Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-22 / 322. szám

a Dunántúlt napló 1983. november 22., kedd Az NSZK parlamentje igent mondott a rakétatelepítésre Az NSZK-ban □ lakosság többsége ellenzi a rakétatelepitést. Képviselőik vasárnap Bonnban tanácskoztak, és újból állást fog­lallak a Peishing-2-esek és a robotrepülőgépek ellen. A Német Szövetségi Köztár­ÓRA A NAGYVILÁGBAN Szovjet állásfoglalás Fegyvernyugvás Tripoliban Arafat, nem lát lehetőséget a konfliktus megoldására saság kormánya, a kormányt alkotó koalíciós pártok a Szov­jetuniót teszik felelőssé az európai közép-hatótávolságú fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalások eredményte­lenségéért és ezért támogatják az új, amerikai nukleáris fegy­verek NSZK-beli telepítését — jelentette ki a nyugatnémet parlament hétfői ülésén el­hangzott kormánynyilatkozatá­ban Helmut Kohl kancellár. Több mint egyórás beszédé­ben Kohl ismét felsorakoztatta kormánya minden jól ismert ki­jelentését erről a kérdésről. Miután Genfben nem született megállapodás, „a Nyugat, az NSZK szabadságának és biz­tonságának védelme érdeké­ben” meg kell kezdeni a tele­pítést — mondotta, kiegészítve ezt azzal az állítással, hogy az 572 amerikai közép-hatótávol­ságú fegyver „nem jelent fe­nyegetést" a Szovjetunió szá­mára. A nyugatnémet kormányfő azzal is igyekezett megnyug­tatni a telepítés ellen tiltakozó erőket, hogy — szerinte — a tárgyalások folytatására, komp­romisszum elérésére mintegy öt esztendő áll még rendelke­zésre, a nyugati telepítés teljes befejezéséig. Ennek megfele­lően felszólította a Szovjet­uniót, hogy a telepítés meg­kezdése után ne szakítsa meg a genfi tárgyalásokat. Azzal is megpróbálta elfogadtatni a telepítés megkezdését az NSZK közvéleményével — amelynek többsége közismerten ellenzi azt —, hogy az esetle­ges további tárgyalásokon el­érhető „közbülső megoldás”, amelynek keretében mindkét fél csökkentheti rakétáinak számát. A kancellár éles szavakkal támadta a Szociáldemokrata Pártot, azt állítva, hogy az SPD a telepítés elvetésekor „átvette a Szovjetunió érvelé­sét” és eltávolodott a Nyugat és saját korábbi pozíciójától. Kohl ugyanakkor ezúttal is, bár a korábbiaknál kevésbé hangsúlyos formában, beszélt arról, hogy folytatni kell a ke­let—nyugati párbeszédet, a Kelettel való megértés keresé­sét. Azt mondotta, hogy „az erőegyensúly alapján a kap­csolatok új, jobb minőségére törekszünk a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés többi tag­államával. Megtartjuk a meg­kötött szerződéseket, és min­den területen az együttműkö­dés folytatására törekszünk a szocialista országokkal. A ke­let— nyugati viszonyt nem akar­juk a rakéta-kérdésre korlátoz­ni”. „A Nyugat kellő katonai ereje és az enyhülési politika nem állnak ellentétben egy­mással” — jelentette ki. A beszéd alatt a telepítést elutasító békemozgalom több ezer tagja tüntetett a parla­ment előtt. Az óriási létszám­ban kivezényelt karhatalmi erők vízágyúkat és könnygáz- gránátokat vetettek be elle­nük. Hans-Jochen Vogel, a Né­met Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójának elnö­ke, meggyőző érvelésű beszé­dében elutasította a kormány­pártok által támogatott raké­tatelepítés megkezdését. A szociáldemokrata vezető, bár ő is a Szovjetuniót tette felelőssé a fegyverkezési ver­seny mostani fordulójának megkezdődéséért, úgy ítélte meg, hogy a Szovjetunió leg­utóbbi kezdeményezései meg­felelő tárgyalási alapot kínál­nak, kínáltak volna egy, a mindkét felet kielégítő, genfi kompromisszum kidolgozására, ha a Nyugat kellő komolyság­gal megvizsgálta volna ezeket a javaslatokat — szögezte le Vogel. A francia és brit rakétákkal kapcsolatban Vogel megálla­pította : ez a 162 rakéta léte­zik és a Szovjetunióra irányul. Ezt nem lehet letagadni. Köve­telte, hogy a Nyugat oldja meg ezeknek a rakétáknak a figye­lembevételét. Érvelésének alá­támasztására Vogel ezúttal is felvetette: mit szólna a Rea- gan-kormány ahhoz, ha a Szovjetunió közép-amerikai szövetségesei rendelkeznének 162 olyan rakétával, amellyel a közvetlen közelből fenyeget­nék az Egyesült Államok terü­letét? Pártja frakciójának többsége nevében Vogel — hitet téve az NSZK nyugati elkötelezettsége mellett —, mindezeknek az ér­veknek az alapján elutasította a telepítés megkezdését. A te­lepítés rendkívül meg -fogja nehezíteni a tárgyalások foly­tatását, ám, az SPD ennek el­lenére síkraszáll a tárgyalások továbbviteléért és azok sike­réért — fejezte be parlamenti felszólalását Hans-Jochen Vo­gel. Nem a szovjet küldöttség ve­zetője, hanem Paul Nitze, az amerikai delegáció vezetője terjesztette elő a genfi tárgya­lásokon nem hivatalos formá­ban azt a javaslatot, amelyet most a szovjet fél szájába ad­va terjeszt az Egyesült Államok, s amely azt a látszatot kelthe­ti, hogy a Szovjetunió hajlan­dó lemondani az angol és a francia nukleáris rakéták szám­bavételéről — erre mutat rá a TASZSZ hírügynökség a szovjet külügyminisztérium állásfogla­lását ismertető anyagában. Paul Nitze nem hivatalos for­mában nemrég olyan változa­tot terjesztett a szovjet küldött­ség elé, amely első pillantásra megfelelő alapnak látszott a kompromisszumos megoldás el­érésére: eszerint az Egyesült Államok lemondana az új nuk­leáris rakéták — szám szerint 572 egység — tervezett európai elhelyezéséről, a Szovjetunió pedig európai részén annyi SS-20 típusú rakétát hagyna meg, amennyi megközelítőleg ténylegesen megfelelne a je­A Szovjet Afroázsiai Szolida­ritási Bizottság vasárnap nyi­latkozatban foglalt állást az Észak-Libanonban folyó palesz­tin testvérháború befejezése és a palesztin egység helyreállítá­sa mellett. A Moszkvában kiadott nyilat­kozat szerint a palesztinai el­lenállási mozgalomban folyó testvérgyilkos belviszály csapás a mozgalomra, súlyosan hátrál­tatja az arab hazafias erők harcát az imperializmus és a cionizmus ellen, azoknak ked­vez, akik a „stratégiai együtt­működés" keretében különmeg- állapodásokra akarják kénysze­ríteni az arabokat. Washing­ton és Tel-Aviv nagyszabású háborús előkészületbe fogott azzal a céllal, hogy lesújtson Szíriára és a libanoni nemzeti Hétfőn, a lengyel parlament kétnapos tanácskozásának első napján lényegében folytatódott az a vita, amely a hét végi KB- ülésen kezdődött el a gazdaság és a reform helyzetéről. A jövő évi központi tervről szóló dokumentumot előter­jesztve a terv. és költségvetési bizottság elnöke az idei gaz­dasági teljesítményeket a kö­vetkezőképpen értékelte: nin­csenek hatékony szabályozó eszközök, amelyekkel elérhető lenieg meglévő angol és fran­cia közép-hatótávolságú raké­táknak. A szovjet fél azt a választ adta Paul Nitzének, hogy kész a közép-hatótávolságú rakéták kérdésében (a nukleáris fegy­vereket hordozó repülőgépek kérdésével együtt) megvizsgál­ni a Nitze által ajánlott válto­zatot, amennyiben ezt az ame­rikai fél hivatalosan javasolja. A szovjet fél a helyzet tisztá­zása céljából tájékoztatta a té­nyekről azon országok kormá­nyait, amelyeket az Egyesült Államok megtévesztett. Az Egyesült Államok enyhén szólva nem korrekt magatartá­sa e kérdésben újabb bizonyí­téka annak, hogy az amerikai fél nem törekszik a kölcsönö­sen elfogadható megállapodás megtalálására, amely megaka­dályozná a nukleáris fegyver­kezési hajsza új, igencsak ve­szélyes szakaszának bekövet­keztét Európában — mutat rá a szovjet külügyminisztérium állásfoglalása. hazafias erőkre. Mindenekelőtt a haladó erőket akarja meg­osztani, köztük a palesztinai ellenállási mozgalmat. „Ilyen körülmények között a palesztin mozgalomban kiéleződött hely­zet különösen ellentmond a pa­lesztin forradalom és az arab népek antiimperialista harca érdekeinek. A szovjet közvéle­mény határozottan támogatja a palesztin nép igazságos har­cát nemzeti jogainak megvaló­sításáért, melyet politikai él­csapatának, egyetlen törvényes képviselőjének, a PFSZ-nek a vezetésével folytat.” A szolidaritási bizottság nyi­latkozatában kifejezi meggyő­ződését, hogy az igaz célokért küzdő palesztin nép leküzdi a sorait megosztó ellentéteket, s felülkerekedik a józan ész. volna, hogy a bérek csak a termelékenység javulásának ütemében növekedjenek, nin­csenek mechanizmusok, ame­lyekkel elejét lehetne venni a megalapozatlan árnövekedé­seknek, nincsen lényeges hala­dás a termékszerkezet átalakí­tásában, bizonyos fogyasztási cikkek termelése lényegesen elmarad a tervtől mind a mi­nőség, mind a mennyiség te­kintetében.'­Az El Fatah lázadó erőj hét­főn kora délután Tripoliban bejelentették, hogy beszüntetik a harcot. Mahmud Labbadi, az Arafat-ellenes erők egyik szó­vivője szerint a döntést egy­oldalúan hozták meg Rasid A jelentések szerint a hét végén minden eddiginél súlyosabb har­cok folytak az észak-libano­ni Tripoliban. Képünkön: az Arafathoz hű palesztin egysé­gek két fegyverese bevetés előtt a Baddavi-menekülttábor környékén.-f LONDON: Ismeretlen ter­roristák vasárnap este az észak-írországi Armagh me­gyében legyilkolták egy ottani protestáns (pünkösdista) gyü­lekezet három elöljáróját. A tá­madás az istentisztelet elején érte a híveket; a leadott lövé­seknek a három halotton kí­vül még hét súlyos sebesültje is van. A gyilkosságot minden jelentős katolikus erő elitélte, még az ,,lr Köztársasági Had­sereg" is elhatárolta magát tő­le, mondván, hogy az áldoza­toknak semmi közük nem volt a brit katonasághoz, vagy az észak-ir rendfenntartó erőkhöz, amelyek ellen hadjáratot foly­tat. ♦ BAGDAD: Az iráni fegy­veres erők vasárnapra virradó­ra újabb támadást indítottak Kurdisztán iraki része ellen — közölték hivatalosan Bagdad­ban. Hozzáfűzték, hogy vissza­verték a támadást. Irán leg­utóbb október 19-én intézett támadást az említett térség­ben. Iraki közlés szerint az ak­kori harcok egy hétig tartot­tak, Irak visszaverte a táma­dást és harcképtelenné tett 30 ezer iráni katonát. Karami volt libanoni kormány­főnek és Hasszán Kalednek, az országban élő szunnita feleke­zet főmuftijának a kérésére. Ahmed Abdel Rahman, Ara. fat szóvivője megerősítette, hogy a késő délelőtti- óráktól kezdve Tripoliban „de facto tűzszünet" van az El Fatah egymással szemben álló szár­nyai között. Közlése szerint az Arafathoz hű erők zöme a vá­rosban összpontosul. A Reuter arról tudósított, hogy a lázadók hétfőn délelőtt két irányban előretörtek az észak-libanoni városban, visz- szaszorították az Arafathoz hű erőket, s néhány száz méterre megközelítették a PFSZ veze­tőjének a főhadiszállását. Jasszer Arafat hétfőn dél- e'őtt Tripoliban tartott sajtó- értekezletén úgy nyilatkozott, hogy nem lát semmiféle lehe­tőséget a konfliktus politikai rendezésére, főként azért, mert nincs kapcsolata a szírekkel. Haddam szíriai külügyminisz­ter egyébként egy hétfőn meg­jelent hetilapnak adott inter­jújában kizárta az Arafattal való megbékélés lehetőségét. Arafat hétfő délutáni, (a nap folyamán második) sajtó- értekezletén közölte, hogy el­fogadta a harcok beszünteté­sét szorgalmazó felhívást, ugyanakkor hozzáfűzte: elszán­ta magát arra, hogy „az utolsó mártír” elestéig harcoljon. Az SZKP pártmunkás­küldöttségének látogatása hazánkban Mihail Poljakovval, az SZKP KB mezőgazdasági és élelmi- szeripari osztálya helyettes ve­zetőjével az élen az MSZMP Központi Bizottságának meghí­vására november 14—20. kö­zött szovjet pártmunkás-kül­döttség tett látogatást hazánk­ban. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára fogadta Mihail Poljakovot. A szovjet küldött­séggel megbeszélést folytatott Ballai László, az MSZMP KB osztályvezetője. A delegáció is­merkedett a lakosság ellátását szolgáló ipari és élelmiszerter­mékek termelésének és érté­kesítésének kérdéseivel, a párt- és az állami szervek irá­nyító és ellenőrző tevékenysé­gével. Kommentár Sokszor hittük mór, a kis közel-keletj ország, Libanon tragédiája fokozhatatlan. Az elmúlt napok eseményei újólag rácáfolnak erre: a nemzetközi politika reflek­torfényében álló Libanon szinte már csak a térképen létezik egységes államként, területe gyakorlatilag külön­böző, kaotikus és véres front­szakaszokra esett szét. Az ország déli részében mindennapossá váltak az iz­raeli terrorbombázások. A középső területen dúl a harc az államelnök katonai­politikai hatalmi bázisát je­lentő falangisták és a de­mokratikus, független állam­eszme mellett harcoló szoci­alisták között. A közöttük lé­vő formális tűzszünet értéke minden újabb elkeseredett összecsapással csökken. Az észak-libanonf Tripoli város A libanoni tragédia újabb külön frontszakasszá vált. Az ókori római mondás szerint: „nőmén est ómen” — a név maga a végzet. Tripoli szó szerint annyit je­lent, mint három város, s a palesztin mozgalmon belül dúló véres belvillongás ered­ményeként Tripoli valóban úton van afelé, hogy több részre szakadjon. Pedig a palesztin mozgalom egysé­gének helyreállítása ezekben, a minden korábbit felülmú- ' lóan feszült napokban fon­tosabb lenne, mint valaha. Nyilvánvaló, hogy az Izrael­lel szembeni katonai és po­litikai ellenállás Szíria mel­lett legfontosabb osztagá­nak belső válsága csakis Tel Avivnak és az Egyesült Álla­moknak kedvezhet. Ez utóbbi gondolat átvezet a libanoni válság legveszé­lyesebb mozzanatához, a nyílt, s egyre szélesedő ame. rikai-—nyugati beavatkozás problémájához. Washington már hosszabb ideje aggódik az antiimperialista Szíria befolyásának növekedése miatt, A libanoni amerikai jelenlétet ennek a helyzetnek az ellensúlyozása vezérli, és Washington a jelek szerint elszánta magát arra, hogy minden áldozatot vállalva, izraeli szövetségesével össze_ fogva, erőszakkal próbálja megteremteni a „Pax Ameri- cana”-t. A világsajtó mind gyakrabban emlegeti Grena- nada példáiát. A karibi szi­getország elleni invázió meg. isméjtlése a Közel-Keleten ma még csak elméleti ve­szély. De könnyen lehet, hogy egy Szíria elleni táma­dással hamarosan valósággá válik. Györy Sándor Felkérjük tisztelt vásárlóinkat, hogy vállalatunk telepein befizetett, és november 22-ig be nem váltott téglagyári termékekre szóló utalványokkal az érdekelt téglagyárakat felkeresni, a szállítást iitemeztetni, és az ütemeztetett termékeket 1983. december 31-ig elszállítani szíveskedjenek. A TÉGLAGYÁRAKBÓL EL NEM SZÁLLÍTOTT MENNYISÉGRE VONATKOZÓ UTALVÁNYOK DECEMBER 31-ÉN ÉRVÉNYÜKET VESZTIK. PÉCS Moszkvai nyilatkozat a palesztinkérdésről Szejm-iilés Lengyelországban

Next

/
Thumbnails
Contents