Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-11 / 281. szám

1983. október 11., kedd Dunántúlt Tlaplo 5 Hulladék­gyűjtés az úttörőházért Dicsérendő kezdeményezés startja volt a tegnapi nap: a megyei ifjúmunkás és szak­munkástanuló napok keretében a KISZ Pécs városi és a HNF Pécs városi Bizottsága kezde­ményezésére és szervezésében hulladékgyűjtési kampányt in­dítottak Pécs területén. A kampány célja: forintokat gyűjteni az új úttörőház anyagi megsegítésére. A városi KISZ- tő| kapott információk szerint a vállalatok, üzemek és intéz­mények KISZ-bizottságai, szer, vezetei koordinálják az akciót, s a kampány első szakaszában — ezen a héten — százezer forint feletti eredményt várnak, a korábbi kertvárosi tapaszta­latok nyomán. Hiszen most Me­szes terület kerül terítékre — itt három úttörőcsapat és a lakosság közösen a hét végét tekinti hulladékgyűjtő napnak —, valamint Pécs város közel 80 vállalata, intézménye, üze­me jelezte készségét. Ez utób­binak a hét folyamán — külön­böző napokon — rendezik meg a hulladékok összegyűjtését, s a MÉH vállalattal koordinál­va biztosítják az elszállítást. Kapcsolat­lélektani tanácsadás Kapcsolatlélektani tanács adás kezdődött október 10-től minden hétfőn és csütörtökön délután 5-től 7-ig a Baranya megyei Művelődési Központ Pécs, Széchenyi tér 9. sz. alat ti épületében. A szolgáltatást azoknak szánták, akiknek csa­ládi, közösségi, párkapcsolati problémáik vannak, s kérik, hajlandók igénybe venni a pszichológusok, pszichiáterek, mentálhygiénés szakemberek segítségét. Eljöhetnek a házas­társak, párok együtt, de külön- külön is. Igaz, a szakemberek véleménye szerint sokkal köny. nyebb megoldást találni, ha a konfliktusokkal teli kapcsolat mindkét résztvevője jelen van A tanácsadást végző pszicho­lógusok természetesen a köte­lező titoktartás megtartásával végzik tevékenységüket. A je­lentkezőket október 15-én fél 5-től este fél 7-ig várják helyszínen, illetve napközben a 15-336-os telefonszámon Korszeríísöilő módszerek az áru biztonságának védelmére A fogyasztók érdekeinek vé­delmében hivatalos és társa­dalmi ellenőrök járják az üz­leteket, s ha szabálytalansá­got tapasztalnak, nem marad a felelősségrevonás. Az ilyen visszaélésekről, s a követ­kezményekről a tömegkommu­nikációs eszközök útján rend­szeresen' tájékozódhatnak a vá­sárlók. Kevesebb szó esik arról — legfeljebb nagyon súlyos esetekben, a lapok bűnügyi tudósításaiban —\ hogy a ve­vők közül sem mindenki próbál 'becsületes úton hozzájutni a kereskedelemben kapható hol­mikhoz. ~ Hoffer Imre, a Belkereske­delmi Minisztérium Ellátási és Biztonsági Főosztályának veze­tője arról tájékoztatta az MTI munkatársát, hogyan alakult az „illegális beszerzések" száma és értéke,, s mit tesz a keres­kedelem a lopások /megelőzé­sére. Mint mondotta három év alatt hétezerrel csökkent azok­nak az eseteknek a száma, amikor rajtakapták a bolti, az áruházi tolvajt. Ám amíg 1980-ban, 79 ezer alkalommal 32,4 millió, — addig tavply, 72 ezer esetben 39 millió forint ér. tékű árut tulajdonítottak el. Ebben az időszakban jelentő­sen növekedett az egy lopás­ból keletkezett kár — 376 fo­rintról 538 forintra: téhát a ko­rábbinál nagyobb értékű tár­gyakat tulajdonítottak el egy- egy alkalommal. A tapasztalatok szerint — mint világszerte mindenütt —, az önkiszolgáló üzletek csábít­ják legjobban a tolvajokat. A tettesek közül valamivel több a nő, mint a férfi. A kor sze­rint a fiatalok vezetnek, a fog­lalkozást illetően pedig a szel­Ellenőrző tükrök, televíziós kamerák, jelző- és riasztó- berendezések az áruházakban lemii dolgozók «állnak a lista élén. A nők legszívesebben koz- meti ku mókát, fehérnem ű két élelmiszereket, a férfiak italo­kat, konzerveket tulajdonítanak el. A gyerekek az édességek­nek, játékoknak nem tudnak el­lenállni. Azok. akik ingyen sze­retnének áruhoz jutni, többnyi, re a pályaudvarok környékét, az idegenforgalmi centrumokat ke­resik fel, de ott is viszonylag sok a bolti tolvajlás, ahol na­gyon kevés a vásárló, s a bolt dolgozói az egy-két betérőre nemigen figyelnek. Mivel a nemzetközi statiszti­kák szerint tíz alkalom közül csak egyszer sikerül leleplezni a bolti lopást — s ez a leltár­hiányok tanúsága szerint ná­lunk sincs másként — a mi­nisztérium, a tanácsok keres­kedelmi osztályai, az állami és a szövetkezeti vállalatok kü­lönféle módszerekkel igyekez­nek fokozn; a bolti áruk védel­mét. A Belkereskedelmi Minisz­tériumban középfokú tanfolya­mon évente 200 rendészt ké­peznek ki, ezzel napjainkra a kereskedelmi hálózatban is ki­alakult c rendészeti szervezet. .. Az éberség azonban nem pótolhatja a korszerű techni­kát: számos önkiszolgáló üz­letben vannak már ellenőrző tükrök, televíziós kamerák, se­gítségükkel jól áttekinthető az eladótér. Már több áruházban alkalmazzák az árukban elhe­lyezhető elektronikus jelzőt, Országos rejtvényfejtő verseny Közel másfél évtizedes múlt­ról tekint vissza a rejtvényked­velők és -fejtők országos klub­mozgalma. Hazánk első rejt­vénykedvelő klubját 1970-ben hozta létre Pécsett oz azóta el­hunyt dr. Aczél László, aki la­punk egyik legrangosabb ke­resztrejtvény-tervezője volt. Ma már több mint harminc klub működik az országban, a ta­gok száma jópár ezer. Orszá­gos szinten minden évben sok-, féle vetélkedőn mérik össze tu­dásukat egyéni és csapat, mesterfok és haladó fok kate­góriában. Legismertebbek a Füles, Hajdú, Gemenc, Égő Olaj, Posztó, Vértes és a dr. Aczél László Kupa. A verseny- sorozat leqjobbiai az Arany Ceruza díjért küzdenek meg. Október 15-én, 11 órától Pé­csett, a KPVD5I7 Petőfi Sándor Művelődési Házban, immár harmadszor rendezi meg a pé­csi klub és a Füles szerkesztő­sége a „Dr. Aczél László Ku­pa” országos rejtvényfejtő ver­senyt, amelyre eddig legalább százan jelentkeztek. A legtöb­ben, mintegy 30-an a buda­pesti MEDOSZ VÍZÜGY klubot képviselik, de itt lesznek a bonyhádiak, hőgyésziek, zala­egerszegiek, szegediek és a csákváriak is. Szekszárdról két olyan csapat érkezik, amelyik már nemegyszer részt vett len­gyelországi és jugoszláviai rendezvényeken is. A mesterek olasz, míg a haladók amerikai módra is fejthetnek rejtvényt. Fejtés közben semmiféle segéd­eszközt, néldául szótárt, nem lehet használni. A csapatok taaiai eavmást javítják ki az értékeléskor. A a«őzelemnél számít • a hibátlanság és a gyorsaság is. Ismeretterjesztő napok Baranyában Bölcs döntés volt, hogy ne ünnepséggel, hanem több hetes koncentrált előadásso­rozattal emlékezzen meg ala. pításának harmincadik évfor­dulójáról a Társadalom- és Természettudományi lsme_ retterjesztő Társulat, amely' időközben Tudományos Isme­retterjesztő Társulat néven folytatta működését. Lapunk 1953. július 8-i számában ol­vashatunk a TIT Baranya me­gyei Szervezetének megala­kulásáról. Elnökké dr. Ráüss Károly Kossuth-díjas egyete­mi tanárt választották meg. Az eltelt harminc év alatt megszámlálhatatlanul sok előadást tartottak a TIT ak­tivistái. Ma már nemcsak előadások formájában juthat tudományos információkhoz a rendezvény közönsége. Meg­szaporodtak a klubszerű fog_ lalkozások, a tanfolyamok, a képesítést is nyújtó szakmai továbbképzések. A jelenleg is folyó Baranyai Ismeretterjesztő Napok kere­tében rendezik meg Pécsett a csillagászati hetet, október 14—15-én Szigetvárott, a szakmai körökben mind na­gyobb figyelemmel követett történelmi konferenciát. A hónap végén Babits Mihály születésének századik évfor­dulója kapcsán lesz Pécsett irodalomtudományi konfe. rencia, E nagy rendezvénye­ken kívül pedig járásonként számos érdekes előadást, an. kétot, fórumot rendeztek és rendeznek. Eljutnak így a TIT előadói olyan aprófalvakba is, ahol már évek óta nem volt ismeretterjesztő előadás. A Bóna Ernőné megyei tit­kártól kapott információ sze­rint az aprófalvak fokozot­tabb ellátását a TIT nem csupán kampányfeladatnak tekinti, hanem ez munkater­vének egyik legfontosabb pontja. Az elkövetkező hóna­pokban, években, a falusi is­meretterjesztésre az eddigi­eknél nagyobb figyelmet kí­vánnak fordítani. H. J. amelyet a pénztáros fizetés után vesz ki a csomagolásból. A jel­zőeszközt egyelőre imiportból szerzik be, de 'már folynak ha­zai kísérletek is az elektronikus készülékek kifejlesztésére. A korszerű módszerek alkalmazá­sánál a kereskedelem számára gondot okoz, hogy a berende­zéseket csak a fejlesztési alap­ból vásárolhatják meg. A Bel­kereskedelmi Minisztérium szor­galmazza, hogy a korszerű va­gyonbiztonsági jelző- és riasztó- berendezések a jövőben a költ­ségek terhére is beszerezhetők legyenek. tabletta Gramax néven nitrogén, fősz. for, kálium és bróm tartalmú műtrágyatablettát hozott íorga_ lomba az őszi telepítésekhez a Tiszamentj Vegyiművek, A kí­sérleti termesztés tapasztalatai szerint a készítmény a gyü­mölcsfák, szőlő és bogyós ül­tetvények, erdészeti facsemeték fejlődését gyorsítja meg. Az új terméket házilag ter­vezett és készített berendezé­sekkel vállalati gazdasági munkaközösség gyártja. Hasz­nálatát elsősorban a háztáji gazdaságoknak ajánlják. mi­után a tablettákat darabonként kell a csemeték, cserjék( sző­lőtöveinél fúrt lyukbn helyez­ni. A készítmény előnyös tu­lajdonsága, hogy a talajban lassan oldódik, így hatását több éven keresztül kifejti. A gyár­tók eddig huszonhat tonna mű­trágyatablettát adtak át a szert gyártó Szolnok megyei AGRO- KER vállalatnak. Az év végéig negyven tonna Gramax tápanyagot gyártanak.--------------------:-------------: ff§ IjB ? É 1 1 i mám» 906 Az Egri Gyula utca—Sarohin tábornok útja kereszteződés Csomópont- Lvov-Kertvá rosba n A Közúti Építő Vállalat megkezdte a kereszteződés átépítését Régi gond Pécsett, az Egri Gyula utca és a Sarohin tá­bornok úti kereszteződés túlzott leterheltsége. Emiatt az emlí­tett csomópont nem felel meg a forgalombiztonsági követel­ményeknek sem. Csúcsforga­lomban egymást követik itt a gépjárművek, a kereszteződés nehezen belátható és a gya­korlatlan vezetőknek ugyanúgy mint a régi sofőröknek is nap. mint nap sok bosszúságot okoz a közlekedésben. Szomorú a csomópont baleseti statisztiká­ja, Számtalan személyi sérülés­sel társult koccanásos közleke­dési baleset történt eddig is e kereszteződésben. Joggal sürgették tehát a pé. csiek, hogy a város mielőbb korszerűsítse e csomópontot és helyezzen el forgalomirányító lámpákat az Egri Gyula utca és a Sarohin tábornok utcák torkolatában. A Közúti Építő Vállalat pé­csi építésvezetőségének szak­emberei a napokban vonultak föl és megkezdték a csomópont átépítését. Mint ahogy Albert Pál építésvezető elmondta, a munkálatokra megközelítőleg ötmillió forintot fordítanak és az időtől függően karácsony­ra szeretnék befejezni a ke­reszteződés korszerűsítését. Mint megtudtuk, a Hajdú Gyula ut­cától a csomópontig, illetve azon túl, a Pellérdi úton a pá­lya déli oldalán megközelítő­leg három méterrel szélesítik az úttestet több mint fél kilo­méter hosszúságban. Ugyanitt csatornát fektetnek és a biz­tonságosabb gyalogos közleke­dés érdekében a Pellérdi út és a Sarohin tábornok út kö­zött mintegy 250 méter hosz- szúságú összekötő gyalogjárdát építenek annak érdekében, hogy jobban megközelíthető le­gyen a 39-es autóbusz végál­lomása. Áthelyezik a jelenlegi autóbuszöblöket is: a meg­lévő három helyett négyet ala­kítanak ki, amelyek 30—40 mé­terrel kerülnek odébb az út két oldalán. A Közúti Építő Vállalat úgy kívánja a munkálatokat elvé­gezni, hogy lehetőleg minimá. lis legyen a közlekedési za­var. Várhatóan november első hetében a Krisztina tér ma­gasságában félsávos lezárás lesz a tervezendő útátvágás miatt. A KÉV pécsi építésve­zetősége az említett csomó­pontban elkészíti a felállítan­dó forgalomirányító lámpák al­építményét is, így nem lesz akadálya annak, hogy azok szerelését a későbbiek során elvégezzék. A több mint fél ki­lométer hosszúságú szélesítésre váró útszakaszon először a kö. tőaszfaltot terítik el és ameny- nyiben az időjárás •- kedvező lesz — nem süllyed a hőmérő higanyszála öt fok alá — az új megszélesített útra ráhen- gerlik a koptatóréteget is még december 25-e előtt. S. Gy. Akupunktúrás lézer és társai Olykor érik a nézőt megle­petések is, például olyankor, amikor egy-egy intézmény rej­tett — legalábbis a néző előtt eddig rejtve maradt — ered­ményei kerülnek a nyilvános­ság elé. Ilyen alkalmakkor ki­tudódik, hogy sokfelé a műhe­lyekben komoly munka folyik, sokan dacolnak a nehézségek­kel és feltalálnak-kitalálnak- létrehoznak valami újat, vala­mi jót. A siker persze nem min­dig szegődik társul 'melléjük, Van, amikor késik, sőt, olyan is van, hogy elmarad. A közvélemény ezért nem is ismer meg min­den erőfeszítést, csak azokat, amelyek vagy sikerrel járnak, vagy túlságosan nagy botrányt okoznak. Hogy mindez miért van íay, azt is sejtjük. Van szellemi tő. kénk, de nem mindig tudjuk jól befektetni. Sokszor hiány­zik a talaj, aminek hiányában a legkiválóbb mag sem tud kicsírázni. Ez a talaj igen sok­féle lehet. Ipari háttér, mar­keting-tevékenység, 1 kereskede­lem, kultúra, szokások, szerve­zeti keretek. Sok dolog el­akad ezek hiánya vagy hiá­nyosságai miatt. Sok dolog mégis sikerül, s éppen ilyenkor derül iqazán fény a „fehér foltokra”. Itt volt az égési szer esete, — nemigen akad maavar pol. gár, aki erről ne tudna, ne hallott volna. Most kaptunk egy újabb áttekintést az ügyről Vitray új műsorában, mintegy a szer kalandos történetének záró (?) fejezeteként. Mi de­rült ki ebből? Az, hogy lénye­ges áttörés mégsem történt q hazai innovációs tevékenység­ben, csupán a lelkes kevesek szaporodtak meg talán, vagy dolgozhatnak most már vala­mivel szervezettebb, „törvénye­sebb” formában. Másutt a Medicor eredmé­nyeiről kaptunk áttekintést, egy olyan cégéről, amelyet nem itthon, hanem külföldön tarta­nak számon „agytrösztként”. Néhány műszerük esetében hallhattuk, hogy az a bizonyos hiányzó háttér a tömegtermelő kapacitás. Ha az meglenne, nemcsak licencet lehetne el­adni. Az akupunktúrás lézer esete némileg másféle. Hogy a mű­szer mit ér, nem tudjuk, tény azonban, hogy a svájci, olasz, francia érdeklődők figyelmét fölkeltette. Itt pedig az a meg- leoő, hoav egy olvan területen ugrott meg az „agytröszt”, amelynek alig van magyaror­szági bázisa. Nincs fölmérve ugyanis, hogy azt az évezre­des gyógymódot, amely ha­zánkban hivatalosan nem elis­mert, hányán értik, alkalmaz­zák. (Pécsett, amely honi érte­lemben nagyvárosnak minősül és megyeszékhely, ketten van­nak, akik művelik: dr. Rédey Tibor és dr. Somody László.) Ilyen körülmények között leg­alábbis meglepő, hogy a kuta­tók egy nemzetközi érdeklődést kiváltó eredményt produkáltak. Lehetne sorolni a példákat, de valószínűleg mindenki is­mer tucatnyit közülük. Hiszen a sajtóra, rádióra, tévére ha lehet is sok kritikát mondani, azt aligha, hogy ezt a témát elhanyagolná. Megfejtésre vár azonban az a kérdés, hogyan lehetne a magyar agyak nagy­szerű termését jobban kihasz­nálni. És hogy miért van az: olykor egy-eqy területen „min­den összejön” — az eheti tévés példatárból ilyen a szá­mítástechnika — másutt pedig továbbra is csak döcögünk és reménykedünk H. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents