Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-16 / 286. szám

Vasárnapi magazin Vasárn Vasárnapi magazin A megvalósult álom Az első próba a salzburgi Dóm téren. Marthe Keller és Klaus Maria Brandauer még utcai ruhában. Pécsiek, baranyaiak a rádióban... 17-én, hétfőn 17.36-kor a Kossuth rádióban: Nagy László: Arccal a tengernek.— Tüskés Tibor előadása. Vághelyi Gábor operaénekest két alkalommal is hallhatjuk a jövő héten, 18-án 13.00, és 23-án 19.35 órakor a Kossuth rádióban. Breitner Tamás 19-én 18.35- kor és 23-án 6 órakor vezényel a Kossuth rádióban. Tihanyi József népdalénekest 20-án 13.40-kor hallhatjuk a 3. műsorban, és 22-én 9.15-kor a Kossuth rádióban. Bojtár László „Mohácsi bok­réta” című népdal-feldolgo­zása 21-én 12.40-kor hangzik el a Petőfi rádióban. Sorokban 16- án, vasárnap 16.30-kor gyermektáncház, 18 órakor pe­dig felnőtt táncház kezdődik a DO-ZSÓ-ban. Zenél: a Méta együttes. 17- én hétfőn Baditz Balázs festményeiből nyílik kiállítás a Ságvóri stúdiógalériában. 17- én, hétfőn 19 órakor kez­dődik a Bakfark Consort hang­versenye a Liszt Teremben. 18- án, kedden 20 órakor a Pécsi Filharmonikus Zenekar vonósötösének hangversenyét hallhatjuk a Nádor kávéház­Egy szőke hajú, vékony, ti­zenhárom pves fiúcska elragad­tatva figyelte a salzburgi Dóm tér fatribünjén a szabadtéri játékok Akárki-előadását. Meg­fogta édesanyja karját, és azt mondta: „Szeretném én is el­játszani egyszer!" A naplójába is bejegyezte. A dátum: 1956. augusztus 15. Csaknem huszonhat évvel később Maria Brandauernek, az osztrák Alttauseeben lévő házában csöng a telefon. Az édesanya veszi fel, a vonal másik végén fia, Klaus Maria jelentkezik Amerikából. A Mephisto címszerepéért meg- kaota az Oscor-díjat, meghó­dította a hollywoodi filmmek- kát. Brandauer csak egy mon­datot mond édesanyjának: „Anya, eljátszom!" A fia lesz tehát a világhírű darab, az Akárki tizenegyedik főszereplője a salzburgi ünne­pi iátékokon. Az ünneoi játékok azóta le­zajlottak. A qazdag ember éle­téről és haláláról szóló színmű főszerepét Klaus Maria Bran­dauer naqy szakmai és közön­ségsikerrel játszotta el. Korunk legfigyelemreméltóbb színészei közé tartozik. „Még csak egy pár lépcsőt tettem meq felfelé, de még maga­sabbra akarok jutni" — mond­ja olyan eayszerű bizonyosság­gal, hogy meggyőzi az embert, el is éri. „Olyon vagyok, mint egy akkumulátor, melynek so­ha nincs szükséqe töltésre” — és azonnal hozzáfűzi, honnan meríti az erejét: „Azok a dol­gok. melyek másnak stresszt és kifáradást okoznak, nekem energiaforrást jelentenek”. Művészi becsvágya egyetlen olyan lehetőséget sem hagy ki, mely örömet szerezhet neki: szerepel a televízióban, filmet forgat, színházakban és feszti­válokon lép fel. Telhetetlen? „Nagyon korán megszoktam, hoay szabadságot élvezzek a pályámon. Lehetséges, hogy ez egyeseknek nem tetszik. Bol­dog vagyok, hogy a manipulá­ciók korszakában a mogam ura lehetek. A pénz alárendelt sze­repet játszik nálam. Ha kedvem van, pinceszínházban éppúgy játszom, mint egy Bond-filmben a kamerák előtt.” Az Akárkit másodpercnyi gondolkodás nélkül vállalta el. Gyermekkori álma vált valóra, szívből ragaszkodik a darab­hoz. „Hoffmannstahl olyan kérdésekkel foglalkozik benne, amelyek engem személy sze­rint is érdekelnek: a gazdag­sággal, a hatalommal, az élet­tel, a halállal. A színész saját kétségeit, félelmeit és depresz- szióját is eljátszhatja. Ilyen da­rab után szinte más emberré válhat". Az egyébként oly nyitott mű­vész egyáltalán nem szívesen tárulkozik ki. Éppúgy, mint az Akárki női főszereplője, Marthe Keller. A svájci világsztár, akinek Ver- bier-ben, Párizsban és New Yorkban egyaránt von lakása, Brandauer szerelmesét játszot­ta. Mint Klaus Maria Bran­dauer, ő is előnyben részesíti, az élőszínházat. Egy érdekes színházi szerepért minden film­ajánlatot elutasít. Az Akárkiben felajánlott sze­repet örömmel vállalta, bár őt nem fűzi olyan kapcsolat a da­rabhoz, mint partnerét. „Még soha nem láttam az Akárkit.” Marthe Keller elfogulatlan, szimpatikus, ellentétben a róla kialakult sztár képével. „Nem zavar, hogy egyesek régimó­dinak tartják az Akárkit. Rám olyan erős hatással volt a da­rab néhány mondata, hogy li­babőrös lettem. Először meg kellett szoknom azt a mód­szert, ahogyon Salzburgban dolgoznak. Közönség előtt, kü­lönösebb előzetes megbeszélés nélkül kellett próbálnunk, és ez először megijesztett. A Dóm téri családias légkör azonban sokat segített, hogy legyőzzem a félénkséaemet”. Brandauer így nyilatkozott a színésznőről: „Naqyon örültem, hogy Marthe volt a partnerem. Ra­gyogó színész, kiváló kolléga és elbűvölő asszony". bon. 22-én, szombaton 19 órakor lesz a Nők iskolája bemutató előadása a Pécsi Nemzeti Színházban. 22-én, a DO-ZSO „Közös egyetemi klub" rendezvényén 19.30-kor kezdődik a Binder kvartett .jazzkoncertje, 22 órá­tól pedig Wajda: Érzéstelenítés nélkül című filmjét vetítik. Az együtt­érző robot Birmingham (Anglia) közelé­ben egy kutatócsoport olyan robot kifejlesztésén dolgozik, amely előtt a betegek szégyen­kezés nélkül kiteregethetik lel­kiéletük legintimebb vonatko­zásait. A robot arra van prog. ramozva, hogy a képernyőn többször ismételje meg a kér­déseket, ha a betegek vona­kodnak az intim dolgokra vá­laszolni. Jelenleg a Föld lakosságá­nak legalább fele teaivó. Eb­ben annak is szerepe von, hogv a trópusokon és Kelet- Ázsióban ivóvízként fogyaszt­ják, hogy elkerüljék o forralat- lan vízzel terjedő trópusi fer­tőzéseket. A teanövény örökzöld cserje, vagy kis termetű fa, de a tea­levél nyeréséhez a növényeket rendszeresen nyesik. A teacser­je termesztési területén igen sokféle a termesztés és a fel­dolgozás- Teaültetvény magról vagy hajtásdugványról telepít­hető. A magvakat háromtól Harminc napig melegen tartott nedves zsákrétegek között elő­csíráztatják, mojd a csírázó maqvakat megfelelően előké­szített ágyásokba ültetik. A magoncokat fél, másfél évig itt gondozzák, rendszeresen öntö­zik és árnyékolják, majd a meqerősödött csemetéket a teaültetvényen végleges helyük­re telepítik. Gondos munkát igényel ai hajtásdugványokkol történő szaporítás is. A szaporításra ki­választott eqyedeket a dugvá­nyok elkészítése előtt fél évvel visszavágják. A dugványokat a A tea termesztése fejlődő új hajtások fásodott ré­széből készítik. Egy-egy dug­vány egy csombóból, oz ott eredő levélből, a hónaljában lévő rügyből és az ezekhez tartozó rövid hajtásrészből áll. Az elkészített dugványokat azonnal szaporítóágyásokba helyezik, tápanyagokban sze­gény, laza, homokos és sava­nyú talajba. A hajtásdugvóny- nyal szaporított teacserjét fél-, egyéves korában ültethetik a végleges helyére. A következő feladat az ültet­vényekbe kihelyezett növénykék formálása. Sorozatos nyeséssel vagv az ágak vízszintes hely­zetbe rögzítésével kialakítják az ún. szedési felületet. Közben a teacserje trágyázást és gon­dos gyomirtást is igényel. Az így elkészített ültetvényről az első számottevő termés a har­madik évben takarítható be. A termesztési folyamatban a leatöbb munkát a tea szedése igényli, ezért egyes országok­ban, például a Szovjetunióban és Indiában gépi szedésre al­kalmas telepítésekkel és meg­felelő szedési asztalok kialakí­tásával gyorsítják ezt a mun­kafázist. A fejlődő országok­ban ózonban még sokáig a kézi szedés lesz az elterjed­tebb, mivel a gépesítés rend­kívül költséges, ezenkívül ott ez munkanélküliséghez vezetne. Képünkön azt látjuk, amint a teacserjét hajtásdugványokkal szaporítják: a hajtásdugványok készítését és azok fóliacsövek­be helyezését. Baráti körök A szülőföldhöz, az egykor; lakóhely­hez, a volt iskolához kötődés szép pél­dái az elszármazottak Budapesten mű­ködő baráti körei. Jelenleg senki sem tudná egészen pontosan megmondani, hogy az évtizedek során hány ilyen társaság jött létre a fővárosban. A Ha­zafias Népfront Budapesti Bizottsága tavaly számba vette azokat a köröket, amelyek a kerületi népfrontbizottságok székházaiban leltek otthonra, s kide­rült: számuk megközelíti a tizenötöt. Tudomásuk van arról, hogy jórtéhány más társadalmi szervezetek — például a KISZ KB — égisze alatt működik, s rendre összejönnék társaságok munka, helyeken és éttermekben is. A népfrontlista élére mindenképpen az egyik legrégibb és lepátinásabb közösség, a Sárospataki öregdiákok Baráti Köre kívánkozott. Ök 1970-ben építették ki kapcsolatot az I. kerület­tel, s egy-egy — meghatározott idő­közökben ismétlődő — rendezvényükön nem ritka a 300—400 résztvevő. Több mint félezer öregdiákot tartanok szá­mon, 30—40—50 évvel ezelőtt végzet­tet és fiatalt egyaránt. A híres iskolák és iskolavárosok nemcsak évszózadékkal korábban vol­tak képesek kialakítani különleges at­moszférát, tudtak életre szóló útrava- llót adni, hanem — a jelek szerint — őrzik titkukat napjainkban is. Erre enged (következtetni az a tény hogy a legkülönbözőbb életkorúok ülnek le közös asztalihoz a pápai, a csurgói, a soproni vagy a debreceni öregdiá­kok találkozóin. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem öregdiákjai rendre a II. kerületi népfrontszékház­ban gyűlnek össze, a débrecen'i volt kollégisták és tanárok baráti köre a XI. kerületben van otthon, a Hajdú- Bibar megyeiek baráti köre pedig a XIII. kerületben. S baráti társaságra léinek a fővárosban a tataiak, a szom- . bathelyiek, a battonyaiak a mezőkö­vesdiek, a makóiak, a Szabolcs-Szat- már megyeiek is. A tataiak a Tata Barátainak Köre budapesti szekciójaként tevékenykednek, a Vas megyeiék pedig — a Vili. kerületben — Szombathelyi Képtárépítők Budapesti Baráti Köre néven találhatók meg. A baráti körök áltálában havonta, kéthavonta tartják összejöveteleiket, s nem egynek intézőbizottsága, vezető, sége, elnöksége is van. A kép más vonatkozásban is színes: egyes társa­ságok tagjai önkéntes hozzájárulásból fedezik rendezvényeik költségét, má­sok — szoros kapcsolat nyomán — vendégei a kerületi népfrontnak: van­nak, amelyek teljesen önállóan szer­vezik programjukat, s vannak, amelyek a népfronttal, netán városukkal közö­sen. Tevékenységük is többirányú.. A legtöbb szoros kapcsolatot tart fenn a volt iskolával, településsel, vezetőivel; népszerűsítik a fővárosban szülőhelyük, iskolájuk neves személyiségeit, művé­szeit, alkotóit; közreműködnek szülőhe. lyük fejlesztésében; kölcsönösen erősí­tik a főváros és volt lakóhelyük 'bará­ti kapcsolatát, A patakiak például bemutatták már többek között a fővárosban a Rákóczi Gimnáziumot, őstéhetségüket, Győri Eleket és számot adtok a legújabb ott­honi levéltári kutatások eredményeiről. A debreceniek körében szívesen látott vendég Szabó Magda, s az elszárma­zott színészek. A pápaiak is felhívták már Budapestre a híres kollégium épü­letében működő Petőfi Gimnázium di­ákjait. tanárjait bemutatkozásra, s rendre megemlékeznek a neves évfor­dulókról; tudós Tarcsy Lajos profesz- szorról (halálának 100. évfordulóján), és a 150 éve elhunyt Mándy Márton professzorról. A tataiak — miként a többi baráti kör tagjai — távol egykori életük színterétől is pontosan követik a szülőhely fejlődését, terveit. A «város ugyanis a meghívásoknak eleget téve fel-féíküldi követeit, hogy adjanak hírt az otthonról. Az utóbbi években mind­inkább felismerték a vidéki városok vezetői: az elszármazottak érdeklődé­se, kapcsolódása, híradása, bírálata és segítőkészsége olyan rejtett erőtartalék, amelyről tudomást nem venni hiba lenne, a szülőhely életét szegényítené. Éppen ezért készséggel ülnek le ma­guk is e sajátos pesti fórum elé szá­mot adni, kérdezni és válaszolni. Szívesen látott vendégek az elszár­mazottak is otthon, bár ők tiltakoznak; dehogyis vendégek, hazajöttek ök! A battonyaiak az idei szeptemberre is meghirdették a hagyományos feltételek mellett a hagyományos haza-utat, a település felszabadulásának 39. év­fordulójára. A népfrontmozgalom jóidőben fel­ismerte: az elszármazottak baráti kö­rei olyan önmaguk által szerveződött közösségek, amelyek a szülőföld- a hazaszeretet érzését ápolják, kimond- va-kimondatlanul, és ezért támogatást érdemelnek. A HNF Budapesti Elnök­sége éppen egy éve beszélgetésre hív. ta a fővárosban működő körök veze­tőit. Ezen a tanácskozáson is felme­rült: jó fenne ismerni valamennyi asz­taltársaságot — időközben egy újról, a Borsod megyeiek Baráti Köréről is hír érkezett —; ha másért nem, azért, hogy tudjuk, mennyire gazdagok va­gyunk. S talán azért is, hogy netán egymással is kapcsolatot teremthesse, nék. Hogy például a szolnokiaknak — Budapesten — bemutatkozhasson Za­la. S érdemes lenne teljeskörűen számba venni őket azért is, hogy ha úgy adódik, az érdekeiket képviselhes­se valaki . .. Hiba lenne azonban túl­szervezni a baráti köröket. Értéküket ugyanis éppen az adja hogy valami, nehezen megfogalmazható belső in­dítékból egyszercsak megszülettek. Deregán Gábor I Firkák P. Mobil, Omega, Led Zeppelin — abálják a legismertebb hazai és külfö rock-együttesek neveit azok a színes t tűk, amelyeket festékes spray-kkel ping, nak a falakra kerítésekre a ritmusért a harsogásért rajongó ifjaink. Az, hogy bizonyos életkorban szinte 1 télező egy-egy ilyen „banda" hívévé s; gődni, ki-ki a maga fiatalságának páld jóval bizonyíthatja. Ám az, hogy az e lített módszerrel örökíttessék meg a ci patnév, új divatnak látszik. Az is. Cs amióta a boltjainkba kerültek ezek A nyíllal átlőtt szívet minden­felé ismerik különben autókarosszéria javító folyat kok. a szóban forgó pingálások az< szaporodtak el. Maga a vágy — mármint az, hogy i 'laki mondandóját a házak oldalára más, mindenki által látható felületre r zol'ja fesse — viszont örök. Nem túlzu ha azt állítjuk: egyidős az emberrel. H< non erre a magyarázat? Onnan pék u'i, hogy már barlanglakó őseink is szí ségét érezték rideg otthonuk belsejét m denféle jelekkel, ábrákkal színesíteni, izzó láva által betemetett Pampejj épü tőinek falán szinte ugyanolyan gúnyrajz ákombákomok hirdetik az ott éltek tré kedvét, mint amilyeneket manapság I hatunk. A művészettörténészek még nem sz< ték lajstromba, hogy a világ mely táj dívott ez a kedvtelés, ám az a tény, ho a dekorációnak ez a sajátos válfaja öli nevet kapott, mégis azt jelzi: Itália fö jén szórakoztak a legtöbben a karcot« tással, mázolgatással. Graffiti, azaz n gyárul kaparósok — ez lett ennek a rosképélénkítési szokás nemzetközileg elfogadott neve. így mondják többny akik csinálják és szintén így azok a szt emberek, akik a históriával, sajátos mi jelenési formáivai tudományosan fogl koznak. A graffitinek ugyanis már tekintél irodalma van. Tanulmányok, könyvek eg •sora foglalja össze több ezer éves m ját és virágzó jelenét. Több kutató a politikai jellegű irka kákát helyezi az első helyre. S joggal, szén az országok sokaságában ilyen < rák, feliratok ezrei, tízezrei agitálnak lam'i ellen vagy mellett. Különösen aki ha valahol felélénkül a társadalmi é mint például a vörös szegfűk forradalr nak Portugáliájában. Ott se szeri se s ma nem volt a földreformot, a demokn kus átalakulást követelő feliratos ábr nak. Carlo Manzoi /■" Firenzei I Signor Veneranda az ut- — N cán megállított egy járó- ismerős kelőt. még ke — Bocsánatot kérek — az ic^eF mondta —, nem kapott ön AI egy képeslapot Firenzé- miért n bői? pót Firí — Micsoda? Tessék? — nerandi álmélkodott a járókelő, azt ne> ho gondolva, hogy nem hal- kor se lotta jól. se n'nc — Azt kérdezem — is% — M< mételte meg Veneranda re, oz —, hogy nem kapott-e ké- hogy rr peslapot Firenzéből? képpen — Nem, nem kaptam! idegen — felelte csodálkozva a — Ér járókelő. — De tulajdon- te sigr képpen miért kellene ké- Egyszer peslapot kapnom Firenzé- história bői? abszolú — Azt nem tudom — ön kép szakította félbe signor'Ve- vagy m neranda. — Talán vannak — N ott ismerősei, esetleg ro- ismeret konai. a szavc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents