Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-18 / 318. szám

1983. november 18., péntek Dunántúli napló 5 A falufejlesztés mecénásai Településeink és a mezőgazdaság A statisztika szerint Baranyo lakosságának 44 százaléka 291 községben él. A 291 községből 243 aprófalu, és ezen belül 184 a törpefalvak száma. Fejleszté­sük és ellátásuk nagyban függ a területen működő termelőszö­vetkezetektől. Hogy ez mennyi­re igaz, s hogy milyen elő­nyökkel jár a községek terüle­tén működő gazdálkodási egy­ségek és a helyi tanácsok jó kapcsolata, szoros együttműkö­dése, egy pillanatra sem volt vitás azok előtt, akik tegnap délelőtt részt vettek Pécsett a Baranya megyei Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezetek Szövet­ségének küldöttközgyűlésén, amelyre a Baranya megyei Épí­tőipari Vállalat munkásszálló­jának nagytermében került sor. A megye mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteinek küldöttei és a közös községi tanácsok kép­viselőinek tanácskozásán megje­lent és a vitában részt vett dr. Papp Lajos, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, ál­lamtitkár, dr. lerszi István, a Ba­ranya megyei Pártbizottság tit­kára, Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke és dr. Horváth Csaba, a KISZ Bara­nya megyei Bizottságának meg­bízott titkára. A falu ellentmondásos hely­zete az utóbbi években társa­dalmunk érdeklődésének előte­rébe került. A párt- és a taná­csi szervek, más gazdálkodó szervezetekkel együtt több in­tézkedést tettek a községek el­tartó és megtartó képességének fejlesztése érdekében — álla­pította meg Biró Sándor, a Ba­ranya megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövet­ségének titkára „A megyei ter­melőszövetkezetek szerepe a falu népességmegtartó képes­ségében" című beszámolójá­ban. A beszámolóból kitűnt, hogy a szövetkezetek többsége jelen­tős eredményeket tud felmutat­ni a kommunális, kulturális, sportolási és szolgáltatási igé­nyek kielégítésében, az ott lakó emberek életviszonyainak, élet- körülményeinek javításában. Az elmúlt évben több mint 48 millió forintot fordítottak szo­ciális-kulturális kiadásokra, míg a tanácsok részére áten­gedett anyagi források évente 12—14 millió forintban realizá. lódnak. Ugyancsak nagy szere­pet vállaltak a termelőszövet­kezetek az úthálózat korszerű­sítésében, valamint a bekötő utak építésében. A sok pozití­vum mellett azonban negatí­vumokra is felhívta a figyelmet. Többek között arra, hogy az általános fejlődés folyamán sú­lyos aránytalanságok keletkez­tek a centrumközségek és a társközségek'között az utóbbiak rovására. Ezen változtatni kell! — állapította meg. Ezen tényt erősítették meg a vitában fel­szólalók is. „Társadalmi, gazdasági fej­lődésünk egyik legfontosabb kérdését tűzték napirendjükre — mondta hozzászólásában dr. Papp Lajos, kifejezve örömét, hogy a téma a baranyai való­ságba ad bepillantást, abba a megyébe, ahol a termelőszö­vetkezetekben dolgozók — a mostoha időjárás ellenére is — az országos átlagokat megha­ladó terméseredményekkel büszkélkedhetnek, és várha­tóan sikerül megismételniük a tavalyi 1 milliárdos eredményt. A vizsgált témával kapcsolat­ban elmondta, hogy országos feladattervet dolgoznak ki megoldásra, aminek lényege három pontban foglalható ösz- sze: a falvakban megfelelő munkaalkalmakat kell biztosíta­ni a munkaképes korúaknak; csökkenteni kell az életszínvo­nal különbségét a falvak és a városok lakói között; fokozato­san csökkentik a városoknok és a falvaknak juttatott támo­gatás különbségét. Dr. Jerszi István a helyi erők fokozottabb feltárására,^ kon­centrálására és meggondol- tabb elosztására, valamint a fokozottabb rendre, míg dr. Horváth Csaba a falvakban élő, illetve az oda visszaáramló fiatalok életkörülményeinek ja­vítására hívta fel a jelenlévők figyelmét. K. L. Beszámoló taggyűlés a BÉV panelüzemében Segíteni a magánerős lakásépítést E héten megkezdődtek or­szágszerte a taggyűlések; e napokban adnak számot az alapszervezetekben dolgozó kommunisták az 1983-as évről, s határozzák meg a jövő ten­nivalóit. A BÉV panel-klubjá­ban tegnap délután a panel- üzerh 70 kommunistája értékel­te sok szempontból az idei esz­tendőt, amely sikerrel zárult — zárul. (Hiszen még néhány nap hátra van az évből.) A részletes beszámoló és a sok hozzászóló rövid összegezé­se: az építőiparban lévő fe­szültségek érződnek a panel­üzemben. Sajátos gondjaik ezt tetézik elhasználódott sablonok­kal, időnként erősen érezhető anyaghiánnyal küszködnek. Herzsenyák István a pártve- retőség beszámolójában hang­súlyozta: a gondok nem teszik az embereket pesszimistává, in­kább újabb feladatokra sarkall­nak. így sikerült 1232 lakást le­gyártaniuk a több milliós érté- <ű egyéb betontermék mellett, sikerült segíteni egy társválla­laton, s így Komlón az idén 90-nel több lakást tudnak ösz- szeszerelní a szomszéd megye építői. Az információk birtokában — a jövőben csökkennek az álla­mi lakásberuházások — készül­nek a magánerős lakásépítés segítésére. A tervkészítés idő­szakában már elmondhatják: több verziót készítettek a mér­nökök, s épülhet majd önálló családi ház, sorház is panel­ből, sőt egy osztrák építési technológia átvételéről is tár­gyalnak. (Mint azt Bánfai An­tal említette: épül már a Kő­vágószőlős felé menő út mellett ezen osztrák technológia alap­ján egy épület prototípusa.) Továbbá: készülnek az építők a 40 órás munkahétre való átál­lásra, amely nem kis feladatot ró rájuk. Számítások szerint a munka'dőalap 5,6 százaléka esik ki, s ezt mindenképpen jobb munkával, munkaszerve­zéssel, nagyobb termelékeny­séggel pótolni kell. A taggyűlésen sokan szóvá tették az építők anyagi helyze­tét, az ebből eredő nagy fluk­tuációt. Jellemző: minden har­madik dolgozó kicserélődött ebben az évben! A jövés-me­nésnek nyilván sok negativ kö­vetkezménye van, s e téren fő­leg a kommunistáknak adódnak feiadatai. Nemcsak a példa- mutatás, hanem — és ez is el­hangzott a taggyűlésen — olyan légkör teremtése, a fia­tal munkások segítése-támoga- lása, amely jó és szeretett mun­kahellyé teheti a panelüzemet. K. F. V annak karmesteregyé­niségek és vannak szolga • karmesterek. Előbbiek az igazi dirigensek, mert a koncert jelen idejű légkörében az azonos parti­túrából más-más izzást képe­sek előhívni. A muzsika értő, igazi hívei tőlük kapják meg a lelkiismeret szép ragályát és hallgatják sosem szűnő fe­lelősséggel a zenét. Ez a fe­lelősség a zeneszerző és az előadó karmester találkozá­sának érezhető felelőssége, hiszen a hangversenyen, ezen a nagy randevún az ép, ere­deti partitúrának és a kon­cert jelen idejű légkörének kell találkoznia. Egyenrangú­an. Klasszikusok előadásakor a múlt-jelen egységében. Leonard Bernstein szerdán este az Erkel Színházban, s a magyar és német nyelvterü­let legalább százmilliós tévé­közönsége szeme láttára, füle hallatára tette próbára ezt a lelkiismeretünket. Háromszor néhány percre. Mert három szerzőt — Bartókot, Schu- mannt és önmagát — szólal­tatta meg olyan tiszteletle­nül, hogy néhány másodperc­re elállt a lélegzetünk. Lehet Bartók egy tételének dirigá­lását már-már dzsesszes kar­mesteri ritmusmutatással el­kezdeni? Olyan könnyedén, akár egy Jó reggelt-tet? Le­hetett! Bartók nem lett keve­sebb, hanem izgalmasabb. Új fényeket kapott attól, hogy Leonard Bernstein minden karmesternél messzebbre dobta magától a partitúra­másoló, szolga hangulatú liszteletet és az ettől arc­nélküli előadást. Játszott. Még Schumann súlyos szép­ségét is meglebegtette, a má­sodik (Scherzo) tétel szeszé­lyes-szélsőséges tempó érez­tetésével. Tulajdonképpen épen hagyta, de majdnem idézőjelbe tette a zeneműve­ket, a mindent észrevevő, mindent , kikezdő féktelen já­tékos értelmével. Humorral talán. Mert minden bizony­nyal igaz a francia mondás, hogy a humor az elme tisz­tálkodása. Leonard Bernstein a modern ember türelmetlen, kereső-kutató humorával mu­tatta fel Bartókot, Schumannt. önmagát pedig egyáltalán nem tisztelte. A ráadásoknál, a legmagabiztosabb játékos — és zenekara! — hitével vezénylés nélkül magára hagyta. Mert mindenkinek jo­ga nem tisztelni önmagát. A közönség pedig tapsolt, él- jenzett, bravót kiáltott. Mert a közönség is ilyen pontos és értelmes játékos szeretne lenni. Bartók, Schumann szer­dán este — élt. Időszerű volt. És a remekművek attól örök- életűek, hogy örökké idősze­rűek. Földessy Dénes Pécs, Kossuth Lajos utca November végétől szünetel a csapadékcsatorna-fektetés jövő évben íolytatódnak a munkák Nem öröm mostanság a pécsi Kossuth Laos utcában sétálni, az itteni üzletekben vásárolni. Jelenleg egyidőben több nagy­szabású munka folyik: dolgoz­nak a kamaraszínház felújítá­sán, megkezdődött a Pannónia Szálló rekonstrukciója, s mind­emellett csapadékcsatornát is fektetnek az Ifjúsági Áruház és a szálló közötti szakaszon. A legnagyobb feladatot az jelentette, hogy összehangolják az üzletekbe történő zavartalan áruszállítást, az építkezésekhez szükséges anyagellátást, a ha­szonjárművek forgalmát, és a gyalogosok közlekedését. A vál­lalatokkal történt koordináció eredményeként ezt sikerült meg­oldani a lehetőségekhez ké­pest megfelelően, így a külön­böző munkálatok nem akadá­lyozzák egymást. A gépjárművek Tudományos konferencia Páeseti Riasztó számokkal sokkolták tegnap a Pécsi Akadémiai Bi­zottság székházában mindazo­kat, akik résztvevői voltak az „Egészségnevelés a családban 14 éves korig" címen rendezett tudományos konferenciának. A konferenciát dr. Tényi Jenő egyetemi tanár, a POTE Egész, ségügyi és Szervezéstani Inté­zetének igazgatója nyitotta meg és dr. Kálmánchey Zoltán, a PAB Sportbiológiai Munkabi­zottságának elnöke vezette be rövid inditóbeszédével. A riasztó adatokat dr. Rókus- falvi Pál, a Testnevelési Főis­kola tanszékvezető egyetemi ta­nára tárta fel, mint mondotta, az idén a KNEB vizsgálatot végzett, amely 160 oktatási intézmény 100 000 tanulójára, 110 munkahely 120 000 dolgo­zójára és 130 sportegyesületre közlekedését korlátozták: a Kossuth Lajos utca a Széchenyi tér felől zsákutca lett, minden­nemű járművel, kivételek ez alól a tehergépkocsik, behajtani ti­los. A gyalogosok helyzete en­nek ellenére nem irigylésre méltó, mert sok személygépko­csi vezetője figyelmen kívül hagyja a táblákat, s behajt az utcába, fokozva ezzel a torló­dást. A csapadékcsatorna fekteté­sét végző DÉLVIÉP várhatóan november végén befejezi az említett szakaszon a munkát, elsősorban azért, hogy a naqy karácsonyi bevásárlás előtti napokban, hetekben bukdácso­lás nélkül lehessen az üzleteket megközelíteni. Januárban fog­terjedt ki. A vizsgálatokról ké. szült jelentésből kiderült, hogy az elmúlt 10 év alatt 21 szá­zalékkal nőtt a halálozási arányszám, ezen belül a 35—49 év közöttieké 26 százalékkal. 52 százalékkal nőtt a 40—59 év közötti korosztálynál ö vérkeringés-rendszeri beteg­ségben szenvedő és ebben meghaltak száma. A napi táp­pénzes állomány az országban 214 000 főről 248 000-re emel­kedett egy évtized alatt. Köz- gazdasági számítások szerint a népgazdasági helyzetet rontó különbség egyéves viszonylat­ban 8,5 millió ember egynapi munkája. Az elmúlt 10 év alatti teljes kieső munkamennyiség mintegy 87 millió dolgozó egy­napi munkája, ami körülbelül az NDK, NSZK, Anglia, Fran­ciaország és Olaszország dói­nak hozzá ismét, s a szállótól a Széchenyi térig helyezik a vezetéket a. földbe. A kivitele­zéssel március végén végeznek, s ezzel befejeződik a több éve tartó Kossuth Lajos utcai köz­műrekonstrukció. Várhatóan a jövő év első felében hozzáfog­nak az utca keleti részén a bur­kolatcseréhez; említést érdemel, hogy nagyon szép díszburkola. tot alakítanak ki. Miután a DÉLVIÉP befejezi jelenlegi munkáját az utca ele­jén, ismét megváltozik a Kos­suth Lajos utca forgalmi rend­je, s visszaállítják a korábbi, ideiglenes állapotot. Az utca a Széchenyi tér felől ismét egyirá­nyú lesz. R. N. gozó lakosságának egynapi ter­melését teszi ki. Nem véletlen tehát, hogy ennyire intenzíven előtérbe ke­rültek az egészséges életmódra nevelés problémái, hiszen ki­mutathatóan a bajok a hely­telen életmóddal vannak szo­ros összefüggésben. Az egész­ségre nevelést pedig korán kell kezdeni, már csecsemő- és kis­gyermekkorban a családban. A családok életmódjában történt változásokkal és dr. Szi­lárd Istvánnak, a POTE adjunk­tusának a Szemléleti változá­sokról az egészségnevelés gya­korlatában című elhangzott elő­adásával kapcsolatban élénk hangú szenvedélyes hozzászó­lások következtek. Sürgős a ten­nivaló, mert mint az egyik hozzászóló mondta, a riasztó jelek orvoslása nemzetmentő feladat. S. Zs. A tanács vb napirendjén Javítani kell a napközis ellátást Mohácson Milyen Mohácson a napközi otthonok helyzete, ezen belül az ott folyó nevelési munka, a gyermekek étkezési lehetősége* — ezt tárgyalta egyebek mel­lett tegnapi ülésén a városi ta­nács végrehajtó bizottsága. Mohácson 2514 gyerek jár általános iskolába, közülük alsó tagozatos 1392. A négy városi és az ide tartozó újmohácsi is­kolában összesen 904 napközis van. Ök 27 tanulócsoportban, átlag 35 fős létszámmal töltik a tanórákon kívüli idejüket, 18 tanító és 9 tanár képesítésű nevelő felügyelete mellett. Idén a napközis ellátást igénylő ta­nulók közül 18-nak a kérelmét utasították el az intézmények, helyhiány miatt. A napközi otthonok feladata az elsődleges tanulás mellett a pedagógiai oktató-nevelő mun­ka és a szabadidő hasznos el­töltése. E követelményeknek azonban komoly nehézségek árán tudnak megfelelni. A leg­rosszabb körülmények között vannak a Széchenyi téri iskola napközisei, a leromlott állapotú épület 4 tantermében 175 gyere­ket kell elhelyezniük úgy, hogy a berendezés és a felszerelés is igen elavult. A zsúfoltság te­kintetében nem jobb a helyzet a város legújabb, Brodarics téri iskolájában sem, hiszen a 12 tantermes intézményben 20 ősz. tály tanul és ehhez jön még a 7 napközis csoport 260 gyerek­kel. A legotthonosabb a Sza­badság úti iskola napközije és itt a tárgyi feltételek is az át­lagosnál jobbak. A végrehajtó bizottság amel­lett foglalt állást, hogy a jövő­ben növelni kell a napközis ter­mek számát, javítani szükséges a felszereltségüket. Berta Mária Növényvédelem Az ősszel telepített fiatal gyümölcs­fákat a tél folyamán az őz, szarvas, nyúl és a különböző apró rágcsá­lók veszélyeztetik. Külterületeken, ahol a gyümölcsös nincs kerítéssel körül­véve, a hét végén ajánlatos a fák müanyagfóiiával vány apró lyukú dróthálóval való bekötözése. Az erdészetekben és a nagyüze­mekben használatos Silvacol K kis kiszerelésben nem kapható, mely riasztó hatású az illatanyaga miatt. A füves, erdővel határos területe­ken a kószapocok, mezei pocok és a különböző egérfélék a fiatal fák gyökérnyaki részét körül rághatják teljesen vágy részlegesen. A szalmával és kukoricaszárral be­kötözött kis fáknál az eqerek be­telepedése fokozott veszéM jelent, ezért ezt az anyagot ne használjuk. Az apró rágcsálók ellen a fiatal fák alatti talaj teljes gyommentesí­tésére törekedjünk. A rágcsálók elleni szerek közül a Redentin 75 vag* az Arvalin hasz­nálatát javasoljuk i csomagolóanya­gon feltüntetett előírás szerint. Dr. Frank Károly Egészségnevelés a családban M Bernstein humora

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents