Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-27 / 297. szám

a Dunántúli napló 1983. október 27., csütörtök Magyar párt- és kormányküldöttség látogatása Lengyelországban (Folytatás az 1. oldalról) felhangzott’ a lengyel nemzeti himnusz, majd Kádár János be­írta nevét a sírnál lévő emlék­könyvbe. Kádár János és Wojciech Jaruzelski négyszemközti meg­beszélése idején a küldöttség tagjai két szakcsoportban foly­tattak tárgyalást. A minisztertanácsi hivatal Kosciuszko-termében a gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködés kérdéseit tekin­tették át Havasi Ferenc, Sarlós István, Garamvölgyi József, il­letve Manfred Gorywoda, a LEMP Központi Bizottságának titkára, Roman Malinowski, az Egyesült Paraszt párt elnöke és Zbigniew Madej, a miniszterta­nács elnökhelyettesei az illeté­kes szakértők bevonásával. Köl­csönös tájékoztatást adtak a két ország gazdasági helyzeté­ről, a gazdaságDolitika gyakor­latáról. Mindkét fél pozitívan értékelte a kétoldalú gazdasá­gi kapcsolatok alakulását, az együttműködés eredményeit. A partnerek kifejezték szándéku­kat az ' árucsereforgalom, a műszaki-tudományos együttmű­ködés, a termelési kooperáció és szakosítás jelentős bővítésé­re és azok hatékonyságának emelésére. A LEMP KB székhazában ta­lálkoztak a pártközi kapcsola­tok és o külpolitikai együttmű­ködés kérdéseivel foglalkozó tárgyaló csoportok. Szűrös Má­tyás, valamint Jozef Czyrek, a LEMP KB tagja, a KB titkára, Edward Kowalczyk miniszterel­nök-helyettes, a Demokrata Párt Központi Bizottságának el­nöke, Zénón Körnender és Mieczyslaw Rakowski miniszter­elnök-helyettesek, illetve a ma­gyar és a lengyel szakértők. Kitüntetési ünnepség Szerdán este Varsóban ki­tüntetési ünnepségre került sor a minisztertanács palotájában. Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság államtanácsá­nak elnöke ünnepélyes keretek között átnyújtotta Kádár Já­nosnak a Lengyel Népköztársa­ság Szolgálatáért érdemrend nagyszalagját. A kitüntetést a Lengyel Népköztársaság és a Mogyor Népköztársaság közötti kapcsolatok fejlesztésében, a szocialista közösség barátságá­nak, együttműködésének és egységének megszilárdításában szerzett kimagasló érdemeiért, 70. születésnapja alkalmából adományozta az MSZMP KB el­ső titkárának az államtanács. Henryk Jablonski a kitünte­tés ótnyújtásakor hangsúlyozta: — Sok évszázados múltra te­kinthetnek vissza a magyar és a lengyel nép kapcsolatai, s ezek megnyilvánulnak nemcsak a néphagyományokban és a kultúra különféle területein, ha­nem érzékeltetik őket a két nyelvben közösen használt ki­fejezések is. A lengyel népet talán erő­sebb szálak fűzik történelmi hagyományaihoz, mint másokat. Ezért is ápolja nagy tisztelettel közös múltunknak, azoknak az embereknek az emlékét, akik mindkét nemzet hősei. Nagyra értékeljük o Magyar Szocialista Munkáspárt által el­ért eredményeket, s tudatában vagyunk annak, hogy mindeb­ben jelentős szerepet játszott ön, Kádár elvtárs, a Központi Bizottság első titkáraként. A magyar párttal, a magyar néppel eavütt mély tisztelettel tekintünk az ön életútjára. örü­lünk azoknak a sikereknek, amelyeket az ön vezetésével ért el a szívünkhöz oly közel­álló Magyarország. Kádár János meleg szavakkal mondott köszönetét a megtisz­teltetésért. Ezt követően átadta Wojciech Jaruzelskinek a Ma­gyar Népköztársaság gyémán­tokkal ékesített zászlórendjét. A kitüntetés ótnyújtásakor o kövekezőket mondotta: Tisztelt Jaruzelski elvtárs! Mi magyarok az elveihez és népéhez rendületlenül hű len­gyel kommunistát, az igaz ha­zafit, a következetes interna­cionalistát tiszteljük önben. Életpályája elválaszthatatlanul kötődik a népi Lengyelország történelméhez. A lengyel nép­hadsereg fiatal katonájaként harcolt a fasizmus ellen, hazá­ja szabadságáért, majd ma­gas tisztségekben nemzetvédel­mi miniszterként, miniszterel­nökként és a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkáraként min­denkor a szocialista lengyel haza, a munkásosztály és a dolgozó nép szolgálata irányí­totta tetteit. A szocializmus és a béke ügye, a lengyel nemzet felemelkedése melletti szilárd elkötelezettsége vezette akkor is, amikor a népi Lengyelor­szág vívmányainak súlyos fe­nyegetettsége idején vállalta a történelmi felelősséget. Népünk tudja, hogy ön, Ja- ruzelsky elvtárs, mindig nagy figyelmet fordított a magyar és a lengyel nép hagyományos barátságának ápolására. Nagyra értékeli, hogy a Len­Este a minisztertanácsnak az óváros közelében levő palotá­jában Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a len­gyel minisztertanács elnöke ün­nepi vacsorát adott Kádár Já­nos tiszteletére. A vacsorán Wojciech Jaruzelski és Kádár János pohárköszöntőt mondott. Elsőnek a vendéglátó emel­kedett szólásra: Tisztelt Kádár elvtárs! Kedves magyar elvtársak, ba­rátaink ! A Lengyel Népköztársaság párt- és állami vezetése nevé­ben szeretettel üdvözlöm önt kedves Kádár elvtárs, köszön­tőm a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét. Nagyon örülünk újabb találko­zásunknak. Szívélyesen emléke­zünk vissza a fogadtatásra, amelyben tavaly áprilisban Bu­dapesten a lengyel küldöttség részesült. Kívánjuk, hogy ma­gyar vendégeink érezzék jól magukat Lengyelországban, közeli barátok körében. A rokon történelmi tapaszta­latok, a hasonló történelmi sors több nemzedéken át erő­sítette a két nemzetet össze­kötő érzelmi szálakat. A haza szabadságáért és a nép Ügyéért vívott közös harc tör­ténelmébe országaink hazafiai, forradalmárai számos dicsősé­ges lapot írtak be. A Duna és a Visztula mentén egyaránt is­mert a vereség és az- idegen elnyomás keserű érzése. Együtt éltük át a felszabadulást és történelmünk új korszakának, a szocializmus építésének kez­detét. A gazdag hazafias és haladó hagyományokból ma is ösztönzést merítünk a Lengyel- országot és Magyarországot összefűző kapcsolatok erősíté­séhez. Mindezek legértékesebb eredménye országaink között a proletár internacionalizmus el­vein nyugvó szocialista társa­dalmi közösség. 1948-ban, 100 évvel a né­peinket annyira közelhozó „né­pek tavasza” után írtuk alá a lengyel—magyar barátsági gyelország számára oly nehéz időszakban is eredményesen munkálkodott pártjaink, orszá­gaink együttműködésének el­mélyítésén. Az ön tevékenysé­gét széles körű elismerés övezi hazánkban. Nagy tiszteletet vált ki közvéleményünkben az a következetessége, amellyel a szocializmus, a haladás, a bé­ke ügyéért küzd. Kedves lengyel barátaim! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Wojciech Ja­ruzelski elvtársnak — közös ügyünk, a szocializmus és a béke szolgálatában végzett ki­magasló munkásságáért, vala­mint a szocialista országok egységének erősítésében, a ha­zánk és a Lengyel Népköztár­saság közötti barátság és együttműködés elmélyítésében kifeitett tevékenysége elismeré­seként — 60. születésnapján a Magyar Népköztársaság gyé­mántokkal ékesített zászló­rendiét adományozta. Meg'ísztelő megbízatásom­nak teszek most eleget, ami­kor átadom a kitüntetést. Wojciech Jaruzelski rövid beszédben mondott köszönetét a magas magyar kitüntetésért együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést: ez minőségileg új tartalmat adott szövetségünknek, amelyben mindaz, ami magyar a Jengye- lek ügyévé, és mindaz, ami len­gyel a magyarok ügyévé is vált. Őszinte elismeréssel figyeljük a magyar munkásosztály, a magyar nép erőfeszítéseit, amelyekkel a Magyar Szocia­lista Munkáspárt vezetésével a szocialista jelent és jövőt épí­ti. Az újszerű és eredményes magyar megoldások élénk ér­deklődést keltenek Lengyelor­szágban. Gratulálunk magyar elvtársainknak a gazdálkodás formáinak tökéletesítésében, s a szocializmus céljait szolgáló nemzeti konszolidáció megva­lósításában elért közismert eredményeikhez. A szocialista közösség más országaihoz hasonlóan az önök eredményei is bizonyítják a lé­tező szocializmusban rejlő ha­talmas alkotó erőt. Mindez azt tanúsítja, hogy a különböző meglévő problémák és nehéz­ségek ellenére a szocialista fejlődés tartalékai kimteríthe- tetlenek. Megerősíti ez a mi meggyőződésünket is abban, hogy a LEMP IX. kongresszu­sa által meghatározott vonalat következetesen követve legyőz­zük a jelenlegi nehézségeket. Tisztelt elvtársak! Lengyelország — különösen a második világháborúban szerzett szörnyű tapasztalatai nyomán — nagyon is érdekelt az európai tartós béke épí­tésében. Több alkalommal is hangot adtunk komoly aggá­lyainknak a nemzetközi helyzet romlása miatt, ami a NATO, mindenekelőtt az Egyesült Ál­lamok — a meglévő egyen­súly felborítására, s a világon kialakult erőviszonyok megvál­toztatására irányuló — poli­tikájának a következménye. A konstruktív együttélés politiká­ját az imperialista diktátum és erőszak korszakával kívánják felváltani. E szándék és pró­bálkozás irányába mutat az Ünnepi vacsora a magyar vendégek tiszteletére Wojciech Jaruzelski A szocialista fejlődés tartalékai kimeríthetetlenek amerikai rakéták nyugat-euró­pai telepítése. Ugyanehhez a stratégiához tartoznak az egy­mástól elválaszthatatlan jaltai és potsdami egyezmény meg­kérdőjelezésére utaló jelek. Ugyanebbe a vonalba illenek a legutóbbi fegyveres interven­ció, valamint a szuverén álla­mok belügyeibe való szüntelen brutális beavatkozások ténye. Ezért alapvető jelentőségű a testvéri országok szoros együttműködése, a szocialista közösség egysége. Államaink, összefogása a Varsói Szerződés politikai védelmi szövetségében, valamint a KGST keretében, a barátság és a szoros együtt­működés a Szovjetunióval, nemzetközi lépéseink össze­hangolása legszilárdabb alap­ja közös biztonságunknak. Mi­nél egységesebb és cselekvő­képesebb, minél erősebb a mi társadalmi rendünk, annál tar- tósabfcak a béke biztosítékai az európai kontinensen és • az egész világon. A szocialista közösség a je- lenleci amerikai politikával az enyhüléshez való visszatérés reális programját állítja szem­be. Ez jutott kifejezésre a po­litikai tanácskozó testület prá­gai ülésének dokumentumai­ban ugyanúgy, mint a hét szo­cialista ország vezetőinek ez év június 28-i állásfoglalásá­ban. A fegyverkezési verseny megállítását célzó nagy je­lentőségű javaslatot tett közzé nemrég nyilatkozatában Jurij Andropov elvtárs is. A szocia­lista országok részéről követ­kezetes, türelmes és reális al­ternatívát állítunk szembe a felelőtlen, kalandor politiká­val, amely katasztrófa felé so­dorja az emberiséget. A Nyugat a reális kompro­misszum platformját elutasítva Kádár János súlyos felelősséget vesz magára az események további alakulá­sáért. A szocialista közösség ál­lamai nem egy ízben jelentet­ték ki: nem maradnak passzí­vak a destabilizációs kezdemé­nyezésekkel szemben, nem en­gedik, hogy a NATO egyoldalú fölényre tegyen szert. A mai megbeszélések megerősítették a Szovjetunió és a Varsói Szerző­dés más államai által tett vé­delmi intézkedésekkel való szo­lidaritásunkat a szocialista nemzetek biztonsága érdekében a közös erőfeszítések szükséges­ségét. • Tisztelt magyar elvtársak! A lengyel nép a szocialista építés negyvenedik esztendejé­be lépett. A párt vezetésével forradalmi változás következett be népünk életében. A dolgozók széles rétegei nagy lépést tettek előre a művelődés, a kultúra és a szakmai fejlődés terén, orszá­gunk iparosodott és urbanizáló- dott. A fájdalmas tapasztalatok­tól, az elszenvedett veszteségek­től és károktól függetlenül a szocializmus vívmányai Lengyel- országban történelmi méretűek és megingatöatatlanok. Drámaian nehéz időszakot él­tünk át. Ma sem könnyű még. A helyzet továbbra is nehéz, de lépésről lépésre haladunk a teljes normalizálódás felé. Kö­vetkezetesen megvalósítjuk a IX. kongresszus útmutatásait. Külö­nösen fontos feladatunknak tart­juk a párt és a munkásosztály, a dolgozó nép közötti kapcsola. tok újjáépítését a párt és a dolgozó tömegek közvetlen vi­szonyának megteremtését, s az érzékenységet mindenre, ami sérti, az együttélés szocialista szabályait és a társadalmi igazságosságot. Nagy jelentő­ségű a párt erőinek mozgósí­tása szempontjából a közpon­ti bizottság nemrég lezajlott XIII. teljes ülése. Erősödik a hazafias nemzeti újjászületési mozgalom. Erősítsük a magyar­lengyel barátságot Ezután Kádár János emelke­dett szólásra. Pohárköszöntő­jében a következőket mondot­ta : Tisztelt Jaruzelski elvtárs! Tisztelt Jablonski elvtárs! Kedves elvtársak, lengyel ba­rátaink I A magyar párt; és kormány- küldöttség nevében köszönöm a meghívást és a szívélyes fo­gadtatást, amelyben részesítet­tek bennünket. Köszönöm Wojciech Jaruzelski elvtárs hoz­zánk intézett meleg szavait, pártunk, népünk szocialista építőmunkájának méltatását. Felhasználva az alkalmat, pár­tunk, kormányunk és a magyar dolgozók nevében, az igaz ba­rát érzéseivel köszöntőm önö­ket és az önök révén a lengyel kommunistákat, a szocializmus híveit, Varsó lakosságát, a test­véri lengyel népet. Elvtársak! Küldöttségünk azzal /a meg­bízással és szándékkal érke­zett a Lengyel Népköztársa­ságba, hogy a találkozásunk­kal és tárgyalásainkkal adjunk további ösztönzést sokoldalú együttműködésünk fejlesztésé­hez és erősítsük tovább a tör­ténelmi magyar—lengyel ba­rátságot. Mai megbeszélésünkön nagy figyelemmel hallgattuk Jaru­zelski elvtársnak, lengyel part­nereinknek nyílt és őszinte tá­jékoztatóját a Lengyel Nép- köztársaság belső helyzetéről. Megbeszéléseink során is öröm­mel tapasztaljuk, hogy a cél­tudatos erőfeszítés nem hiába­való, a szocialista és hazafias erők vezetésével eredményesen folyik Lengyelországban a tár­sadalmi-gazdasági válság foko­zatos felszámolása, előrehalad a belső helyzet konszolidálása. Mi . magyar kommunisták, együttérzésünk és segítőkész­ségünk kifejezése mellett, a krízis legsúlyosabb napjaiban is vallottuk, hogy a lengyel kommunistáknak, a szocializ­mus lengyel híveinek maguk­nak kell megtalálniuk a tár­sadalom súlyos problémáira a szocialista megoldást. Mély meggyőződésünk volt, hogy a történelem során oly sok meg­próbáltatást kiállt lengyel nép, a lengyel munkásosztály forra­dalmi pártja vezetésével meg fogja találni a haza megmen-- lésének és felemelkedésének útját. Tudjuk, hogy a lengyel nép még ma is nehéz és bonyo­lult viszonyok között él, de a szocialista kibontakozás eddigi eredményei joggal váltanak ki bizakodást a szocializmus és a társadalmi haladás minden hí­vében. Saját gyakorlatunkból tudiuk, hogv a kibontakozás során sok nehéz akadályt kell leküzdeni, d® azt is tudjuk, hoa“ a nén összefogásával minden akadály leküzdhető. Tapasztalataink arra is utal­nak, hogy a pártnak a dolgo­zó nép érdekeit kifejező, a realitásokkal számoló követke­zetes politikája bizton számít­hat a társadalom nagy több­ségének bizatmára és cselekvő támogatására. A szocializmus ellenségeinek, a nemzetközi reakciónak, a népi Lengyelország szétbom­lasztására irányuló tervei ku­darcot vallottak. Azok a len­gyel kommunisták, más párt­beli és pártonkívüli hazafiak, akik határozottan gátat vetet­tek a bomlásnak, és a kibonta­kozás útjára vezették az or­szágot, nagy szolgálatot tettek nemcsak népüknek, hanem az egész emberiségnek. A Lengyel Népköztársaság léte és ereje ma is fontos tényező a szo­cialista országok közösségé­ben, a haladó erők küzdelmé­ben, az európai és a világbé­kéért folyó harcban, és remé­nyeink szerint még inkább az lesz a jövőben. Minderre gondolva, gratulá­lunk a kibontakozás eddigi eredményeihez, szívből teljes sikert kívánunk a Lengyel Egye-- sült Munkáspártnak és szövet­ségeseinek. a testvéri lengyel népnek a szocialista építés­ben még előttük álló nem kevés és nem könnyű feladat megoldásához. Testvérpártunk, a Lengyel Egyesült Munkás­párt, a lengyel kormány és a, lengyel nép a jövőben is szá­míthat pártunk, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, kormá­nyunk és dolgozó‘népünk ba­ráti megértésére, bizalmára és támogatására. Kedves lengyel barátaink! Hazánkról szólva elmondhat­juk, hogy a Magyar Népköz- társaságban a politikai hely­zet szilárd. A párttagok és pártonkívüliek, a különböző világnézetű emberek, a dolgo­zó osztályok szövetségbe tö­mörülve folytatják a szocialis­ta építőmunkát. A feladatok nálunk sem könnyűek. Dolgo­zó népünk a Magyar Szocia­lista Munkáspárt vezetésével nehéz feltételek között nagy erőfeszítéseket tesz a párt XII. kongresszusán elfogadott hatá­rozatok valóra váltása érdeké­ben. Ahhoz, hogy a jelenlegi nehéz nemzetközi . politikai és gazdasági helyzetben javítsuk népgazdaságunk egyensúlyi helyzetét és megőrizzük né­pünk eddig elért életszínvona­lát, még fegyelmezettebb mun­kára, tartalékaink fokozottabb mozgósítására és a dolgozók alkotó erejének teljesebb ki­bontakoztatására van szükség. Meggyőződésünk, hogy ne­hézségeinket leküzdjük, kitű­zött céljainkat elérjük, tervein­ket valóra váltjuk. Záloga en­nek dolgozó népünk alkotó­ereje, tenniakarása. Munkánk­ban felbecsülhetetlen értékű segítséget jelent, hogy támasz­kodunk a Szovjetunióval, a szocialista közösség országai­val, nem utolsósorban a Len­gyel Népköztársasággal meg­valósuló együttműködésünkre. Barátaink tudják, s a velünk szembenállóknak is azzal kell számolniok, hogy a Magyar Népköztársaság a jövőben is eltökélten halad előre a szo­cializmus építésének útján. Sajnálattal kell megállapí­tanunk, hogy növekednek a bé­két fenyegető veszélyek. A hely­zet romlásának oka, hogy az imperializmus, a NATO szélső­séges körei militarista politikát folytatnak, a katonai fölény megszerzésére törekszenek. Ilyen körülmények között min­den néo, minden békeszerető erő számára az a legfonto­sabb cél és halaszthatatlan fel­adat, hogy tegyen meg min­dent, ami lehetséges a nuk­leáris háború veszélyének el­hárítása érdekében. A magyar nép, más népek­hez hasonlóan szeretne béké­ben élni és dolgozni. Bízunk abban, hogy a nemzetközi fe­szültség mostani növekedése ellenére a fenyegető veszély el­hárítható, és ennek érdekében készek vagyunk minden tőlünk telhetőt megtenni. Mély meggyőződésünk, hogy mostani találkozónk, tárgyalá­saink is kölcsönösen gyarapít­ják tapasztalatainkat, erősítik egységünket, tovább gazda­gítják országaink gyümölcsöző együttműködését és hozzájá­rulnak népeink testvéri barát­ságának erősítéséhez. Sok sikert, eredményes mun­kát kívánunk a Lengyel Egye­sült Munkáspártnak és szövet­ségeseinek, a lengyel dolgozó népnek szocialista hazájuk, a Lengyel Népköztársaság felvi­rágoztatásában. * (A díszvacsorán elhangzott be­szédeket rövidítve közöljük.)

Next

/
Thumbnails
Contents