Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)
1983-11-18 / 318. szám
a Dmicintuit napló 1983. november 18., péntek Négy kiemel! leiadat Mozgosito, cselekuesi program Közös közlemény (Folytatás az 1. oldalról) gyelmezettebb munkával lehet pótolni. Ami a köztisztaságot illeti: az utakat gyakrabban tisztítják, de annak minősége elsősorban a kézi munkaerő hiánya miatt nem emelkedett a kívánt mértékben. Ehhez természetesen hozzájárul a lakosság egy részének magatartása is. A háztartási szemetet minden szilárd burkolatú úton megközelíthető lakásból elszállítják. A Kökény térségében kialakított szemétbánya a hulladék elhelyezését átmenetileg biztosítja, a hosszabb távú megoldás azonban egy szemétártalmat- lanító-berendezést igényel. A zöldterület 8 év alatt megduplázódott. Ennek ellenére a kívánatostól igen nagy az elmaradás, különösen a belvárosban. A rekonstrukció keretében az alsó sétateret és a Kálvária-dombot kívánták felújítani. Ez a pénzügyi lehetőségektől függ. A jelenlegi lehetőségekkel A napirend előadója, Novák Szilveszter, a pártbizottság titkára hangsúlyozta: — Kétségtelen, hogy a kom minális szolgáltatások feszültségeinek felszámolása elsősorban pénzkérdés. De meggyőződésünk, hogy jelenlegi lehetőségeinkkel jobban lehet és kell is élnünk. Szigorúbb gazdólko. dóssal, a feladatok ésszerű so. Tolásával szervezettebb, ösz- szehangoltabb munkával elérhető a gyorsabb előrehaladás. Ezért javasoltuk a város üzemeltetéséért felelős városi ta- nácsnak^ hogy a legkritikusabb területek gondjainak megoldására fordítson kiemelt figyelmet. A városi tanácstól, a kommunális ellátást szervező szakigazgatás; szervétől azt várjuk, hogy érvényesítse jobban városgazda szerepét. Természetesen nem elhanyagolható a többi kommunális ágazat sem. Világosan kell látni azonban azt is, hogy egy sor kérdésben a közeljövőben sem tudunk látványos eredményeket elérni. Vannak olyan területek, amelyek fejlesztésére nem vagy csak a lakosság anyagi erejének igénybevételével kerülhet sor. A vitában Bödö Mihály elmondotta, hogy a belváros gépi tisztításában szinte megoldhatatlan gondot jelentenek a parkoló autók. Felvetette az egy-két órás parkolási tilalom gondolatát. Kell még 1500 sze. metesedény. De a buszmegái, lókban kettőt is elhelyeznek, s mégis környékük tele van szeméttel. A lakosság kulturáltabb magatartása feltétele a tisztább városnak. Jenőtafvi Dezső közölte hogy a földgázra történő átállítás 13 000 fogyasztónál megtörtént. Ez az elvégzendő feladat fele. A jövő év decemberig az átállást be fogják fejezni. Párhuzamosan folyik a hálózatrekonstrukció is — az idén hat kilométer készült el. Az ellátatlan területeken a hálózat kiépítésére a Gázmű Vállalatnak nincs kapacitása, ezt más vállalatoknak, gmk-k-nak kell meg. oldaniuk. Fűzi Árpád a 40 órás munkahétre való átállás feltételének tartja a lépcsőzetes munkakezdést. A Volán 18 000 utast tud egyidőben szállítani, de most reggel fél 7 és fél 8 közölt 22 000 az igény. Az északi területek közlekedésének megoldása a jelenlegi úthálózat mellett lehetetlen. Súlyos gondot okoznak a Megyeri úti felüljárón, főleg reggel a lovaskocsik. Javasolja: a vasút nyissa ki a lassú járművek számára a sorompót. Az ipari szennyező, hulladékot a városi szemétbányában nem szabad elhelyezni — mondot. ta Kalocsai Tibor. Javasolta, büntetésfizetés- helyett a vállalatok adják össze a pénzt ilyen telep létrehozására. Maradjon forró téma! Dr. Dányi Pál felszólalásában rámutatott arra, hogy kommunális kérdésekben konkrét tapasztalatai alapján ítél a lakosság. Itt a konkrétet általános közelítéssel fölváltani nem lehet. Egyik tényező, amely a közhangulatot befolyásolja — a pécsi bűz. 30 millió forinton felüli fejlesztéssel oldható meg. Kívánatos lenne, ha ezt 1984. évi tervében a városi tanács első helyre sorolná. Szigorodnak a feltételek. A tanácsi eszközök is -r- közpénz. Érzékenyebbek vagyunk, ha nem úgy használják fel, mint elvárható. Értékek pusztulnak, mert vannak, akik pusztítják és vannak, akik elnézik hogy pusztulnak, s nem tesznek, annak megelőzésére. Javasolja: a kommunális vállalatok vezetői ígérjenek visszafogottabban, de amit ígérnek, azt meg kell csinálni, s nem megmagyarázni a meg nem valósulást. Maradjon forró téma a negatív jelenségek elleni fellépés! Makk Andorné bejelentette, hogy a posta nyilvános telefon, állomást szerel fel, ahol országos és nemzetközi távhívásokat lehet intézni. Bachmann Zoltán szóvá tette, hogy az energia-szolgáltatásban hiányzik a tartós koncepció. Az állampolgár kapdossa a fejét és képtelen egy olyan beruházási vonalra ráállni, amelynek feltételeit is megkapja. Tiborcz István a lakbérhátralékosok nagy számát tette szóvá. Bejelentette három bérlőközösség alakult Pécsett. Úgy véli, hogy a felújítások költségeit nem szabad csak a lakásszámra vetíteni, mert az épületekben nemcsak lakásokat kell felújítani. Varga Sándor a posta fejlesztési programjához kért kivitelezőt. Pécsett négy hivatal építését tudnák megkezdeni most. Elmondotta, hogy 30 millió forintért épül a régióközpont. 1983. évi átadása után Budapest kiiktatásával érhető el az 5 nagyváros. Az erőket koncentráljuk A vitát Szeniirányi Józsel első titkár foglalta össze. — Az utóbbi évek bebizonyították: most is van lehetőség az életkörülmények javítására. Vannak példáink arra hogy ezt lehet szervezettebben tenni. S vannak tartalékaink. Ezek között a legnagyobb a vállalatok kommunista vezetőinek kezdeményező és kooperáló magatartása. Vannak eredmények, s vannak gondok. Több mint, aminek megvalósítására vállalkozhatunk. Ezért teszünk olyan ajánlást, hogy négy kiemelt területre irányítsa figyelmét a városi tanács és a kommunális vállalatok vezetői. Ez nem ment fe| a többi feladat alól. A mai vita is meggyőzött arról, hogy azonos kérdésekben azonosan látjuk a dolgokat. Az erőket ezekre koncentráljuk! ELEGÁNSAN AZ ELEGANCIÁBÓL! «5 mozgó átvevöliely % Nyúlszörme bundák fél hosszúságban 1983. NOVEMBER 21-ÉN 5510—-6530 Ft-ig 13—16 ÓRÁIG A KODÁLY # műszőrme krümer bundák 5200 Ft-ért, ZOLTÁN ÚTI ABC # műszőrme krümmer bundák 3910—4160 Ft-ig AUTÓPARKOLÓJÁBAN vásárolhatók több színben és fazonban! átvesszük a lakásában A JÓKAI TÍREN -s»'1“ LÉVŐ ELEGANCIA > X, feleslegessé vált papír. BOLT BO S i i ERŰ*! ker| és textilhulladékot, a ÁRUVÁLASZTÉKKAL. 2 ÁA UDVARIAS WT1 helyszínen kifizetjük az KISZOLGÁLÁSSAL ellenértéket! VARJA VÁSÁRLÓIT 1 A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A szakszervezetek XXIV. kong. resszusa óta végzett munkát és az időszerű feladatokat vitatta meg csütörtpki ülésén a Szak- szervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vettek Lázár György, a Minisztertanács einö. ke és Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a Politikai Bizottság tagjai is. Az elnökség beszámolóját Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztette elő. — Ismerjük az ország helyzetét, érzékeljük a tevékenységünk iránt támasztott növekvő igényeket — mondotta. — Tudjuk, hogy a tagsággal kialakult kapcsolatainkat tovább kell erősíteni, színvonalasabban kell képviselni érdekeit és erőteljesebben kell segíteni a gazdálkodást. A szakszervezeteken belül megvannak azok az erők, amelyek munkánk fejlesztésének biztosítékát jelentik. Ez fontos feltétele és biztosítéka a jövőnek. — A hazánk gazdasági helyzete szabta korlátok is vitathatatlanul befolyásolják a szak- szervezetek napi tevékenységét, munkáját. Az alapvető szak- szervezeti feladatok vitelében óhatatlanul némi lanyhulás — beszűkülés — következett be. A termelés segítésében, a mun. kaversenyben nehezen bontakozik ki az új feladatoknak, irányítási módszereknek megfelelő alkalmazkodás. A bérpolitikával a szociálpolitikával, sőt a kulturális területtel való foglalkozás is gyengült az anyagiak hiánya miatt. Mindezt érzik a dolgozók. A dolgozókban továbbra is erős stabilizáló tényező, szilárd politikai tőke az a bizalom, amely pártunk politikájának eredményeként 1957 óta létrejött. A dolgozók jelentős része tudja, hogy — bár helyzetünk néhezebb lett — gazdasági erőnk, életkörülményeink létbiztonságot nyújtanak. A nehézségek felszámolásában azon. bon nem számíthatunk gyökeres fordulatra, valamilyen „gazdasági csodára". Nehézségeink, feszültségeink csak lassan enyhülnek. — A következő évek munkához jelentős segítséget kaptunk az MSZMP Központi Bizottságától, amely a közelmúlt, ban állást foglalt a párt szak- szervezeti politikájának kérdéseiben. Nagy jelentőségű ez az állásfoglalás mert összefoglalja és igazolja a párt szakszervezeti politikájának eddigi tapasztalatait és megjelöli tová’b. bi tevékenységünk irányát. Különösen nagy a jelentősége annak, hogy a Központi Bizottság megerősítette a szakszervezetek önállóságáról és érdekvédelmi szerepéről vallott álláspontját. — A szakszervezetek létezésének és tevékenységének alapvető része az érdekvédelem — mondotta. Enélkül a szocializmusban sem szakszervezet a szakszervezet. Az érdekvédelmi munkát azonban nem szabad úgy felfognunk, hogy az akkor jó ha minden igényt egyforma erővel képviselünk. S nem jelentheti csupán a követelések benyújtását. A szakszervezeteknek az érdekvédelmi anyagi feltételeinek megtermelését is segíteniök kell. Lázár György felszólalása Lázár György, az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében köszöntötte a tanácskozást. A szocialista társadalom építésének hazánkban ma a legfontosabb tényezője az, hogy gyorsabban és eredményesebben oldjuk meg gazdasági feladatainkat. Változatlanul legfőbb tennivalónk az ország fizetőképességének megőrzése, az elért vívmányok megtartása és a gyorsabb fejlődés feltételeinek megteremtése. Ha ezeket a feladatokat sikerül teljesíteni, azaat nagy szolgálatot teszünk népünknek, a szocializmus ügyének. A külső feltételeket, amelyek között dolgoznunk kell, nem mi alakítottuk olyanokká, amilyenek. Az azonban rajtunk múlik, hogy milyen gyorsan és milyen eredménynyel igazodunk a realitásokhoz. Ennek érdekében sokat tettünk, több területen előbbre léptünk, de a szükséges eredményeket még nem értük el. Elsősorban azt kell számon tartanunk, amit még nem tudtunk megoldani, azokra a feladatokra kell erőinket összpontosítani, amelyek még előttünk állnak. Erről nem felesleges beszélni, mert vannak — és nem is kevesen —, akik arra a kényelmes álláspontra helyezkednek, hogy a nehéz feltételek között, a beszűkült mozgástérben a cselekvésre is kevesebb a lehetőség, ki kell várni a jobb időket a feladatok teljesítésére. Ez veszélyes álláspont. A cselekvésre nem várakozni, hanem azt gyorsítani kell: az adott viszonyok között jobb munkával kell megteremteni azokat a lehetőségeket, amelyek az előrelépéshez valóban megteremtik a tágabb mozgásteret. Sok a kihasználatlan tartalékunk, s új módszerekre, új munkastílusra van szükség ahhoz, hogy ezeket kiaknázzuk. Az útkeresés nehézségekkel és buktatókkal is jár, nagyobb tűrőképességre is szükség van, hogy el tudjuk viselni ezeket. A Minisztertanács elnöke külön is foglalkozott a tanácsülés elé terjesztett beszámolónak azzal a részével, amely rámutat, hogy nem elegendő a nehézségek felsorolása, ismételgetése. Mozgósító cselekvési programra van szükség. Ilyen program valójában létezik, az elvi egyetértésben sincs hiány. A program végrehajtásakor azonban többre van szükség Az egyetértés igazi mércéje a cselekvés, valódi hitelét az adja meg, hogy ki mit tesz. Néhány nagyon fontos területen a szükségesnél és a lehetségesnél kisebb az előrehaladás. A meglevő technikai eszközökkel, szaktudással, a rendelkezésre álló anyag fel- használásával jobb minőségű, piacképesebb termékeket is elő tudnak állítani. Sok éve hirdetjük, hogy korlátozni kell a gazdaságtalan termelést. Amikor azután eljutunk odáig, hogy megnevezzük, mely üzem mely termékéről van szó, gyakran visszarettenünk attól az elhatározó lépéstől, hogy, kikénysze- ritsük a termelés gazdaságosságának megjavítását, vagy egyéb megoldást keressünk. Ugyanígy nem haladtunk kellőképpen előre a munkaerőgazdálkodásban, a munka szervezettségében, a munkakultúra színvonalának emelésében, a termelési költségek csökkentésében. A dolgozók joggal mondják: nem járhatjuk örökké azt az utat, hogy ha valahol emelkedik valaminek az ára, az azonnal tovább gyűrűzzék. Nemcsak a szocialista országokban, még a tőkés országokban is előfordul, hogy a begyűrűző költségeket a termelékenység növelésével és a ráfordítások csökkentésével ellensúlyozzák. Ez a módja annak, hogy az árakat ne kelljen olyan gyakran „továbbgyűrűz- tetni". dr. Fred Sinowatrnak, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának látogatásáról Lózór Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására dr. Fred Sinowatz, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja 1983. november 15—17. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. Dr. Fred Sinowatzot fogadta Kádár János, o Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Lo- sonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke. Az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja Budapesten megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét, és részt vett a Ferihegyi repülőtér új forgalmi épületének alapkőletételén. Lázár György és dr. Fred Sinowatz szívélyes, nyílt légkörben beható véleménycserét folytatott a magyar—osztrák kapcsolatokról, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. A két kormányfő elégedetten állapította meg, hogy egy sor kérdésben a véleményük közelálló vagy azonos. Kiemelték a magyar—osztrák magas szintű találkozók és tár. gyalások fontosságát, amelyek a jelenlegi, feszült nemzetközi helyzetben" — túl a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésén — az enyhülési folyamat továbbvitelét, az európai béke és biztonság ügyét szolgálják. Egyetértettek abban, hogy a két ország gyakorlatában meghonosodott magas szintű találkozók, amelyek példával szolgálnak a különböző társadalmi berendezkedésű országok között lehetséges konstruktív párbeszédre, mindkét félnek hasznosak, és azokat a jövőben is rendszeresen folytatják. Hangsúlyozták, hogy a kapcsolato. kot bővíteni kell az élet minden területén, és keresni kell az együttműködés még konkrétabb formáit. A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság kapcsolatainak beható megtárgyalása során a két kormányfő elégedetten állapította meg, hogy a két ország együttműkö. dése a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet ellenére is tovább fejlődött. Megerősítették szándékukat, hogy ezeket a jószomszédi és baráti kapcsolatokat a jövőben is ápolni és mindkét ország hasznára fejleszteni fogják. Ehhez az eddig elért eredmények jó alapul szolgálnak. Megkülönböztetet; figyelmet szenteltek a kormányfők a magyar—osztrák gazdasági kapcsolatoknak, amelyek fejlődését — ideértve azt is, hogy a két ország vállalatai között ez idő szerint már 120 kooperációs megállapodás van érvényben, amelyek jelentősen hozzájárulnak az árucsere-forgalom stabilizálásához — pozitívan ítélték meg. Annak ellenére, hogy a nemzetközi aczdasági és belső konjunkturális helyzettel összefüggésben az 1981. évi rekordforgalom után az árucsere összértéke némileg csökkent, összhangban a magyar—osztrák árucsere-forgalmi és kooperációs vegyes bizottság harmadik ülésszakának eredményeivel mególlaoitották, hogy még számos kedvező lehetőség von a két ország közötti gczdasági- műszaki együttműködés és kereskedelem bővítésére. A két kormányfő egyetértett abban, hogy a lehetőségek jobb ki- haszná'ása érdekében további erőfeszítéseket kell tenniök mind az érintett hatóságoknak, mind a vállalatoknak. A nemzetközi helyzet értékelése során a két kormányfő aggodalommal állapította meg, hogy a feszültség tovább éleződött, és nincsenek jelei a fegyverkezési verseny mérséklődésének. Mindkét fél kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a feszültséggócok száma szerte a világban nem csökkent, ellenkezőleg, újabbak keletkeztek; az enyhülés megtorpant, a világgazdasági helyzetben tovább növekedtek a bizonytalansági tényezők, és ezek meg- tehelik a kelet—nyugati gazdasági együttműködést. A két fél egyetértett abban, hogy az enyhülés minden nép érdeke, s közös erőfeszítéssel kell útját állni a feszültség további növelésének, tárgyalások útján kell keresni a kiutat a jelenlegi helyzetből. Kiemelt figyelmet fordítva az európai helyzetre, Lázár György és dr. Fred Sinowatz rámutatott, hogy a hagyományos és nukleáris fegyverek felhalmozódása következtében veszély fenyegeti a kontinenst. Hangsúlyozták országaik őszinte készségét minden olyan célravezető erőfeszítés, javaslat támogatására, amely a fegyverkezési verseny megszüntetésére, az államok közötti bizalom és együttműködés erősítésére, olyan megállapodások elérésére irányul, amelyek az egyenlőség és valamennyi érintett állam biztonsági érdekeinek egyenlő figyelembe vétele alap. ján hatékony leszerelési intézkedéseket biztosítanak. Ezzel összefüggésben a két fél kifejezte azt a kívánságát, hogy a stratéqiai fegyverzetek, valamint a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök korlátozásáról folyó genfi szovjet—amerikai tárgyalások sikerrel fejeződjenek be, és a már meglévő atomfegyver-készletek jelentős csökkentéséhez vezessenek. A két kormányfő megelégedéssel nyugtázta a madridi találkozó sikeres befejezését, A ‘alálkozó záródokumentuma hosszú idő óta az első jelentősebb kelet—nyugati megálla- oodás, amely összhatásában — ha erre minden fél törekszik — hozzájárulhat az európai légkör javulásához, támogathatja a helsinki folyamat és a kelet—nyugati kapcsolatok továbbfejlesztését, valamint az enyhülési politika fennmaradó, sót. A madridi találkozó fontos eredménye a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel, valamint az európai leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia összehívása, amely az: európai biztonsági folyamat új távlatait nyithatja meg. E konferencia összehívása azt bizonyítja, hogy megfelelő jóakarattal, kölcsönös erőfeszítés, sei, ésszerű kompromisszumok figyelembe vételével a mai feszült nemzetközi viszonyok között is lehet eredményeket elérni. A két kormányfő a megbeszéléseket igen hasznosnak értékelte. Dr. Fred Sinowatz, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja hivatalos ausztriai látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás időpontját diplomáciai úton egyeztetik. Centrum hétfő! 1983. NOVEMBER 21 -EN 20" „ VISSZATÉRÍTÉS az áruház rövidáruosztályán. írisz fonal 340,— Ft/kg. Erika fonal 220,— Ft/ kg. Fáni fonal 250,— Ft/kg. m PÉCSI W Centrum Áruház
