Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)
1983-09-10 / 250. szám
2 Dunántúlt Ilaplö 1983. szeptember 10., szomb Befejeződött a madridi találkozó (Folytatás az 1. oldalról) saság, Norvégia,, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanylország, Svájc, Svédország, Szovjetunió, Törökország és a Vatikán. A madridi záródokumentum bevezetőben elmondja hogy a részt vevő állomok képviselői mellett a tanácskozáson fel- szólalt_ az ENSZ európai gazdaság; bizottsága és az UNES. CO képviselője, s megfigyelőként kifejtették álláspontjukat a Földközi-tenger térségének olyan államai is, amelyek hivatalosan nem résztvevői a találkozónak: Algéria, Egyiptom, Izrael, Marokkó és Tunézia. A részt vevő államok ismét megerősítették elkötelezettségüket a Helsinkiben megkezdett európa; biztonsági és együttműködési' folyamat mellett. Hangsúlyozzák, hogy fontos a záróokmány minden rendelkezésének és minden elvének megvalósítása és tiszteletben. tartása. Állást foglalnak amel. lett, hogy a záróokmány minden részének megvalósításában kiegyensúlyozottan kell előrehaladni. A dokumentum emlékeztet a következőkre: „A záróokmányban meajelölt mandátumnak és a madridi találkozó napirendjének meqfelelően a részt vevő állomok képviselői mélyreható véleménycserét folytatlak mind a záróokmányban foglalt rendelkezések végrehajtásáról és a konferencia által meghatáro. zott feladatokról, mind pedig az ott tárgyalt kérdésekkel ösz- szefüggésben kölcsönös kapcsolataik elmélyítéséről az euró. pai biztonság megszilárdításáról, az együttműködés fejlesztéséről és az enyhülési folyamat jövőbeni fejlesztéséről. Megerő. sítést nyert,, hogy a beható eszmecsere önmagában véve is értékes hozzájárulás az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által kitűzött célok eléréséhez. Ebben az összefüggésben egyetértenek azzal, hogy e célok csak a záróokmány összes rendelkezésének egyoldalú, kétoldalú és többől, dalú keretekben történő folyamatos végrehajtásával és minden elvének tiszteletben tartó, sóval érhetők el”. A dokumentum a továbbiakban kifejti: A tárgyalások során eltérő és esetenként ellen, tétes nézetek hangzottak el arról, hogy a részt vevő államok eddig milyen mértékben valósították meg a záróokmányt. Sajnálattal állapítja meg, hogy az előző hasonló jellegű tanácskozás, az 1977-es belgrádi találkozó óta a nemzetközi helyzet romlott. A résztvevők aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy* államaik között továbbra is hiányzik a bizalom. Aggodalmukat fejezik ki a terrorizmus terjedésével kapcsolatban is. A résztvevők mélyrehatóan megvitatták a záróokmánynak a bizalomerősítő intézkedésekről, a gazdasági, műszaki-tudo. mányos és környezetvédelmi együttműködésről, valamint a ■humanitárius és egyéb területeken folytatott együttműködésről szóló rendelkezései végrehajtását. Megállapították, hogy a záróokmányból adódó számos lehetőséget nem használtak ki megfelelő mértékben. Ugyancsak megvitatták a Földközi-tenger térségének biztonságát és együttműködését érintő kérdéseket is. A közel 40 oldalas záródoku. mentum ezután több fejezetben és alfejezetben összefoglalja a madridi megállapodásokat, két mellékletében pedig elnöki nyilatkozat formájában intézkedik az 1984 októberére Velencébe összehívom földközi-tengeri térségi gazdasági-tudományos és kulturális együttműködési szeminárium megrendezéséről, illetve a személyek, intézmények és szervezetek közötti kapcsolatok fejlesztésének megvitatására hivatott 1986 áprilisi berni szakértő; találkozó összehívásáról. A madridi dokumentum, a helsinki záróokmány felosztását követve az alábbi fő fejezetek, bői áll:' — az európai biztonságot érintő kérdések; — együttműködés a gazdaság, a tudomány és technika, valamint a környezetvédelem területén; — A Földközi-tenger térségének biztonságát és együttműködését érintő kérdések; — együttműködés humanitárius és egyéb területeken; — a konferencia utáni intézkedések. Az európai biztonságot érintő kérdések című fejezetben a résztvevők kifejezik eltökéltségüket arra, hogy új erőfeszítéseket tesznek az enyhülés hatékony és folyamatos, egyre életerősebb, átfogóbb és hatásában egyetemes folyamattá tétele érdekében a záróok. mányban foglalt kötelezettsé. gekkel összhangban; a rendezetlen problémákra békés eszközök segítségével keresik o megoldásokat; szigorúan tiszteletben tartják a részt vevő államok kölcsönös kapcsolatait vezérlő mind a tíz helsinki elvet; fejlesztik az együttműködésen, barátságon és bizalmon alapuló kölcsönös kapcsolatai, kát, tartózkodva minden olyan tevékenységtől, amely ellentétes a záróokmánnyal, s így kárt okozhatna e kapcsolataiknak; bátorítják a záróokmány végrehajtása érdekében tett tényleges erőfeszítéseket; valódi erőfeszítéseket tesznek a fokozódó fegyverkezés megfékezése, valamint a bizalom és biztonság erősítése, a leszerelés elősegítése végett. E fejezet Elvek című alfeje- zetében a résztvevők ajánlatosnak tartanák, ha a záróokmányban lefektetett, tíz alapelv kifejeződne államaik törvényhozásában, az egyes országok saját gyakorlatának és eljárásainak megfelelő formában. Ugyancsak fontosnak tartanák, hogy ezeket az elveket tükrözzék a résztvevők által kötött szerződések és megállapodások. Fontos megállapítás továbbá: „A résztvevő államok megerősítik annak szűk. ségességét hogy a tartózkodást az erő alkalmazásától, vagy az azzal való fenyegetéstől mint a nemzetközi élet normáját, szigorúan és hatékonyan be kell tartani.” Hangsúlyozzák, hogy ebben a vonatkozásban a záróokmány megfelelő rendelkezései szerinti kötelezettségükkel összhangban fognak cselekedni. A továbbiakban elítélik a terrorizmust, a nemzetközi kapcsolatokban is, s kijelentik, hogy hatékony intézkedéseket tesznek ellene, mind nemzeti szinten, mind nemzetközi együttműködés 'révén az ENSZ alapokmányával és a helsinki záróokmánnyal összhangban. Megtesznek minden intézkedést, hogy megelőzzék területük felhasználását terrorcsdlekmények előkészítésére, szervezésére illetve elkö. vetésére, megerősítve, hogy tar. tózkodnak az effajta és egyéb olyan tevékenység támogatásától, amely más részt vevő állam rendszerének erőszakos megdöntésére irányul. Ugyancsak kötelezettséget vállalnak a területükön diplomáciai, konzuli, vagy más hivatalos tevékenysé. get kifejtő minden személy biz. tonságának, megóvására. A záródokumentumban a részt vevő államok elismerik az emberi jogok és alapvető szabadságjogok egyetemes jelentőségét, támogatják azok hatékony gyakorlását, továbbá fejlesztik törvényeiket és rendelkezéseiket a polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális és más emberi jogok és alapvető szabadságjogok területén. A továbbiakban elismerik a szabad vallásgyakorlást saját országaik alkotmányos keretei között. Hangsúlyozzák az állandó fejlődés fontosságát, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogai tiszteletben tartásának és tényleges gyakorlásának bizotsításában éppúgy, mint törvényes érdekeik védelmében, a záróokmányban foglaltaknak megfelelően. Úgyszintén hangoztatják, hogy fontos a férfiak és nők egyenlő jogainak biztosítása. Biztosítják a szakszervezeti jogokat az illető állam törvényeinek megfelelően. Megerősítik az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, az emberi jogokról szóló nemzetközi egyezség-okmányok és a vonatkozó egyéb nemzetközi megállapodások jelentőségét, s felhívják azokat a részt vevő államokat, amelyek azt még nem tették volna meg, hogy lehetőleg csatlakozzanak e nemzetközi megállapodásokhoz. Ugyanitt intézkedik a záró- dokumentum arról, hogy Kanada kezdeményezésére 1985 májusában szakértői tanácskozást hívnak össze Ottawába. Ezen a részt vevő államok szakértői az emberi jogok és alapvető szabadságjogok összes vetületé- nek államaikban való tiszteletben tartásáról fognak tanácskozni, ahogyan azt a záróokmány tartalmazza. Ugyancsak Ottawában, 1985 áprilisában e célból előkészítő tanácskozást ta rtanak. A záródokumentum következő intézkedése az, hogy Görögország meghívására 1984 márciusában Athénban szakértői tanácskozás ül össze, hogy » záróokmány alapján folytassa egy általánosan elfogadható eljárás tanlmányozását a vitás kérdések békés rendezésére. Az elvekről szóló rész utolsó pontjában a résztvevők tudomásul veszik Máltának azt a bejelentését, hogy el nem kötelezett politikát folytató, semleges ország, s felhívnak minden államot, hogy tartsa tiszteletben ezt a máltai nyilatkozatot. „Európai konferencia a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről és a leszerelésről” — ez a címe a következő alfejezetnek, amely rámutat: a helsinki „záróokmány valamennyi aláíró állama részvételével elindított sokoldalú folyamat lényegi és szerves részét képező konferencia célja, hogy több szakaszban új, hatékony és konkrét lépéseket tegyen azért, hogy további előrehaladás történjék a bizalom és biztonság erősítésében és a leszerelés megvalósításában, s ezáltal kifejezést és nyomatékot adjanak az államok ama kötelességének, hogy az egymás közti kapcsolataikban tartózkodnak az erőszak alkalmazásától, vagy az azzal való fenyegetéstől". Ily módon a konferencia folyamatot indít el, s ennek első szakaszát annak szenteli, hogy összefüggő bizalom- és biztonságerősítő intézkedések sorozatát tárgyalják meg és fogadják el az európai katonai szembenállás csökkentése érdekében. A konferencia első szakaszát 1984. január 17- re hívják össze Stockholmban. Helsinkiben 1983. október 25- től előkészítő értekezletet tartanak. A konferencia hatásköréről, napirendjéről a záródokumentum a következő követelményeket állapítja meg: a jogegyenlőség, a kiegyensúlyozottság és a kölcsönösség, valamint az európai biztonsági és együttműködési találkozón részt vevő összes állam biztonsági érdekeinek egyenlő tiszteletben tartása, továbbá az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket és a leszerelést illető kötelezettségek figyelembe vétele, s ezek alapján a bizalom. és biztonságerősítő intézkedések kiterjednek majd egész Európára, a csatlakozó tengeri és légtérre is. Ezek az intézkedések katonailag jelentősek és Dolitikailag kötelezőek lesznek, s együtt járnak a tartalmuknak megfelelő ellenőrzési formákkal. A záródokumentum arról is intézkedik, hoqy a következő, madridihoz hasonló találkozó fogja felmérni a konferencia első szakaszán elért haladást, és megvizsgálni, hogy a részt vevő államok milyen módon folytassák erőfeszítéseiket az európai biztonságért és leszerelésért, beleértve a jelenlegi napirend, illetve hatáskör kiegészítését a konferencia következő szakasza számára. A dokumentum következő fejezete ezt a címet viseli: „Eqyüttműködés a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezetvédelem területén”. A többi között megállapítja: „A részt vevő államok úgy vélik, hogy a záróokmány minden rendelkezésének végrehajtása és az abban foqlalt, kapcsolataikat vezérlő elvek teljes tiszteletben tartása lényeges alapja együttműködésük fejlesztésének a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezetvédelem területén. Ugyanakkor megerősítik, hogy az együttműködés e területeken hozzájárul a béke és a biztonság megerősítéséhez Európában és qz egész világon. E szellemben megismétlik elhatározásukat, hogy — tekintet nélkül gazdasági és társadalmi rendszerükre — folytatják és intenzívebbé teszik az ilyen együttműködésüket.” Hozzáfűzi, hogy a résztvevők további erőfeszítéseket tesznek a kereskedelem fejlesztésének útjában álló mindenfajtd akadály csökkentése, majd fokozatos felszámolása érdekében, hogy hozzájáruljanak a gazdasági kapcsolataik harmonikus fejlesztéséhez. A terjedelmes fejezet a továbbiakban igen sok konkrét ajánlást tartalmaz.’ Ezek egyebek között a következő területeket érintik: az üzleti kapcsolatokat és lehetőségeket, a külföldi cégek és szervezetek képviselőinek munkafeltételeit és azok könnyítését, a gazdasági és kereskedelmi információk publikálását és terjesztését, a gazdasági és kereskedelmi statisztikák összehasonlíthatóságának javítását, a marketing feltételeinek további javítását, a kompenzációs üzletek gyakorlatát, a hosszú távú kétoldalú gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodásokat, az ipari együttműködés új formáit (ideértve a harmadik országok szervezeteivel és vállalataival kialakulókat), a kis. és középvállalatoknak szélesebb részvételét az ipari és kereskedelmi együttműködésben, az energetikai együttmműködést, a kereskedelem technikai akadályainak megelőzését és csökkentését, a viták döntőbíráskodás útján történő rendezését, a tudományos és technikai fejlődést érintő tájékoztatás javítását, a mezőgazdaság területén való tudományos együttműködést (ideértve a szárnyasok és növények szaporítását, a vízforrások optimális kihasználását és tartalékolását), a környezetvédelmi együttműködést, az európai vendégmunkások emberi (a többi között gazdasági, társadalmi és kulturális) joqainak védelmét, a menedzserkéozést, a fejlődő országokkal való állandósult és egyenlő gazdasági kapcsolatokat (kinyilvánítva készségüket, hogy hozzájárulnak egy új gazdasági rend kialakításához). A Földközi-tenger térségének biztonságát és együttműködését érintő kérdések című fejezetben a záródokumentum egyebek között megállapítja: „A részt vevő államok annak tudatában, hogy Európa biztonsága a világ biztonságának szélesebb összefüggésében vizsgálva szorosan kapcsolódik a Földközi-tenger egész térségének biztonságához, ismét kifejezik szándékukat hogy hozzájárultak a békéhez, a biztonsághoz és az igazságosság, hoz a Földközi tenger térségében". A záródokumentum következő fejezete ezt a címet viseli: „Együttműködés humanitárius és egyéb területeken". E fejezet hivatkozik a helsinki záróokmány azonos című fejezetének bevezetőjére, beleértve azokat a megállapításokat is, amelyek a részt vevő államok közötti kölcsönös megértés fejlesztését, valamint az enyhülés elmélyítését érintik. Ezután té. makörönként foglalkozik a szóban forgó együttműködés egyes területeivel, hangsúlyozva az államoknak azt az elhatározását, 'hogy folytatják és kiterjesztik együttműködésüket. Az emberek közötti kapcsolatok című alfejezet egyebek között a következőket tartalmazza: a részt vevő államok kedvezően foglalkoznak a családegyesítésre illetve a külföldiekkel kötött házasságkötésre vonatkozó kérelmekkel, elősegítik a diplomáciai és egyéb hivatalos képviseletek normális működését és látogatását, meg. felelő intézkedéseket tesznek a kölcsönös együttműködés keretében a területükön más állampolgárok részvételével folytatott — a többi között sport- és kulturális — tevékenység feltételeinek, egyebek között biz. tonsági követelményeinek megteremtésére, törekedni fognak a területükön ideiglenesen tar. tózkodó külföldi állampolgároknak nyújtott jogi, konzuli és orvosi segítség feltételeinek javítására. Végrehajtják a záróokmány megfelelő rendelkezéseit úgy, hogy a vallásos felekezetek, intézmények és szervezetek képviselői fejleszthessék a kapcsolatokat tevékenységük körében. Bátorítják az ifjúsági cseréket és az ifjúsági szervezetek közötti együttműkö. dést. Előmozdítják az egyéni, vagy kollektív ifjúsági turizmus fejlesztését, egyebek kc-zött a részt vevő államok közlekedési hatóságai és turistaszervezetei által nyújtott könnyítések ösztönzésével. Az Információ című alfejezet foglalkozik a többi részt vevő államból importált kiadványok szélesebb körű terjesztésével, a tömegtájékoztatás és képviselői együttműködésének további ki. terjesztésével a külföldi újság, írók és állandó tudósítók munkafeltételeinek javításával. Az Együttműködés és cserék a kultúra területén című alfejezetnek magyar vonatkozása miatt fontos pontja az, amely így hangzik: „Magyarország kormányának meghívására a részt vevő államok kulturális fórumot, rendeznek Budapes. ten 1985. október 15-ével kezdődően. Azon a kultúra területén kiemelkedő személyiségek lesznek jelen. A „fórum" olyan összefüggő problémákat vitat meg, amelyek az alkotó tevékenységet, a kultúra terjesztését és q| együttműködést érin. tik ideértve a kapcsolatok és cserék előmozdítását és bővíté. sét is a különféle kulturális területeken. Meghívják az UNESCO képviselőjét, hogy ismertesse szervezetének véleményéj a .fórummal”. A .fórumot" szakértői értekezlet készíti elő; ennek időtartama nem haladhatja meg a két hetet, s azt Magyarország kormányának meghívására Budapesten tart. ják meg 1984. november 21- ével kezdődően." Az alfejezet egyéb pontjaiban foglalkozik a könyvek, filmek és más kulturális javak nemzetközi cseréjének javításával, a fordítások az irodalmi és egyéb művek terjedésének ösztönzésével, külön kiemelve azokat, amelyeket a kevésbé széles körben használatos nyelveken alkottak meg. Ugyancsak foglalkozik a záró- dokumentum e része a történelmi hagyatékok és emlékek megőrzésével és nyilvántartásával, a részt vevő államok rádió- és televízió-szervezeteinek együttműködésével. Ugyanebben az alfejezetben a részt vevő államok vállalják, 4 BUDAPEST: Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Peter William Un- wint, Nagy-Britannia és Észak- Irország Egyesült Királyság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. ♦ MANAGUA: Honduras:' repülőgépek és hadihajók csütörtökön megtámadtak két ni- caraguai járőrhajót Nicaragua part menti vizeinek térségében - jelentette be Managuában a külügyminisztérium. Az akcióra alig néhány órával azután került sor, hogy ellenlorradalmá- rok bombatámadást intéztek a managuai repülőtér és egy lakónegyed ellen. A nicaraguai külügyminisztérium közleménye szerint a járőrhajók egy, Nicaragua felségvizeire behatolt hondurasi halászhajót kísértek, amikor megindult ellenük a támadás. Először három hondurasi hadihajó, majd a hondurasi légierő harci gépei lőtték a járőrhajókat. Az AP hírügynökség értesülése szerint a managuai kormány jegyzékben tiltakozott a támadás miatt Hon- durasnál. hogy elősegítik a kormányke és egyéb megállapodások intézkedések létrejöttét az o tatásban és a tudományba Hozzájárulnak a diákok, tan rok és kutatók cseréjének f kozásá'hoz az egyes országo ban érvényes törvények és re delkezések szerint. Bátorítják tudományos képzési progn mokról, tanfolyamokról és szí mináriumokról készült tájéko tatók rendszeresebb cseréjé Kedvezően fogadják a kevés: elterjedt európai nyelvek tan tósa és tanulmányozása leh< tőségeinek szélesítését. E vét bői ösztönzik, hatáskörükön bt lül, a nyári egyetemek és tar folyamok szervezését és látc gatását, ösztöndíjak adományc zását fordítóknak és a nyel' tanszékek megerősítését, bek értve szükség esetén új lehe tőségek biztosítását e nyelve tanulmányozására. Végül ( részt vevő államok készségüké fejezik ki az iskolai oktató: anyagok cseréjének bővítésére A záródokumentum utolsóié jezete a madridi találkozót kö vető intézkedésekről szól. J záróokmány vonatkozó rendel kezéseinek megfelelően ésozoi elhatározásukkal és elkötele zettségükkel összhangban, hog' az európai biztonsági és együtt működési értekezlet által kéz deményezett sokoldalú folyama tot tovább folytassák, a részt vevő államok tovább rendszeres találkozókat tar tanok képviselőik között A harmadik ilyen találko zót Bécsben tartják 1986. november 4-i kezdettel". Ezf megelőzően Bécsben 1986 szeptember 23-i kezdettel kél hetesnél nem hosszabb előkészítő értekezletet tartanak. A részt vevő államok elhatározzák továbbá, hogy 1985-ben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmá. nya aláírásának tizedik évfordulójáról megfelelő módon Helsinkiben megemlékeznek. A záródokumentumban felső, rolt konferenciák eredményeit az 1986-os bécsi találkozón figyelembe fogják venni. A résztvevők felkérik Spanyol- ország kormányát, hogy a záródokumentumot küldje meg az ENSZ. főtitkárának, az UNESCO főigazgatójának és az ENSZ európai gazdasági bizottsága végrehajtó titkárának. Ugyancsak felkérik a spanyol kormányt, hogy a záródokumentumot továbbítsa a földközi-tenger; térség államai kormányainak is, amelyek nem vettek részt a találkozón. A záródokumentumban a részt vevő államok képviselői végül kifejezik köszönetüket Spanyolország népének és kormányának azért a meleg vendégszeretetért, amelyben a találkozó résztvevőit részesítette. 4 BUDAPEST: Pénteken elutazott hazánkból Michel F. Halbouty szénhidrogénipari szakember, az egyik legismertebb amerikai geológus, aki az Ipari Minisztérium meghívására tartózkodott Magyarországon. Látogatást tett az Országos Kőolajipari és Gázipari Trösztnél. Előadást tartott ma- gyer szakemberek részére a Magyarhoni Földtani Társulatban és az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesületben. Michel Halboutyt fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettes, s ezen a megbeszélésen részt vett Kapolyi László ipari államtitkár. 4- PÁRIZS: A francia kormány meghívására pénteken munkalátogatásra Párizsba ér. kezeit Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának első helyettese, külügyminiszter. A repülőtéren a szovjet vendéget Claude Cheysson francia külügyminiszter és több más hiva. talos személyiség fogadta. 4 BUDAPEST: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta Olli Kivinent, a Helsingin Sanomat szerkesztőjét és interjút adott a finn lapnak. ÓRA A NAGYVILÁGBAN
