek tennivalóit. vívmánya a nemzetiségiek helyzetében történt kedvező változások. A politikai irányvonal ezen a téren is egyértelmű, világos. Ennek alapján itt, megyénkben is folyamatosan fejlődött mind térben, mind minőségben a nemzetiségi politika. A kiteljesedés szellemében sohasem csupán művelődéspolitikai kérdésként kezeltük. A mi felfogásunk szerint ez politikai, gazdasági, településfejlesztési feladatokat is tartalmaz. Jelenti a demokratizmus egészének fejlődését, a társadalmi élet számos területével összefüggő feladatok megoldásának sokaságát. Ebből következően össztársadalmi jellegét biztosítja, hogy gyakorlati megvalósítása nemcsak a pártszervezetek, hanem valamennyi szövetségesünk, a tanácsok, a társadalmi és gazdasági szervezetek, más intézmények feladatát jelenti. Együtt a közös célért A teendők természetesen nem hárulnak csak a magyar lakosságra. Megállapíthatjuk, hogy a Baranyában élő nemzetiségiek is aktív részesei a fejlődési folyamatnak az élet minden területén. A mi nemzetiségeink társadalmunk mindennapjait élő emberek. Politikánkat — beleértve a nemzetiségit is — csakis velük együtt, a közös célért, közösen dolgozva érvényesíthetjük. Az ezzel összefüggő megyei teendőket közösen fogalmaztuk meg, mert véleményt mondott és számos hasznosítandó javaslatot tett — többek között — sok baranyai német és szerb-horvát értelmiségi, termelőszövetkezeti dolgozó és munkás a pártbizottság elé kerülő jelentés készítése során. Az előbbiek is bizonyítják, hogy nemzetiségeink egyenjogúsága az életben, a hétköznapokban gyökerezik, bármikor és bárhol tettenérhető. Ennek megállapítása mellett kell látnunk, hogy a nemzetiségiek egyenjogúságának biztosítására még a korábbinál is nagyobb figyelmet szükséges fordítani. Annál inkább fontos ez, mert kisebbségi létük, a közelmúlt történelme, a történelmi emlékezetük következtében általában érzékenyebben 'reagálnak az eseményekre. Az éleződő nemzetközi helyzet, más országok nemzetiségi politikáA Mecseknádasdi német tájházban Cseri László felvételei Pártbizottságunk megállapította, hogy a nemzetiségi politika megyei gyakorlata megfelel a lenini elveknek és az elmúlt évtizedekben új elemekkel gazdagodva, jól igazodott a változó körülményekhez. Érvényesül a nemzetiségi lakosság egyenjogúsága. Ez a társadalmi tervezés, a döntések során is figyelmet kap. A németek, horvátok, szerbek egyetértenek pártunk politikájá. val, megvalósításában a magyarokkal baráti, harmonikus együttműködésben, aktívan részt vállalnak. A nemzetiségi politika elveinek következetes, gyakorlati érvényesítése minden baranyai állampolgár ügye. Érdekében a párt-, a tanácsi és a társadalmi szervek az elmúlt években számos intézkedést tettek. Eredményeként a nemzetiségi lakosság arányának megfelelően egyre aktívabban vesz részt a különböző társadalmi fórumok munkájában, jobban él a demokrácia adta lehetőségekkel. Javul a nyelvhasználat egyenjogúsága. Nőtt az érdeklődése, igénye anyanyelve és kultúrája iránt, bár ebben még vannak kihasználatlan lehetőségei. Szemléletes bizonyítéka az elmúlt évek fejlődésének, hogy a megye 73 településén található két-, illetve több nyelvű helységnévtábla. A közintézDélszláv tájház Atán ményekre helyezett nemzetiségi feliratok száma is folyamatosan nő. A nemzetiségiek életszínvonala, munka, és életkörülményei nem térnek el az azonos szerepkörű településeken élő magyar lakosságétól. Joggal mondhatjuk: közösek örömeink, eredményeink, feladataink — s természetesen a gondjaink is. Jelentősen bővült a nemzetiségi óvodai hálózat és a közoktatás. Német és horvát-szerb gimnáziumi osztályokban is folyik kétnyelvű oktatás, a német és a szerb-horvát szakközépiskolai óvónőképzés. Német nemzetiségű diákotthon épült Bolyban és korszerűsítettük a dél-szlávok pécsi diákotthonát. Tovább fejlődött a nemzetiségi közművelődés. A megyei tömegkommunikációs eszközök súlyának megfelelően, rendszeresen foglalkoznak a nemzetiségiekkel. A Magyar Rádió Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztősége, a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója ma már nemcsak a Dél-Dunántúlon élő németeknek, horvátoknak és szerbeknek sugároz rendszeresen műsort, hanem az egész ország számára. Valamennyiünk feladata A nemzetiségi téma az ideológiai munka egyik igen lényeges tényezője is. Különösen az utóbbi években, amióta megélénkült az érdeklődés nemzeti múltunk iránt. Sokakat foglalkoztat a „történelmi Magyarország" nemzetiségi helyzete, a külföldön élő magyarok sorsa, körülményei. Többen érdeklődnek — első-, sorban külföldön — a velünk együtt élő nemzetiségek közelmúlt történelme iránt. A határainkon kívül élő magyarság életét egyre gyakrabban összehasonlítják a nálunk élő nemzetiségi lakosság helyzetével. Mindezek a bonyolult kérdésben való jobb eligazodást, az elméleti, a politikai tisztánlátást teszik szükségessé. A kérdés tehát különösen időszerű. Amikor a nemzetiségi politika megyei helyzetéről szólunk, bátran hangsúlyozhatjuk, hogy ennek eredményei jelentősek. A párt általános politikájának jónak esetleges hibái, a nehezebb gazdasági viszonyok, a helybeli problémák bizalmatlanságot kelthetnek bennük. Kötelességünk annak naponkénti, tettekben megnyilvánuló bizonyítása, hogy egyenrangú állampolgárai a Magyar Nép- köztársaságnak! Tehát még nagyobb politikai érzékenységet, gondosságot igényel a sajátos nemzetiségi, elsősorban kulturális igények felszínre hozatala. Ebben jócskán van még mit tennünk! Az igények felismerése Előfordul, hogy helyi szervek, intézmények vezetői — rosszul értelmezve a nemzetiségiek beilleszkedését, igényeikről való hallgatást — azt a következtetést vonják le, hogy nincs ilyen igény. A pártbizottsági Állásfoglalás egyértelműen megfogalmazza azt az elvet, hogy az igények és szükségletek felismerésének hiánya, netán elhallgatása nem adhat felmentést a nemzetiségiek helyzetét, kultúrájuk megőrzését célzó intézkedések elmulasztására. Politikai munkánknak azonos fontosságú két fő területe van. Az egyik a nemzeti lakosság igényének felkeltése: nemzeti hovatartozásának, anyanyelvi és más kulturális hagyományainak megőrzése iránt. A másik e szükségletek, az igények és a lehetőségeknek megfelelő kielégítése. A megyei tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzetiségi anyanyelv magyarral kevert használata, de akár még teljes elhagyása sem jelenti feltétlenül az illető elszakadását nemzetiségétől. Megtartják igen erős érdeklődésüket nemzetiségük dalai, táncai, szokásai, egyszóval népi hagyományai iránt, ezeket szeretettel őrzik. Szívesen veszik, ha a közösség, amelyben élnek, megerősíti őket egy hagyományőrző törekvésükben. Politikánk maradéktalan érvényesítése Baranya megyében, az ország többi német és szerb-horvát lakosához hasonlóan, szinte kizárólag szórványokban élnek a nemzetiségiek. Társadalmunk nyíltabbá válása, oz urbanizáció, a zárt falusi közösségek felbomlása a spontán beolvadás irányába hat. Ezt a társadalmi folyamatot tudomásul kell vennünk, ez világszerte általános jelenség. Mindezek ismerete mellett valliuk, hogy e folyamatot gyorsítani .nem szabad. A legjobb indulaté siettetés is mérhetetlen károkat okozna, jogos ellenállást váltana ki. Tehát elvetjük az erőltetett asszimilációt, de nem tudjuk akadályozni azt a folyamatot sem, hogy a nemzetiségiek — akárcsak a magyarok — városba mennek, megszűnnek a régebben kialakult közösségek, s lazul a nemzetiségi együttélés régebbi formája. Célunk, hogy az új körülmények között is megtaláljuk a módját, hogy folyamatosan ápolják ne/nzetiségi hagyományaikat, kultúrájukat. Ügy véljük, itt is az segít, ha maradéktalanul megvalósítják a nemzetiségi politikánkat. Pártbizottságunk ülésén is hangsúlyt kapott, hogy az itt élő szerbek, horvátok, németek tudatosan vállalják a szocialista magyar haza szerete- tét, az ezzel járó kötelezettségeket, aktív résztvevői építő munkánknak. Közösségvállalás ez a magyar lakossággal — anélkül, hogy feladnák a nemzetiségüket. Sőt, ilyen körülmények között kiteljesedhetnek azok a lehetőségek, amelyek a nemzetiségi lét ápolását a változó viszonyok mellett teszik lehetővé. Ez tehát azt jelenti, hogy az integráció a nemzeti egység irányába hat, s asszimiláció nélkül is megvalósulhat. A szocializmus építése során az ipar fejlődésével, a zárt falusi közösségek felbomlásával, az urbanizációval, a nemzetiségi nyelvhasználat csökken. A nemzetiségi családokban is gyengül az anyanyelv használata, a gyerekek rosz- szul tanulják meg azt a nyelvet, amit a szülők, s főleg a nagyszülők jól beszélnek. Gondunk, hogy a nemzetiségi nyelvoktatás hálózata még erőtlenül hat e folyamat ellenében. Kevés az anyanyelvű óvodai foglalkozás. Nem kedvező a nemzetiségi pedagógusok szak- párosítása. Ezért különös fontosságot tulajdonítunk a nyelvoktatás ügyének, az anyanyelv továbbélése elősegítésének. Ez az el- köve4kező időszak egyik kiemelkedő feladatát jelenti. Amikor a politikai szerveket, vagy c gazdasági egységeket az olyan légkör megteremtésére ösztönözzük, amelyben természetes a nemzetiségi anyanyelven való megnyilvánulás, névhasználat és más megnyilatkozás, a politikánk legalapvetőbb elveinek erősítését érjük el. Természetesen igényeljük nemzetiségi családok nyelvtanító segítségét is. A tennivalókról Nemzetiségi politikánknak a lenini elvek és eddigi sikeres gyakorlatunk szilárd alapot ad. A jövőben is ennek megfelelően akarunk dolgozni. A további eredmények érdekében a nemzetiségi politikát pártunk általános és szövetségi politikája részeként kezeljük. Kialakítása, megvalósítása során mindig figyelembe vesszük a szocialista nemzetköziség érdekét, gyakorlatát. Valljuk, hogy a nemzetiségek a híd szerepét tölthetik be a különböző országok között, s megyénkben ennek érdekében folyamatosan kell tevékenykednünk. Továbbra is fontos az egészséges nemzeti öntudat fejlesztése, az integráció előrevitele, a szocialista hazánkhoz való kötődés, az építőmunkában való aktív részvétel erősítése. Joggal hangsúlyozza az Állásfoglalás, hogy a törvényekbe rögzített elvek, jogok .és kötelességek mind teljesebben érvényesüljenek a gyakorlatban. Politikai munkánkban abból indulunk ki, hogy a németek, horvátok és szerbek annál jobban azonosulnak a szocializmussal, minél inkább biztosítva látják a nemzetiségi politika megvalósítását. Jelentős eredményeket értünk el a nemzetiségiek kultúrájának fejlesztésében. Erre alapozva mindenekelőtt a nemzetiségi nyelv ápolása, fejlesztése a feladat. Jobban meg kell ismertetnünk megyénk minden állampolgárával e politikát, eredményeit, feladatait, s gondjait is. Karoljuk fel a helyes kezdeményezéseket, s ha kell, lépjünk fel — javító szándékkal — a nemzetiségi kérdés megítélésében jelentkező helytelen nézetekkel szemben. A feladatok megoldásának döntő feltétele, hogy a párt-, állami és társadalmi szervek a maguk területén a jövőben is rendszeresen kísérjék figyelemmel, segítsék, ellenőrizzék g nemzetiségi politika alakulását.
