Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-26 / 326. szám

Szombati interjú Kovács Jenővel, a KISZ Központi Bizottságának titkárával flz ifjúsági szövetség nemzetközi tevékenysége — * «HwaMüB A Kommunista If­júsági Szövet­ség, mint a magyar fiatalok poli­tikai tömegszervezeté, jól ismert politikai, ér­dekvédelmi, szervező­irányító tevékenysége által. Ám a KISZ nem­csak a belpolitika ré­szese, de léte jól is­mert az országhatáro­kon kívül is, tevékeny­sége nemegyszer eu­rópai jelentőségű eredményeket hoz. A KISZ külkapcsolatai- ról, külpolitikai tevé­kenységéről beszél­gettünk Kovács Jenő­vel, a KISZ Központi Bizottságának titkárá­val. — A legszorosabb kapcso­latok a szocialista országok if­júsági szervezeteihez fűznek bennünket. E kapcsolatok gya­korisága, intenzitása és sokré­tűsége természetesen abból fa­kad, hogy országaink egy úton járnak, jelentősek a nyugat­európai kommunista pártok if­júsági szervezeteivel meglévő kapcsolataink is. A harmadik csoportba a szocialista utat ke­reső fejlődő országokat és a nemzeti felszabadító mozgal­makat sorolnám, amelyek több területen a KISZ segítségét is igénybe' veszik. Segítségünk sokrétű: a KISZ politikai támo­gatást tud nyújtani számukra a nemzetközi fórumokon; anya­gi segítséget is nyújtunk, pél­dául írószerek, könyvek, gyógy­szerek küldésével, és jelentős­nek mondható a kulturális se­gítség is. Úgy emlékszem, Nehrutól származik a mondás, hogy aki segíteni akar a fej­lődő népeken, az ne szövetet adjon el nekik, hanem tanítsa meg őket szőni. Ehhez az elv­hez tartjuk magunkat. Kam­bodzsában — ahol nagyon sok az árva gyerek, és így egy gye­rekváros felépítése, a pedagó­gusok kiképzése fontos segít­ség — a magyar fiatalok ter­vei alapján és kezük munká­jával épül gyermekváros. Nica­raguában magyar fiatalok nyújtanak segítséget a gyógy­pedagógiai oktatás megszerve­zéséhez, a tanulmányi progra­mok kialakításához, a nicara- guai gyógypedagógusok kép­zéséhez. — Van-e párbeszéd azokkal az ifjúsági szervezetekkel, amelyek nem azonos politikai, világnézeti platformon vannak a KISZ-szel? — Természetesen. Sőt nem­csak párbeszéd van, hanem gyakorlati együttműködés is, hiszen sok kérdésben azonos álláspontot képviselünk. Pél­dául szinte valamennyi nyugat­európai szociáldemokrata ifjú­sági szervezettel jó a kapcso­lata a KISZ-nek: alapvetően egyetértünk a béke megőrzé­sének és a leszerelés előmoz­dításának kérdésében. De együtt tudunk velük működni olyan területeken is, mint a fa­sizmus, a fajüldözés elleni harc, vagy a munkásság alap­vető jogainak védelme. Az álláspontok hasonlósága persze viszonylagos. Nincs né­zetkülönbség köztünk például az amerikai rakéták nyugat­európai telepítésével kapcso­latban: azon a közös álláspon­ton vagyunk, hogy keresni kell olyan megoldást, ami szükség­telenné tenné a telepítést. Hogy hogyan — ebben már különbségek vannak. A nyu­gati ifjúsági szervezetek döntő többsége egyetért azzal, hogy az amerikai javaslatok és a NATO döntései igazságtala­nok, ám míg például a nyu­gatnémetekkel közös nevezőn vagyunk abban, hogy vegyék figyelembe a francia és az an­gol rakétákat is, a franciák már tiltakoznak ez ellen. Előfordul, hogy némely ifjú­sági szervezettel — többnyire a konzervatívokkal — csak -annyi a közös nézetünk, hogy a szocialista és a tőkés világ közötti kapcsolatokat fenn kell tartani, és közösen fel kell lép­ni a kapcsolatok bárminemű korlátozása ellen, bármilyen okból is kerüljön arra sor. De ez is nagyon fontos a mai nemzetközi helyzetben. A nyu­gati ifjúsági szervezetekre erős nyomás nehezedik most azért, hogy lazítsanak a szocialista ifjúsági szervezetekhez, s így a KISZ-hez fűződő kapcsolatai­kon. Erre számos konkrét bizo­nyíték van. Élni és a nukleáris katasztrófát elkerülni csak úgy lehet, ha „beszélő viszonyban” maradunk, fellépünk a kapcso­latok bárminemű korlátozása ellen, és együttműködésre tö­rekszünk. — Mennyire hallgatnak a fiatalokra a kormányok? je­lent-e valamit konkrétan is, hogy alapvető kérdésben nincs különbség egy nyugat-európai és egy magyar fiatal között? — Az ifjúsági szervezetek véleménye nem marad pusztá­ba kiáltott szó; erre kézzelfog­ható bizonyítékok is vannak. Tízéves előkészítő munka után, Budapesten létrejött az Euró­pai Ifjúsági Együttműködési Keretszervezet. Ezt a helsinki záróokmány is ösztönözte, és az erre vonqtkozó pontot az if­júsági szervezetek tetették be­le a helsinki dokumentumba. A madridi találkozón elfoga­dott nyilatkozatban van egy passzus arról, hogy a kormá­nyok javítják az ifjúsági turiz­mus feltételeit. Erre a kötele­zettségvállalásra magyar kez­deményezés alapján került sor. Ezt a javaslatot eredetileg a KISZ szorgalmazta a magyar kormánynál, amely azt elfogad­ta és képviselte a madridi ér­tekezleten. Nyugaton elég sokat beszél­nek az eszmék és emberek szabad áramlásáról, de ami­kor tettekre kerülne a sor, va­lamilyen kibúvót találnak. A magyar kormány például szám­talanszor javasolta több nyu­gati országnak a vízumkény­szer kölcsönös eltörlését. A nyugati kormányok azonban sorra eltáncoltak a javaslat elől. Hasonló sorsra jutott nem egy magyar javaslat, amely a tudományos, oktatási és kultu­rális kapcsolatok bővítését szolgálta. Ilyenkor gyakran jól jön, hogy az ifjúsági szerveze­tek között jó a .kapcsolat, és közös erőfeszítéssel meg tud­juk nehezíteni azok helyzetét, akik csak a szép szavakig jut­nak el. — Itthon, a KISZ-ben és a KISZ körül élénk vita alakult ki az utóbbi években az ifjúsági mozgalomról, arról, hogy mennyiben tölti be feladatát. Nem befolyásolja-e megítélé­sét, rangját külföldön, hogy itthon vita zajlik körülötte? — Említettem, hogy buda­pesti székhellyel jött létre az Európai Ifjúsági Együttműkö­dési Keretszervezet, s az is köz­ismert, hogy a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség köz­pontja is Budapesten van, s hogy ennek választott vezető tisztségviselői évek óta magya­rok. Ez azt mutatja, hogy a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tevékenységét — „külpolitikáját” is — jónak íté­lik meg, különben nem lenne ilyen formákban is kifejeződő bizalom irányába. Azt persze nem hisszük, hogy ez csak a KISZ érdeme. Nem számolhat­nák be ezekről a tényekről, ha a Magyar Népköztársaságnak, a Magyar Szocialista Munkás­pártnak nem lenne jó híre a világban. Az országnak van rangja, s ezt elsősorban belső helyzetének köszönheti. Szá­mos példa van arra, hogy egy- egy ország látványos külpoliti­kája a semmivel egyenlő, mert nem hitelesíti azt az ország belső helyzete. Az a tény, hogy a KISZ-ről vita is folyik, teljesen termé­szetes, hiszen a világon min­denütt normális jelenségnek számít, hogy a politikai szerve­zetek — köztük az ifjúsági szö­vetségek — programjáról, mű­ködéséről, stílusáról időről időre eszmecsere bontakozik ki. Határainkon túl a KISZ-ről folyó vitákat inkább pozitív vo­násként könyvelik el; olyan tényként, amely jele rendsze­rünk és ifjúsági szövetségünk megújulóképességének és egészséges önbizalmának. A változásra való készséget, a különböző álláspontok meg­értésére való törekvést a ma­gyar politika erényeként tart­ják számon a világon. — A Kommunista Ifjúsági Szövetség tehát jól együtt tud működni a legkülönfélébb európai irányzatokkal a béke és a biztonság érdekében. Ugyanakkor, mintha ,, belpoli­tikai" tevékenységében, a bé­ke kérdésében hegemóniája mellett monopolhelyzetét is igyekezne megőrizni. . . — A KISZ nem volt soha és ma sincs monopolhelyzetben a béke megőrzéséért tett erőfe­szítések terén. Hozzáteszem: erre soha nem is törekedett, sőt ha ezt tenné, önmaga ér­dekei ellen cselekedne. A bé- kemozgajom — amelyet az Or­szágos Béketanács fog össze — a legkülönbözőbb korosztá­lyokat, rétegeket, ideológiai és politikai meggyőződést valló embereket egyesít. Ezért első­sorban az a kérdés érdekes, hogy ez a békemozgalom al­kalmas-e a magyar közvéle­mény képviseletére? Mi úgy véljük, hogy a magyar béke­mozgalom a lehető legszéle­sebb tömegeknek elfogadható. s ha valakit valóban a béke ügye érdekel, nyugodtan kap­csolódhat e mozgalomhoz. A magyar békemozgalom bírálói előszeretettel ráncigál- ják elő azt a kérdést, hogy a kormánytól függetleA-e ez a békemozgalom. Jellemző per­sze, hogy ezt a kérdést senki sem tette fel, mondjuk a svéd békemozgalomnak. Hiszen nyil­vánvaló, hogy egy békemozga­lom és egy kormány gondolko­dásmódjában azonosságok el­sősorban azért lehetnek, mert egyszerűen- ugyanazt gondol­ják a béke ügyében. Magyar- országon a helyzet fő jellemző­je az, hogy a kormány béke­párti, s ennek logikus következ­ménye, hogy a békemozgalom támogatja a kormány külpoli­tikai törekvéseit -*• ha úgy tet­szik, ilyen értelemben kormány­párti. Ezért két dolgot világosan meg kell különböztetni. Az egyik az, ami becsületes alap­állásnak nevezhető: ha valaki­nek nem tetszik a magyar bé­kemozgalom munkája, s ezért — nyílt, tisztességes vitát kez­deményezve — jobbítani, vál­toztatni akar. Ebben mi part­nerek vagyunk. És megint más dolog, ha valaki — most éppen a béke ügye mögé bújva, de azzal lényegében mit sem tö­rődve — a magyar békemoz­galom tudatos megosztására, és ezzel gyengítésére vesz irányt, a magyar érdekektől idegen politikai elképzelések jegyében. — Jól ismeri a nyugati ifjú­sági mozgalmakat, sok képvi­selőjével találkozik. Milyen kép él rólunk Nyugaton, milyennek látnak bennünket a nyugati fiatalok? •— Kevés kivétellel —- nyitott­ságot, jóindulatot és rokon- szenvet tapasztaltam orszá­gunk és a magyar ifjúság iránt. Az azonban „fehér hol­lónak” számít, akinek a való­ságos Magyarországról, a ma­gyar politikai mechanizmusról, vagy a KISZ-ről alapos ismere­tei vannak. Még a legtójéko- zottabbakat is számos megle­petés éri, ha eljönnek hozzánk, s ezek a meglepetések száz százalékosan kellemesek. So­kat kell dolgozni azért, hogy a nyugati sajtó által rólunk ki­alakított képet egy kicsit is reálisabbá tegyük nyugati ba­rátainknak. Ezért is szorgal­mazzuk állandóan, hogy ne csak ifjúsági delegációk láto­gassanak egymáshoz, hanem a tudomány, az oktatás, a művé­szet vagy éppen csak a turiz­mus terén szélesebb ifjúsági csoportok, rétegek ismerjék meg egymást. Ezért ÍS‘ állandóan ápolni kell a kapcsolatokat, keresni mindenkivel az együttműködés lehetőségét, a kölcsönösen tisztességes előnyöket. B. L. Kapcsolataink évről évre erősödnek Rudi Fleck, a Schwerin megyei Tanács elnökének nyilatkozata Rudi Flecknek, az NDK-beli Schwerin megyei Pártbizottság titkársága tagjának, a megyei tanács elnökének a vezetésé­vel a héten a Baranya megyei pártbizottság vendégeként kül­döttség járt Baranyában. Rudi Fleck tegnap fogadta Hársfai Istvánt, a Dunántúli Napló ro­vatvezetőjét, s interjút adott lapunk részére. — Tanácselnök elvtársi ön első alkalommal járt nálunk. Milyen benyomásokat szerzett Baranyáról, Pécsről? — Mielőtt erre válaszolnék, megragadom az alkalmat, hogy tolmácsoljam az Önök megyé­je kommunistáinak, egész la­kosságának, Schwerin megye 60 ezer kommunistájának és 600 ezer lakosának az üdvözle­tét. Delegációnk sok hasznos tapasztalattal megy haza. Fon­tos volt a számunkra, amit Lukács János elvtárstól hallot­tunk a párt és a tömegek kap­csolatairól, s Horváth Lajos elvtárstó1 a megye helyzetéről, fejlődéséről. Mély benyomást tettek ránk a baranyai dolgo­zókkal történt találkozásaink. Meggyőződhettünk arról, hogy magas szintű politikai öntudat jellemzi őket, s ez kifejeződik abban a törekvésben, hogy konkrét tettekkel járuljanak hoz­zá a békéhez, a szocializmus építéséhez. — Hogyan alakultak a két testvérmegye kapcsolatai az elmúlt években? — Ezek elsősorban a két párt határozatain alapulnak, formálódásukban pedig fon­tos szerepük van a két megye illetékes vezetőinek. Kapcsola­taink hétéves múltra tekintenek vissza, állandóan fejlődnek, a rendszeres tapasztalatcsere mellett és a különböző baráti kapcsolatokon kívül egyre bő­vül az együttműködés az ipari és a mezőgazdasági üzemek között. — Mostani látogatásuk ho­gyan szolgálja a kapcsolatok bővítését? — Elöljáróban még valamit a látogatás céljáról: elmélyí­teni a barátságot, kicserélni a szocialista építés tapasztalata­it. kölcsönösen tájékozódni ar­ról, hogyan teljesítik önök a XII . mi a X. pártkongresszus határozatait. Ezekre épül az 1984—85. évre kötött egyez­ményünk, ami olyan pontokat tartalmaz, amik kapcsolataink elmélyítését, barátságunk szo­rosabbra fűzését szolgálják. Tovább erősítjük együttműkö­désünket a politikai és a tár­sadalmi életben. Egymás jobb megrsmerése végett előadók cseréjében állapodtunk meg, céltuaatos együttműködésre tö­rekszünk az ipari és a mező- gazdasági üzemek között, to­vábbá a szakszervezeti munká­ban. Fejlesztjük a kapcsolata­inkat a kulturális élet és a sport területén és tervbe vettük a legfiatálabbjaink kölcsönös táboroztatását. — Kérem, tájékoztasson ipa­ruk, mezőgazdaságuk tevékeny­ségéről, idei eredményeiről. — Október végén pozitív értékelést adhattunk megyénk gazdasági eredményeiről an­nak az elismerésével, hogy vol­tak árnyoldalak is. Az iparban 139,5 millió márka értékű terv- túlteljesítéssel számolunk, ami­nek a jelentőségét fokozza, hogy a többlettermelést 90 millió márkás anyagmegtakarí­tás révén értük el. Az élelmi­szergazdaságot kedvezőtlenül befolyásolta az időjárás, ennek ellenére — bár a növényterme­lés elmaradt a tervétől — 70 milliós tervtúlteljesítés lesz, ami azoknak az üzemeknek köszönhető, amelyek marha­húst, tejet, tojást termelnek. — Milyen tapasztalataik, eredményeik vannak Schwerin fejlesztésében, történelmi múlt­jának az őrzésében, óvásában? — Schwerin 1985-ben lesz 825 éves. Amint önöknél, ná­lunk is sok a történelmi emlék, a városközpontban sok a régi épület, amelyek műemléki fel­ügyelet alatt állnak. Ez külön­leges feladatokkal jár. Az utóbb; években egységes fel­adatként kezeljük az új laká­sok építését és a városrekonst­rukciót. Elsőbbséget élveznek a belvárosi épületek, az állapo­tukat figyelembe vesszük, s amit érdemes, azt megtartjuk és felújítjuk. A pénzeszközeink korlátozottak, ezért a hatékony megoldásokat keressük anél­kül. hogy az épületek művészi értékét csökkentenénk. Ezen dolgoznak a mi építészeink ugyanúgy, mint az önöké. Egyébként az erre vonatkozó eqyüttműködéc is szerepel az egyezményünkben. Mi más úton járunk, mint önök. Azt vall­juk, hogy a régi épületek meg­óvásakor a korszerű ipar mód­szereit is alkalmazni kell: a homlokzatokat eredetiben kell meqhaqyni, de az épület bel­sejében a legteljesebb korsze­rűségre törekszünk. A réqi épü­letek felújításánál szalagsze­ren egy-egv utcát egyszerre veszünk munkába, éspedig a tetőzet teljes felújításával kezdve, hogy utána már az épületek se károsodjanak. — Végezetül arra kérek vá­laszt, hogy a mostani látogatás alkalmával szereztek-e olyan tapasztalatokat, amelyeket ott­hon hasznosíthatnak? — Roppant megnyerő volt ai számunkra tapasztalni azt, ahogyan az MSZMP és Bara­nya megyei Bizottsága mun­kálkodik azon, hogy minél szo­rosabb legyen a kapcsolata a lakossággal, s hogy az embe­rek érdekében megoldhassák ez Önök számára sem könnyű feladatokat. Nekünk is ugyan­ilyen feladataink vannak, a lá- Aoítak, hallottak segítségünkre lesznek abban, hogy mi is job­ban végezzük ezt a munkán­kat. Mindkét országban cél, hogy a gazdaságban minél magasabb szintet érjen el a munka. Azok a tapasztalatok, amiket e tekintetben a Carbon cipőgyárában, vagy a mohácsi székgyárban szereztünk — kü­lönös tekintettel a minőség ja­vítására — ez minket is elgon­dolkodtat. Sok más tapasztala­tunkat is sorolhatnám még, de egy a lényeg: mindkét ország a szocializmust építi, s ezt se­gítendő a legolcsóbb beruhá­zás a tapasztalatcsere. Vége­zetül azt kívánom Baranya megye minden dolgozójának: eredményesen teljesítsék XII. pártkongresszusuk határozata­it s erősödjék az önök hazá­jában is a szocializmus. HÉTVÉGE 3.

Next

/
Thumbnails
Contents