Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)
1983-11-26 / 326. szám
Szóvá tettük Mint minden hónapban most is visszatérünk azokra a témákra, kérdésekre, amelyeket korábban szóvá tettünk: kezdjük összeállításunkat azokkal a javaslatokkal, amelyekre kedvező választ adhatunk olvasóinknak. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a pécsi mentősök taxisok tájékozódását főként Lvov-Kertváros legújabb részein megnehezíti az új utcákat, lakóházakat feltüntető térkép hiánya. — Nos: elkészült a térkép, amelyen mór jélzik a rövidesen átadandó, vagy épülő 'házakat is, így később csak vastagabb vonallal kell kiegészíteni a változásokat. Jó megoldás, 'hogy nyíllal jelzik az utcák számozásának irányát is. nem tévednek el az autósok a kanyargós utcákon, a háztömbök között. Egyelőre húsz térképet készíttetett a városi tanács, de később szükség esetén fénymásolással nagyobb mennyiséget is kiadhatnak. Az első húsz tér. képből a mentők, tűzoltók, rendőrség, és a Volán taxisok kaptak. Jó hírünk van a pécsi Hajnóczy út lakóinak is. A DE. DÁSZ egy hete befejezte a közvilágítás korszerűsítését: 1800 méteres szakaszon cserélték ki az elhasználódott kábelt és a szabvány elírásoknak is megfelelő lámpaoszlopokat állítottak fel. A DÉDÁSZ saját fejlesztési pénzéből két és fél millió forintot költött a felújításra. A rekonstrukciós munkák kapcsán legutóbb azt kérték a Haj. nóczy útiak, hogy hagyják meg a régi lámpaoszlopokat, azokat megszokták és úgy érzik, jobban illenek az út hangulatához, mint az új, magasabb oszlopok. Ez a kívánságuk nem teljesíthető, húszévesek voltak már a lámpák, a legtöbb már annyira korrodálódott, hogy magától ki. dőft — javítani tehát nem lehet. A gyártásukat pedig már beszüntették, mert nem felelnek meg azoknak a követelményeknek, amelyeket egy nagyforgalmú úttesten a köz. világítástól elvárnak. Hadd mondjunk, ha csak részben is, de kedvező hírt a Páfrány utca környékén lakóknak, akik számtalanszor panaszkodtak a házak között) belső tömbben a sötétség miatt: a DÉDASZ pécsi kiren. deltsége saját pénzeszközeiből felújította a terület egyik áramkörét, félmillió forintot költött a kábelek és az oszlopok cseréjére. A másik áramkört pedig jövőre újítják fel s végleg megoldják ezen a parkos területen a közvilágítást. Szóvá tettük, csúszik, balesetveszélyes az autóbuszok padozata, mert sofőrök motorolajjal tisztítják. — Nehéz azonban emiatt egyértelműen elmarasztalni az autóbuszvezetőket, tudva azt hogy a pécsi Volánnál nagy gondot fordítanak a kocsik tisztaságára, külső megjelenésére. A Volán munkatársainak rendszerete. tét bizonyítja a rendszeres takarítás, aminek az egyik legegyszerűbb módja ez a motorolajos tisztítás. Vékony réteget von a gumipadozatra, s szinte taszítja ' a szennyeződést. Jogos panasz viszont az, hogy balesetveszélyes, ezért is adott ki üzemigazgatóságainak körlevelet, a 12-es Volán, hagyjanak fel e helytelen gyakorlattal. A körlevél után ellenőrizték is a garázsszolgálatban a buszokat, s azt tapasztalták — bizonyára azóta olvasóink is észrevették —, foganatja volt a figye'meztetés. nek. Sajnos nincsenek olyan tisztítószerek, takarítógépek amelyek megkönnyítenék a buszok rendbentartását. Egyet azért hadd jegyezzünk meg: a lehető legegyszerűbb módja az autóbuszok tisztán, tartásának, ha m; utasok is közreműködünk .. . Hónapok óta érdeklődnek olvasóink azok után a kupicák után, amelyeket a Pécsi Ipari Vásáron mutatott be a Zsolnay Porcelángyár. Sajnos eddig csak ígéreteket továbbíthattunk, majd szeptemberben, majd óktóberben. Most újabb ígéretet közvetíthetünk csupán. Legfrissebb információink szerint karácsony előtt kaphatók lesznek ezek a kupicák, méghozzá a gyár Eosin boltjában, amely akkor már új helyén, a Bajcsy-Zsilinszky úton fogadja vásárlóit. Szóvá tettük, hogy kellemetlen meglepetést okoztak a vásárlóknak a Gastrofol ételek, legalábbis azoknak, akik a doboz útmutatása szerint melegítették - zacskóval együtt vízbe tették -, mert a forraláskor kilyukadt a zacskó, kifolyt az étel. Az elmúlt hónapokban ugyan nem érkezett panasz ez ügyben, mégis érdemes visszatérni az esetre néhány mondatban. Más-más információt kaptunk ugyanis Pécsett és Leninvárosban. A pécsi Gastrofol üzemnek a lenin- vórosi Tiszai Vegyi Kombinát küldi a Biafol márkanevű zacskókat, amelyeket egy éve kísérletezett ki a gyár polipropilénből, hazai alapanyaggal helyettesítve az eddig Nyugatról behozott celofánt. Pécsett megtudtuk, hogy a nyár végén gond volt az első szériával, ám a jelzésekre a TVK újabb kísérletek nyomán kijavította a hibát, azóta nincs gond a zacskókkal. Simon Péter, a TVK műanyag gyárának igazgatója megígérte, hogy felveszi a kapcsolatot a pécsiekkel, megbeszélik a problémákat, s az eredményről november végén, december elején értesítjük olvasóinkat. G. M. „A pécsi belvárosi rekonstrukció sorsa sűrűsödik...” Üresen várakozó házak És közben elavulnak a felújítás tervezett költségei A pécsi Sétatér egykori vízesésének helyén jövőre talán eltűnik a „fekete doboz”! több, hogy el fog tűnni a pé1980 október derekán — tehát éppen három esztendeje — „Belvárosi kérdőjelek" felcímű írásunk főcímében feltettük a kérdést: „Mi lesz a magántulajdonú házakkal?" s ezzel a mondattal vezettük be: „A pécsi belvárosi rekonstrukció sorsa sűrűsödik a Sallai utca 52. számú ház tanulságos történetében." Aztán röviden össze is foglaltuk ezt a történetet, aminek a lényege, hogy évek óta húzódik a vegyestulajdonú ház esedékes felújítása, mert a város és a résztulajdonosok nem tudnak megegyezni. A SaHai utca 52. most is — még mindig! — téma. Októberben (!) állított össze a tanács építési és közlekedési osztálya egy helyzetfelmérést — az 1983 második félévi helyzet alapján — a belvárosi rekonstrukció és a felújítási munkák helyzetéről. Ebben van egy kilenc tételből álló rész, ezzel a felvezető mondattal: „Az 1984—85. évi címjegyzék alábbi épületei konkrét döntéseket igényelnek." A második tétel a Sallai utca 52.! Mit is írnak róla? „A tanács és a tulajdonosok között egyezség nem jött létre, a vegyestulajdonú épület kisajátitási eljárásának a megindításához a szükséges fedezet biztosítandó". A ház a belváros belső peremén van, ott, ahol a hajdani Szigeti kapu némi maradványát rejti a föld. A kapunyílást ideiglenes, deszkákból összerótt kapu és két lakat zárja, a ház maga üres, csak a Kolumbia presszó működik még benne. És voltaképpen — hadd utaljunk vissza három év előtti írásunkra — ma is benne sűrűsödik a belvárosi rekonstrukció sorsa. Mert az említett tételek másik nyolca is a Sallai utca 52- höz ,hasonlóan üres, és várja, mi lesz a sorsa. Valóban, mi lesz a sorsuk? Nézzünk meg közülük néhányat közelebbről. A Sallai utca 52-röl hallottakhoz tegyük hozzá: az egyezség az egyik, külföldön élő résztulajdonos akadékoskodása miatt nem jött létre; viszont ahhoz, hogy a házban az Országos Építésügyi Szabályzat ban foglaltaknak megfelelő lakásokat lehessen kialakítani (mert a maiak nem olyanok!), ahhoz az egész háznak állami tulajdonba kell kerülnie. A felújítás terve egyébként háromévesnél öregebb — azt is fel kellene már újítani. A Sallai utca 24-röl (és a vele szomszédos 22-ről) ez év tavaszán írtunk, amikor óvatos bontogatással elkezdték a felújítást, ami aztán le is állt bizonyos tervmódosítási szükségesség miatt. Akkor még úgy volt, hogy a házat a Hunor Kesztyűgyár fogja felújítani és ott kesztyűmúzeumot rendez be. Ma meg úgy van, hogy a Kesztyűgyár visszalépett, tehát nincs partner a felújításhoz. De hogyan lesz? És főleg: mikor? Mert a ház így csak tovább romlik, egyre csökkennek a félújítás esélyei és mind fenyegecsi épületek fejlődéstörténetének ez a ma már egyetlen láncszeme. A Sallai utca 22. is régóta áll már üresen. Itt az utcafronton a Herbária nyitna új gyógynövény-szaküzletet, az udvaron további három üzletet alakíthatnának ki, az emeleten lakások lennének, s a két szomszédház egybenyíló udvarából indulna a Geisíer Eta utca felé a tervezett hangulatos átjáró. Csupa feltételes mód. Miért? A felújítást külföldi munkavállalókra bíznák, ez valamivel drágább lenne — természetesen azon az áron, hogy jóval hamarabb készülne el. A Herbária pedig habozik .. . Hónapok óta palánk takarja a Széchenyi tér 2. számú házat, mögötte a falon látni a falkutatás nyomait. Azt még a tavasszal megírtuk, hogy az emeleten a belső falkutatás során két egymás feletti rétegben freskót találtak a 18. század végéről és a 19. század elejéről. Egyebek közt emiatt is áll minden. Mert az Országos Műemléki Felügyelőség — nagyon helyesen — a három festett helyiség egységes fel- használását írja elő. Az Amfora Kereskedelmi Vállalat hajolandó lenne ott bemutatótermet létesíteni, de az tisztázatlan, hogy ki viselje a falfestmények restaurálásának a költségét. Az Amfora május óta gondolkodik. Amíg véglegesen nem tisztázódik a felhasználás módja, nem kezdhetik a munkát (hiszen felmerülhet egy áttervezés szükségessége is), az OMF viszont — végezvén az Elefántos házzal — már dolgozna itt. Régi téma a Munkácsy Mihály utca 8. is. Évekkel ezelőtt ennek a háznak az udvarán bukkantak az egykori domonkosrendi templom és kolostor maradványaira. Magát az épületet is megkutatták, s azóta — legalább két éve — csend honol itt is. Úgy tervezték: itt hozzák létre azt az építőipari oktatóbázist, ahol a belvárosi rekonstrukcióhoz szükséges szakmai ismeretekkel vértezik fel a szakmunkásokat (amire itt vagy másutt mindenképpen nagy szükség van!). Az ÉVM most hallgat a korábbi támogatási ígéretéről, a közreműködésre korábban kész vállalatok is visszaléptek. Akkor mi legyen itt? Újra lakások? Hát bizony, itt is dönteni kellene már! A Felsőmalom utca 10-zel kapcsolatban egyszer régen úgy volt, hogy ott lesz a PMSC klubja. Most viszont úgy van, hogy a TIT nyelvi laboratóriumot hozna létre, amire — úgy tudjuk — igen erős az óhaja, de annál kevesebb a pénze. S ráadásul három hónapja hallgat. így aztán nem tudni, mi legyen. A továbblépés egyik gondja itt is az, ami több mű- emléki-műemlékjellegű épület felújításánál gúzsboköti a hatóság kezét: 30 százaléknál nagyobb bontási arány várható, ezt pedig nem lehet már lakóház-felújítási keretből fedezni. Mivel visszatérő akadályozó tényezőről van szó, megfontolandó: nem kellene-e e tárgyban mégis felmentést kérni a minisztériumtól. Hátha lendítene ez is egyet a lassan folyó rekonstrukción. Végezetül nézzük a Rákóczi út 5—7. számú épületegyüttest, azaz a volt tűzoltólaktanyát. Ezt a város — a szükséges statikai megerősítések után — átmeneti üzletek céljára akarta felhasználni, s erre megvolt már az elosztási terv is. Csakhogy az ideirányítottak egy része időközben másutt jutott átmeneti helyiséghez, a PM. Ellenőrzési Főigazgatósága és a Népi Ellenőrzési Bizottság pedig megkérdőjelezte a munkáknak a felújítási alapból történő finanszírozását. Most itt is áll minden. Csak a PIK alakította ki a saját irodáit. Hát itt tartunk! Egyik-másik háznál hosszú évek vesztek el — tehetetlenség, tétovaság, külső szervek habozása, határozatlansága miatt, s közben csendesen, de biztosan elavultak a korábban tervezett felújítási költségek. Aggasztó dolog ez! Félő, hogy — ha csak idejében nem intézkednek kemény kézzel — ilyen dolgokon fékeződhet le a belvárosi rekonstrukció. Hársfai István Lvov-Kertvárosban mindenütt ott a nagyközösségi antennarendszer Elkezdődött a kábelrekonstrukció Fejlesztés az új lakóterületeken, a Szigeti városrészben és Meszesen Ismét lejárt néhány pécsi utca NKR-bekötésének határideje. Megépítették az új vezetékeket? Hol dolgoznak a következő időszakban? — e kérdésekkel kerestük meg Torma Tamást, a PIK antenna- szerelő-üzemének vezetőjét. Legutóbb a kertvárosi Gyön. gyös, Júlia, Zsuzsanna utca, azt követően pedig a Hajdú Gyula—Egri Gyula—Szikora— Németh László utcák által közrefogott terület bekötését ígérték. Ezek a vezetékek megépül, tek, gyakorlatilag befejeződött tehát az úgynevezett 4-es építési ütgm, amelynek legfon. tosabb jellemzője, hogy a Ivov- kertvárosi városrész minden . HÉTVÉGE szögletébe eljutott ezáltal az NKR. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kivétel nélkül minden ház tagja a nagyközösségi antennarendszernek, jó néhány lakóközösség akadt ugyanis, akik nem kérték a vezeték beszerelését. Közülük sok helyütt most várják, nogy pótlólag kapcsolják be a házat. E munkát még az idén szeretnék elvégezni az antennaszerelő, üzem dolgozói, ahhoz azonban, hogy elkezdjék, még szükség van némi adminisztratív formaságra. Addig az időközben aktuálissá vált kábelrekonstrukción dolgoznak. Már októberben elkezdték az egyik legkorábban lefektetett fővezeték, azaz „pri- mér kábel” kicserélését az Eg. rj Gyula—Fazekas utca—Saro- hin tábornok útja mintegy másfél kilométeres szakaszán. A kábelcserét úgy hajtják végre, hogy közben ne, vagy csak minimális mértékben — napközben — zavarják meg veié a vételt az érintett lakóházakban. A következő évben a 3-as és az 5-ös ütem — azaz a Harkányi út—Egri Gyula út—Ke- szüi út—Bajcsy-Zs. utca által övezett és a Sarohin tábornok útjától délre eső területeken, az ott épülő új házakhoz vezetik el az NKR-t, majd ha rendelkezésre áll akkorra a Varsány utcai főállomás kibővített kapacitása — elkezdik a Sarohin tábornok útjától délnyugatra, Málom felé húzódó új lakóterület bekötését is. A Szigeti városrészben a Nagy Jenő, az Öz, a Petőfi Sándor és a Kodály Zoltán utca házait veszik sorra. Meszesen pedig egészen a Fekete Gyémánt étteremig, majd az azon túl eső területek, re is eljut az NKR. Az új területek bekötésével, a három főállomás elhasználódásával legkésőbb a jövő év végén időszerűvé válik a főállomások rekonstrukciója, a ka. pacitósuk bővítése is. A munkák konkrét tervei még nem készültek el. Egyelőre még kér. dőjeles, hogy Pécs városa 3 millió forintot költ a régi főállomások átépítésére, vagy lehetőség lesz az 5,5—6 millió forintba kerülő mikrohullámú főállomás felépítésére. Ez utóbbi tanulmánytervei ugyan még csak most készülnek, de az máris biztos, hogy csak a mik. rohullámú állomás révén válna lehetővé, hogy összekössék a három pécsj kábelrendszert, azaz az egész városban nézhessük a kábeltelevízió adását. Sarta Zsuzsa Az Egri Gyula út alatt húzzák be az új tv-kábelt a PIK antennaszerelöi. * Fotó: Proksza L.
