Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-28 / 298. szám
Dunántúli tlaplo 1983. október 28., péntek Közös közlemény a magyar párt- és kormányküldöttség lengyelországi látogatásáról Kádár János beszéde a munkásgyűlésen Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével — a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának, a Lengyel Nép- köztársaság államtanácsának és minisztertanácsának meghívására — 1983. október 26— 27-én hivatalos baráti látogatáson Lengyelországban tartózkodott a Magyar Népköztársaság párt. és kormányküldöttsége. A magyar küldöttséget szívélyesen fogadták, ami híven tükrözte a magyar és a lengyel nép testvéri barátságát és kölcsönös tiszteletét egymás iránt. A két küldöttség tárgyalásain részt vett: magyar részről: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, Sarlós István miniszterelnök-helyettes, az MSZMP Polit'kai Bizottságának tagjai, Szűrös Mátyás, a Köz- oonti Bizottság titkára és Ga- ramvölgyi József, az MNK varsói nagykövete, Lengyel részről: Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok. a LEMP Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke, Romcn Malinowski, a Lengyel Egyesült Parasztpárt országos bizottsága elnökségének elnöke, Edward Kowalczyk, a Demokrata Pórt Központi Bizottságának elnöke, a miniszter- tanács elnökhelyettesei, Józef Czyrek, a Központi Bizottság titkára, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, Zénón Körnender, a PAX Társaság elnöke, a minisztertanács elnök- helyettese. Manfred Gorywoda, a LEMP KB titkára, Mieczyslaw Rakowski, a LEMP Központi Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, Zbigniew Madej, a minisztertanács elnökhelyettese és Jerzy Zielinski, az LNK budapesti nagykövete. I. A Kádár János és Wojciech Jaruzelski vezette tárgyalásokon kölcsönös tájékoztatás hangzott el a két párt helyzetéről, a két ország szocialista építőmunkájának tapasztalatai, iái és feladatairól. Megtárgyalták a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság együttműködését és az együttműködés továbbfejlesztésének fő irányait. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Wojciech Jaruzelski tájékoztatást adott a LEMP IX. rendkívüli kongresszusán hozott határozatok megvalósítása és az ország életének stabilizálása érdekében folyó tevékenységről, a LEMP vezetésével kialakuló nemzeti megegyezés front, jóról, amely egyesíti Lengyel- országban a haladó, hazafias erőket a szocialista építés céljainak és az ország, a nemzet kulcsfontosságú feladatainak megoldására. Aláhúzta, hogy fellépnek minden — a szocializmus belső és külső ellensége; által kezdeményezett — kísérlettel szemben, amely e fo lyamatot megzavarhatná. A magyar párt- és kormány- küldöttség megerősítette hogy a lengyel haladó és hazafias erőn a jövőben is számíthatnak a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság és a magyar társadalom támogatására a szocializmus vívmányainak megszilárdításé, bon és fejlesztésében. A tárgyalások résztvevői megelégedéssel hangsúlyozták, hogy a magyar—lengyel kapcsolatok a marxizmus—leniniz- mus eszméi, a szocialista internacionalizmus elvei, a közös érdekek és célok alapján - a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel összhangban — széleskörűen és eredményesen fejlődnek. A hagyományos ma. gyár—lengyel barátság él és erősödik. Mindebben döntő szerepe van a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt internacionalista viszonyának és szoros együttműködésének. A felek elhatározták, hogy programokat dolgoznak ki a pártkapcsolatok bővítésére és erősítésére. A tárgyalásokon megállapították, hogy a W. Jaruzelski vezette párt- és állami küldöttség múlt év áprilisi, budapesti látogatása hatékonyan ösztönözte a két ország sokoldalú kapcsolatainak fejlesztését. Egyetértettek abban, hogy az együttműködés bővítésére további kezdeményezések szükségesek, A felek nagyra értékelték a kél ország parlamentjei, az állami szervek, a társadalmi szervezetek, különösen a szak- szervezetek és az ifjúsági szervezetek, valamint a testvérmegyék és üzemek közvetlen kapcsolatainak . eredményeit. Készségüket fejezték ki azok bővítésére. A tárgyalások résztvevői nagy figyelmet fordítottak a gazdasági és a műszaki-tudományos' együttműködés elmélyítésének fő feladataira. A magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok elért szintje reális lehetőséget teremt a gyártásszakosítás és a termelési kooperáció bővítésére, elsősor ban a közúti járműiparban, az elektronikában, a mezőgépek, a bányagépek és energetikai berendezések, a vegyipari és gyógyszeripari termékek gyártásában. Ez egyúttal további lehetőségeket nyújt a gazdasági együttműködés korszerű formáinak kialakításához."57 árucsere növekedési ütemének fenntartásához. Megállapították, hogy a. gazdasági együttműködés fejlesztésének fontos, időszerű feladata az 1986— 1990. évekre szóló tervkoordináció eredményes befejezése. Elismeréssel szóltak arról, hogy a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság hatékony munkát végez a gazdasági együttműködés tervszerű fejlesztésében. Kiemelték, hogy gazdasági együttműködésük bővítése hatékonyan segíti országaik szocialista gazdaságának sokoldalú fejlesztését, csökkenti a kedvezőtlen világgazdasági hatásokat. A tárgyalások résztvevői hangsúlyozták, hogy országaik a KGST többi tagországával együtt tovább munkálkodnak a szocialista gazdasági integráció elmélyítésén. Meg- győzőaésük, hogy a KGST-tag. államok legmagasabb szintű képviselőinek tervezett találkozója jól szolgálja majd a szocialista országok gazdasági együttműködésének fejlesztését. A felek megállapodtak, hogy a jövőben is fejlesztik az együttműködést a tudomány, a kultúra, az oktatás, valamint a tömegtájékoztatás és a sport területén. Kiemelték, hogy a két oiszág ifjúsága képviselőinek közvetlen kapcsolatai fontos szerepet töltenek be a kölcsönös megismerésben és a két ország barátságának ápolásában. A felek a kölcsönös érdek alapján készek fejleszteni az idegenforgalom különböző formáit, mindenekelőtt a szervezett turizmust. A küldöttségek egyetértettek abban hogy a magyar és a lengyel nép barátságának erősítése, a két ország kapcsolatainak sokoldalú fejlesztése kö. zös érdek. Ezért a jövőben is mindent megtesznek a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság testvér; viszonyának és együttműködésének elmélyítéséért. Erre mielőbb átfogó programot dolgoznak ki. A tárgyalások résztvevői áttekintették a nemzetközi helyzet alakulását. Megállapították, hogy az utóbbi hónapokban tovább növekedett a nemzetközi feszültség, fokozódtak a 'békét fenyegető veszélyek. Mindez annak a következménye, hogy a szélsőséges imperialista körök, elsősorban az Egyesült Államokban és egyes NATO-or- szágokban nem hagynak fel a katonai fölény megszerzésére irányuló politikájukkal és folytatják az új amerikai rakéták nyugat-európai» telepítésének előkészületeit. Ezzel párhuzamosan fokozódik a propaganda- kampány a Szovjetunió, a szocialista országok és a haladás más erői ellen. Indokolt nyugtalanságot keltenek az újabb revansis- ta megnyilatkozások, amelyek nemesük élezik a nemzetközi helyzetet hanem szöges ellentétben állnak az LNK és az NSZK 1970. évi alapszerződésével, amelyet az államközi kapcsolatok normalizásáról kötöttek. Szaporodnak az imperialista beavatkozási kísérletek a szocialista országok, különösen Lengyelország belső ügyeibe, megsértik a nemzetközi gazdaság; együttműködés normáit, szankciókat alkalmaznak és kor. látozzák a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat. A felek aláhúzták, hogy a mostani helyzetben, mindenekelőtt az új amerikai közepes hatótávolságú rakéták nyugateurópai telepítési tervének megvalósítása, nagy veszélybe sodorná a nemzetközi biztonságot és a békét. Ezért rendkívül fontos, hogy a világ sorsáért felelősséget érző kormányok, a békéért küzdő erők minden lehetséges módon segítsék elő e fenyegető veszély elhárítását, s járuljanak hozzá az európai nukleáris fegyverek korlátozásá. ról folyó genfi tárgyalások sikeréhez. Egyetlen lehetőséget sem szabad elszalasztani, hogy Genfben kölcsönösen előnyös megállapodás szülessen az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján, valamennyi nép és ország érdekeinek megfelelően. A két fél véleménye szerint ezt elősegíthetné, ha a nyugati országok konstruktív választ adnának Jurij Andro- povnak, az SZKP KB főtitkárának ismert javaslataira. A tárgyalások résztvevői megerősítették, hogy a mostam nemzetközi helyzetben különösen fontos a Varsój Szerződés tagállamai egységének megszilárdítása és a szocialista építőmunka békés 'feltételeinek szavatolása. Ezért semmi esetre sem engedik meg, hogy velük szemben katonai fölényre tegyenek szert. Ugyanakkor készek további összehangolt intézkedésekre a béke megőrzése és a nemzetközi biztonság erősítése érdekében. Küzdenek azért, hogy a kialakult erőegyensúly a fegyverzetek minél alacsonyabb szintjén valósuljon meg. Ennek fényében kiemelték a Varsói Szerződés nagy horderejű békekezdeményezéseit, amelyek a fegyverkezési verseny megszüntetésére, a leszerelésre, az enyhülési folyamat fenntartására és az államok együttműködésének fejlesztésére irányulnak. Továbbra is érvényesnek tekintik korábbi javaslataikat, közöttük azokat, hogy a nukleáris hatalmak vállaljanak kötelezettséget miszerint elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert, az összes nukleáris hatalom mennyiségi és minőségi szempontból fagyassza be a birtokában lévő nukleáris fegy. vereket. a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai állapodjanak meg arról, hogy kölcsönösen lemondanak a katonai erő alkalmazásáról és fenntartják a békés kapcsolatokat. Hasonlóképpen támogatják a Szovjetuniónak az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakán beterjesztett új, jelentős javaslatait. A felek jogosnak tekintik azt az igényüket, hogy a NATO-tagországok adjanak konstruktív választ e békekezdeményezésekre. A tárgyaló felek megelégedéssel fogadták a madridi találkozó sikeres 'befejezését, amely bizonyítja a Helsinkiben elfogadott elvek életerejét és igazolja a reményeket, hogy az enyhülés eredményei megóvhatok, s lehetséges az enyhülési folyamat fenntartása. Mindkét küldöttség hangsúlyozta, hogy országaik az együttműködés szellemében készülnek az 1984. január 17-én Stockholmban kezdődő — az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferenciára. Azt várják, hogy a többi részt vevő állam is ebben a szellemben ad utasítást a konferenciára utazó képviselőinek. A tárgyalások résztvevői kifejezésre juttatták, hogy országaik — a békés egymás mellett élés elvei és a kölcsönös előnyök alapján — to- vábbru is készek kétoldalú kapcsolataik fejlesztésére a más társadalmi rendszerű országokkal. Ugyanakkor határozottan visszautasítanak minden beavatkozási kísérletet és elvárják, hogy tiszteletben tartsák a népük választotta társadalmi rendet és országaik nemzetközi kötelezettségeit. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság külpolitikájának fontos eleme, hogy sokoldalú kapcsolatokat tart fenn a fejlődő világ országaival, szolidáris a neoko- lonialista törekvések ellen, a nemzeti függetlenségért harcoló népekkel. Elítélik a Közép- Amerikában — így Grenadá- ban —, a Közel-Keleten, Afrikában és a másutt tapasztalható, az erő pozíciójára támaszkodó imperialista beavatkozási politikát. III. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt a proletár internacionalizmus elve; alapján szorgalmazza a kommunista és munkáspártok együttműködésének elmélyítését és össze- fogásenak erősítését a nemzetközi biztonság megszilárdításáért és a béke megóvásáért folytatott harcban. A nemzetközi munkásosztály közös érdeke, hogy megfékezze a fegyverkezési hajszát. A két párt a kapcsolatok bővítésére törekszik a szocialista és a szociáldemokrata partokkal, valamint minden olyan erővel, amely kész részt venni a háborús veszély elhárításában. IV. A látogatás a hagyományos magyai—lengyel barátság, a szívélyesség és a nézetazonosság légkörében folyt. Mindkét fél elégedett a tárgyalások eredményeivel. Megállapították, hogy ez hozzájárult a két testvérpárt, a két ország együttműködésének elmélyítéséhez, a két nép barátságának erősítéséhez, a szocialista közösség egységének megszilárdításához. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára meghivtc Woiciech Jaruzelskit, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökét, hogy párt, és kormányküldöttség élén tegyen hivatalos, baráti látogatást Magyarországon. A meghívást köszönettel elfogadták. Varsó, 1983. október 27. (Folytatás az f. oldalról.) tragédiának, hogy a szocialista rendszer, a nép; állam igazi külső és belső ellenségei összekeveredtek félrevezetett, megtévedt emberekkel. Tagadhatatlan, hogy sokaknak voltak sérelmei, sok jogos ok volt a felháborodásra, s ezt az ellenség kihasználta. Harcoltunk, küzdöttünk, amit tudtunk megoldottunk s töretlenül haladunk a szocialista fejlődés útján. Országunknak ma is vannak gondjai, problémái, nálunk is meg kell találni a hatékonyabb termelés módjait, hogy a szocializmus eddig eléVt vívmányait megőrizzük, megszilárdítsuk és továbbfejlesszük, s hogy népünknek világos perspektívája legyen. Hazai munkánkról szólva néhány politikai jellegű kérdést szeretnék kiemelni. Elég hosszú mozgalmi munkám során rájöttem arra, hogy a kommunisták nincsenek különleges anyagból gyúrva, ugyanolyan emberek mint a többiek: az egyik béketűrő. a másik indulatos, a harmadik türelmetlen, a negyedik meg szeret parancsolgatni. A szocializmus nemcsak a kommunisták számára épül, hanem az egész nép ügye, jövője és boldogulása. Ezért ebben a munkában mindenkinek részt kell vennie, s mindenkinek azonos jogai vannak, aki ezt a társadalmat építi. Arra törekszünk, hogy párttagok és pártonkívüliek, különböző világnézetű emberek jussanak egyetértésre, fogjanak össze, és az egész nép építse a szocialista társadalmat. Szólni szeretnék a szakszervezetekről is. Mi 1956-ban ezzel a kérdéssel elég drámai módon találkoztunk. Abból indultunk ki, hogy a szakszervezet — miként a párt is — a munkásosztály, a dolgozó nép osztályszervezete. Ebből következően első feladata az, hogy erősítse a munkásosztály, a nép hatalmát. Másik feladata hogy támogassa a szocialista építőmunkát a termelés kérdéseinek helyes megoldását. A régi társadalomban a kapitalisták jól megéltek abból, hogy kizsákmányolták a munkásokat. A munkásosztály viszont nem élhet meg a kapitalisták kizsákmányolásából. A szocialista társadalom a munka társadalma. Csak azt oszthatja el, amit már megtermelt. A szakszervezet további feladata megítélésünk szerint az, hogy képviselje a tagság érdekeit. Szocialista törvényeink védik a dolgozók érdekeit, de a törvényeket nagyon sok ember hajtja végre. Ezért is fontos, hogy a szakszervezet foglalkozzék a dolgozók problémáival, garantálja, hogy a munkások érdekeit szolgáló törvényeket betartsák, és emelje fel szavát, tegye meg javaslatait, ha valahol hiba van a végrehajtásban. A szakszervezetek önálló, felelős tevékenységére a szocialista társa da lom bon is szükség van. A párt nem hoz rájuk kötelező határozatokat. Az ott dolgozó kommunistáktól várja el, hogy érvekkel, meggyőző munkával, példamutatással juttassák érvényre a párt politikáját. További kérdésként a szocialista állam és az egyházak viszonyáról kívánok szólni. Hazánkban,. ahol több egyház működik, az állam és az egyházak viszonya elvi alapon, tisztességesen rendezve van, tiszteletben tartjuk a hívők lelkiismereti szabadságát, az egyházak autonómiáját. Kívánjuk, hogy az egyházak is tartsák tiszteletben az állam törvényes rendjét, alkotmányát és léhetőleg értsenek egyet a nép alaptörekvéseivel. Ebben megegyeztünk, érvényes megállapodásaink vannak. A Hazafias Népfrontban a kommunisták, a pártonkívüliek, a tömegszervezetek képviselői a legkülönbözőbb foglalkozású emberek mellett ott vannak az egyházak vezető; is. Ez kifejezi és alakítja népünk egységét a szocialista építés munkájában. Én minden magyar állampolgárt tisztelek, becsülök, aki elvégzi munkáját, mert segíti a szocializmus építését: ebből a szempontból nincs különbség hivő és nem hivő, párttag és pártonkívüli között. Áz állampolgárok egyenrangúak. Kedves Elvtársak! Feszült nemzetközi helyzetben élünk. A bonyolult körülmények közepette is a szocialista országok álláspontja világos, tisztességes, igazságos, nyugodt lelkiismerettel képviselhető. Az imperialisták — különösen az Egyesült Államok vezető körei - katonai fölény megszerzésére törekednek. Ez megengedhetetlen. A Szovjetunió, a többi szocialista ország, köztük Lengyelország és Magyarország viszont azon az állásponton van, hogy az egyenlő biztonságot a fegyverzet alacsonyabb szintjén kell megteremteni. Közös fellépéseink ezt célozzák. Ezt bizonyítja a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének prágai ülése, hét szocialista ország vezetőinek moszkvai tanácskozása. Itt Varsóban ismerkedtem meg Andropov elvtárs legutóbbi nyilatkozatával, amelyben újabb előrevivő javaslatokat tett az európai biztonságot szolgáló megegyezés érdekében. Az atomfegyverek európai egyensúlyának fenntartását célzó törekvéseinket fejezi ki a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia megállapodása a NATO rakétatelepítésének esetére tervezett, kényszerű válaszintézkedésekről. A lényeg tehát, hogy tárgyalni kell és nem szabad megengedni, hogy az imperializmus katonai erőfölényre tegyen szert. A szocialista országok népei e nehéz helyzetben továbbra is bizakodhatnak, van erőnk. A szocialista országok ösz- szefogásával, a népek békeakaratára támaszkodva meg tudjuk akadályozni, hogy az imperialisták új világháborút robbanthassanak ki. Jó idegekre, állhatatosságra van szükség és mindenkinek el kell végeznie a maga dolgát. Végezetül biztosíthatom önöket, hogy pártunk, kormányunk, népünk a jövőben is együtt küzd önökkel igazságos ügyünk győzelméért, a szocializmusért és a békéért. A Az MSZMP KB első titkárai beszéde után díszes vázát ajándékozott az üzem dolgozóinak. A nagynvűlést követően pediq Kádár János és Wojciech Jaruzelski virágcsokrot helyezett el a gyár névadójának mellszobra előtt. Nowotko a Lengve' Munkásoárt eqyik meaalapítóia, a hitleri megszállás alatt a Dórt főtitkárai volt és mártírhalált halt. * Csütörtökön délután Varsóban plenáris üléssel befejeződtek a magyar—lengyel tárgyalások. A tanácskozásról közös közleményt adtak ki. A hivatalos tárqyalásak befejeztével Kádár János a LEMP KB székházában találkozott a lengyel és a maqyar sajtó és televízió képviselőivel. A sajtókonferenciát követően a Kádár lános vezette magyar párt. és kormányküldöttség látogatást tett a Magyar Népköztársaság varsói nagykövetségén; Garamvölgyi József, hazánk var. sói nagykövete tájékoztatta a delegációt a magyar kolónia életéről és munkájáról, majd Kádár János a párt- és kormányküldöttség lengyelországi útjának tapasztalatairól, a hazai építőmunka időszerű kérdéseiről szólt. ■ A Küldöttségünk hazautazott Varsóból Csütörtökön este elutazott Varsóból a Kádár János vezette magyar párt. és kormányküldöttség amely kétnapos hivatalos, baráti látogatást tett a lengyel fővárosban, a LEMP KB, a lengyel államtanács és a minisztertanács meghívására. Kádár Jánost és a delegációt a varsói főpályaudvar peronján Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel minisztertanács elnöke, Józef Czyrek, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára és Stefan Olszowski, a KB PB tagja, külügyminiszter, valamint Garamvölgyi József, hazánk varsói nagykövete búcsúztatta.