Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-27 / 297. szám
1983. október 27., csütörtök Dunántúli napló 3 Jurij Andropov nyilatkozata Ha az Egyesült Államok nem kezdi meg rakétái telepítését, a genfi tárgyalások folytatódhatnak NAGYVILÁGBAN Az európai nukleáris fegyverzet korlátozásával foglalkozó és zsákutcába jutott genfi tárgyalásokról, az előbbrevi- telüket szolgáló szovjet javaslatokról szólt Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a Pravda kérdéseire válaszolva. Az alábbiakban közöljük a lap csütörtöki számában megjelenő kérdéseket és válaszokat. Kérdés: Mi a helyzet ma, és van-e valamiféle előrehaladás az európai nukleáris fegyverzet korlátozásáról Genf- ben folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon? Válasz: A tárgyalásokon sajnos semmiféle előrelépés sem történt. A megbeszélések változatlanul zsákutcában van_ nak, s hogy ez miért van így, az ma talán már az Egyesült Államok leghűségesebb szövetségesei számára is világos, csupán a tömbbel szembeni lojalitás gátolja őket abban, hogy ezt nyíltan e| is ismerjék. A tárgyalások két éve alatt a Szovjetunió meggyőzően bebizonyította: merész megoldásokra is kész annak érdekében, hogy elhárítsa Európa felől a nukleáris veszélyt, hogy megerősítse kontinensünk és az egész világ biztonságát. Javaslataink a lehetséges intézkedések széles körére vonatkoznak: a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök lényeges csökkentésétől egészen az Európában található harcászati és közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek teljes felszámolásáig. Minden szükséges elemet tartalmaznak ahhoz, hogy olyan, kölcsönösen elfogadható megállapodás szülessék, amely senkinek -— sem a Szovjetuniónak és szövetségeseinek, sem pedig az Egyesült Államoknak és a nyugat-európai hatalmaknak — nem sérti az érdekeit. Washingtonban az utóbbi időben számos nyilatkozat hangzik el arról, hogy az Egyesült Államok is a megállapodás híve, s a tárgyalásokon a korábbinál nagyobb rugalmasságot tanúsít. Gondosan elemeztük ezeket a nyilatkozatokat és azt is, amit az amerikai küldöttség Genfben mond. Kiderül, hogy a szavakon túl nincs amerikai rugalmasság. Az Egyesült Államok politikájának lényege változatlan: az új amerikai ' rakéták európai telepítésével jelentős katonai fölényt biztosítani a Szovjetunióval szemben. Mindaddig nem lehet előrehaladásra számítani a tárgyalásokon, amíg az Egyesült Államok kitart irreális, egyoldalú álláspontja mellett, hogy a Szovjetuniónak csökkentenie kell 'közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzetét, míg Washington és atlanti szövetségesei növelhetik ilyen erőiket. Kérdés: Kimerültek-e a megállapodás elérésének lehetőségei? Válasz: Ez elsősorban az Egyesült Államoktól függ, és attól, hogy kész-e áttérni a tárgyszerű megbeszélések útjára. A Szovjetunió mindaddig nem mond le a megállapodás kereséséről, ameddig az Egyesült Államok saját lépéseivel ezt lehetetlenné nem teszi. Rugalmasságot tanúsítottunk és tanúsítunk is a konkrét megoldások keresésében, ha teljesül egyetlen, de változatlan feltétel: a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek terén Európában kialakult erőegyensúly nem bontható meg. Ezeknek a fegyverzeteknek a szintjét mindkét részről radikálisan lehet és kell is csökkenteni, de oly mádon, hogy az erőviszonyok változatlanok maradjanak. Ez azt jelenti először is, hogy Európában nem szabad elhelyezni új amerikai rakétákat, mivel ez a NATO javára jelentősen megváltoztatná az egész katonai-hadászati helyzetet. Másodszor, mindkét oldalon kivétel nélkül figyelembe kell venni valamennyi megfelelő hatótávolságú nukleáris eszközt. Erről az igazságos követelésünkről nem mondunk le. Megismétlem azonban, hogy egy ilyen elvi megközelítés keretein belül rugalmasságot és konstruktív magatartást tanúsítunk. Néhány ilyen jellegű kiegészítő lépésünkről már ma is szólhatok. Először: a Szovjetunió, mint ismeretes, kijelentette: kész megállapodni arról, hogy mindkét fé| európai, közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzetét, a hordozóeszközöket (a rakétákat és a repülőgépeket), valamint a rajtuk elhelyezett nukleáris töltetek számát tekintve is azonos szintre csökkentsék. Ezzel kapcsolatban egyesek azt kérdezik, miként jár el a Szovjetunió, ha jelenleg a NATO birtokában levőnél alacsonyabb szintre kell leszállítani rakétaindító állásainak számát ahhoz, hogy biztosítva legyen az egyenlőség a rakétákra szerelhető robbanótöltetek tekintetében, egy. részt a Szovjetunió, másrészt Anglia és Franciaország között? Nos, mi erre is készek vagyunk. Minket nem ijeszt az a lehetőség, hogy egy ilyen megközelítés esetén, s az angol és francia rakéták jelenleg meglévő robbanótölteteinek számát figyelembe véve, a Szovjetunió Európában csak mintegy 140 SS—20 rakéták indítására alkalmas berendezéssel rendelkezne, vagyis jóval kevesebbel, mint amennyi az angol és francia közepes hatótávolságú rakéták indítóberendezéseinek száma. Másodszor: Nem olyan rég kijelentettük, hogyha létrejön egy olyan megállapodás, amelyben az Egyesült Államok lemond rakétáinak Európába telepítéséről, akkor a Szovjetunió az európai térségben a csökkentés alá - eső valamennyi rakétáját — a keleti területekre való áttelepítés helyett — megsemmisíti. Ezzel kapcsolatban is felteszik a kérdést: nem következik-e be, hogy miközben a Szovjetunió európai részén megsemmisítik a rakétákat, addig keleti részein növelik ugyanezen rakéták számát, amelyeket aztán később Keletről át lehet telepíteni Nyugatra? Az ilyesfajta félelmeknek semmj alapjuk sincs. Ám, hogy ezzel kapcsolatban mindenfajta kételkedést eloszlassak, egyértelműen kijelenthetem: a szovjet rakétákat nem fogják áttelepíteni Keletről Nyugatra. Ha létrejön és érvénybe lép az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról szóló megálló, podás, akkor attól a pillanattól kezdve megszűnik az SS—20- as rakéták telepítése a Szovjetunió keleti területén is. Szilárdan kitartunk emellett abban az esetben, ha az ázsiai térségben nem következik be lényeges változás a hadászati helyzetben. Ez elsősorban azt jelenti, hogy az Egyesült Államok nem telepít új, közepes hatótávolságú, nukleáris eszközöket olyan körzetekben, ahonnan azok elérhetik a Szovjetunió területének keleti részeit. Harmadszor. Néha azt mondják: az a javaslatunk, hogy a csökkentés után egyik félnek se maradjon háromszáznál több közepes hatótávolságú, nukleáris fegyvereket hordozó eszköze, túlságosan is lecsökkentené a megfelelő hatósugarú amerikai légieszközök számát. Nem áll szándékunkban csorbítani az Egyesült Államok érdekeit. Bár az igazság kedvéért érdemes emlékeztetni rá, hogy közepes hatósugarú szovjet repülőgépek nem állomásoznak más országokban, ahonnan elérhetnék az Egyesült Államok területét. Mi azonban e kérdésben is készek vagyunk még rugalmasabb álláspontra helyezkedni: kölcsönösen elfogadható, s az általunk korábban javasolttól akár lényegesen is eltérő mennyiségi keretek között állapítsuk meg a Szovjetunió és a NATO közepes hatósugarú hordozó-repülőgépei számának azonos felső határát. E felső határok konkrét értékét egyeztetni, a csökkentés hatálya alá eső hordozó-repülőgépek ösz- szetételét pedig pontosítani lehet. A genfi tárgyalások tehát kikerülhetnek a jelenlegi zsákutcából. Csupán élni kell a lehetőséggel. Ha az Egyesült Államok kinyilvánítaná, hogy valóban kölcsönösen elfogadható megállapodást akar, akkor annak kidolgozásához nem kellene sok idő. Kérdés: Nyugaton egyesek azt hangoztatják, hogy a Szovjetunió, jó szándékát bizonyítandó, mór ma is egyoldalúan csökkenthetné rakétái számát Európában. Mi a válasza ezzel kapcsolatban? Válasz: Igen, mi tudunk erről. Néha olyan emberektől származnak, akik őszintén törekszenek a béke megőrzésére Európában. Jó akaratban a mi részünkről sincs hiány. Sok olyan lépést tettünk, s köztük egyoldalúakat is, amelyek célja az volt, hogy a legkedvezőbb körülményeket teremtsük meg a tárgyalások sikerének eléréséhez. Emlékeztetnék rá, hogy a Szovjetunió másfél évvel ezelőtt moratóriumot hirdetett közepes hatótávolságú nukleáris eszközei telepítésére az ország európai területén, Bármit mondjanak is, ezt a moratóriumot mind a mai napig maradéktalanul betartjuk. Megszüntettük a pótlólagos rakétatelepítéseket az Uralon túl is, vagyis azokon a területeken, ahonnan e rakéták elérhetik a nyugat-európai országokat. Ráadásul a tárgyalások megkezdése óta a Szovjetunió több tucat közepes hatótávolságú rakétáját szerelte le Európában. A mai napig mara- dékatlanul kikerültek a hadrendből az SS-5 rakéták, amelyek telepítésére korábban került sor Európában, s amelyek robbanótöltetének hatóereje jóval nagyobb volt, mint az SS-20-asoké, hatótávolságuk pedig nem kisebb azokénál. Akik arra szólítják fel- a Szovjetuniót, hogy egyoldalúan csökkentse közepes hatótávolságú rakétáinak számát, talán nem tudják, hogy gyakorlatilag mi ehhez’már hozzá is kezdtünk. A valós helyzetet ugyanakkor jól ismeri mind az Egyesült Államok, mind pedig más NATO-tagországok kormánya. Ök azonban eltitkolják a igazságot népeik elől, félrevezetek népeiket. Az Egyesült Államok közben kitartóan munkálkodik azon, hogy a közeljövőben megkezdje Pershing rakétái és manőverező robotrepülőgépei nyugateurópai telepítését. Semmi sem valószínűsíti, hogy az Egyesült Államok kész volna lemondani a telepítésről, amennyiben a Szovjetunió folytatná rakétái számának egyoldalú csökkentését. Éppen fordítva, minden ennek az ellenkezőjéről tanúskodik. Magától értetődő tehát, hogy a Szovjetunió nem kockáztathatja és nem is fogja kockáztatni saját és szövetségesei biztonságát. Más lenne persze a helyzet, ha az Egyesült Államok lemondana arról, hogy a meghirdetett időpontban Európába telepítse rakétáit, s ezzel lehetővé tenné a tárgyalások folytatását és a kölcsönösen elfogadható megoldások további keresését. Akkor már ma megkezdhetnénk SS-4- es rakétáink számának csökkentését (ezekből jelenleg több mint 200 darabbal rendelkezünk) és 1984—85. folyamán be is fejezhetnénk megsemmisítésüket. Ha pedig Genfben igazságos megállapodás jönne létre, akkor természetesen felszámolnánk jelenleg meglevő SS-20-as rakétáink jelentős részét is, mint azt már több ízben kijelentettük. Kérdés: A nyugati fővárosokban olyan kijelentések hangzanak el, hogy az amerikai rakéták telepítésének megkezdése újabb lökést ad a tárgyalásoknak és eredményesebbé teszi azokat. Hogyan értékeli ezeket a kijelentéseket? Válasz: Ez színtiszta csalás, amelynek célja, hogy csökkentse annak a harcnak a hevét, amelyet a nyugat-európai népek folytatnak az amerikai rakéták európai megjelenése ellen. Legyen teljesen világos: az új amerikai rakéták megjelenése Nyugat-Európában lehetetlenné teszi a jelenlegi genfi tárgyalások folytatódását. Másrészt, ha az Egyesült Államok nem kezdi meg rakétái telepítését, a genfi tárgyalások folytatódhatnak. + GENF: Genfben szerdán megnyílt a világ eddigi legnagyobb szabású távközlési kereskedelmi vására, a TELECOM—83. A rendezvényen 72 országból csaknem 650 kiállító mutatja be távközlési iparának legújabb termékeit és technológiáit. A hatnapos vásáron olyan, a távközlési technológiák terén élen járó országok vállalatai is kiállítanak, mint az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Nagy-Britannia, Francia- ország, az NSZK és Svájc. A kiállítók között van több szocialista ország,, közöttük Magyarország is. Kína, Libanon és Irán először képviselteti magát. A kiállított tárgyak között látható az a japán készülék, amely folyamatosan és azonnal tolmácsol két különböző nyelven telefonáló személy között. Gyártója 15 éven belül szándékozik tökéletesíteni és piacra dobni. A nehéz és terjedelmes rézkábeleket felváltó, úgynevezett száloptikai kábelekkel kapcsolatos az a hír, miszerint egy amerikai gyártó már 160 kilométeres távolságra tudott rajtuk fényjeleket továbbítani. Világszerte máris számos tüntetést szerveztek az Egyesült Államok grenadai inváziója ellen. Képünkön: „Ki a tengerészgyalogosokkal Grenadá- ból!” — olvasható például egy houstoni felvonulás résztvevőinek plakátján. * BUDAPEST: Arthur Agst- ner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott szerdán a rezidenciáján. A fogadáson részt vett Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, dr. Vár- konyi Péter külügyminiszter, Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, Pesta László, az országgyűlés jegyzője, valamint a politikai, a társadalmi, a gazdasági, a kulturális élet több más képviselője. Ott volt a budapesti diplomáciai testület számos vezetője és tagja is. ♦ KAIRÓ: Hoszni Mubarak egyiptomi elnök a libanoni békekezdeményezések előmozdítása végett szerdán érintkezésbe lépett az arab államokkal, valamint a négyhatalmi erőket kiállító országokkal — jelentette be Kamal Hasszán Ali egyiptomi külügyminiszter. Mubarak egyidejűleg levelet intézett Reagan elnökhöz, s ebben leszögezte, hogy a bejrúti merényletek hátterében végső soron Libanon izraeli megszállása áll. üzenetében az egyiptomi államfő sürgette Reagant, hogy a palesztin probléma rendezése végett élessze újjá közel-keleti „béketervét”. + BUDAPEST: Trautmann Rezső, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Péter János, az országgyűlés alelnöke fogadta Lőrinc Tamást, hazánknak q Belga Királyságba akkreditált rendkivüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. + PÁRIZS: Pierre Mauroy francia kormányfő szerdán a Nemzetgyűlés külpolitikai vitájában leszögezte: Mitterrand elnök bejrúti látogatása arról tanúskodik, hogy Párizs „hű marad vállalt kötelezettségeihez". A francia kormány azt óhajtja, hogy az ENSZ — nemzetközi erői Libanonba küldésével — járuljon hozzá az országban élő közösségek megbékéléséhez, s az ezt célzó konferencia sikeréhez — hangsúlyozta Mauroy. * DAMASZKUSZ: Halez Asszad sziriai államlő szerdán Damaszkuszban fogadta Haled Hasszánt, Jasszer Aralat tanácsadóját, az El-Fatah Központi Bizottságának tagját — jelentette a WAFA palesztin hírügynökség. ♦ HANOI: Noha egészében véve Kambodzsa mezőgozdasá- go az egyre csökkenő nemzetközi segélyek ellenére el tudja látni a legszükségesebb élelmiszerekkel a mintegy 6,5 milliós lakosságot továbbra is nagy jelentősége van az ^időjárásnak a mezőgazdasági tervek teljesítésével kapcsolatban. Kong Samol kambodzsai mezőgazda- sági miniszter Phnom Penhben borúlátóan nyilatkozott az 1983- as mezőgazdasági célok elérhetőségéről, mindenekelőtt a szárazság, a késlekedő esők miatt. Ami a megművelt területet illeti, a khmer parasztok szeptemlber végéig 1,41 millió hektárnyi földön gazdálkodtak, ez az éves terv 88,6 százaléka. Egyelőre nem ismeretes, hogy a csaknem másfél millió hektáros vetésterület oroszlánrészét adó rizstermesztési szezon hogyan sikerült. A brit parlament kedden megtartott rendkivüli. grenadai vitájában az ellenzék arra az egységes következtetésre jutott, hogy a londoni kormány által ellenzett grenadai invázió bizo. nyitékot szolgáltatott rá: az Egyesült Államok adott esetben tökéletesen figyelmen kivül hagyhatja „első számú szövetségesének" véleményét. Ez vészterhes következményekkel járhat a brit földre telepítendő új amerikai rakéták felhasználására nézve. A brit kormánynak ezért csak akkor szabad hozzájárulnia a rakétatelepítéshez, ha „fizikai" beleszólást — „saját kulcsot” — kap e rakétákhoz. Ezt a nézetet Denis Healey, a Munkáspárt vezető külügyi szóvivője képviselte legerőteljesebben, de csatlakozott hozzá David Ówen. a Szociáldemokrata Párt, David Steel a Liberális Párt vezére, valamint a konzervatívok egykor legnagyobb hatású, azóta pártot vál. toztatott szónoka, Enoch Powell. Ami magát az inváziót illeti, Healey indítványt tett az Egyesült Államok és más, az akcióban közreműködő államok elítélésére az ENSZ-alapokmány és c nemzetközi jog megsértése miatt. Követelte, hogy a brit kormány helyezkedjék ennek megfelelő álláspontra az ENSZ Biztonsági Tanácsában. •9* Továbbra is súlyos harcok folynak a grenadai ellenálló erők és a karibi szigetországot kedd óta elözönlő agresszorok között. Az amerikai gyorsan bevethető erők keretében szerdán további 800 ejtőernyős 'érkezett a szigetországba, hogy csatlakozzék az ott levő mintegy 2300 főnyi amerikai és karibi intervenciós erőkhöz. A kubai kormány legfrissebb közleménye szerint, szerdán hajnalban különböző irányiból hat amerikai katonai helikopter támadta az épülő grenadai repülőtérnél lévő kubai létesítményeket. A közép-európai idő szerint a déli órákban végrehajtott akcióiban teljesen megsemmisült a kubaiok által védett épület. A helikopteres támadást az amerikai tengerészgyalogosok tüzérségi erőkkel támogatták. A helikopterek elvonulása után harci gépek bombázták a kubaiak létesítményeit. Az áldó zatok száma jelentős. II MECSEK FÍlSZÉRI VALLnLni FELVÉTELRE KERES: + árukisérőt, ♦ targoncavezetőt, + árukiadót. ♦ raktári segédmunkást (lehet nyugdíjas is) + autószerelőt, ♦ udvarost, + gépírni tudó adminisztrátort. Albérletben lakóknak hozzájárulást biztosítunk. JELENTKEZNI LEHET: MECSEK FŰSZERT, PÉCS MEGYERI ÚT 59., raktárbázis (személyzeti előadónál).
