Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-01 / 271. szám

A szocialista országok életéből Moszkva, Krasznaja Presznya Grafika a kirendeltségről Kereskedelmi követeink A moszkvai taxisofőr, amikor bemondjuk a Krasznaja Presz­nya utca nevét úticélként, nyomban rákérdez: — A magyar kereskedelmi házhoz? Rövidesen egy esztendeje lesz, hogy átadták rendelteté­sének a vonzó külsejű épüle­tet. Azóta jól ismerik a szovjet fővárosban. Okkal. Szépen il­leszkedik a régi városrész ar­culatához, nem messze a Kije­vi pályaudvartól, ahova a bu­dapesti vonatok befutnak. Ta­lán az sem túlzás, hogy új épületünk a moszkvai negyed egyik városképi jellegzetessé­gévé vált. Természetesen sok­kalta többet jelent az a fajta ismeretség, amelyet szovjet ke­reskedelmi partnereink között és általában az ottani gazda­sági életben váltott ki. Építési együttműködés Imponáló előcsarnokba lé­pünk be. Balra nyílik a szállo­dai szárnya, ahol külkereske­delmi képviselők kaphatnak elhelyezést, középütt följárat vezet az irodákba, tárgyalóter­mekbe, étterembe, vetítőbe és sok más helyiségbe. A beren­dezés megkapóan dekoratív, elegáns, de anélkül, hogy hi­valkodó, fényűző lenne. Rögtön az első emeleten sajátos érdekesség: Budapes­tet bemutató, négy méter szé­les, két méter magas tűzzo­mánc mozaik-faliberakás. A különféle nevezetességek mű­vészi montirozásával, egységbe állításával színes, hangulatos együttest ad fővárosunkról. Pedig alkotója nem hazánkfia, csak tanulmányúton járt ná­lunk, egyébként a grúzok egyik neves fiatal alkotóművésze, Zurab Cereteli. Az épület eqészének létreho­zásában is iái érvényesült az együttműködés. A kiviteli ter­vet az I. sz. moszkvai tervező- intézet készítette, Grinzburg fő­építész vézetésével. A megva­lósítás pedig a moszkvai ipari építési trösztöt dicséri. Mind a tervezésben, mind az építés­ben és a belsőépítészeti mun­kákban maqyar szakemberek­kel és vállalatokkal működtek együtt. A hazai szállítások és munkák az épület értékének mintegy húsz százalékát teszik ki. Miközben nézelődünk és mindezt megtudjuk, nyílik a vetítőterem ajtaja, Molnár Endre, a kirendeltség vezetője jön elénk. Hogy pontosabbak legyünk, az általa vezetett in­tézmény hivatalos elnevezése nem ez, hanem a Magyar Népköztársaság nagykövetsé­ge kereskedelmi tanácsosának hivatala, de röviden és gya­korlatiasan kereskedelmi kiren­deltségnek szokták emlegetni. Nyolcmilliárd háttere Lehet, hogy túlságosan lai­kus a kérdés, de föltesszük: tulajdonképpen miért volt szükség erre az új, nagy épü­letre? Mindaz, amiről értesülünk, egyértelmű 'bizonyítékul szol­gál arra: megérte. Sőt, a nem kis beruházás nélkül előbb- utóbb veszteségeink lettek volna. Mint a kirendeltség ve­zetője tájékoztatott, sok , prob­lémát kezdett okozni a hatal­mas szovjet fővárosban szét­szórt, mintegy 14 helyen lévő, alkalmasint kedvezőtlen körül­mények között folytatott munka megosztottsága. Másrészt szá­mottevően megnőtt külkereske­delmi forgalmunk, amely 1983- ban meghaladja a nyolcmilli­árd transzferábilis rubelt. Ugyanakkor mindez összekap­csolódik számos olyan tevé­kenységgel, amely nélkül nem lehet kereskedni. Gondoljunk csak arra: ha va­lamilyen technikát vesznek tő­lünk, akkor annak az üzembe helyezéséről, szakemberek kül­déséről, a szükséges szakmai tanácsadásról is gondoskod­nunk kell. Hasonló problémá­kat vetnek fel a széles körű kooperációs vagy szakosodási megállapodások különféle rész­letei. Minden, a Szovjetuniót érintő magyar külkereskedelmi tevékenység itt összpontosul, és csak a műszaki kiszolgáló mun. kák folynak másutt. Az új épü­let tette lehetővé, hogy a kül­kereskedelemmel foglalkozó minden magyar kiküldött ezen­túl itt kapjon helyet, itt tár­gyalhasson, itt mutathassa be termékeit. Apropó: bemutató! Mielőtf Molnár Endre a vetítőből ki­lépett, természetesen nem va­lami játékfilm új bemutatóját nézte meg (bár esténként erre is nyílik alkalom), hanem fon­tos tárgyalás kiegészítője zaj­lott. A Volánpack cégünk szem. léltette tevékenységét, tárta elő ajánlatait szovjet partnerének azzal a javaslattal, hogy bizo­nyos kooperáció jöjjön létre esetleg a rakodólapok gyártá­sában vagy exportcélú csoma­golási feladatok ellátásában. Igen gyakran indulnak így üz­leti kezdeményezések, amelyek a legtöbbször hasznos együtt­működéshez vezetnek. Egyezménytől a szállításig A kirendeltség épületében résnyire nyílik az egyik ajtó és látni, ahogy az íróasztal fölött „négy-öt magyar összehajol". Mint a tőmondatokból is kive­hető, bábolnaiak és nádudva­A kirendeltség előcsarnoka riak erősítik meg újra állás­pontjukat: nem külön külön szeretnénk adni az eszközöket, technológiát, vetőmagot, mű­trágyát, vegyszereket, hanem kukoricatermesztési rendszere­ket exportálunk a szükséges előírásokkal és szakemberekkel együtt. így lehet garantálni az eddiginél jóval magasabb ho­zamokat a kijelölt 1200, illetve 800 hektáros területeken. A szovjet partnereket viszont egyelőre saját engedélyezési előírásaik kötik, például a vegyszerek alkalmazásában. Más érdekek is azt kívánják, hogy külön ajánlatot kérjenek a gépekre és használati díjuk­ra stb. Az egyeztető megbeszé­léseken részt vesznek a külke. reskedő gazdaságok és vállaló, tok képviselői, segít a kiren­deltség két szakembere. Mire való mindez? — kérdez ismét laikuson a vendég. Hi­szen a magyar párt. és kor­mányküldöttség júliusi látoga­tása idején épp ebben az épü­letben született miniszterhelyet­tesi kézjegyekkel ellátott egyez, mény a bemutatásról. Korábban a moldva; földeken vizsgázott igen jó eredménnyel a bajai kukoricatermesztési rendszer, a Sugovica-parti város szakembe­reinek helyszíni közreműködé­sével. Gyorsan kiderül, hogy a felső szintű megállapodás nem va­lamiféle pontot tett a munka végére, hanem inkább terel nyitott előtte. Sokszor bonyo­lult műszaki-termelési és külke­reskedelmi folyamat indul meg hasonló esetekben, szakértői tárgyalások követik egymást, napirendre kerülnék a jogi, fi. zetési és egyéb kérdések. Tisz­tázódniuk kell a vitás pontok­nak, hogy végül érvényes szer­ződés lépjen életbe, összhang­ban az eredeti egyezménnyel. Már létrejött a szerződés, mi több: kiszállítások indultak az éves előirányzaton felüli, pót­lólagos bor- és pezsgöexport ügyletben. Hozzávetőlegesen harmincmillió rubelt meghala­dó értékről van szó. Döntőek a szállítási lehetőségek az a'lma- értékesítésnél is. Van mit és miért szorgalmazni, tenni mind­két fél részéről a kölcsönösen előnyös áruforgalmi megállapo­dásokért — győződünk meg a magyar külkereskedelmi kiren­deltségen. Megéri! Lőkös Zoltán—Halász Ferenc Részlet Zurab Ceretell nagyméretű Budapest tűzzománcából Csehszlovákia Árvái képek A Szlovákia északi részén fekvő Árva vidéke mostoha táj volt egykoron. A -múlt század nyolcvanas éveitől az első vi­lágháborúig a nyomor elől tíz­ezrek vándoroltak ki a környék­ről Amerikába. Napjainkra alapvetően megváltozott e tá­jon is az élet. A korszerű ipari üzemek száműzték a nélkülö­zést; a nadrágszíjparcellák fo­kozatosan a jobb, kc-nnyebb megélhetést felkínáló közös gazdaságokká szerveződtek. A Felső-Árva vidéke ma egyi­ke Szlovákia 13 nagy kiterjedé­sű természetvédelmi területé­nek. A vidék egyik szigorúan védett része a Babia Hóra. A hegycsúcson emlékmű hirdeti, hogy 1912 augusztusában a száműzetésben élő Lenin bejár­ta az 1725 méter magas Babia Horát. De más érdekessége is van e helynek. A hegy tövében Jugoszlávia A Banja- kolostor kincsei bújik meg egy kis erdészlak, itt játszódik az egyik legna­gyobb szlovák költő, Pavol Or- szágh-Hviezdoslav legjelentő­sebb művének, A csősz felesé­gének a cselekménye. Természetesen az Árva-vidék leghíresebb látnivalója a szik­labércre épült vár. Határerődít­mény volt ez már a XIII. szá­zad derekán is, a későbbiekben Zsigmond király, Stibor vajda, Komorowsky lengyel rablólovag, Mátyás király, majd fia, Cor­vin János birtokolta. A továb­biakban a Thurzók, az Erdődy és Pálffy grófok tulajdonába került. A vár legfelső tornyából kinézve 112 méteres mélység­ben kanyarog az Árva folyó. Európa; viszonylatban is párat. lanuL szép, lélegzetelállítóan merész megoldású az árvái vár­kastély. Hosszú évekig tataroz­ták az épületet, s 1970-ben az Árvái Múzeum gyűjteményeit helyezték el a vár termeiben. A Priboj környéki Banja-ko- lostor ismét a régészeti és mű­velődéstörténeti kutatások kö­zéppontjába került. A kolostor falfestményeit restauráló és konzerváló szakemberek a XVI. századi rétegek alatt rábuk­kantak Stevan Nemanja XIV. században festett arcképére. A kolostor kincsei, úgy lát­szik, kimeríthetetlenek. Alig tíz éve a kolostor megőrzésén munkálkodó szakemberek 40 arany, és ezüsttárgyat találtak itt, s e kincs csaknem minden darabja a szerb kései közép­korból származik. A rendkívül értékes lelet több mint 280 évig rejtőzött a kolostor pad­lózata alatt. A Banja-kolostort már a XII. századi források is megemlítik. A sebes folyású Um jobb part­ján, a környező hegykoszorú- val szembenéző magaslaton épült. Az északi és a keleti oldalon álló sziklából ásvá­nyokban gazdag, gyógyhatású források vize tör elő. A most felifedezett Neman- ja-arcképnek az ad érdekes vonatkozást, hogy egyes törté­nelmi megállapítások szerint már a Nem,anják uralkodása kezdetén jelentős szerzetesi központ volt ez a hely. A ko­lostor épülete az évszázadok folyamán többször is megron­gálódott az 1875-ös felkelés­kor például tűz pusztította. A már említett Nemanja-port- ré felfedezése előtt —1 tehát mindmáig — találga­tás témája volt: kik lehettek a kolostor első urai? Csupán ho­mályos utalások, legendák sej­tették. hogy a Nemanjicok le­hettek az alapítók. Ezt az el­képzelést m,ost ' megerősíteni látszik a kolostor északi faláé felbukkant fejedelmi arckép. f Volkszeitung Schwerin megyei testvérvárosunk 1985-ben ünnepli megalapításának 825. évfordulóját. A nevezetes jubi­leumra nagy gonddal készül a vá­ros egész lakossága. Frissítik, fel­újítják a parkokat, a műemlékeket, többek között restaurálják a neore- neszánsz stílusban épült kastélyt. Az impozáns kastély 1843 és 1857 között nyerte el mai formáját. Az 1918-as novemberi forradalom és következménye, a német császárság bukása után a kastély állami tulaj­donba került. Az NDK műemlékvé­delmi listáján szereplő épület 1945- ben a tartományi kormány székháza lett. A tartományi gyűlések céljaira kialakított nagytermében fogadták el 1946-ban a földreform végrehajtá­sáról szóló törvényt. Napjainkban a megyei tanács és a városi parlament képviselői tartják üléseiket a kastély nagytermében. Az évfordulóra a schwerini kastély más termeit és épületszárnyait is felújít­ják. AbBOBCHOH npűeaa A határidő előtt fél évvel átad­ták az „Ukroszobuglemontázs” tröszt építői a ,,Lucs” Ivovi könnyűipari egyesülés új cservonográdi részlegé­nek gyárépületeit. A létesítmény hi­vatalos átvételének napján már meg­kezdődött a termelés, és elindult a fogyasztók számára az itt gyártott termékek első szállítmánya. A tervezettnél előbb elkészült gyáregység létrehozásában a kivi­telező vállalat kitűnő minőségű mun­kát végzett. A határidő előtti átadás­nak azonban fontos feltétele volt az új üzem telepítésében közreműködő részegységek szoros együttműködése a megrendelővel. Ennek megfelelő­en a kivitelező tröszt és a könnyű­ipari egyesülés szigorúan megtartot­ta a szerződésben foglalt kötelezett­ségeket az építési terv megvalósitá. sa, az objektum elhelyezése, felépí­tése és berendezése terén. A határidő előtti átadás eredmé­nyeként a cservonográdi üzem terven felül hétszázhúszezer darab kötött­áruterméket készít a kereskedelem számára. Ugyanakkor az új gyáregy­ség belépésével másfélszeresére nö­vekszik a Ivovi könnyűipari egyesü­lés termelési kapacitása, továbbá a kötöttáruk termékválasztéka az öt­szörösére bővül. A városi pártbizottság hatékony közreműködésével az utóbbi években könnyűipari üzemek egész sora jött létre Cservonográdban, a szükséges anyagi-technikai feltételek biztosí­tásának eredményeként. A gazdasági intézkedések következtében jelentő­sen bővültek a környék fiatalságá­nak szakmai, munkavállalási lehető­ségei is. CA14BEHCKO flEAO A szliveni ,,Kék kövek” játékáru- gyárban, amerre csak ellát a tekin­tet, különböző mesefigurák elevened­nek meg a szemlélődő előtt. Itt készülnek a nyuszikák, a puhatestül mackók, a sárga kacsák és még sok kedves játék, mely mosolyt va­rázsol a gyermekek arcára. A gyár kollektívája jó munkájával elnyerte országos viszonylatban a művészet mestere elismerő címet is. Rendszeresen teljesítik termelési ter­vük minden mutatóját, a mennyiség­re és a minőségre vonatkozóan. Az idei évben sem maradtak el, mert augusztusra teljesítették a 8 hónap tervét 1 396 000 leva értékű volt az árutermelés, a dolgozó létszám bő­vítése nélkül, ez 104 000 levával több mint az elmúlt év hasonló idő­szakában volt. A gyár növeli export­ját, most .már Kubába, Csehszlová­kiába, Lengyelországba és a ma­gyar gyerekekhez is eljutnak az itte­ni játékok. Példamutató a gyár tervező kol­lektívájának ténykedése is, a jelen­leg 63 féle játék mellett mindig újabb ötleteket valósítanak meg, s most az őszi plovdivi vásárra 8 új játékkal szerepelnek. A jól összedolgozó kollektíva moz­gatója a szocialista munkaverseny. A versenykiírások értékelése negyed­évenként ünnepélyesen, ajándékozá­sokkal történik, mely igen jó hatás­sal van a további munkalendület ki­bontakozásánál, a dolgozókra. HÉTVÉGE 7.

Next

/
Thumbnails
Contents