Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)
1983-11-26 / 326. szám
Vállalkozni, megújulni - de Hogyan? Novotrade Jó üzleti szellemben, ésszerűen, hasznosan Nyomott a nemzetközi baromfipiac, ám változatlanul keresettek a Baranya megyei Baromfifeldolgozó és -Forgalmazó Közös Vállalat mulard kacsái — a libáéval vetekedő mája, combja, melle* húsa. A szerződéskötések a jövő évi szállításra most kezdődnek a francia és a nyugatnémet vevőkkel. A naposkacsákat immár nem kell külföldről vásárolniuk a himesházai termelőszövetkezetben és újabban a Bikali Állami Gazdaságban állítják elő. Képünkön: mulard kacsatelep Boldogasszonyfán. Kálmándy Ferenc felvétele Üzlet-1983 Vállalataink zömének a műszaki fejlesztés köztudottan nem erős oldala: következetes megoldásához szinte minden feltétel hiányzik: kicsi vagy / és lekötött a fejlesztési alap, nincs megfelelő eszköz és gép, kevés a képzett ember, bedugult a piac. Mivel varázsütésre képtelenség a jelzett összefüggő feltételrendszert megváltoztatni, legalább részleges megoldásként jönnek szóba azok a kisvállalatok, melyeknek feladata: összehozni, egységgé kovácsolni mindezt... Mint például a Novotrade RT. Hazai tőkéből „Novo" annyi, mint új, „trade” a. m. üzlet ipar, kereskedés, mesterség, szakma. Ezzel, ha mégoly általánosan is, de sikerült szavakba foglalni, mivel foglalkozik oz idén január 1-vel az Agentcoop utódaként létrejött Novotrade: mindennel, ami új, és ami épkézláb üzletnek, terméknek, tevékenységnek ígérkezik. — A részvénytársasági forma tőkekihelyezési folyamat, amikor is sok kis tökéből ösz- szehoznak egy nagyot — mondja dr. Szilágyi József, oz RT. jogtanácsosa, igazgatóhelyettese. — Nálunk ez úgy történt, hogy három pénzintézet, az Állami Fejlesztési Bank, az MNB Innovációs Alapja és a Külkereskedelmi Bank RT. mint alapítók, átvették az Agent- coop-ot és meghirdették a részvények jegyzését. Nyolcvanöt vállalat jegyzett nálunk részvényt: külkereskedelmi vállaló, tok, mezőgazdasági tsz-ek, állami gazdaságok. Érdekeltségük nem egyforma: a bankok az osztalékért léptek be, a többi úgynevezett kisrészvényes viszont azért, hogy a közreműködésünkkel eredményesebben dolgozhasson, használhassa ki valamilyen kapacitását. Szervezett innováció E sokféle kapcsolatnak egyetlen közös nevezője: különböző szabadalmat, új eljárásokat, know-how-kat, technológiákat vásárolnak meg és ültetnek át a gyakorlatba. Ezek általában azért halnak meg mert ha meg is veszi őket valaki, nem tudja kivitelezni, ha kivitelezi, nem tudja értékesíteni. A Novotrade bezárja ezt az innovációs kört: megveszi a szabadalmat, gondoskodik a prototípus és a null-széria gyártásáról. Míg ez megtörténik, felkutatja a piacot majd — a prototípus gyártójánál — megszervezi a sorozatgyártást. Ekkor jön rendszerint o bökkenő: ami kicsiben megvolt, nincs meg nagyban: más a nagyüzemi előállítás feltételrendszere. — Mivel a vállalatok többnyire a fejlesztési alap dolgában állnak legrosszabbul — folytatja dr. Szilágyi József —, ilyenkor azt a néhány gépet, amire szükségük van. saját fejlesztési alapunkból megvásároljuk és bérbe adjuk nekik. A partner cég négy-öt évig fizeti a bérleti dijat, majd egy eszmei áron meg is kapja a gépet. Ezzel komoly mértékben elősegítjük a gyors gyártást mert a partnernek nem kell évekig várnia, amíg az eszközök árát fejlesztési alapjából összeku- porgatja. Erre Dávid nevű házi — kisipari esztergagépünk gyártása o legjobb példa. A kisesztergát, amit bemutatótermünkben bárki megtekinthet, Schlosszer Dezső konstruktőr gépészmérnöktől vásároltuk tavaly ősszel. Kerestük a prototípus. és sorozatgyártó céget, és négy-öt közül idén áprilisban a nyíregyházi Vasszerkezeti és Gépipar; Szolgáltató Vál. lalattol kötöttünk szerződést, közben felkutattuk a piacot. Adtuk a rajzokat közben már gyártották az alkatrészeket. Az idei őszi BNV-n már a működő gépet is bemutathattuk, jövőre néhány száz darabot már érté. kesítettünk is. Hogy ez gyorsan és simán menjen, 4 millió forint fejlesztési alapot adtunk át a VAGÉP-nek. Mindehhez egyébként semmiféle új jogszabályra nem volt szükség. Ipart vidékre! Másik fő feladatuk: a vidéki ipartelepítés szorgalmazáso. Hol és min bukik ez meg rendszerint? — Többnyire pénz is van, ember is, gép is: tegyük fel, hogy mindez összejön. Az a baj mégis hogy a szövetkezetek, gazdaságok nem kapnak olyan technológiát, amivel megfelelően tudnak dolgozni. Szerintünk, ha kiváló mérnökök ezeket a technológiai folyamatokat lebontják kis egységekre, még a képzetlen embereket is mindenre meg lehet tanítani, méghozzá igen rövid idő alatt. A lényeg az, hogy ez a technológia tökéletes legyen. Mi úgy próbáljuk az egyéni kezdeményezést belepumpálni a nemzetgazdaság vérkeringésébe, hogy kitűnő szakembereket alkalmazunk arra, hogy ezt a technológiát megcsinálják és a helyszínen gondozzák, „karbantartsák”. Komoly, nagy értékű mezőgazdasági szabadalmaink mutatják hogy ez egyér. telműen eredményes. A hajdúnánási tsz-szel olyan építési szabadalmat kísérleteztünk ki, amely különböző gazdasági épületek előállítását a korábbi árak feléért tesz; lehetővé, van több igen eredményes szarvasmarhatartási technológiánk, fehérje-szabadalmunk, takarmányoptimalizálási programunk. Ezek többsége számítógépes programként is beszerezhető a pesti Skála-áruházban: egy- egy program ára a helyszínre- adaptálás költségeivel együtt 50—-60 ezer forint. Ugyanez egy-egy gazdaság saját kivitelezésében körülbelül félmillióba kerül ... Egy belső know-how A Novotrade harmadik üzletága: a miniszámítógépes munkaügyi adatfeldolgozási, anyag- és készletgazdálkodási programok. Tehetséges közreműködőik további olyan tv- képernyőre vihető játékprogramokat is alkottak, melyek közül kettő az USA-ban már kapható, s ha a többi is beválik, évi félmilliós dollárbevételt hoz — egyetlen deviza-fillér kiadása nélkül — oz országnak. Hogyan, milyen eszközökkel, mekkora létszámmal éri el ezt a Novotrade? Megbízottaik, külső munkatársaik az országban sokfelé megtalálhatók — többék közt az ÁGOK pécsi egységében is —, ám a pesti központban főállásban mindössze harmincötén vannak. Szervezetük lelke, ütőképességük forrása az a tizenegy néhány „cégvezető" — tulajdonképpen menedzser — oki nagy hozzáértéssel, szorgalommal és ami fő: teljesen önállóan szervez, dolgozik. Alkalmazásuk elve és gyakorlata a következő: az alapfizetésen felül értendő, bizonyos százalékú nyereségért dolgoznak, s ha ez nincs meg, automatikusan megszűnik a munkaviszony. Vagyis a pénzben kimutatható eredményesség az alkalmazás legfőbb feltétele. (Az idén eddig hat embert küldtek el.) Legalább ennyire nyílt és észszerű a kapcsolatuk az üzleti partnerekkel is. Senkinek sem „segítenek", — hanem üzletelnek, korrekten, viszonylag alo- csony nyereségrátával méltányos haszonnal, ám a mérhető és szükséges saját munkát, erőfeszítést is mindig hozzáadva. KntvÁnV Szaporodnak IXUlYCIiy* a kötvényki. bocsátások. A nagyrédei tsz után, mely borpalackozó létesítésére 10 millió forint értékű kötvényt bocsátott ki, most a császári termelőszövetkezet jelentkezett 15 millió forint összértékben kötvényeivel, így kívánva kiegészíteni a szőlőfeldolgozó és borászati vertikuma bővítéséhez szükséges beruházási összeget. Mindkét kötvényt magánszemélyek vásárolhatják, a nagyrédeieké már el is kelt. A császáriak feltételei: kötvényük 9 éves lejáratú, évi 10 százalékkal kamatozik, névértékének törlesztését a negyedik évben kezdik és öt éven át egyenlő (20 százalékos) részletekben fizetik vissza. A 10 százalékos kamatot már az első évtől kezdődően, minden évben kifizetik. Éi Baranyában? Ha jól meggondoljuk, termelőszövetkezete, ink tulajdonképpen megelőzték korúkat, emlékezzünk csak, a hetvenes évek elején néhány szövetkezetünk a pénzforrásokat bővítendő kölcsönöket kért és kapott tagjaitól, ami után a szokásos, a tartós betétek utáni 5 százalék helyett 7 százalék kamatot fizettek, ez mellesleg megegyezett a fogyasztási szövetkezetekben a tagok célrészjegyeire fizetendő kamattal. Amolyan ős-kötvény vált ez, a magas helyeken megrökönyödtek jogszabály nem volt rá, helytelenítették, de végül maga a pénzügyi kormányzat is szemet hunyt fölötte. Végtére is miért ne adhattak pénzt a tagok sóját szövetkezetüknek, amikor anndk idején földjüket, termelőeszközeiket, állataikat adták a közösbe. Vajon most amikor a kötvény idehaza is polgárjogot nyert, ki lesz az első kibocsátó Baranyában? Gépbérlet. S£”£ héz hozzájutni külföldi gépekhez, a vállalatok ilyenkor, ha tehetik, gépbérlethez folyamodnak ami azért is előnyös, mért a lizing-díjat költségként számolhatják el. nem terheli fejlesztési alapjukat. Tudomásunk szerint ezzel kapcsolatban könnyítések is várhatók, a lízing rendszerét módosítani kívánják, egyebek mellett három év helyett öt évre engedélyezik a gépbérletet, majd utána nyilatkozni kelt a bérlő maradvány értéken, fejlesztési alapjából megvásárölja-e a gépet, avagy végleg visszaküldi a bérbeadónak. A közelmúltban a Pécsi Bőrgyár kötött lizing-szerződést a hazai Interinvest céggel, a szerződés értelmében 14 millió forintért 5 évre külföldi bőrmegmunkáló célgépeket bérelnek. A vállalat ennek fejében tőkés export többletet is vál lelt, továbbá azt, hogy az 5 év lejártával a maradvány értéken megvásárolja a bérelt gépeket. Kicsi és hatékony. Szőlőkben, gyümölcsösökben, díszkertekben, különösen a le- mosódásnak kitett domboldalak fás ültetvényeiben tehet jó szolgálatokat a földbe süllyesztett műtrágyacövek — impregnált papírcső — mely a benne lévő olvasztott komplex műtrágyát és kiegészítő nyomelemeket egyenletesen, folyamatosan, veszteség nélkül juttatja el a gyökérzethez. A műtrágyázás új útját jelentő cövekekkel tavasz óta két agráregyetem és 135 kiskert tulajdonos folytatott kísérleteket, az eredmények bíztató, ak. A találmányt felkaroló boksái Pannónia Műszaki—Fejlesztő Agrárinnovációs Közös Vállalat már csak a gyártási engedélyre vár ennek megadása esetén az orosházi termelőszövetkezet megkezdi a sorozat- gyártást, a jövő tavasszal piacra kerülhet a műtrágyacövek. A holnap kazánüzleteiért. ^háztar’ tásokban, a gyárakban közintézményekben egyre inkább a szén lesz a jövendő fűtőanyaga. Gond viszont, hogy a hazai barnaszenek eltüzelésére egyelőre nincsenek jó hatásfokú kazánok. Az igényeknek elébe menve, a cserkúti MEZŐGÉP találmányt vásárolt s ennek alapján pécsváradi gyárukban mintadarabokat készítenek. Két változat: a családi házak, továbbá iskolák, óvodák, 1000 négyzetméter alapterületű gyártócsarnokok fűtésére alkalmas kazánok készülnek. Működtetésük gazdaságos, kényelmes lesz, a kazánokat évente egyszer kell begyújtani, hetente feltölteni. Nagy keresletre számítanak, úgy, hogy elképzeléseik szerint 1985-től a kazán lesz a pécsváradi gyár vezérterméke. Lesz-e kereskedőház Magyar- országon? SSÄ a tudományos egyesületek által életrehívott Innovációs Kör december 2-án, délután 3-kor a budapesti M TE SZ -székházban. Mi a kereskedőház? Olyan nagy és tőkeerős gazdálkodó szervezet, mélynek tevékenysége a hagyományos kereskedelmi funkciókon túl kiterjed a termelésszervezés a termelés és a finanszírozás egyéb területeire is; szervezetében vagy szorosan csatolt kapcsolatrendszerében megtalálhatjuk a kutató—fejlesztő intézményeket, termelővállalatokat és banki szervezeteket. Számunkra a legismertebbek talán a japán ke- reskedőhózak, m,int a Mitsui, a Mitsubishi vagy a Sumitomo. Miklósvári Zoltán HÉTVÉGE 5. Varga János Pécsi szerző könyvéről Dr. Bélyácz Iván: Az állóeszköz-állomány korszerűsítési folyamata Az Akadémiai Kiadónál, az Ipargazdasági értekezések sorozatban jelent meg dr. Bélyácz Ivón könyve Az álló_ eszköz-állomány korszerűsítési folyamata címmel. A szerző a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatója. Bélyácz Iván írja a bevezetőben könyvéről: „Az iparvállalati termelés hatékonysága, az előállított termékek korszerűsége, ver. senyképessége függ az állóeszköz-állomány nagyságától, korszerűségi összetételétől. A műszaki fejlődés folyamata többek között az állóalapok folytonos korszerűsítésében ölt testet. A korszerűsítési folyamat alapegysége a vállalat, különös jelentősége van tehát a vállalati pozíciók vizsgálatának. A tanulmány az iparvállalati állóeszköz-gazdálkodás folyamatának az utóbbi évtizedre vonatkozó leginkább általánosítható tapasztalatait összegezi és értékeli. Kritikai elemzéseket ad a kor. szerűsítési folyamat, a beruházási rendszer főbb elveinek érvényesüléséről, mindehhez történeti visszapillantás is tartozik, A gondolatok középpontjában a korszerűsítési folyamat három nézőpontból való vizsgálata áll. A termelési, finanszírozási és gazdaságossági aspektust érvényesítő elemzés a vállalatok kor_ szerűsítési indítékait, a kialakuló feszültségek, ellentmondások forrásait igyekszik felkutatni. A fejtegetések megkísérlik több olyan probléma okát feltárni, amelyek a korszerűsítési folyamat kísérő jelenségévé váitak, de mélyreható magyarázatukkal még adósak vagyunk. így kerül sor a selejtezési ütem, a nullára való leírás, a pótlás és bővítés, a régi technika meg. tartási érdekeltsége és sok egyéb kérdés részletes taglalására. A tanulmány részletes képet ad a vállalati finanszírozás helyzetéről az állóeszköz-állomány újratermelésének folyamatában. A tanulmány döntően ipar. vállalati problémákkal és az ipar különféle ágazatainak általánosítható tapasztalataival foglalkozik, és messzemenően támaszkodik az ipari állóeszköz-statisztikai adatbázisra. A könyvben az amortizáció, az értékcsökkenés, az érték- csökkenési leírás kifejezések leírástartalma azonos. Igaz, a helyzetet némiképp bonyolítani látszik, hogy az amortizáció kifejezést hol az évenkénti leírás, hol pedig a pótlási alap értelmében használom: a terminus e váltakozó két értelme — legalábbis úgy hiszem — nem okoz zavart, az adott szövegössze. függésben ugyanis mindig egyértelmű, hogy melyik je. léntésárnyalat hangsúlyos” — írja a szerző. ^J3L A Dávid kiseszterga alig nagyobb, mint egy Íróasztal; jövőre már kapható lesz a Novotrade- nél, a budapesti Fürst Sándor utcában.
