Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-22 / 322. szám

A tartalomból Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunantt 1 napló XL. évfolyam, 322. sióm 1983. november 22., kedd Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Pécsi színészek a Nemzetiért , és az Üttöroházért (5. oldal) Szandokán utódai (6. oldal) Exportáló baranyai áfészek (3. oldal) Egy hajóban ülünk A jelenlegi nehezen vajú­dó-átalakuló válságos időket minden ország megérzi, újabban még az árrobbanást kezdeményező-haszonélvező OPEC-tagálíamok is szenved­nek kiszámíthatatlan hatásaitól. A kilábalást nehezíti, hogy a világ nem ismer csalhatatlan receptet, összehangolt cselek­vési programot. Az országok egymás rovására protekcioniz­mussal, gazdasági bezárkózás­sal próbálják stabilizálni hely. zetüket. A szocialista országo­kat, köztük hazánkat kétszere­sen sújtják a tőkés áru. és pénzpiacok manipulációi: a megkülönböztetett vámtarifák és órukontingensek, a kiviteli tilalmak, a hitelbojkott. A magyar lakosságot érthető módon szintén sokféle negatív hatás éri. A különböző gazda­sági gondok és következményeik gyakran áttételesen hatnak a személyes érdekre, a köznapi tudatra, és társadalmi feszült­ségek forrásaivá válnak. A gyors gazdasági fejlődést megszoktuk, s most nehezen elviselhető pél­dául az erősen mérsékelt ter­melésnövekedés s a vele járó fejlesztési és bérezési pénz­hiány, az importkorlátozás, az értékesítés és a gazdálkodás megannyi új gondja. Az elkerülhetetlen visszalépés a már megszokott gyors növe­kedéshez képest különösen a fogyasztásban fájdalmas. A gyarapodó bevételekre építve ugyanis a családi költségveté­sekbe az állami háztartásokhoz hasonlóan beépültek a kiadá­sokat évről évre növelő úgyne­vezett automatizmusok. (Aho­gyan minden újabb döntés, je­lentős beruházás nélkül évről évre gyarapodnak az állam nyugdíjszociális és kulturális tér. bei, ugyanígy növekednek a családok lakás-, háztartásigép-, készülék-, gépkocsi- stb. üze­meltetési, fenntartási költsé­gei .. .) A kialakult életmódon, fogyasztási szokáson nehéz vál­toztatni. A szükséges többlet- jövedelem megszerzése — ha erre egyáltalán lehetőség nyí­lik — külön . munkával, több munkával jár, tehát ugyancsak az életvitel módosítását ered­ményezi. A gazdasági gondok káros következményei közt szólhatunk azokról az erkölcsi és lelki ha­tásokról, amelyeket a jövő irán­ti aggodalom és nyugtalanság, a meglevő viszonyok féltése vált ki. A stagnáló, csökkenő reál­bér például óhatatlanul korlá­tozza az anyagi ösztönzést, tompítja a munkakedvet. Az egyént a különböző ob­jektív és szubjektív hatások együttesen érik. A személyes helyzet, a beállítottság, az élet­ideál s a környezet tompíthat­ja is, dramatizálhatja is az egymást többnyire erősítő hatá­sokat. Emiatt az emberek gon­dolkodása, cselekvőképessége, reagálása távolról sem egysé­ges. A különbségek igen na­gyok. A társadalom egy része kész aktívan tevékenykedni a prob­lémák megoldásán, s ezért ál­dozatokat |s vállal. Gondoljunk a társadalmi munkásokra, akik érthető és elérhető célokért ön­zetlenül, akár térítésmentesen is dolgoznak. Ök a munkahelyü­kön is készek többletteljesítés­re, teljes erőbevetésre változat_ lan vagy akár csökkenő reál­bér mellett is. Jól tudjuk persze, hogy nem mindenki ilyen öntudatos közös­ségi ember. De a társadalom túlnyomó többsége a mostani nehéz helyzetet nem csupán túl­élni szeretné, hanem — igaz, különböző fokú aktivitással és meggyőződéssel — segíteni, cselékedni is akar. A nehéz idők, a fagyos világ- politikai szelek minden ország­ban rontják a társadalmi köz­érzetet, mondhatni a rendszer ellen dolgoznak. Ezért gyako­riak a kormányválságok és bu­kások. Nálunk az MSZMP vál­lalja saját tevékenységének kri­tikáját, politikája szüntelen kor­rekcióját. megújítását. A politika megújításának má­sik példája a nemrégiben be­fejeződött választási törvény vi­tája. A tanácstag-, az ország- gyűlési képviselőjelöltek közül szó szerint választhat majd az állampolgár, s megszűnik az al­ternatívát mellőző szavazás. A társadalmi és munkahelyi de­mokrácia fejlesztése nem ön­cél._A két és több jelölt közüli választás, a gazdasági vezetők pályázatai segítik, hogy minél rátermettebb emberek jussanak előbbre. A demokratizmus ré­vén felszínre kerül, érvényesül az egyének és a kollektívák vé­leménye, javaslata, erősödik a felelősségteljes közéleti maga­tartás. Sorolhatnánk a központi in­tézkedéseket, kezdeményezése­ket, elképzeléseket, amelyek ta­núsítják, hogy a párt és a kor­mány ura a helyzetnek, jó ér­zékkel irányítja az ország hajó­ját a viharos tengeren.- Nem vonul védett kikötőbe, az ere­deti célok irányába töretlenül halad, persze manőverezve, kockázatot vállalva. A hajó személyzete és utasai nem élhetnek félelemben, két­ségek közt, hit kell a cél eléré­séhez, bizalom a kapitányban. Nehéz helyzetben még inkább szükséges a párt iránti biza­lom, a szövetségesekhez fűző­dő íratlan szerződések újrafo­galmazása, az új kérdésekre új válaszok adása. E gy hajában ülünk — szok­tuk mondani. Ám a sókat emlegetett alkalmazkodókész­séghez. a küzdőképességhez, az eltökéltséghez, a kitartáshoz nélkülözhetetlen jó közérzet nem teremthető meg kizárólag köz­ponti kezdeményezésekkel. Múl. hatatlanul szükséges a helyi életrevalóság, öntevékenység. Az emberek az ország veze­tőivel ritkán találkoznak, an­nál gyakrabban a közvetlen fő­nökkel, annak feletteseivel, a bolti eladóval, a tanácsi ügy­intézővel. Kölcsönösen adunk- kapunk egymástól, némelykor jó érzést, máskor sebeket. A kulturált, igényes viselkedés, a kellő tolerancia szerepe is meg­nőtt, nélküle már-mór elképzel­hetetlen a hatásos cselekvés. Egyre tóvölodunk attól az időtől, amikor még az em­berek el hitték, hogy a cél szen­tesíti az eszközt. Sok jó szár­mazhat átalakuló, vajúdó vilá­gunkból. Megtanulhatunk fele­lős nemzet módjára élni, dol­gozni. A tennivalók garmada még előttünk van, bizonyításra mindenkinek lesz alkalma. Ér­demes hát személy szerint el­gondolkodni azon: mi függ tő­lem, hogy az országgal együtt megerősödve kerüljünk ki a vi­harból. Kovács József, az MSZMP KB munkatársa Magyar - belga külügyminiszteri tárgyalások Képünkön: a Leo Tindemans vezette belga, illetve a dr. Várkonyi Péter vezette magyar tárgyaló­delegáció megbeszélése Kádár János és Lázár György fogadta Leo Tindemanst Luciano Lámát fogadta Kádár János Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára hétfőn a KB székházában fogadta Lu­ciano Lámát, az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség (CGIL) főtitkárát, aki a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának meghí­vására tartózkodik hazánk­ban. A szívélyes légkörű talál­kozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet leg­fontosabb kérdéseiről és a szakszervezetek, a munkás­mozgalom feladatairól a nemzetközi feszültség eny­hítéséért, és a fegyverke­zési verseny megfékezé­séért folytatott küzdelem­ben. A találkozón jelen volt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, valamint Ottavia- >no del Turco, az Olasz Ál­talános Szakszervezeti Szö­vetség titkára és Michele Magno osztályvezető. Dr. Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására vasárnap, a késő délutáni órákban hiva­talos látogatásra Budapestre érkezett Leo Tindemans belga külügyminiszter. A Belga Király­ság diplomáciájának vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren ven­déglátója, Várkonyi Péter fo­gadta. Jelen volt Willy Tile- mans, Belgium budapesti és Lőrincz Tamás, hazánk brüssze­li nagykövete. Leo Tindemans belga kül­ügyminiszter — aki vasárnap este érkezett Budapestre hiva­talos látogatásra — hétfőn reggel a Hősök terén megko­szorúzta a Magyar Hősök Em. lékművét. Ezt követően a Külügyminisz­tériumban megkezdődtek a magyar—belga külügyminisz­teri tárgyalások. Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter és a bel­ga diplomácia vezetője véle­ménycserét folytatott időszerű nemzetközi kérdésekről, s átte­kintette a két ország kapcso­latainak alakulását, tovább­fejlesztésének lehetőségeit. A megbeszélésen jelen volt Willy Tilemans, a Belga Ki­rályság budapesti és Lőrincz Tamás, a Magyar Népköztár­saság brüsszeli nagykövete. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára o KB székházában fogadta Leo Tindemanst. A szívélyes légkö. rű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi élet fontosabb kérdéseiről, valamint a magyar—belga kapcsolatok_ ról. A találkozón jelen volt Vór- konyi Péter, Alfred Cahen, a belga külügyminisztérium poli­tikai főigazgatója, továbbá Willy Tilemans és Lőrincz Ta­más. Ugyancsak hétfőn, a dél­utáni órákban Lázár György, a Minisztertanács elnöke par­lamenti dolgozószobájában fogadta a belga diplomácia vezetőjét. * Hivatalos látogatását befe­jezve Leo Tindemans az esti órákban elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent vendéglá­tója, Várkonyi Péter. Qtt volt Willy Tilemans és Lőrincz Ta­más. Marjai József berliui tárgyalásai Marjai József és Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök­helyettesek, a Magyar— NDK Gazdasági és Mű­szaki-Tudományos Együtt­működési Bizottság elnö­kei hétfőn megbeszélése­ket folytattak Berlinben. Tárgyalásaikon értékelték a bizottság XXI. üléssza­kán hozott határozatok végrehajtását. Megállapí­tották, hogy bővült a két ország közötti szakosítási és kooperációs együttmű­ködés, tovább fejlődtek a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok, eredményes volt az anyag- és energia­takarékosság területén folytatott közös tevékeny­ség. Az 1983. évi külkereske­delmi árucsereforgalomról megállapították, hogy az az év első háromnegyedé­ben a megállapodásokkal összhangban tovább bő­vült. Intézkedéseket hatá­roztak el az éves árucsere- forgalmi jegyzőkönyv elő­irányzatainak maradékta­lon és pontos teljesítésére, a szállítási lemaradások elszámolására, amelyek magyar részről elsősorban a gépipar, az NDK részéről nagyrészt a vegyipar terü­letén mutatkoznak. A bizottság elnökei meg­vitatták °z 1984. évi áru­csereforgalmi megálla­podás előkészítéséről szó­ló jelentést. Marjai Józsefet fogadta Willi Sloph, az NDK mi­nisztertanácsának elnöke. Egyetértettek abban, hogy a két ország fejlesztési ter­veivel összhangban és a jelenlegi világgazdasági feltételeket figyelembe- véve, az eddigi területe­ken túlmenően, elsősorban a mikroelektronikában, a robottechnikában, a finom- vegyiparban és biotechno­lógiában kell együttműkö­dést kialakítani a kutatás, a fejlesztés és a termelés területén. Marjai József hétfőn délután visszaérkezett Bu­dapestre. Bővül a pécsi vízhálózat kapacitása, gerincvezeték épül Üszög és Kertváros között

Next

/
Thumbnails
Contents