Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)
1983-11-22 / 322. szám
6 Dunántúli napló 1983. november 22., kedd Szandokán utódai A közelmúltban nyilatkozott a rádiónak és a tv-nek egy vállalat igazgatója arról, hogy a játszóterekről jó néhány gyermekjátékot le kellett szerelniük, mivel a gyermekek azokat használva túl gyakran sérültek meg, mert ügyetlenek. A modern világ sorra megszünteti azokat a lehetőségeket, amelyektől korának megfelelően edzőthetne, ügyesedhetne. Saját tapasztalatom is megegyezik az előbbiekkel azzal a megjegyzéssel, hogy gyermekkorban lévő sportolók csodálatos dolgokat tudnak művelni sportágukban, azaz ügyesek, gyorsak, erősek, mert élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel ügyesedhet- nek. Sajnos ez egy szűk réteg, míg a nagy tömeg tendenciájában évről évre lustább, ügyetlenebb. Nem a gyermek a hibás benne, hogy ez így van. Nincs hol ügyesednie, részint szülei, nevelői féltik, hogy baja történik. Azelőtt a rét, mező, szénapadlás, szalmakazal, ligetek, fák korlátlan lehetőséget biztosítottak korhatár nélkül a gyermekek számára, hogy ügyesed jenek, erősödjenek. A nagy játszások télen, nyáron csak szabadban történhettek. Elképzelhetetlen volt, hogy falun — ritka kivételtől eltekintve —, a lakásban játszottak volna. Mindegyikünknek „saját" fája volt, aminek ágai között berendezkedtünk, le-föl másztunk. A szalmakazal teteje oly természetes tartózkodási helyünk volt, mint ma egy gyermekszoba. A hidak korlátain egyensúlyoztunk, átfordultunk, fejjel lefelé lógtunk, a vályogtelep agyagfalán mint a sziklamászók le-föl másztunk, kővel dobálóztunk, verekedtünk, kibékültünk, sárkányt eregetve futottunk egyik faluvégtől a másikig, almacsutkára kötött újságpapírral libákat röptettünk és futottunk utánuk (aztán meg dühöngő gazdáik elől, amerre láttunk). Ez volt játszásban az „alapjárat”, amit tarkítottunk rabló-pandúrral (nem volt szelíd játék), számjátékkal. Rúgtuk mi is a labdát, lekopott szőrű teniszlabdával fejeltünk. Ezenkívül számos erőt, ügyességet igénylő csoportos játékot játszottunk — még az iskolai szünetekben is (ezeknek leírása külön cikket érdemelne). Mostanában sokat autózom falvakon keresztül. Csoportosan játszó gyerekeket egyáltalán nem láttam. Bent ülnek a szobában és nézik a Szandokánt, s ha nem azt — hát mást. Vagy unottan tologatják méregdrága, vagy búcsúban vett olcsóbb műanyag játékaik roncsát, aminek mór a vételekor sem örültek túlságosan. Saját maguk semmilyen játékot nem tudnak kitalálni, különösen olyant nem, ami mozgást igényelne. No és szegény városi kisgyermekek hol ügyeskedjenek? Hisz még kerékpározni sem lehet már veszély nélkül. Játszótereiket elfoglalják a söröző suhancok, játékaikat eltördelik, megrongálják. így még azokat is akadályozzák, akik szeretnének mozogni. Hát akik nem akarnak, mert szüleik' sem akarják, hogy két lépést tegyen gyerekük? Intézetem ablakából kitekintve délutánonként látnom kell azt a forgalmi dugót, amelyeket azok az autók okoznak, akiknek tulajdonosai gyermekeiket hazaviszik az iskolából. Bizonyára némelyikük ezt indokkal teszi. Tanúja voltam, hogy egy nagymama! erőskö- dött, hogy a csemetét gyalog kíséri haza — de sajnos az autós papa engedve a nyafogó gyereknek — hazafuvarozta őket. R iasztó hangok innen is, onnan is. Orvosok, testnevelők tapasztalatai, felméréseik adatai számokban kifejezhetően jelzik az inaktivitás számos hatásait. Természetes, a megoldás nem abban rejlik, hogy gyermekeinket visz. szavezényeljük a szalmakazal tetejére. A megváltozott idő megváltozott ötleteket igényel, mivel mozgassuk meg gyerekeinket. Ebben a törekvésben sok mindenkinek kellene tevékenykedni. A szülőnek, hogy legalább járni engedje gyermekét az orvosnak, aki nem tilt mindent, hanem tudásával, eszközeivel megfelelő helyen húzza meg a határt az egészséges edződés és szobavirág nevelés között, a városépítőknek, akiknek a betonrengetegben lényegesen több földes, bokros, fás grundot kellene biztosítani, a testnevelőknek, akik rég elfelejtett csoportos játékokra tanítják őket, a rend őreinek, akik megakadályozzák a huligánokat, hogy a gyermekek játékát zavarják, eszközeiket összetördeljék; — és mindenkinek, akinek jó ötlete támad, s természetesen a sajtónak, rádiónak, amely ezt a mozgalmat támogatja. Itt-ott elérkezett már az az idő, hogy a fotelben tévét néző gyermek — miközben Szan- dokánnak képzelve magát tigrisekkel viaskodik — ha megkérik. hogy hozzon be egy pohár vizet, (ha egyáltalán hajlandó erre) keresztülesik saját lábán. Dr. Szalai István megyei sportfőorvos Az őszi—téli napokon is sokan keresik fel hazánk egyik legnagyobb gyógyfürdőjét, Hajdúszoboszlót. Nem ritka, hogy naponta 12 ezer vendéget fogadnak. A fürdözök közül sokan részesülnek szakszerű gyógykezelésben is. Nemzetközi magazin Tanulságok húsz év után Húsz esztendeje, 1963. november 22-én 12 óra 20 perckor halálos lövés érte a texasi Dallasban John Fitzgerald Kennedyt, az Egyesült Államok 35. elnökét. „Talán sohasem fogjuk megtudni, hogy a valóságban ki ölte meg Kennedy elnököt és a dallasi rendőrség semmiféle vizsgálata sem győzhet meg engem állításaik hitelességéről” — irta annak idején James Cameron, a londoni Daily Herald szemleírója. Magányos gyilkos ? Az események igazolták az angol újságíró jövendölését. A dallasi rendőrség és a Szövetségi Nyomozó Iroda (az FBI) az első perctől kezdve kitartott állítása mellett; a magányos gyilkos, Lee Harvey Oswald automata puskájából származott a golyó, amely kioltotta Kennedy életét. Az, hogy egyszerre két-három oldalról is eldördültek a lövések — szemtanúk állították ezt —, a nyomozó hatóságokat hidegen hagyta. Arra sem kerestek magya- . rázatot, hogy Oswald ismerőse. köreivel. A kör bezárult: a két Kennedynek meg kellett halnia ... Ellentmondásos politikus John Kennedy halála után sokáig elsősorban a gyilkosság körülményei foglalkoztatták az amerikai és a nemzetközi közvéleményt. Arról kevesebb szó esett, hogy voltaképpen ki volt John Kennedy, az ember, a politikus. Az elmúlt években azonban megszaporodtak életművével foglalkozó könyvek, amelyekből kirajzolódik az egykori elnök alakja, tevékenysége. A róla rajzolt, eltúlzott pozitív képpel szemben megállapíthatjuk: nem volt egyértelműen haladó politikus, sem bel-, sem külpolitikájában. Történelmi tény, hogy a CIA által előkészített kubai invá- ziós kísérlet az ő kormányzása alatt történt. Kennedy volt az. /ohn Filzgerald Kennedy sebben a szovjet—amerikai bécsi csúcstalálkozó bizonyítja. Az, hogy a találkozó — igaz, szovjet kezdeményezésre — egyáltalán létrejött, kétségtelen Kennedy javára írandó, de az is tény, hogy a megbeszélések éppen az amerikai fél vonakodása miatt — nem vezettek áttöréshez. Érzék a realitásra Az elnökgyilkosság utáni pillanatok a szervezett alvilággal szoros kapcsolatot tartó sztriptizbór- tulajdonos Jack Ruby honnan szerzett tudomást arról, hogy a gyilkosság gyanúsítottját mikor szállítják át a helyi rendőrség épületéből a megyei rendőrségre. Ruby akadálytalanul bejutott a szigorúan őrzött épületbe, s a kísérő detektívek szemeláttára, a televízió kamerája előtt agyonlőtte a vádlottat. Annak kiderítése, hogy ki, vagy kik ölték meg az elnököt, tulajdonképpen tizedrangú kérdés. Az igazi probléma: miért ölették meg? Kennedy utóda, Johnson elnök, Earl Warren főbíró vezetésével hattagú bizottságot nevezett ki az ügy tisztázására. Nos, a 888 oldalas Warren-jelentés 131 oldalt szentelt annak bizonyítására, hogy az elnök-gyilkosságot nem összeesküvők irányították, hogy Oswaldnak nem voltak bűntársai. Azóta számtalan vizsgálat folyt az ügyten, amelyek cáfolták ezt az állítást. Az amerikai kongresszus megbízásából folytatott vizsgálat 1981-ben egyértelműen megállapítja, hogy az elnök a szervezett alvilág összeesküvésének áldozata lett. Azt hisz- szük azonban, nem járunk rossz úton, ha azt mondjuk: az alvilág és egyes politikai erők összeesküvése vezetett a gyilkossághoz. Az alvilág már korábban hadat üzent John Kennedynek, és a később ugyancsak megölt Robert Kennedy igazságaki -r=- bár a feljegyzések szerint kétkedések és vívódások közepette — néhány százról 15 ezerre emelte o Vietnamba küldött amerikai tanácsadók számát, és ezzel nagy lépéssel vitte előre a később katasztrófába torkolló indokínai politikát. Kennedy hároméves elnöksége idején kétségtelenül tett bizonyos lépéseket a hidegháború feloldására. Ezt azonban erősen fékezte a külügyi és katonai bürokrácia, amelyet szoros szálak fűztek a legnagyobb monopolista csoportosulásokhoz. Ezt talán legszemléleteElnökségének utolsó évében Kennedy kezdte megérteni, hogy az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak különleges felelőssége van a vilógbéke megőrzésében. A Washington egyetemen, mondott beszédében először hangzott el amerikai elnök szójából, hogy a háború a Szovjetunióval elpusztítaná az Egyesült Államokat. Felhívta honfitársait, vizsgálják felül a szovjet—amerikai viszonyra vonatkozó elképzeléseiket. Washington az ő kezdeményezésére adott pozitív választ arra a szovjet javaslatra, hogy tárgyaljanak a légköri és vízalatti nukleáris kísérletek beszüntetéséről, s ennek nyomán 1963 augusztusában Moszkvában a Szovjetunió, az USA és Nagy-Britan- nia aláírta a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló szerződést. Kennedynek volt érzéke a realitások iránt, és életének utolsó szakaszában már kezdett rátalálni a történelmileg helyes útra. Ellentmondásos életútja azzal a tanulsággal is szolgál, ' hogy az alapvető nemzetközi erőviszonyoknak kell meghatározniuk még egy olyan világhatalom politikáját is, mint az Egyesült Államok. Gáti István A hires fotó: Ruby közvetlen közelről lelövi Oswaldot ügyminiszternek. Az elnök és öccse hallatlan mértékben 20 éves korban kezdődik az öregedés megerősítette az alvilág felgöngyölítésére az igazságügyi apparátust, a gengsztervezérek egymás után kerültek bíróság elé. Még a megtámadhatatlanMi történik a nő testében 20 és 30 éves kora között? — A bőr szárazabbá válik. Igyunk tejet, együnk korpakenyeret, használjunk növényi olajat — az ezekben lévő F-vitamin táplálja a legjobban a bőrt. Túl sok nap és erős dohányzás árt a bőrnek. nak vélt Cosa Nostra hatalma is megingott. A bűnszövetkezet pedig szoros kapcsolatban állt az USA egyes befolyásos üzleti — A nők ebben a korban kevesebbet esznek. Az anyagcseré 2 százalékkal lassabbó válik- Minden kiló amelyet ilyenkor magunkra veszünk, ott ragad a csípőn, a derékon — ha nem mozgunk sokat. * (Die Presse) Az agrigentói ős/eíet Egy nemrégiben Szicíliában felfedezett őslelet könnyen felboríthatja az ember európai megjelenésével kapcsolatos ed. digi feltételezéseket. Egészen a legutóbbi időkig a tudósok abban a hitben éltek, hogy a homo erectus 700 000 évvel ezélőtt jelent meg Európában. A szicílai Agrigento mellett napvilágra került egy koponyadarab, amely Gerlando Bianchi- ni olasz őstörténész professzor szerint körülbelül három és fél millió éves. Ilyen régi ősleletet eddig csu. pán Afrikában és Ázsiában találtak. Az australopithecus, amelyet előembernek is neveznek, hatmillió évvel ezelőtt jelent meg a földön, feltételezések szerint már kétlábon járt, 'körülbelül 130 centiméter magas lehetett de még szerszámokat nem tudott előállítani. Erre már csak a homo habilis volt képes, mint ahogyan ezt a csontleletek mellett talált csiszolt kövek is bizonyítják. A legrégibb australopithecus-lelete- ket Etiópiában találták meg, köztük a híres „Lucy"-t, amelynek kora három és fél millió év. Az eddigi elméletek szerint Európában az ember a homo erectussal jelent meg. Az emberiség bölcsőjének Afrikát tar. tották, és feltételezték, hogy onnan vándoroltak északra először Közel- és Közép-Keletre, és csak utána indultak el Nyugat felé. A mostani lelet talán azokat igazolja, akik azt állítják: az ember születése hajnalán Afrikából egyenesen jött Európába egy földnyelven át, amely hajdanában összekötötte Afrikát Európával. Múzeumi mézeskalácsok Hetven esztendeje gyűjti a mézeskalácsokat Nyikolaj Dmit- rijevics Vinogradov. A kétezer darabból álló gyűjteménye mel. lett megőrzött figurákkal kifaragott mézeskalács sütőformákat is. Nemrégiben egész gyűjteményét a Szovjetunió Állami Néprajzi Múzeumának ajándékozta. Mentőoső Eredeti, egyszerű és biztonságos módszert javasoltak magas épületek felső emeleteiről való mentéshez az ukrajnai, szintetikus szálak feldolgozásával foglalkozó kutatóintézet munkatársai. Az általuk kifejlesztett, kombinált hurkolással szőtt rugalmas mentőcső lehetővé teszi, hogy egy sokemeletes lakóházból néhány perc alatt egész embercsoport menekülhet simán. A mentőcső belsejében leereszkedő ember lábával vagy kezével maga szabályozhatja az ereszkedés sebességét. A mentőcsövet össze- hatjva el lehet helyezni a felső emeletek lépcsőházi ablakai kő, zelében, India elrendeli a filmcenzúrát Külföldi filmrendezőknek és televízióstáboknak többé nem engedik meg Indiában, hogy szabadon forgassanak. A jövőben kísérő összekötőtisztek őrködnek majd azon, hogy a kamerákat ne használjlák fel India „negatív propagandájára”. Ha a filmforgatók nem hajlandók kivágni a filmből a kifogásolt részeket, a hatóságok elkobozzák a filmanyagot.
