Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)
1983-11-18 / 318. szám
1983. november 18., péntek Dunántúlt napló 3 Számítógépszemle 1. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola számítógépterme Baranyai helyzetkép A nyolcadik-tizedik helyen Közvetlen termelőeszköz A szervezés lehetőségei Az összehasonlitgatósok igen. csak érdekesek lennének: hogy Japánban így, hogy Kaliforniában úgy — sokra mégsem mennénk vele. Az elektronika- mikroelektronika világában ugyanis nemigen leszünk jelentős tényező a közeljövőben. Az országon belüli összehasonlításokban is mint felhasználók lehetnek érdekesek a Baranya megyei adatok, hiszen a számi_ tógépekhez szükséges mikroprocesszorokat Gyöngyösbn és Budapesten, magukat a gépeket pedig Székesfehérvárott és Budapesten készítik túlnyomó többségében, többnyire összhangban a KGST-országok közös programjával. Baranya megyében üzemel az országban fellelhető számítógépek 2,4 százaléka, ami meglehetősen alacsony arány — tudhatjuk meg a KSH Baranya megyei Igazgatósága je. lentéséből. Ha eltekintünk a mini- és a mikroszámítógépektől (melyek aránya 2,5%), akkor még rosszabb arányt kapunk: 1,5 százalékot. Ha csak a nagyobb számítógépeket nézzük, azt láthatjuk, hogy ezek több mint kétharmada Budapesten van; Borsodban található az összes számítógép 5, Fejérben 3,9, Hajdú-Bihar- ban 3,2, Pest megyében 3, Csongrádban 2, Komáromban 1,9 és Győr-Sopronban 1,7 százaléka. Ha ugyanezen számítógépek egyik legfontosabb jellemzőjét, a tárolókapacitást hasonlítjuk össze, akkor az előbbiek közül még Szolnok és Tolna megye is ..jobban áll”, mint Baranya. Amiben viszont „jobbak” a baranyai számítógépek: fiatalabbak (ezzel majdnem párhuzamosan: korszerűbbek), mint az országos átlag — a qéoek 81 százaléka hat évnél fiatalabb (országosan 78%), s csak 3 százaléka idősebb 10 évnél (országosan: 5 százalék). Ugyancsak jobb a baranyai számítógépek kihasználtsága: a naptári időalap 84,9 százalékában működnek produktívon, míg országosan csak 74,9 százalékos a kihasználtságuk. Tavaly Baranyában a számí_ tástechnikai gépi beruházások értéke mintegy 40 millió forint volt, éz az országos értéknek nem egészen 1,5 százaléka —, pedig igény ugyancsak lenne: a saját géppel rendelkező szervezeteken kívül 46 szervezet alkalmazott számítástechnikát termelési, ügyviteli munkához. De hiába van esetleg gép, ha nincs megfelelő mennyiségű és minőségű számítógépprogram, illetve szakember. Országosan harminc jelentős programrendszert dolgoztak ki, ám ezek ára meglehetősen magas, és a megyékben emiatt viszonylag lassú az alkalmazásuk. Valamit javított a helyzeten a kis vállalkozások megalakulása ezen a téren. Igen nyomasztó gond, hogy kevés a jó szakember, főleg a magasabb képesítést igénylő területeken és az adatelőkészítésben. Javítani fog a helyzeten, hogy idén minden középiskola kapott egy-egy mikroszámítógépet, s fakultációs rendszerben megkezdődött a számítástechnika elméleti és gyakorlati oktatása — ami eddig jószerével tanfolyami rend_ szerben történt. A baranyai gazdálkodó szervezetek negyven százaléka vett igénybe valamilyen formában számítástechnikai eszközöket, szolgáltatásokat: közülük hu. szonnyolcnak van saját számítógépe; negyvenhat alkalmazó pedig mások által nyújtott szolgáltatásokat hasznosított. Az összes szolgáltatások értéke tavaly Baranyában 160 millió forintot tett ki, ez az országos ilyen irányú költségeknek 2,2 százaléka. Nem is az jelenti itt a gondot, hogy a számítástechnikai szolgáltatásokat ily kis mértékben veszik igénybe a számítógépekkel nem rendelkező vállalatok, hanem inkább az, hogy nem a legfontosabb vállalati célokra végeztetnek munkákat — megfelelő programok és alkal. mazási lehetőségek ismerete híján. Az önálló géppel rendelkezők körében viszont gyarapodott a nagyobb előkészítést igénylő alkalmazások köre: ezek általában gyors és közvetlen eredménynövekedést jelen_ tenek. Hiszen éppen ezért érdemes számítógépekre, vagy szolgáltatásokra költeni: javítani, vagy fokozni a vállalati eredményes, séget. A munkafolyamatok észszerű megszervezésében, a könyvviteli munkák meggyorsításában, a tervezésben — és hosszan lehetne sorolni, mi mindenben jelent a számítástechnika közvetlen megtakarítást, vagy nyereséget. Most kezdődő sorozatunkban be kívánunk számolni azokról az eredményekről, melyeket megyénk szervezetei elértek a számítástechnika alkalmazásá ban, szólni kívánunk a hiányosságokról, s a tapasztalatok alapján felrajzolni a következő évek perspektíváját. A számítógépek ma már köz. vetlen termelési eszközt jelenthetnek —, ha megtalálják észszerű alkalmazási lehetőségei két. Erre még akkor is van le hetőség, ha pénz híján nemigen lehet ma nagyarányú beruházásokkal gyarapítani a me gye számítógépóllományát, hiszen a szellemi erők jobb ősz szehangolásával, a fizikai erőforrások jobb kihasználásával előbbre léphetünk. B. L. 25 éves a kollégiumi mozgalom Politizáló rendezvények A pécsi Kalmár József középiskolai fiúkollégiumban havonta önkormányzati napot tartanak, melyeken a diáktanács tagjai' veszik kézbe a munka irányítását. A napokban újszerű politikai vetélkedőt rendeztek — mely úgymond a reggeli ébresz. tőtől a lefekvésig tartott, — kapcsolódva a KISZ megyei Po^ litikai Képzési Központ által meghirdetett pályázathoz. A pályázat legfőbb célja: tartalmas, a ma igényeihez alakított, pezsgő politikai élet kialakítása. A Kalmár-kollégium egy sajátos vetélkedő forgatókönyvével nevezett e pályázatra, mely igazodik a kollégium házirendjéhez. A keretjáték egy újság szerkesztése, melyben a vidám feladatok mellett — hír félremagyarázat, tréfás hirdetés, politikai karikatúra —, igen komoly témák is előkerültek. A békéről vezércikket, a KISZ szere, péről kommentárt és emellett természetesen nemzetközi eseménynaptárt kellett az alkalmi szerkesztőségnek írnia. Az önkormányzati napok, s a hozzájuk kapcsolódó vetélkedők sora e rendezvénnyel nem ért véget, hiszen a kollégiumi mozgalom 25 éves fennállásának jubileumát kísérő programok részeként sok élményt adhat az otthontól távol élő kollégistáknak. Barna Viktor Jelentős pécsi siker született az „Egészségügy a béke szolgálatában ’83" címmel szerdán Budapesten megnyilt nemzetközi fotókiállításon: dr. Tóth Pál és dr. Varga Gyula tiszteletdijat, Ornódi László tiszteletdíjat és a KISZ KB különdíját kapta „Egy utazás emlékére” cimü sorozatáért. Képünk a sorozatból való. • • Otletdíj az „ELET!”-nek Gyártása gyermekéleteket menthetne meg Mindennapos, látszólag egyszerű dologról van szó, s mégis, vagy talán éppen ezért eddig még nemigen jutott eszébe senkinek, hogy megoldást, pontosabban tökéletes megoldást keressen az alább következő problémára. Pedig ez az újítás igen sok és komoly veszélyt hárítana el, ha megvalósulna. Az újítási és ötletpályázatra benyújtott, s ötletdíjjal jutalmazott munka témáját végül is egy tragikus gyermekbalesetről szóló hír sugalmazta Péter- mann Lászlónak, a Mecseki Ércbányászati Vállalat üzemmérnökének, aki ezt a pályamunkát egyedül dolgozta ki. Az „ÉLET!” jelige nem véletlen. Sem a jelige, sem az azután következő felkiáltójel. A tragikus újsághír ugyanis egy hároméves kisgyermek haláláról számol be; a tragédiát áramütés okozta. A gyermekbalesetek nagy részét az okozza, hogy a kisgyermekek, természetes kíváncsiságuktól vezérelve, különböző vékony tárgyakat dugdosnak a konnektorokba — s ha ez a tárgy áramot jól vezető anyagból készült, máris halálos végű a gyermeki tapasztalatszerzés vágya. Pétermann László ötlete éppen azt a nemes célt szolgálja, hogy a jövőben lehetőleg teljesen kizárt legyen az ilyen balesetek esélye. Az ugyan már tapasztalható, főleg külföldön, hogy a konnektorokat lecsapható védőlappal látják el, ám egy nagyobb gyerek csak fölhajtja, s a balesethez vezető út máris szabad. Ahogy a pályamunka is írja: „Az elmúlt időben ugyan megjelentek a dugóaljak használaton kívüli védelmére szolgáló műanyag dugók, de csak egy 4-5 éves gyermek számára pl. csavarhúzóval könnyen eltávolithatók, nem beszélve arról, hogy míg a dugaszoló „foglalt”, a műanyagdugó elkeveredik." Nos, mindezek figyelembevételével megszületett egy ötlet - aminek kidolgozásához a tragikus híren kívül közvetlenül hozzájárult egy fürdőszobai világító cseréje is. A lényeg: az ötletben javasolt dugalj a hozzátartozó dugaszolóval csak a csatlakozás megtörténte tuán kerül feszültség alá, az üres dugalj sarkai használaton kívül feszültségmentesek. A megoldás szerint a kapcsolást a „harmadik iábbal" kiegészített dugaszoló végezné, ezért teljesen kizárt az aljzatba dugott fémtárgyaktól vagy szabálytalan csatlakozásból eredő balesetek lehetősége. Ugyanis ehhez egy külön eszközzel kellene nyomni az aljzat fenéksíkjába illeszkedő kis- felületű kapcsolót. Tervezője feltételezése szerint — ugyanis ezt a balesetmentes megoldást még sehol a világon nem alkalmazzák - igényes, esztétikus, tehát formatervezett kialakítás mellett feltehetően még exportra is alkalmas termékké válna. Nagy előnye a gyakorlatban a megoldásnak, hogy miután így nem fenyeget az a veszély, hogy valaki megfeledkezik a műanyag dugó visszahelyezéséről, amivel jelenleg még számolnunk kell, ez az újításszámba menő ötlet „mindig kész” a baleset elhá rítására, s nem függ az emberi tényezőtől, a feledékenységtől gondatlanságtól. Ami pedig pénzben Soha nem mérhető emberéletet, pontosabban kisgyermekek életét mentheti meg — feltéve, ha lesz vállalkozó aki majd gyártja. Dücső Csilla Folyóiratszemle Miről írnak a magyar nyelvű sznvjet lapok? A SZOVJETUNIÓ című folyóirat novemberi szórna többek között közli lózsa Antal történész írását, melyben Mihályfal- vi Pál életútját ismerteti, aki az első világháború idején önként jelentkezett a frontra, majd orosz fogságba esett, s a szovjet hatalom oldalára állt. Kun Béla harcostársa volt Petrográ. dón, majd a Tanácsköztársaság előkészítője idehaza. Később a megtorlások elől külföldre menekült majd a felszabadulást követően az új magyar társadalom építője lett. Életútja sok olyan érdekes tanulsággal szolgál, melyekből az utókor tanulhat. Ugyancsak magyar vonatkozású írás. mely Magyar- ország részvételével foglalkozik a Vénusz és a Halley égitestek kutatásában. A ritka égi vendéget várva című cikk áttekinti az üstököskutatás történetének fontos állomásait. A LÁNYOK, ASSZONYOK folyóirat novemberi számából elsőként arra az írásra hívjuk fel a figyelmet, melyben Orosz Mária az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátban megalakult Lá- nyok-asszonyok klubot mutatja be. Betekintést nyerhetnek az olvasók a kombinát, és ezen bélül az új klub életébe. A Hagyományok, ünnepek, népszokások rovat ezúttal a szőlő- termeléséről híres Grúziát s annak szüreti hagyományait mutatja be. Rövidesen megjelenik a FÁKLYA ez évi 22. száma. E. Fehér Pál publicista, a magyar kommunista párt megalakulása 65. évfordulójáról emlékezik meg. Alesz Adamovics belorusz író arról fejti ki véleményét hogy mit tehetnek a művészek, írók az emberiséget fenyegető nukleáris katasztrófa elhárítása ér. dekében. Egy minszki áruház tapasztalatait elemzi a Kérdezd meg a vásárlót című írás. A SZOVJET IRODALOM halála egy éves évfordulója alkalmából közli Leonyid Brezs- nyev Visszaemlékezések című könyvének újabb fejezeteit Pető Miklós fordításában. Emléksorok Dóráról címmel olvasható Va- lentyin Arhangelszkij• műve, mely új adatokkal gazdagítja a regényes életű hírszerzőről, Ra- dó Sándorról szóló irodalmat. M. E. Találkozók külföldi diákokkal Ablak a nagyvilágra A KISZ Szigetvár városi-járási Bizottsága az idei ősztől új programsorozattal tervezi kielégíteni a város fiataljainak külpolitikai érdeklődését. Ezt a programsorozatot akár úgy is nevezhetnék, hogy „Ablak a nagyvilágra". Arról van szó, hogy a városi-járási KISZ-bizott. ság a Magyarországon tanuló külföldi diákokkal szervez baráti találkozókat. Így a szigetvári fiatalok a baráti fejlődő országok életével, nemcsak a sajtó révén ismerkedhetnek meg, hanem a személyes találkozások, beszélgetések tapasztalatai által is. Aj programsorozat első eseményére november 12-én került sor, amikor a pécsi felsőoktatási intézményekben — főként a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán — tanuló dél-jemeni diákok voltak Szigetvár vendégei. A hat dél-jemeni diák először a konzervgyár klubjában vett részt szőkébb körű baráti beszélgetésen, majd a városi rendezvény- teremben állították össze alkalmi kiállításuk anyagát: fotókat, népviseleti ruhadarabokat és egyéb olyan tárgyakat, amelyek hazájuk életét, szokásait villantják fel. A vendéglátók iránti figyelmességként kiállítottak egy olyan arab nyelvű könyvet is, amely József Attila életművét mutatja be. Este a városi rendezvényteremben 150 szigetvári fiatal részvételével tartottak zenéstáncos baráti találkozót, amelyen a dél-jemeni diákok műsorral szerepeltek. A Szigetvári városi-járási KISZ-bizottság a tél és a tavasz folyamán még négy—öt hasonló találkozót kíván szervezni hazánkban tanuló külföldi diákokkal. D. I.
