Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-21 / 291. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli naDio XL. évfolyam, 291. szám 1983. október 21., péntek Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Nyilatkozat és közlemény a KGST berlini ülésszakáról (3. oldal) Kijelölték a dánok elleni keretet (8. oldal) Állatkerti szakkörök (Tudósítás az 5. oldalon) Losonczi Pál vidéki látogatása Cipruson Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka. A képen: Apró Antal megnyitja az országgyű­lést. Az ipar helyzete és feladatai A KNEB elnökének beszámolója a népi ellenó'rzés munkájáról Csütörtökön megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka. A törvényhozó testület fórumán megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára is. A tanácskozást Apró Antal, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd döntöttek a napirendről: O Az ipari miniszter beszámolója az ipar helyzetéről és fel­adatairól; 0 A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámo­lója a népi ellenőrzés munkájáról; Q Interpellációk. Kádár János fogadta Erich Mückenbergert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Központi Bizottság székházában fogadta Erich Mückenbergert, a Német Szocia­lista Egységpárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökét, aki delegáció élén hivatalos lá­togatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott találkozón tájékoz­tatták egymást pártjaik tevékenységéről, a két párt előtt álló időszerű feladatokról. Megelégedéssel állapították meg, hogy pártjaink, országaink és népeink kapcsolatai az NDK párl­és kormányküldöttségének múlt évi magyarországi látogatása alkalmával létrejött megállapodások alapján gyümölcsözően fejlődnek. A találkozón jelen volt Gyenes András, a Központi Ellen­őrző Bizottság elnöke és Karl-Heinz Lugenheim, az NDK bu­dapesti nagykövete. Gyümölcsöző magyar-jugoszláv együttműködés Legelőből marhahús a Szigetvári Állami Gazdaságban Ma: a sertéshús- és tejtermelés új útjai Ezt követően Méhes Lajos ipari miniszter tájékoztatta a képviselőket az ipar helyzetéről és feladatairól. Egyebek között szólt arról: a külpiaci megrázkódtatások mellett a hazai gazdasági kö­rülmények is módosultak A 70- es évek végétől csökkenteni kellett a nemzeti jövedelemnek belföldi fogyasztásra . és fel­halmozásra jutó hányadát azért, hogy a megtermelt nemzeti jö­vedelem sgy részét külgazdasá­gi egyensúlyunk helyreállításá­ra fordíthassuk. Ez a magyar ipar, különösen a feldolgozó ipar számára a beruházási for. rások szűkülését és — másik oldalról — a hazai kereslet mérséklődését eredményezte. A külgazdasági kereslet csök­kenése és a belföldi fogyasz­tás és felhalmozás korlátozá­sának időszakában a magyar ipar termelése egy évben — 1980-ban visszaesett, de azóta minden évben felülmúlta az előző évit: 1981-ben 2,9, 1982- ben 2,1 százalékkal. Az eddigi eredmények alapján 1983-ban a tervezettnek megfelelő, 1 — 1,5 százalékos növekedést vá­runk. A VI. ötéves tervidőszak hátralévő két évében pedig kissé gyorsuló, 2—2,5 százalé­kos ipari termelésnövekedést is lehetségesnek tartunk. Mindezek az eredményék mi­nőségi változásokkal is együtt jártak, ennek legfontosabb je­le az iparban hogy javul a versenyképesség; jó irányú szer­kezeti vátozások indultak meg; csökkent az egységnyi terme­léshez felhasznált anyag- és energia mennyisége, kisebb az importigényességaz ipari mun­ka termelékenységének növeke­dése felülmúlja a termelését; mindezek együttes hatására je­lentős az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelem növekedésé­hez. A versenyképesség javulá­sát jelzi, hogy az erős verseny ellenére a kivitel jelentősen nőtt a gazdaságosság romlása nél­kül. A KGST-országokkal folytatott külkereskedelmi forgalom nagy részét termelési, szakosítási együttműködések és egyezmé­nyek alapozzák meg. A tőkés országok közül legnagyobb partnereink az NSZK, Ausztria, Olaszország, de jelentős meny- nyiségben vásárolnak magyar ipari termékeket az USA és Franciaország . vállalatai is. Ugyancsak jelentős eredmény, hogy egyes külföldi cégek ál­tal gyártott világmárkákhoz ma­gyar alkatrészeket használnak. Számos találmányunkat is jó áron tudjuk értékesíteni. Még töibbet tudnánk azonban elad­ni, ha minden vállalatunk ru­galmasan haladna a műszaki fejlődés nemzetközi áramlatai­val, ha még több termékünk lenne versenyképes, ha termé­keik minősége kifogástalan len­ne. Ez ma még sajnos nincs így­Az ipar termékeinek zömét belföldön értékesíti. Ennek vo­lumene is nőtt az elmúlt há­rom évben, összesen 4—5 szá­zalékkal. Az üzleteinkben kap­ható magyar ipari áruk minő­sége és választéka sokat javult az elmúlt években. A termékek jó részében azonban még min­dig az „eladók piaca" érvénye­sül a „vevők piaca" helyett. A hazai piacon — néhány ter­mék kivételével — nincs kiéle­zett versenyhelyzet. Ez árt az iparnak. A devizaszűkösség miatt a magyar ipar nem kevés olyan terméket is gyárt, amit külföldről olcsóbban lehetne beszerezni. A minőségi változásokat a szerkezeti átalakulások is jel­lemzik. Ezek között elsőnek az energiaforrásokban bekövet­kezett kedvező változásokat emelte ki a miniszter. Közis­mert, hogy 1982-ben kétmillió tonna kőolajjal kevesebbet használtunk fel, mint 1978-ban. A konverteres acélgyártás a kohászatban hozott szerkezeti átalakulást.. Az egyik legna­gyobb szerkezeti gond azon­ban, hogy nagy az elmaradá­sunk az elektronika alkalma­zásában. Ezt az alkatrészek és részegységek gyártásának nö­velésével kívánjuk enyhíteni. Gond, hogy a feldolgozóipari ágazatokban, s a könnyűipar­ban is kevés az új termékek aránya. A szerkezetváltás egyik alap­vető feltétele a műszaki fej­lesztés. Erre a VI. ötéves terv­időszak eddig eltelt éveiben mintegy 30 milliárd forintot köl. tött az ipar. Nehézséget jelent (Folytatás a 2. oldalon) Egész napos vidéki útra in­dult csütörtök reggel Losonczi Pál, az Elnökj Tanács elnöke, aki kedd óta tartózkodik négy. napos hivatalos látogatáson Cipruson. Losonczi Pál és felesége a sziget második legnagyobb vá­rosába, a 120 ezer lakosú ten­gerparti Limassolba látogatott. Az Elnöki Tanács elnöke és kí­sérete megtekintett egy ókori színházat, ellátogatott egy me. zőgazdasáqi üzembe. Losonczi Pál Szpirosz Kipria- nut magyarorszáqi, hivatalos lá­togatásra hívta meg. A meghí­vást a ciprusi elnök elfogadta. Az Elnöki Tanács elnökének ciprusi hivatalos látogatása pénteken fejeződik be. Hogyan hozhatjuk ki a leg­többet abból a kincsesbányá­ból, amit nálunk nem a mesés hozamú kőolaj-lelőhelyek je­lentenek, hanem úgy hívunk - termőföld. Baranyában és a jugoszláv Szlavóniában az ag­rárszakemberek mindenesetre már évekkel ezelőtt rájöttek, hogy még olcsóbb és még szebb gyümölcsöket akkor sza­kíthatnak, ha tapasztalataikat rendszeresen kicserélik. A két testvérterület szakmai együtt- munkálkodásának története most újabb jelentős állomásá­hoz érkezett, tegnap Eszéken — a tavalyi pécsi rendezvény viszonzásaként — megkezdőd­tek a jugoszláv—magyar mező- gazdasági tudományos szak­mai napok. A kétnapos találkozót a Gaz­dasági Kamara székházában jugoszláv részről Branko Zibar, a kamara elnöke, magyar rész­ről dr. Földvári János, a Bara­nya megyei Tanács általános elnökhelyettese nyitotta meg. Méltatták és megelégedéssel szóltak az együttműködés ed­digi eredményeiről. Ezt köve­tően megkezdődött a szakmai program, melynek témája a kötetlen szarvasmarhatartás volt, éspedig a Szigetvári Ál­lami Gazdaság élenjáró ta­pasztalatainak tükrében. Az első előadó Jancsula Vin­ce igazgatóhelyettes, aki a ter­mészeti feltételek okszerű al­kalmazását célzó, előremutató próbálkozásukról, a természet- szerű körülmények közötti hús­marhatartás eredményeiről szólt. A Szigetvári Állami Gaz: daság szántóföldi művelésre alkalmatlan, dombvidéki terü­leteit gyepesítette, s erre ala­pozva alakította ki húsmarha­állományát. A gyepterületet in­tenzíven művelik, biztosítva ez­zel a téli takarmányigény ki­elégítését is. A húsmarhákat márciustól decemberig a sza­badban legeltetik, a két-három téli hónapban pedig szintén az e gyepterületen megtermesz­tett szénát, illetve szenázst ete­tik. Nincs épület, nem kell be­ruházni. Mindemellett az álla­tok takarmányozásában jelen­tős helyet foglal el a kukori­catarlók és más növényi marad­ványok legeltetése is. Mindent egybevetve: a szigetváriak messzemenően alkalmazkodni akarnak a természeti viszonyok­hoz, elérve ezzel az élőmunka, az eszközök mind teljesebb ki­használását, a földterület ha­tékonyságának növelését. A következő előadó, Biró Imre, a gazdaság állattenyész­tési ágazatvezetője azt vázolta fel, az egyhasznú húsmarha anyatehén-állományt milyen módszerekkel alakították ki a tejtermelő állományból. Végül Szeghy Sándor, a gazdaság termelési igazgatóhelyettese az energiatakarékos takarmányo­zásban elért eredményekről szólt. Többék között ismertette a kukorica nedves tárolásának tapasztalatait, a leveles cukor­répafej felhasználását, a répa­szelet energiatakarékos tartó­sítási, tárolási és etetési — ál­taluk kidolgozott — technoló­giáját, továbbá a szalma ta­karmányként való felhasználá­sának módozatait. Az előadásokat jugoszláv részről nagy érdeklődés övez­te. A szakmai napok ma foly­tatódnak, a programban a ma­gyar szövetkezetpolitika idősze­rű kérdései, a gazdaságos ser­téshústermelés új módszerei, a tejtermelés új útjai szerepelnek a kétújfalui és a geresdlaki ter­melőszövetkezetek tapasztala­tai tükrében. A Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya, a Tsz Szö­vetség, a TIT és a Magyar Ag­rártudományi Egyesület által rendezett kétnapos eszéki ta­lálkozón 70-80 baranyai agrár­szakember vesz részt. M. Z. Mezőgazdasági tudományos szakmai nagok kezdődtek Eszéken Még ezen a héten elkészül a belvárdgyulai új útburkolat. (Tudósítás az 5. oldalon). Fotó: Erb

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents