Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-27 / 297. szám

1983. október 27., csütörtök Dunántúli napló 3 Jurij Andropov nyilatkozata Ha az Egyesült Államok nem kezdi meg rakétái telepítését, a genfi tárgyalások folytatódhatnak NAGYVILÁGBAN Az európai nukleáris fegy­verzet korlátozásával foglalko­zó és zsákutcába jutott genfi tárgyalásokról, az előbbrevi- telüket szolgáló szovjet javas­latokról szólt Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a Pravda kérdéseire válaszolva. Az alábbiakban közöljük a lap csütörtöki számában meg­jelenő kérdéseket és válaszo­kat. Kérdés: Mi a helyzet ma, és van-e valamiféle előre­haladás az európai nukleáris fegyverzet korlátozásáról Genf- ben folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon? Válasz: A tárgyalásokon sajnos semmiféle előrelépés sem történt. A megbeszélések változatlanul zsákutcában van_ nak, s hogy ez miért van így, az ma talán már az Egyesült Államok leghűségesebb szövet­ségesei számára is világos, csupán a tömbbel szembeni lojalitás gátolja őket abban, hogy ezt nyíltan e| is ismerjék. A tárgyalások két éve alatt a Szovjetunió meggyőzően be­bizonyította: merész megoldá­sokra is kész annak érdekében, hogy elhárítsa Európa felől a nukleáris veszélyt, hogy meg­erősítse kontinensünk és az egész világ biztonságát. Javas­lataink a lehetséges intézkedé­sek széles körére vonatkoznak: a közepes hatótávolságú nuk­leáris eszközök lényeges csök­kentésétől egészen az Euró­pában található harcászati és közepes hatótávolságú nukleá­ris fegyverek teljes felszámo­lásáig. Minden szükséges ele­met tartalmaznak ahhoz, hogy olyan, kölcsönösen elfogadha­tó megállapodás szülessék, amely senkinek -— sem a Szovjetuniónak és szövetsége­seinek, sem pedig az Egyesült Államoknak és a nyugat-euró­pai hatalmaknak — nem sérti az érdekeit. Washingtonban az utóbbi időben számos nyilatkozat hangzik el arról, hogy az Egye­sült Államok is a megállapo­dás híve, s a tárgyalásokon a korábbinál nagyobb rugalmas­ságot tanúsít. Gondosan ele­meztük ezeket a nyilatkozato­kat és azt is, amit az amerikai küldöttség Genfben mond. Ki­derül, hogy a szavakon túl nincs amerikai rugalmasság. Az Egyesült Államok politiká­jának lényege változatlan: az új amerikai ' rakéták európai telepítésével jelentős katonai fölényt biztosítani a Szovjet­unióval szemben. Mindaddig nem lehet előre­haladásra számítani a tárgya­lásokon, amíg az Egyesült Ál­lamok kitart irreális, egyolda­lú álláspontja mellett, hogy a Szovjetuniónak csökkentenie kell 'közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzetét, míg Washington és atlanti szövet­ségesei növelhetik ilyen erőiket. Kérdés: Kimerültek-e a meg­állapodás elérésének lehető­ségei? Válasz: Ez elsősorban az Egyesült Államoktól függ, és attól, hogy kész-e áttérni a tárgyszerű megbeszélések út­jára. A Szovjetunió mindaddig nem mond le a megállapodás kereséséről, ameddig az Egye­sült Államok saját lépéseivel ezt lehetetlenné nem teszi. Ru­galmasságot tanúsítottunk és tanúsítunk is a konkrét meg­oldások keresésében, ha telje­sül egyetlen, de változatlan feltétel: a közepes hatótávol­ságú nukleáris fegyverek terén Európában kialakult erőegyen­súly nem bontható meg. Ezek­nek a fegyverzeteknek a szint­jét mindkét részről radikáli­san lehet és kell is csökken­teni, de oly mádon, hogy az erőviszonyok változatlanok ma­radjanak. Ez azt jelenti először is, hogy Európában nem szabad elhelyezni új amerikai rakétá­kat, mivel ez a NATO javára jelentősen megváltoztatná az egész katonai-hadászati hely­zetet. Másodszor, mindkét ol­dalon kivétel nélkül figyelem­be kell venni valamennyi megfelelő hatótávolságú nuk­leáris eszközt. Erről az igaz­ságos követelésünkről nem mondunk le. Megismétlem azonban, hogy egy ilyen elvi megközelítés keretein belül rugalmasságot és konstruktív magatartást tanúsítunk. Né­hány ilyen jellegű kiegészítő lépésünkről már ma is szólhatok. Először: a Szovjetunió, mint ismeretes, kijelentette: kész megállapodni arról, hogy mindkét fé| európai, közepes hatótávolságú nukleáris fegy­verzetét, a hordozóeszközöket (a rakétákat és a repülőgépe­ket), valamint a rajtuk elhe­lyezett nukleáris töltetek szá­mát tekintve is azonos szintre csökkentsék. Ezzel kapcsolat­ban egyesek azt kérdezik, mi­ként jár el a Szovjetunió, ha jelenleg a NATO birtokában levőnél alacsonyabb szintre kell leszállítani rakétaindító ál­lásainak számát ahhoz, hogy biztosítva legyen az egyenlő­ség a rakétákra szerelhető rob­banótöltetek tekintetében, egy. részt a Szovjetunió, másrészt Anglia és Franciaország kö­zött? Nos, mi erre is készek va­gyunk. Minket nem ijeszt az a lehetőség, hogy egy ilyen meg­közelítés esetén, s az angol és francia rakéták jelenleg meglévő robbanótölteteinek számát figyelembe véve, a Szovjetunió Európában csak mintegy 140 SS—20 rakéták indítására alkalmas berende­zéssel rendelkezne, vagyis jó­val kevesebbel, mint amennyi az angol és francia közepes hatótávolságú rakéták indító­berendezéseinek száma. Másodszor: Nem olyan rég kijelentettük, hogyha létrejön egy olyan megállapodás, amelyben az Egyesült Álla­mok lemond rakétáinak Euró­pába telepítéséről, akkor a Szovjetunió az európai térség­ben a csökkentés alá - eső va­lamennyi rakétáját — a keleti területekre való áttelepítés he­lyett — megsemmisíti. Ezzel kapcsolatban is felteszik a kérdést: nem következik-e be, hogy miközben a Szovjetunió európai részén megsemmisítik a rakétákat, addig keleti részein növelik ugyanezen rakéták számát, amelyeket aztán ké­sőbb Keletről át lehet telepí­teni Nyugatra? Az ilyesfajta félelmeknek semmj alapjuk sincs. Ám, hogy ezzel kapcsolatban mindenfaj­ta kételkedést eloszlassak, egyértelműen kijelenthetem: a szovjet rakétákat nem fogják áttelepíteni Keletről Nyugatra. Ha létrejön és érvénybe lép az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról szóló megálló, podás, akkor attól a pillanattól kezdve megszűnik az SS—20- as rakéták telepítése a Szov­jetunió keleti területén is. Szilárdan kitartunk emellett abban az esetben, ha az ázsiai térségben nem következik be lényeges változás a hadászati helyzetben. Ez elsősorban azt jelenti, hogy az Egyesült Álla­mok nem telepít új, közepes hatótávolságú, nukleáris esz­közöket olyan körzetekben, ahonnan azok elérhetik a Szov­jetunió területének keleti ré­szeit. Harmadszor. Néha azt mondják: az a javaslatunk, hogy a csökkentés után egyik félnek se maradjon három­száznál több közepes hatótá­volságú, nukleáris fegyvereket hordozó eszköze, túlságosan is lecsökkentené a megfelelő ha­tósugarú amerikai légieszkö­zök számát. Nem áll szándé­kunkban csorbítani az Egye­sült Államok érdekeit. Bár az igazság kedvéért érdemes em­lékeztetni rá, hogy közepes hatósugarú szovjet repülőgé­pek nem állomásoznak más országokban, ahonnan elérhet­nék az Egyesült Államok terü­letét. Mi azonban e kérdésben is készek vagyunk még rugalma­sabb álláspontra helyezkedni: kölcsönösen elfogadható, s az általunk korábban javasolttól akár lényegesen is eltérő mennyiségi keretek között ál­lapítsuk meg a Szovjetunió és a NATO közepes hatósugarú hordozó-repülőgépei számának azonos felső határát. E felső határok konkrét értékét egyez­tetni, a csökkentés hatálya alá eső hordozó-repülőgépek ösz- szetételét pedig pontosítani le­het. A genfi tárgyalások tehát kikerülhetnek a jelenlegi zsák­utcából. Csupán élni kell a le­hetőséggel. Ha az Egyesült Ál­lamok kinyilvánítaná, hogy valóban kölcsönösen elfogad­ható megállapodást akar, ak­kor annak kidolgozásához nem kellene sok idő. Kérdés: Nyugaton egyesek azt hangoztatják, hogy a Szov­jetunió, jó szándékát bizonyí­tandó, mór ma is egyoldalúan csökkenthetné rakétái számát Európában. Mi a válasza ezzel kapcsolatban? Válasz: Igen, mi tudunk er­ről. Néha olyan emberektől származnak, akik őszintén tö­rekszenek a béke megőrzésé­re Európában. Jó akaratban a mi részünkről sincs hiány. Sok olyan lépést tettünk, s köztük egyoldalúakat is, amelyek cél­ja az volt, hogy a legkedve­zőbb körülményeket teremtsük meg a tárgyalások sikerének eléréséhez. Emlékeztetnék rá, hogy a Szovjetunió másfél év­vel ezelőtt moratóriumot hirde­tett közepes hatótávolságú nukleáris eszközei telepítésé­re az ország európai területén, Bármit mondjanak is, ezt a moratóriumot mind a mai na­pig maradéktalanul betartjuk. Megszüntettük a pótlólagos ra­kétatelepítéseket az Uralon túl is, vagyis azokon a terüle­teken, ahonnan e rakéták elér­hetik a nyugat-európai orszá­gokat. Ráadásul a tárgyalások megkezdése óta a Szovjetunió több tucat közepes hatótávol­ságú rakétáját szerelte le Eu­rópában. A mai napig mara- dékatlanul kikerültek a had­rendből az SS-5 rakéták, ame­lyek telepítésére korábban ke­rült sor Európában, s amelyek robbanótöltetének hatóereje jóval nagyobb volt, mint az SS-20-asoké, hatótávolságuk pedig nem kisebb azokénál. Akik arra szólítják fel- a Szovjetuniót, hogy egyoldalú­an csökkentse közepes hatótá­volságú rakétáinak számát, ta­lán nem tudják, hogy gyakor­latilag mi ehhez’már hozzá is kezdtünk. A valós helyzetet ugyanakkor jól ismeri mind az Egyesült Államok, mind pedig más NATO-tagországok kormá­nya. Ök azonban eltitkolják a igazságot népeik elől, félre­vezetek népeiket. Az Egyesült Államok közben kitartóan munkálkodik azon, hogy a közeljövőben megkezd­je Pershing rakétái és manőve­rező robotrepülőgépei nyugat­európai telepítését. Semmi sem valószínűsíti, hogy az Egyesült Államok kész volna lemondani a telepítésről, amennyiben a Szovjetunió folytatná rakétái számának egyoldalú csökken­tését. Éppen fordítva, minden ennek az ellenkezőjéről tanús­kodik. Magától értetődő tehát, hogy a Szovjetunió nem koc­káztathatja és nem is fogja kockáztatni saját és szövetsé­gesei biztonságát. Más lenne persze a helyzet, ha az Egye­sült Államok lemondana arról, hogy a meghirdetett időpont­ban Európába telepítse raké­táit, s ezzel lehetővé tenné a tárgyalások folytatását és a köl­csönösen elfogadható megol­dások további keresését. Akkor már ma megkezdhetnénk SS-4- es rakétáink számának csök­kentését (ezekből jelenleg több mint 200 darabbal rendelke­zünk) és 1984—85. folyamán be is fejezhetnénk megsemmi­sítésüket. Ha pedig Genfben igazságos megállapodás jönne létre, akkor természetesen fel­számolnánk jelenleg meglevő SS-20-as rakétáink jelentős részét is, mint azt már több ízben kijelentettük. Kérdés: A nyugati főváro­sokban olyan kijelentések hangzanak el, hogy az ameri­kai rakéták telepítésének meg­kezdése újabb lökést ad a tárgyalásoknak és eredménye­sebbé teszi azokat. Hogyan ér­tékeli ezeket a kijelentéseket? Válasz: Ez színtiszta csalás, amelynek célja, hogy csökkent­se annak a harcnak a hevét, amelyet a nyugat-európai né­pek folytatnak az amerikai ra­kéták európai megjelenése el­len. Legyen teljesen világos: az új amerikai rakéták megjele­nése Nyugat-Európában lehe­tetlenné teszi a jelenlegi gen­fi tárgyalások folytatódását. Másrészt, ha az Egyesült Álla­mok nem kezdi meg rakétái telepítését, a genfi tárgyalások folytatódhatnak. + GENF: Genfben szerdán megnyílt a világ eddigi legna­gyobb szabású távközlési ke­reskedelmi vására, a TELE­COM—83. A rendezvényen 72 országból csaknem 650 kiállító mutatja be távközlési iparának legújabb termékeit és techno­lógiáit. A hatnapos vásáron olyan, a távközlési technológiák terén élen járó országok válla­latai is kiállítanak, mint az Amerikai Egyesült Államok, Ja­pán, Nagy-Britannia, Francia- ország, az NSZK és Svájc. A kiállítók között van több szo­cialista ország,, közöttük Ma­gyarország is. Kína, Libanon és Irán először képviselteti ma­gát. A kiállított tárgyak között látható az a japán készülék, amely folyamatosan és azonnal tolmácsol két különböző nyel­ven telefonáló személy között. Gyártója 15 éven belül szándé­kozik tökéletesíteni és piacra dobni. A nehéz és terjedelmes rézkábeleket felváltó, úgyneve­zett száloptikai kábelekkel kap­csolatos az a hír, miszerint egy amerikai gyártó már 160 kilo­méteres távolságra tudott raj­tuk fényjeleket továbbítani. Világszerte máris számos tüntetést szerveztek az Egyesült Államok grenadai inváziója el­len. Képünkön: „Ki a tenge­részgyalogosokkal Grenadá- ból!” — olvasható például egy houstoni felvonulás résztvevői­nek plakátján. * BUDAPEST: Arthur Agst- ner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából fo­gadást adott szerdán a rezi­denciáján. A fogadáson részt vett Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, dr. Vár- konyi Péter külügyminiszter, Ju­hár Zoltán belkereskedelmi mi­niszter, Csikós-Nagy Béla ál­lamtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, Pesta László, az országgyűlés jegy­zője, valamint a politikai, a társadalmi, a gazdasági, a kul­turális élet több más képvise­lője. Ott volt a budapesti dip­lomáciai testület számos veze­tője és tagja is. ♦ KAIRÓ: Hoszni Mubarak egyiptomi elnök a libanoni bé­kekezdeményezések előmozdí­tása végett szerdán érintke­zésbe lépett az arab államok­kal, valamint a négyhatalmi erőket kiállító országokkal — jelentette be Kamal Hasszán Ali egyiptomi külügyminiszter. Mubarak egyidejűleg levelet intézett Reagan elnökhöz, s ebben leszögezte, hogy a bej­rúti merényletek hátterében végső soron Libanon izraeli megszállása áll. üzenetében az egyiptomi államfő sürget­te Reagant, hogy a palesztin probléma rendezése végett élessze újjá közel-keleti „bé­ketervét”. + BUDAPEST: Trautmann Rezső, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Péter János, az or­szággyűlés alelnöke fogadta Lőrinc Tamást, hazánknak q Belga Királyságba akkreditált rendkivüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. + PÁRIZS: Pierre Mauroy francia kormányfő szerdán a Nemzetgyűlés külpolitikai vitá­jában leszögezte: Mitterrand elnök bejrúti látogatása arról tanúskodik, hogy Párizs „hű marad vállalt kötelezettségei­hez". A francia kormány azt óhajtja, hogy az ENSZ — nemzetközi erői Libanonba kül­désével — járuljon hozzá az országban élő közösségek megbékéléséhez, s az ezt cél­zó konferencia sikeréhez — hangsúlyozta Mauroy. * DAMASZKUSZ: Halez Asszad sziriai államlő szerdán Damaszkuszban fogadta Ha­led Hasszánt, Jasszer Aralat tanácsadóját, az El-Fatah Köz­ponti Bizottságának tagját — jelentette a WAFA palesztin hírügynökség. ♦ HANOI: Noha egészében véve Kambodzsa mezőgozdasá- go az egyre csökkenő nemzet­közi segélyek ellenére el tudja látni a legszükségesebb élelmi­szerekkel a mintegy 6,5 milliós lakosságot továbbra is nagy jelentősége van az ^időjárásnak a mezőgazdasági tervek telje­sítésével kapcsolatban. Kong Samol kambodzsai mezőgazda- sági miniszter Phnom Penhben borúlátóan nyilatkozott az 1983- as mezőgazdasági célok elér­hetőségéről, mindenekelőtt a szárazság, a késlekedő esők miatt. Ami a megművelt terü­letet illeti, a khmer parasztok szeptemlber végéig 1,41 millió hektárnyi földön gazdálkodtak, ez az éves terv 88,6 százaléka. Egyelőre nem ismeretes, hogy a csaknem másfél millió hek­táros vetésterület oroszlánré­szét adó rizstermesztési szezon hogyan sikerült. A brit parlament kedden meg­tartott rendkivüli. grenadai vi­tájában az ellenzék arra az egységes következtetésre jutott, hogy a londoni kormány által ellenzett grenadai invázió bizo. nyitékot szolgáltatott rá: az Egyesült Államok adott esetben tökéletesen figyelmen kivül hagyhatja „első számú szövet­ségesének" véleményét. Ez vészterhes következményekkel járhat a brit földre telepítendő új amerikai rakéták felhaszná­lására nézve. A brit kormány­nak ezért csak akkor szabad hozzájárulnia a rakétatelepítés­hez, ha „fizikai" beleszólást — „saját kulcsot” — kap e raké­tákhoz. Ezt a nézetet Denis Healey, a Munkáspárt vezető külügyi szóvivője képviselte leg­erőteljesebben, de csatlakozott hozzá David Ówen. a Szociál­demokrata Párt, David Steel a Liberális Párt vezére, valamint a konzervatívok egykor legna­gyobb hatású, azóta pártot vál. toztatott szónoka, Enoch Powell. Ami magát az inváziót illeti, Healey indítványt tett az Egye­sült Államok és más, az ak­cióban közreműködő államok elítélésére az ENSZ-alapokmány és c nemzetközi jog megsértése miatt. Követelte, hogy a brit kormány helyezkedjék ennek megfelelő álláspontra az ENSZ Biztonsági Tanácsában. •9* Továbbra is súlyos harcok folynak a grenadai ellenálló erők és a karibi szigetországot kedd óta elözönlő agresszorok között. Az amerikai gyorsan be­vethető erők keretében szerdán további 800 ejtőernyős 'érkezett a szigetországba, hogy csatla­kozzék az ott levő mintegy 2300 főnyi amerikai és karibi inter­venciós erőkhöz. A kubai kor­mány legfrissebb közleménye sze­rint, szerdán hajnalban külön­böző irányiból hat amerikai ka­tonai helikopter támadta az épülő grenadai repülőtérnél lé­vő kubai létesítményeket. A közép-európai idő szerint a dé­li órákban végrehajtott akció­iban teljesen megsemmisült a kubaiok által védett épület. A helikopteres támadást az ame­rikai tengerészgyalogosok tü­zérségi erőkkel támogatták. A helikopterek elvonulása után harci gépek bombázták a ku­baiak létesítményeit. Az áldó zatok száma jelentős. II MECSEK FÍlSZÉRI VALLnLni FELVÉTELRE KERES: + árukisérőt, ♦ targoncavezetőt, + árukiadót. ♦ raktári segédmunkást (lehet nyugdíjas is) + autószerelőt, ♦ udvarost, + gépírni tudó adminisztrátort. Albérletben lakóknak hozzájárulást biztosítunk. JELENTKEZNI LEHET: MECSEK FŰSZERT, PÉCS MEGYERI ÚT 59., raktárbázis (személyzeti előadónál).

Next

/
Thumbnails
Contents