Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-28 / 298. szám

Dunántúli tlaplo 1983. október 28., péntek Közös közlemény a magyar párt- és kormányküldöttség lengyelországi látogatásáról Kádár János beszéde a munkásgyűlésen Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárának vezetésével — a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bi­zottságának, a Lengyel Nép- köztársaság államtanácsának és minisztertanácsának meghí­vására — 1983. október 26— 27-én hivatalos baráti látoga­táson Lengyelországban tar­tózkodott a Magyar Népköztár­saság párt. és kormányküldött­sége. A magyar küldöttséget szí­vélyesen fogadták, ami híven tükrözte a magyar és a len­gyel nép testvéri barátságát és kölcsönös tiszteletét egymás iránt. A két küldöttség tárgyalása­in részt vett: magyar részről: Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, Sarlós István miniszterelnök-helyettes, az MSZMP Polit'kai Bizottságának tagjai, Szűrös Mátyás, a Köz- oonti Bizottság titkára és Ga- ramvölgyi József, az MNK var­sói nagykövete, Lengyel rész­ről: Wojciech Jaruzelski had­seregtábornok. a LEMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a minisztertanács elnöke, Romcn Malinowski, a Lengyel Egyesült Parasztpárt országos bizottsága elnökségének elnö­ke, Edward Kowalczyk, a De­mokrata Pórt Központi Bizott­ságának elnöke, a miniszter- tanács elnökhelyettesei, Józef Czyrek, a Központi Bizottság titkára, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, Zénón Körnender, a PAX Társaság el­nöke, a minisztertanács elnök- helyettese. Manfred Gorywoda, a LEMP KB titkára, Mieczyslaw Rakowski, a LEMP Központi Bizottságának tagja, a minisz­tertanács elnökhelyettese, Zbigniew Madej, a miniszter­tanács elnökhelyettese és Jerzy Zielinski, az LNK budapesti nagykövete. I. A Kádár János és Wojciech Jaruzelski vezette tárgyaláso­kon kölcsönös tájékoztatás hangzott el a két párt helyze­téről, a két ország szocialista építőmunkájának tapasztalatai, iái és feladatairól. Megtár­gyalták a Magyar Népköztár­saság és a Lengyel Népköztár­saság együttműködését és az együttműködés továbbfejlesz­tésének fő irányait. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom idő­szerű kérdéseiről. Wojciech Jaruzelski tájékoz­tatást adott a LEMP IX. rend­kívüli kongresszusán hozott ha­tározatok megvalósítása és az ország életének stabilizálása érdekében folyó tevékenység­ről, a LEMP vezetésével kiala­kuló nemzeti megegyezés front, jóról, amely egyesíti Lengyel- országban a haladó, hazafias erőket a szocialista építés cél­jainak és az ország, a nemzet kulcsfontosságú feladatainak megoldására. Aláhúzta, hogy fellépnek minden — a szoci­alizmus belső és külső ellen­sége; által kezdeményezett — kísérlettel szemben, amely e fo lyamatot megzavarhatná. A magyar párt- és kormány- küldöttség megerősítette hogy a lengyel haladó és hazafias erőn a jövőben is számíthatnak a Magyar Szocialista Mun­káspárt, a Magyar Népköztár­saság és a magyar társadalom támogatására a szocializmus vívmányainak megszilárdításé, bon és fejlesztésében. A tárgyalások résztvevői megelégedéssel hangsúlyozták, hogy a magyar—lengyel kap­csolatok a marxizmus—leniniz- mus eszméi, a szocialista inter­nacionalizmus elvei, a közös érdekek és célok alapján - a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel összhangban — széleskörűen és eredményesen fejlődnek. A hagyományos ma. gyár—lengyel barátság él és erősödik. Mindebben döntő szerepe van a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt internacionalista viszonyának és szoros együtt­működésének. A felek elhatá­rozták, hogy programokat dol­goznak ki a pártkapcsolatok bővítésére és erősítésére. A tárgyalásokon megállapí­tották, hogy a W. Jaruzelski vezette párt- és állami kül­döttség múlt év áprilisi, buda­pesti látogatása hatékonyan ösztönözte a két ország sok­oldalú kapcsolatainak fejlesz­tését. Egyetértettek abban, hogy az együttműködés bőví­tésére további kezdeményezé­sek szükségesek, A felek nagyra értékelték a kél ország parlamentjei, az állami szervek, a társadalmi szervezetek, különösen a szak- szervezetek és az ifjúsági szer­vezetek, valamint a testvér­megyék és üzemek közvetlen kapcsolatainak . eredményeit. Készségüket fejezték ki azok bővítésére. A tárgyalások résztvevői nagy figyelmet fordítottak a gazdasági és a műszaki-tudo­mányos' együttműködés elmé­lyítésének fő feladataira. A magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok elért szintje reá­lis lehetőséget teremt a gyár­tásszakosítás és a termelési kooperáció bővítésére, elsősor ban a közúti járműiparban, az elektronikában, a mezőgépek, a bányagépek és energetikai berendezések, a vegyipari és gyógyszeripari termékek gyár­tásában. Ez egyúttal további le­hetőségeket nyújt a gazdasági együttműködés korszerű for­máinak kialakításához."57 áru­csere növekedési ütemének fenntartásához. Megállapítot­ták, hogy a. gazdasági együtt­működés fejlesztésének fontos, időszerű feladata az 1986— 1990. évekre szóló tervkoordi­náció eredményes befejezése. Elismeréssel szóltak arról, hogy a gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bizott­ság hatékony munkát végez a gazdasági együttműködés terv­szerű fejlesztésében. Kiemelték, hogy gazdasági együttműködésük bővítése ha­tékonyan segíti országaik szo­cialista gazdaságának sokolda­lú fejlesztését, csökkenti a kedvezőtlen világgazdasági ha­tásokat. A tárgyalások résztvevői hangsúlyozták, hogy országa­ik a KGST többi tagországá­val együtt tovább munkálkod­nak a szocialista gazdasági integráció elmélyítésén. Meg- győzőaésük, hogy a KGST-tag. államok legmagasabb szintű képviselőinek tervezett talál­kozója jól szolgálja majd a szocialista országok gazdasá­gi együttműködésének fejlesz­tését. A felek megállapodtak, hogy a jövőben is fejlesztik az együttműködést a tudomány, a kultúra, az oktatás, valamint a tömegtájékoztatás és a sport területén. Kiemelték, hogy a két oiszág ifjúsága képviselői­nek közvetlen kapcsolatai fon­tos szerepet töltenek be a köl­csönös megismerésben és a két ország barátságának ápolásá­ban. A felek a kölcsönös érdek alapján készek fejleszteni az idegenforgalom különböző for­máit, mindenekelőtt a szerve­zett turizmust. A küldöttségek egyetértettek abban hogy a magyar és a lengyel nép barátságának erő­sítése, a két ország kapcsola­tainak sokoldalú fejlesztése kö. zös érdek. Ezért a jövőben is mindent megtesznek a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság testvér; viszo­nyának és együttműködésének elmélyítéséért. Erre mielőbb át­fogó programot dolgoznak ki. A tárgyalások résztvevői át­tekintették a nemzetközi helyzet alakulását. Megállapították, hogy az utóbbi hónapokban tovább növekedett a nemzet­közi feszültség, fokozódtak a 'békét fenyegető veszélyek. Mindez annak a következménye, hogy a szélsőséges imperialista körök, elsősorban az Egyesült Államokban és egyes NATO-or- szágokban nem hagynak fel a katonai fölény megszerzésére irányuló politikájukkal és foly­tatják az új amerikai rakéták nyugat-európai» telepítésének előkészületeit. Ezzel párhuzamo­san fokozódik a propaganda- kampány a Szovjetunió, a szo­cialista országok és a ha­ladás más erői ellen. In­dokolt nyugtalanságot kel­tenek az újabb revansis- ta megnyilatkozások, amelyek nemesük élezik a nemzetközi helyzetet hanem szöges ellen­tétben állnak az LNK és az NSZK 1970. évi alapszerződésé­vel, amelyet az államközi kap­csolatok normalizásáról kötöt­tek. Szaporodnak az imperialis­ta beavatkozási kísérletek a szocialista országok, különösen Lengyelország belső ügyeibe, megsértik a nemzetközi gazda­ság; együttműködés normáit, szankciókat alkalmaznak és kor. látozzák a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat. A felek aláhúzták, hogy a mostani helyzetben, mindenek­előtt az új amerikai közepes hatótávolságú rakéták nyugat­európai telepítési tervének meg­valósítása, nagy veszélybe so­dorná a nemzetközi biztonsá­got és a békét. Ezért rendkívül fontos, hogy a világ sorsáért felelősséget érző kormányok, a békéért küzdő erők minden le­hetséges módon segítsék elő e fenyegető veszély elhárítását, s járuljanak hozzá az európai nukleáris fegyverek korlátozásá. ról folyó genfi tárgyalások si­keréhez. Egyetlen lehetőséget sem szabad elszalasztani, hogy Genfben kölcsönösen előnyös megállapodás szülessen az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság elve alapján, valamennyi nép és ország érdekeinek meg­felelően. A két fél véleménye szerint ezt elősegíthetné, ha a nyugati országok konstruktív választ adnának Jurij Andro- povnak, az SZKP KB főtitkárá­nak ismert javaslataira. A tárgyalások résztvevői meg­erősítették, hogy a mostam nemzetközi helyzetben különö­sen fontos a Varsój Szerződés tagállamai egységének megszi­lárdítása és a szocialista épí­tőmunka békés 'feltételeinek szavatolása. Ezért semmi esetre sem engedik meg, hogy velük szemben katonai fölényre tegye­nek szert. Ugyanakkor készek további összehangolt intézkedé­sekre a béke megőrzése és a nemzetközi biztonság erősítése érdekében. Küzdenek azért, hogy a kialakult erőegyensúly a fegyverzetek minél alacso­nyabb szintjén valósuljon meg. Ennek fényében kiemelték a Varsói Szerződés nagy hordere­jű békekezdeményezéseit, ame­lyek a fegyverkezési verseny megszüntetésére, a leszerelés­re, az enyhülési folyamat fenn­tartására és az államok együtt­működésének fejlesztésére irá­nyulnak. Továbbra is érvényes­nek tekintik korábbi javaslatai­kat, közöttük azokat, hogy a nukleáris hatalmak vállaljanak kötelezettséget miszerint első­ként nem alkalmaznak nukleá­ris fegyvert, az összes nukleáris hatalom mennyiségi és minősé­gi szempontból fagyassza be a birtokában lévő nukleáris fegy. vereket. a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai állapodja­nak meg arról, hogy kölcsönö­sen lemondanak a katonai erő alkalmazásáról és fenntartják a békés kapcsolatokat. Hasonló­képpen támogatják a Szovjet­uniónak az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakán beterjesztett új, je­lentős javaslatait. A felek jo­gosnak tekintik azt az igényü­ket, hogy a NATO-tagországok adjanak konstruktív választ e békekezdeményezésekre. A tárgyaló felek megelége­déssel fogadták a madridi ta­lálkozó sikeres 'befejezését, amely bizonyítja a Helsinkiben elfogadott elvek életerejét és igazolja a reményeket, hogy az enyhülés eredményei megóvha­tok, s lehetséges az enyhülési folyamat fenntartása. Mindkét küldöttség hangsúlyozta, hogy országaik az együttműködés szellemében készülnek az 1984. január 17-én Stockholmban kez­dődő — az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferenciára. Azt várják, hogy a többi részt vevő állam is eb­ben a szellemben ad utasítást a konferenciára utazó képvise­lőinek. A tárgyalások résztvevői ki­fejezésre juttatták, hogy or­szágaik — a békés egymás mellett élés elvei és a kölcsö­nös előnyök alapján — to- vábbru is készek kétoldalú kapcsolataik fejlesztésére a más társadalmi rendszerű or­szágokkal. Ugyanakkor határo­zottan visszautasítanak minden beavatkozási kísérletet és el­várják, hogy tiszteletben tart­sák a népük választotta tár­sadalmi rendet és országaik nemzetközi kötelezettségeit. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kül­politikájának fontos eleme, hogy sokoldalú kapcsolatokat tart fenn a fejlődő világ or­szágaival, szolidáris a neoko- lonialista törekvések ellen, a nemzeti függetlenségért harco­ló népekkel. Elítélik a Közép- Amerikában — így Grenadá- ban —, a Közel-Keleten, Afri­kában és a másutt tapasztal­ható, az erő pozíciójára tá­maszkodó imperialista beavat­kozási politikát. III. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt a proletár inter­nacionalizmus elve; alapján szorgalmazza a kommunista és munkáspártok együttműkö­désének elmélyítését és össze- fogásenak erősítését a nemzet­közi biztonság megszilárdításá­ért és a béke megóvásáért foly­tatott harcban. A nemzetközi munkásosztály közös érdeke, hogy megfékezze a fegyverke­zési hajszát. A két párt a kap­csolatok bővítésére törekszik a szocialista és a szociáldemok­rata partokkal, valamint min­den olyan erővel, amely kész részt venni a háborús veszély elhárításában. IV. A látogatás a hagyományos magyai—lengyel barátság, a szívélyesség és a nézetazonos­ság légkörében folyt. Mindkét fél elégedett a tárgyalások eredményeivel. Megállapították, hogy ez hozzájárult a két test­vérpárt, a két ország együtt­működésének elmélyítéséhez, a két nép barátságának erősíté­séhez, a szocialista közösség egységének megszilárdításá­hoz. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára meghivtc Woiciech Jaruzelskit, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkárát, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökét, hogy párt, és kor­mányküldöttség élén tegyen hivatalos, baráti látogatást Magyarországon. A meghívást köszönettel elfogadták. Varsó, 1983. október 27. (Folytatás az f. oldalról.) tragédiának, hogy a szocialista rendszer, a nép; állam igazi külső és belső ellenségei össze­keveredtek félrevezetett, meg­tévedt emberekkel. Tagadhatat­lan, hogy sokaknak voltak sé­relmei, sok jogos ok volt a fel­háborodásra, s ezt az ellenség kihasználta. Harcoltunk, küzdöt­tünk, amit tudtunk megoldot­tunk s töretlenül haladunk a szocialista fejlődés útján. Országunknak ma is vannak gondjai, problémái, nálunk is meg kell találni a hatékonyabb termelés módjait, hogy a szo­cializmus eddig eléVt vívmá­nyait megőrizzük, megszilárdít­suk és továbbfejlesszük, s hogy népünknek világos perspektívá­ja legyen. Hazai munkánkról szólva né­hány politikai jellegű kérdést szeretnék kiemelni. Elég hosszú mozgalmi munkám során rá­jöttem arra, hogy a kommunis­ták nincsenek különleges anyagból gyúrva, ugyanolyan emberek mint a többiek: az egyik béketűrő. a másik indu­latos, a harmadik türelmetlen, a negyedik meg szeret paran­csolgatni. A szocializmus nem­csak a kommunisták számára épül, hanem az egész nép ügye, jövője és boldogulása. Ezért ebben a munkában mindenki­nek részt kell vennie, s minden­kinek azonos jogai vannak, aki ezt a társadalmat építi. Arra törekszünk, hogy párt­tagok és pártonkívüliek, külön­böző világnézetű emberek jus­sanak egyetértésre, fogjanak össze, és az egész nép építse a szocialista társadalmat. Szólni szeretnék a szakszer­vezetekről is. Mi 1956-ban ez­zel a kérdéssel elég drámai módon találkoztunk. Abból in­dultunk ki, hogy a szakszerve­zet — miként a párt is — a munkásosztály, a dolgozó nép osztályszervezete. Ebből következően első fel­adata az, hogy erősítse a mun­kásosztály, a nép hatalmát. Má­sik feladata hogy támogassa a szocialista építőmunkát a termelés kérdéseinek helyes megoldását. A régi társadalom­ban a kapitalisták jól megéltek abból, hogy kizsákmányolták a munkásokat. A munkásosztály viszont nem élhet meg a kapi­talisták kizsákmányolásából. A szocialista társadalom a munka társadalma. Csak azt oszthatja el, amit már megtermelt. A szakszervezet további fel­adata megítélésünk szerint az, hogy képviselje a tagság érde­keit. Szocialista törvényeink vé­dik a dolgozók érdekeit, de a törvényeket nagyon sok ember hajtja végre. Ezért is fontos, hogy a szakszervezet foglalkoz­zék a dolgozók problémáival, garantálja, hogy a munkások érdekeit szolgáló törvényeket betartsák, és emelje fel szavát, tegye meg javaslatait, ha va­lahol hiba van a végrehajtás­ban. A szakszervezetek önálló, fe­lelős tevékenységére a szocia­lista társa da lom bon is szükség van. A párt nem hoz rájuk kö­telező határozatokat. Az ott dol­gozó kommunistáktól várja el, hogy érvekkel, meggyőző mun­kával, példamutatással juttas­sák érvényre a párt politikáját. További kérdésként a szocia­lista állam és az egyházak vi­szonyáról kívánok szólni. Ha­zánkban,. ahol több egyház mű­ködik, az állam és az egyházak viszonya elvi alapon, tisztessé­gesen rendezve van, tiszteletben tartjuk a hívők lelkiismereti sza­badságát, az egyházak autonó­miáját. Kívánjuk, hogy az egy­házak is tartsák tiszteletben az állam törvényes rendjét, alkot­mányát és léhetőleg értsenek egyet a nép alaptörekvéseivel. Ebben megegyeztünk, érvényes megállapodásaink vannak. A Hazafias Népfrontban a kom­munisták, a pártonkívüliek, a tömegszervezetek képviselői a legkülönbözőbb foglalkozású emberek mellett ott vannak az egyházak vezető; is. Ez kifejezi és alakítja népünk egységét a szocialista építés munkájában. Én minden magyar állam­polgárt tisztelek, becsülök, aki elvégzi munkáját, mert segíti a szocializmus építését: ebből a szempontból nincs különb­ség hivő és nem hivő, párttag és pártonkívüli között. Áz ál­lampolgárok egyenrangúak. Kedves Elvtársak! Feszült nemzetközi helyzet­ben élünk. A bonyolult körül­mények közepette is a szocia­lista országok álláspontja vi­lágos, tisztességes, igazságos, nyugodt lelkiismerettel képvi­selhető. Az imperialisták — különösen az Egyesült Államok vezető körei - katonai fölény megszerzésére törekednek. Ez megengedhetetlen. A Szovjet­unió, a többi szocialista or­szág, köztük Lengyelország és Magyarország viszont azon az állásponton van, hogy az egyenlő biztonságot a fegyver­zet alacsonyabb szintjén kell megteremteni. Közös fellépé­seink ezt célozzák. Ezt bizo­nyítja a Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületének prágai ülése, hét szocialista ország vezetőinek moszkvai ta­nácskozása. Itt Varsóban is­merkedtem meg Andropov elv­társ legutóbbi nyilatkozatával, amelyben újabb előrevivő ja­vaslatokat tett az európai biz­tonságot szolgáló megegyezés érdekében. Az atomfegyverek európai egyensúlyának fenntartását célzó törekvéseinket fejezi ki a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia megállapodása a NATO rakétatelepítésének esetére tervezett, kényszerű válaszintézkedésekről. A lényeg tehát, hogy tár­gyalni kell és nem szabad megengedni, hogy az imperia­lizmus katonai erőfölényre te­gyen szert. A szocialista országok népei e nehéz helyzetben továbbra is bizakodhatnak, van erőnk. A szocialista országok ösz- szefogásával, a népek béke­akaratára támaszkodva meg tudjuk akadályozni, hogy az imperialisták új világháborút robbanthassanak ki. Jó ide­gekre, állhatatosságra van szükség és mindenkinek el kell végeznie a maga dolgát. Végezetül biztosíthatom önöket, hogy pártunk, kormá­nyunk, népünk a jövőben is együtt küzd önökkel igazságos ügyünk győzelméért, a szocia­lizmusért és a békéért. A Az MSZMP KB első titkárai beszéde után díszes vázát ajándékozott az üzem dolgo­zóinak. A nagynvűlést követően pediq Kádár János és Woj­ciech Jaruzelski virágcsokrot helyezett el a gyár névadójá­nak mellszobra előtt. Nowotko a Lengve' Munkásoárt eqyik meaalapítóia, a hitleri meg­szállás alatt a Dórt főtitkárai volt és mártírhalált halt. * Csütörtökön délután Varsó­ban plenáris üléssel befejeződ­tek a magyar—lengyel tárgya­lások. A tanácskozásról közös közleményt adtak ki. A hivatalos tárqyalásak be­fejeztével Kádár János a LEMP KB székházában találkozott a lengyel és a maqyar sajtó és televízió képviselőivel. A sajtókonferenciát követően a Kádár lános vezette magyar párt. és kormányküldöttség lá­togatást tett a Magyar Népköz­társaság varsói nagykövetségén; Garamvölgyi József, hazánk var. sói nagykövete tájékoztatta a delegációt a magyar kolónia életéről és munkájáról, majd Kádár János a párt- és kor­mányküldöttség lengyelországi útjának tapasztalatairól, a ha­zai építőmunka időszerű kérdé­seiről szólt. ■ A Küldöttségünk hazautazott Varsóból Csütörtökön este elutazott Varsóból a Kádár János vezette magyar párt. és kormánykül­döttség amely kétnapos hiva­talos, baráti látogatást tett a lengyel fővárosban, a LEMP KB, a lengyel államtanács és a mi­nisztertanács meghívására. Kádár Jánost és a delegációt a varsói főpályaudvar peronján Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel minisz­tertanács elnöke, Józef Czyrek, a LEMP KB PB tagja, a KB tit­kára és Stefan Olszowski, a KB PB tagja, külügyminiszter, vala­mint Garamvölgyi József, ha­zánk varsói nagykövete búcsúz­tatta.

Next

/
Thumbnails
Contents