Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)
1983-09-10 / 250. szám
A szocialista országok életéből — Bulgária rervteljesítés 1983 első félévében M ost van az évfordulója, hogy Bulgáriában 1944. szeptember elején kitört a Bolgár Kommunista Párt és a Hazafias Front vezette felkelés a fasiszta diktatúra ellen, a rendszert megdöntötték és a szovjet csapatok harcai nyomán Bulgária felszabadult. Ezt követően a második világháború harcaiban addig részt nem vevő bolgár alakulatok is részt vettek a fasiszta Németország megsemmisítésében, így hazánk, közelebbről Baranya megye és Dél-Dunántúl felszabadításában. Bulgáriában a szeptemberi felkelés eredményeként kikiáltották a Bolgár Köztársaságot, amely az eltelt 39 év alatt hatalmas fejlődésen ment át. Az államforma Bolgár Népköztársaság lett időközben és a II. világháború előtti, mezőgazdasági termelésen alapuló, félgyarmati jellegű gazdaságot erősen iparosodó, nagyüzelni mezőgazdasággal rendelkező, szocialista népgazdaság váltotta fel. Hazánkat, benne Baranya megyét is értve, baráti, testvéri kapcsolatok fűzik a Bolgár Népköztársasághoz, — Szliven megyéhez. Az évforduló alkalmából állítottuk össze az oldalt Bulgária jelenéről. A Minisztertanács kibővített Költségvetés, piaci biztonság ilésén tárgyalta meg az ország ígységes társadalom, és gaz- íaságfejlesztési tervének telje. ;ítését 1983 , első félévében. Megállapították, hogy a Bolgár (ommunista Párt Központi Bi. :ottságának vezetésével vég- :ett szervező és tömegpolitikai nunlka, a munkásosztály ön fel. 3'ldozó munkája eredménye, teppen a súlyosabbá vált nem. :etközi helyzet és a szélsősé- jesen kedvezőtlen időjárásból idódó nehézségek ellenére az jrszág gazdasága eredménye. ;en fejlődik. A tervet minden fő mutatóját »leintve túlteljesítették. Az el. núlt év azonos időszakához :épest az ipari termelés több nint 5 százalékkal, a mezőgaz. fasági termelés 3,7 százaléktól, az építőipar teljesítménye 1 > százalékkal emelkedett. A :erv túlteljesült a naturális mu. atók döntő részét tekintve, va. amint a külkereskedelmi árur :sere-forgalomban is. Eredményesen valósul meg 3 nép életszínvonalának eme. ését célzó pártpolitika. Szé- esebb választékkal, jobb mi- lőséqű árukkal lett gazdagabb 3 belföldi piac. Az anyagi tér. nelésben foglalkoztatottak át. ágbére körülbelül 3 százalék, caI emelkedett, a -kiskereske. feímii áruforgalom 3,6 száza. ékkal növekedett. A Minisztertanács ülésén ílemrésnek, bíráló értékelésnek /etették alá a tervteljesítés :öbb fogyatékosságát. Még nindig nagy azoknak a válla- atoknak a száma, amelyek né. lány fő mutató tekintetében lem teljesítik a tervet. Az ínyagi ráfordítások csökkentőjében és a munkatermelékeny, jég emelésében elért eredmények nem felelnek meg az 1981, októberi országos tanácskozáson kitűzött követeimények- >ök. Az elkövetett hibák és azoknak a lehetőségeknek a nem kielégítő hasznosítása, ame. ye'kkel a gazdaság rendelkezik, kedvezőtlenül befolyásol, ták a pozitív eredményéket, amelyek jobbak lehettek volna. A Minisztertanács hangsú, yozta, hogy szélesebb alapokon kell harcot indítani a nyersanyagok, az alapanyagok, a tüzelőanygak és az energia megtakarításáért, a termékminőség határozott javításáért, az új kapacitások üzemibehelye. zésének és beindításának meg. gyorsításáért, az állóeszközök és a munkaerő teljesebb fel. nasználásáért, a munka-, a échnológai és a szerződéses egyelem javításáért. A Minisztertanács ülésén fcü. ön felhívták a figyelmet, hogy e kell küzdeni a tervek teljesí. lésének több dolgozó kollektívában, illetve néhány olyan termék gyártásában mutatkozó elmaradását, mint a bizonyos érnek, a szerszámgépek, az pari robotok, a foszfor-műtrágyák, a tégla, a cserép, a cipő és más, a népgazdaság és a okosság szükségletein ék - normális kielégítéséhez nélkülöz, netetlen árucikk. A kormány' felszólította a minisztériumokat, a gazdasági szervezetek vezetőségeit, a megyei népi tanácsok végre- hajtó bizottságait, hogy még következetesebben használják fel a közgazdasági szemléletet és mechanizmust az említett hi. bák felszámolására, a normális termelési ütem megteremtésére, az erőforrások ésszerű hasznosítására, a szerződéses kötelezettségek időben történő teljesítésére és az elmaradó Még az oszmán elnyomás idején, 1896-ban Braila román kikötővárosban alakult meg a Bolgár Irodalmi Társaság, amelyből később létrejött a Bolgár Tudományos Akadémia. Ma az akadémia az ország legnagyobb és legjelentősebb tudományos szervezete, amely, nek 9 osztályához és 16 alosz. tályához 40 tudományos inté. zet és 35 önálló kutató laboratórium tartozik. Tagjai sorában 46 akadémikust, 62 levelező tagot, 269 professzort, 757 tudományos munkatársat és 2210 tudományos munkatársat tarta. nak nyilván. Az akadémia külföldi tagjainak száma: 45, más or. szágok tudományos akadémiáinak pedig 54 neves bolgár tudós a tagja. Az akadémia nagy szerepet vállal a népgazdasági célkitűzések megvalósításában: hét regionális programja 633 témát ölel fel. Kiterjedt kapcsolatot tart fenn más tudományos intézményekkel, felsőoktatási ta n i n tézetek kel. T evék e nysé gé. ben elsőbbséget élveznek az élelmiszeripari, energetikai, környezetvédelmi kutatások és programok. Jelenleg az akadémia 24 intézetében folyik társadalomtudományi kutatómunka. Az utóbbi évékben, így 1983-tßan is központi helyet foglalnak el azok a kutatások, amelyeknek célja a szocialista társadalom fejlődési perspektíváinak vizsgálata Bulgáriában, a szocialista társadalmi viszonyok jelenségeinek és törvényszerűségeinek feltárása, a szocialista személyiség formálása és a vállalatok koökrét támogatására, a kedvezőtlen tendenciák elhárítására, s kiváltképpen a munkatermelékenység és az átlagbér növekedése közötti arány javítására. szellemi-kulturális felépítmény megteremtése. Specifikus nemzeti feladat: a bolgár nép 13 évszázados történetének, szellemi és anyagi értékeinek vizsgálata és felkutatása. Külön fejezetet érdemel az akadémiának az űrkutatásban kifejtett tevékenysége. Az intézmény mellett működik a kozmikus térség 'kutatásának és hasznosításának nemzeti bizottsága, amely több minisztérium és űrkutatási szervezet munkáját irányítja. Még 1969- ben alakult meg az akadémiának a kozmikus fizika kérdéseivel foglalkozó munkacsoportja, amelyből 1974-ben jött létre a Központi Űrkutatási Laboratórium. A laboratórium ma aktív részt vállal a különböző űrkutatási feladatokban, a többi között az Interkozmosz-prog- ramban. Munkatársai eddig több mint 70 kozmikus rendszert és műszert fejlesztettek ki, amelyeket interkozmo$z mesterséges holdakba, Vertikal geofizikai rakétákba, M—100- as meteorológiai rakétákba, továbbá két indiai Kentaur—2. es rakétába és a Szaljut—6 űrállomásba építettek be. A bolgár tudományos-műszaki élet büszkesége az a két mesterséges hold, amelyeket a Bulgária—1300 program keretében 1981-ben bocsátottak a kozmoszba. Az Interkozmosz — Bulgária—1300 és a Mete- orpriroda mesterséges hold ma is Föld körüli pályán kering. Tervezett élettartamukat eddig meg h á rom szó rozták, b i zo n y ítva Minek köszönhető, hogy a bevételek meghaladják a kiadásokat? Indokolt a kérdés, hiszen Nyugaton, az általános gazdasági válság körülményei kö. zött a kapitalista országok töbségének hatalmas a deficitje. Elég megjegyeznünk, hogy a világ 24 fejtett kapitalista országa tavaly és az idén egytől egyig deficittel zárta költségvetését. A szocialista költégvetés jellemző vonásai, hogy a bevétetek meghaladják a kiadásokat, így 1981-es költségvetésünkben a bevételek 11,3 millió lovával haladták meg a kiadásokat, az idei fizetési mérlegben pedig mintegy 10 milliós bevételi többletet irányoztunk elő. A lényegében kiég yen súlyozott költségvetés alapja a szociális, ta gazdasági rendszer és annak tervgazdálkodása. Nem en. gedhetjük meg a jelentős vagy tartós elhajlásokat a tervfel- adatoktól, nem támaszkodunk ezzel kiváló minőségüket és megbízhatóságukat. A bolgár Szpe'ktr—15 és Raduga-rend- szerek korszerűsített változatait sikerrel hasznosította Berego- voj és Lebegyev űrhajós, a Szaljut—7 űrállomás fedélzetén. Hagyományosán jók az akadémia nemzetközi kapcsolatai. A Szovjetunió Tudömá. nyos Akadémiájával az 1981 — 1985-ös évekre kötött együttmű. ködési tervben például 11 komplex célprogram és 30 jelentős, megoldásra váró 'kérdés szerepel a legfontosabb tudományos területekről. A kö. zös kutatásokban a környezetvédelemre, a számítástechniká. ra, az elektronikára, az ásványkitermelés új technológiái, ra, a fiziológiára, a biokémiára, az áramlások hidrodinamikájára, a kohászati folyamatok fi. zikai—kémiaj alapjaira, a fekete-tengeri talapzat kutatására, az automaták és robotok alkalmazására és fejlesztésére, továbbá a tudományos kutatásokhoz szükséges műszerek gyártásóira irányulnak átfogó programok. Az utóbbi két évben az akadémia intézeteinek és laboratóriumainak T63 tudományos eredményét vezették be a gyakorlatba, s munkatársainak 460 találmányát jegyezték be a Találmányi Hivatalban. Jelen'feg csak Szófia számára 350 feladaton dolgoznak, ezek nagy részét már átadták a bolgár főváros iparvállalatai, finanvkerá- mlaipari, gyógyszerészeti és kohászati üzemeinek. a spontán piaci mechanizmusra, s az eredmények kézzelfoghatók. A szocialista költségvetésnek imég egy jellemzőjét említeném meg. Nyugaton az utóbibi években gyakorlattá vált, hogy a költségvetés hiányait a dolgozók szociális vívmányainak rovására rendezzék — növekednek az adók, csökkennek a szociális juttató, sok. Mi pedig az idei költség- vetés 17 milliárd levájóból 5 milliárd és 788 millió levőt fordítunk az egészségvédelem, re, a tudományra és a társadalmi juttatásokra. A lakossági adók már több évtizede változatta nők. Fizetőképes-e hazánk a nemzetközi piacon? A közelmúltban egy tekinté. lyes angol lap, a Financial Times és a BBC rádió kissé meglepő kijelentéseket tett Bulgária külföldi adósságairól, S mi a valóság? 1980-tól kezdve hazánk nemzetközi tartozásai folyamatos csökkentést mutatnak, az ország rendszeresen törleszti adósságait a kamatokkal együtt, és eddig egyszer sem kért fizetési haladékot. Az angol tömegtájékoztató eszközök informáaiói 'elhallgatnak egy más okot is: Bulgária az utóbbi időben készpénzben fizető vásárlóként lép fel' a nemzetközi piacokon. Miként lehetséges ez? Úgy, hogy az említett 'információkból hiányzik egy szócska: az „előrelátás”, pedig éppen ez az, aminek kedvező helyzetünket köszönhetjük. Államunk immár hosszú évek óta helyes külgazdasági hitelpolitikát folytat. Mindenekelőtt komplett üzemeket hoztunk be hitelre, amelyekért gyakorlatilag azok tér. mékeivel fizettünk. Továbbá: Bulgária olyan üzemeket importált, amelyekhez maga, vagy a többi szocialista ország biztosítani tudja a szükséges nyersanyagokat és eszközöket. És végül: a megvásárolt üzemek termékeiket hosszú évekig e| tudják helyezni a szocialista országok piacain. Következésképpen Bulgária a leg reálisabban igazodik a nemzetközi hitelpiachoz. Gaz. dasági stratégiájának sarkalatos pontja a jelenben és a jövőben is a szocialista gazdasági integráció, amelyet a KGST-tagországökkal és elsősorban a Szovjetunióval közö. sen valósít meg. Ez a stratégia mindig bebizonyította életképességét és szilárdságát. Megbízható külkereskedelmi partner Bulgária? Az ország gazdasági életében a külkereskedelem mindig jelentős szerepet játszott. Elég csupán arra gondolnunk, hogy nemzeti jövedelmünk 80 száza. Bulgária 51 prózai és dalszínházában az előadásnapokon összesen 27 ezer 800 néző ismerkedhet a modern színház- művészet legjobb alkotásaival, a bolgár és külföldi klasszikusok műveivel. A nézők száma éves viszonylatban meghaladja az 5 milliót. Néhány művészeti ágban — például az opera, az operett és a kóruséneklés műfajában — Bulgária kimagasló eredményeket ért el. A milánói Scala, a New York-i Metropolitan, a bécsi Staatsoper színpadán gyakran megfordulnak olyan neves bolgár énekesek, mint Nikolaj Gjaurov, Raina Ka- baivanszka, Borisz Hrisztov, Nikolaj Gjuzelev, A Bodra Szmjana, a Bolgár Rádió gyermekkórusa, a Guszla, a Kaval, a Szvetoszlav Obretenov kórus ma már világszerte ismert együttesek. Igen nagy érdeklődés nyilvánul meg a képzőművészetek iránt is. Bulgáriában évente lékát a külkereskedelmi áru. cserében realizáljuk. Jelentőségét abból is megítélhetjük, hogy a külkereskedelem fejlődési üteme vetekszik a nemzeti jövedelem és az ipari termelés növekedésével. Minél több lesz a nemzeti össztermék, minél inkább javul a minősége és csökkennek a termelési költségek, annál ver. senyképesebb lesz, s annál erősebb pozíciókhoz jut Bulgária a nemzetközi munkamegosztásban. Legfőbb kereskedelmi partnereink a szocialista országok, azok közül is első helyen áll a Szovjetunió. Egy olyan kis ország számára, mint a mienk, ahol a fogyasztók száma koriá. tozott, és aránylag kevés a nyersanyag, a nemzetközi gazdasági integráció nemcsak a tömeges és jövedelmező terme, lést teszi lehetővé, hanem piacot is biztosít a termékeknek. Külkereskedelmünk 75 százaié, kát a KGST-tagorszógokkal bonyolítjuk le. Ennek több mint egyhanmadát adja a szakosodott és kooperált termelés. Az ipari termelés a háború előttihez képest közel nyolcvanszorosára növekedett, ezért Bulgária egyre keresettebb üz. leti partner. A világ mintegy 110 országával van kereskedelmi kapcsolatunk, s említés, re méltó, hogy kivitelünknek majdnem fele gépekből és berendezésekből áll, a mezőgazdasági termékek részesedése pedig Ikb. 25 százalék. Jelentős az a tény is, hogy a gépek és berendezések exportjának és importjának egyenlege ak. tív. A közös vállalatok megjelenése logikusan következik az iparosodásból, Bulgária külkereskedelmi hitelének növekedéséből. A közös vállalatok létesítése újdonság, most indul gazán fejlődésnek. Az ország, ban már három ilyen üzem működik, külföldön ennek többszöröse — csupán Görögországban körülbelül tíz. Bővül o közös építkezés a fejlődő országokban. A francia Tecnip és Gresoloire céggel vegyipari vállalatokat építünk Madagaszkárban. A Krupp cég bolgár tervező szervekkel vasbetonelemeket gyártó üzemeket létesít Kuvaitiban, cementgyárat Nigériában stb. Példájuk sok van, s ezek a példák azt jelzik, hogy Bulgária egyre népszerűbb kereskedelmi partner, ami egyenes következménye annak, hogy népgazdasága a nehéz nemzetközi helyzet eile, nére is egyenletesen fejlődik. Baruh Samliev (A cikk a Máj Bulgária 1983, évi 8. számában jelent meg). mintegy 700 képzőművészeti kiállítást rendeznek, s ebből rendszerint 380—400 az amatőr művészek tárlata. A látogatók száma pedig eléri a 4 milliót. Ma az országban a fűm vonzza a legnagyobb tömeget. A 3353 vetítőtermet évente átlagosan 96 millió néző keresi fel. Bolgár játékfilmeket több mint 80 országban forgalmaznak. A különböző filmfesztiválokon eddig 179 díjat szereztek a bolgár filmek. A kultúra fejlődése elválaszthatatlan az amatőrmozgalomtól. Napjainkban a különböző színpadokon 4380 amatőr kórus lép fel, 250 zenei együttes ad hangversenyt. Az 1458 prózai, a 337 esztrád-, a 2510 tánccsoport és a 234 báb. együttes színvonalas szórakoztatásról gondoskodik. HÉTVÉGE 7. Bulgáriai testvérvárosunk, Szliven látképe A Tudományos Akadémia Kultúra és művészet
