Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)
1983-09-10 / 250. szám
/ilág proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ncroiö XL. évfolyam, 250. szám 1983. szeptember 10., szombat Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Miért nem akarunk okosabbak lenni? (3. oldal) Elakadt a gázvezeték-építés Pécsújhegyen (4. oldal) Szelgáitalnház - fogyatékosságokkal (4. oldal) Társadalmi vita H étfőtől az egész ország, ban kezdetét veszi az a társadalmi vita, melyet a Hazafias Népfront Országos tanácsa szervez a Minisztertanács felkérésére az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatról. A tervezett széles körű vita célja, hogy az állampolgároknak lehetőséget biztosítsanak javaslataik, véleményeik kifejtésére. Megyénkben is igen sok helyen, lakosságunk legkülönbözőbb rétegeinek részvételével kerül majd soj ezekre az eszmecserékre. Érdemes tehát a vita kezdete előtt néhány kérdésről szólni. Akik a pénteki napilapokban megjelent törvényjavaslatot elolvasták, azok számára bizonyára világos, hogy e javaslat igen nagy jelentőséggel bír szocialista államiságunk, közéletünk demokratizmusa továbbfejlesztése terén. Megvalósulása újabb lehetőséget biztosíthat az állampolgárok aktív közreműködésére az állami életben. Lehetővé teszi népképviseleti" rendszerünk további tökéletesítését. Hiszen ebben nagy szerepe van a választási rendszernek, mely döntési lehetőséget, aktív részvételt biztosít az állampolgároknak. Kétségtelen, hogy választási rendszerünk a felszabadulás óta sokat fejlődött, változott, mindinkább igazodott a társadalmi, politikai, gazdasági éle tünk változásaihoz, követelményeihez. Fontos hangsúlyozni, hogy minden időben a törvény- alkotás nagy figyelmet fordított arra, hogy választási rendszerünkben érvényesüljenek a demokratikus alapelvek. Ugyanakkor a választások módszerei a társadalmi, politikai élet változásainak megfelelően tökéletesedtek. Kiemelkedő jelentőségű volt az 1970-ben elfogadott választási törvény, mely éppen a közéleti demokratizmus fejlesztése érdekében • több, új, fontos módszerrel gazdagította választási rendszerünket. Ezek közül ki kell emelni a jelölő gyűlés módszerét, a többes jelölés lehetőségének biztosítását. Az azóta eltelt több mint egy évtized tapasztalatai indokolttá tették az új törvényjavaslatban előterjesztett változásokat. Ezek újabb lehetőséget biztosítanak a közéleti demokratizmus fejlesztésére. Tartalmában többek között az állampolgári felelősség erősítését, a népképviseleti rendszer tökéletesítését, választási rendszerünk olyan alapelveinek, mint az általánosság, a titkosság, az egyenlőség szolgálatát. Néhány olyan javaslat szerepel a tervezetben, mely bizonyára érdeklődést, vitát válthat ki. Sokan felfigyelnek majd arra, hogy a javaslat általánossá kívánja tenni a kettős, illetve többes jelölést. Lehetőséget akarnak biztosítani annak, hogy a kevesebb szavazatot kapó jelölt továbbra is aktív közreműködője legyen közéletünknek, pótképviselői vagy póttanócstagi minőségben. Az érdekviszonyok érvényesítését szolgálja az a javaslat, mely szerint az országgyűlés tagjainak tíz százalékát egy országos lista alapján választanák meg, melynek módszereit, elveit pontosítja a törvénytervezet. A javaslatban fontos elképzelések szolgálják a választási rendszer egyszerűsítését. Ezek elősegíthetik az előkészítés, a lebonyolítás gyorsítását. Több javaslat azt célozza, hogy erősödjék a választások általános és egyenlő jellege, számszerűen csökkenjen a szavazqti jogaikban korlátozottak száma. Ugyanakkor néhány formális elemtől is igyekszik a javaslat az eljárásokat megszabadítani, többek között az akadályoztatás tényének elfogadásával. Fontos eleme a javaslatnak, hogy segíteni kívánja a nép- képviseleti -szervek hatékonyabb működését. Ezt szolgálja például a testületek létszámai megállapítására vonatkozó elképzelés. A tanácsi szervek létszámának tervezett csökkentése jelentős változás lehetőségeit biztosítja, több aktivistára, érdemi munkára kíván kereteket biztosítani. A törvényjavaslatból kiemelt néhány gondolat is azt bizonyítja, hogy lesz miről vitatkozni. lesz mihez javaslatokat fűzni. Joggal számítanak a vita szervezői az aktív részvételre, közreműködésre. Ezért kérte a Hazafias Népfront Országos Tanácsa hazánk állampolgárait, hogy minél többen nyilvánítsanak véleményt a törvénytervezetről. Akik nem tudnak részt venni a vitákban, azok javaslataikat, észrevételeiket juttassák el írásban a helyi. és a megyei népfrontbizottsághoz, vagy közvetlenül a Hazafias Népfront Országos Tanácsához. Szívesen fogadják és közreadják ezeket a véleményeket a* országos napilapok és a Dunántúli Napló is. Éljenek tehát mind többen ezekkel a lehetőségekkel. . A népfrontmozgalom fontos fel--» adatának tartja a javaslatok, vélemények összegzését, a megfelelő testületek felé való továbbítását, a javaslattevők érdemi tájékoztatását arról, hogy mi lett véleményeik további sorsa. Lapunk is feladatának tartja a hétfőn kezdődő megyei vita figyelemmel kisérését, a jelentősebb javaslatok, vélemények közreadását, a szerkesztőségünkhöz érkezendő írásos megkeresések folyamatos publikálást. J ó, érdekes, hasznos és tanulságos társadalmi vita kezdete előtt állunk. Érdemes tehát ennek aktív résztvevőjének lenni! M. E. Elutazott a burmai államfő Pénteken reggel elutazott Budapestről U San Yu, a Burmai Unió Szocialista Köztársaság elnöke, aki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. A két államfő a kora reggeli órákban zárómegbeszélést folytatott a kormány Béla király úti vendégházában. Ezt követően a magas rangú vendéget és kíséretét ünnepélyesen búcsúztatták a magyar és burmai zászlókkal díszített Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, ahol felsorakozott - a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja. Ä Losonczi Pál társaságában érkező U San Yu, és az elnök kíséretében levő személyiségek búcsúztatására megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, Nagy János külügyi államtitkár, valamint az állami, a társadalmi élet számos más vezető képviselője. Ott volt Veres János, hazánk Rangoonban és Hla Swe, Burma Budapesten akkreditált nagykövete is. Kürtszó harsant, a díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett U San Yunak, majd felcsendült a két ország himnusza. Ezután a burmai államfő Losonczi Pál társaságában ellépett a díszzászlóaij előtt. U San Yu és kíséretének tagjai elköszöntek a magyar közéleti személyiségektől és a búcsúztatásukra megjelent külföldi diplomatáktól. Az ünnepélyes esemény a katonai díszzászlóalj díszmenetével zárult, amelyet Ü San Yu és Losonczi Pál együtt tekintett meg. A vendégek ezután diszmo- torosok kíséretében a Ferihegyi légikikötőbe hajtattak, amelynek betonján Losonczi Pál és felesége szívélyes búcsút vett U San Yutól és feleségétől. Néhány perccel később a burmai elnök külön- gépe a magasba emelkedett. U San Yu magyarországi látogatásának tapasztalatairól elutazása előtt sajtónyilatkozatot adott. Befejeződött a madridi találkozó Állásfoglalás az európai biztonsági és együttműködési folyamat mellett A madridi találkozó befejeztével nyilvánosságra hozták a csaknem három esztendeje meg. kezdett tanácskozás záródokumentumát, amelyet az alábbiakban kivonatosan ismertetünk. A dokumentum hivatalos és teljes szövegét minden részt vevő államban, így Magyarországon is közzéteszik. A madridi dokumentum címe a következő: „Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok képviselőinek — a záróokmány rendelkezései alapján megtartott — 1980. évi madridi talál. Tájékoztató a madridi záródokumentumról kozójárói szóló záródokumentum”. Ez az elnevezés a kiindulópontra. az 1975. augusztus 1-én Helsinkiben aláirt záróokmányra utal. Annak aláírói — így az ott megkezdett folyamat és ezen belül a madridj találkozó résztvevői — a következők voltak: Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Belgium Bulgária, Ciprus, Csehszlovákia Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Iz. land, Jugoszlávia, Kanada, Lengyelország, Liechtenstein Luxemburg, Magyarország, Mái. ta, Monaco, Nagy-Britannia, Német Demokratikus Köztársaság, Német Szövetségi Köztár. (Folytatás a 2. oldalról) Kádár János fogadta Viktor Kulikovot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta Viktor Kulikovot, a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerződés tagállamai egyesitett fegyveres erői főparancsnokát és Anatolij Gribkov hadseregtábornokot, az egyesitett fegyveres erők törzsének főnökét. A megbeszélésen részt vett Korom Mihály, az MSZMP Politikoi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. Kubai ügyészi küldöttség Baranyában A hazánkban tartózkodó kubai ügyészi delegáció tegnap dr. Idalberto L. De Guevara Quintananak, a Kubai Köztársaság legfőbb ügyészének vezetésével Baranyába érkezett. A vendégeket elkísérte dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész. A kubai küldöttség a megyei pártbizottságon találkozott Lukács Jánossal, a megyei párt- bizottság első titkárával, aki tájékoztatót mondott a megye társadalmi, gazdasági és politikai helyzetéről. A kubai delegáció ezt követően a megyei főügyészség épületében meghallgatta dr. Kása Ferenc megyei főügyész tájékoztatóját a mtegyében mű- Jtödő ügyészi szervek munkájáról. Útjuk következő állomása a Janus Pannonius Tudományegyetem volt, ahol dr. Földvári József rektor mondott ismertetést a jogászképzésről. Dr. Idalberto De Guevara vezette küldöttség a vendéglátók kíséretében látogatást tettek a Zsolnay és a Pezsgőgyárban, majd a Szigetvári Állami Gazdaságban. A kubaj küldöttség programja ma — szombaton — a siklósi járásban folytatódik. Vasárnap pedig Pécs város kultúrtörténeti nevezetességeit nézik meg.
