Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-07 / 247. szám

1983. szeptember 7., szerda Dunántúli napló 5 Szigetvári évforduló Közös történelmi múlt, élő hagyomány Koszorúk a várkapitány szobra előtt Emléktüzek a hősök tiszteletére Népművelők továbbképzése Megkezdődtek a Zrínyi-em- lékünnepségek Szigetváron. Tegnap délben az általános is­kolások megkoszorúzták Jura- nics Lőrincnek, Zrínyi Miklós zászlóvivőjének szobrát. Csirke Ernő általános iskolai tanár mondott beszédet, este 7 óra­kor pedig Horváth Márk szob­ránál gyűltek össze a város la­kói: Szigetvár párt- és tanácsi vezetői, a társadalmi és tö­megszervezetek képviselői, matrózruhás gimnazisták, piros nyakkendős úttörők és szülők, érdeklődők, turisták serege, akik számára Szigetvár neve jelenti a szeretett kisvárost, a lakóhelyet, de jelenti a ma­gyar történelem egyik felemelő, hősi epizódjának színhelyét is. A Horváth Márk téren a Him­nusz és Molnár Imrének, a vár­baráti kör elnökének megnyitó szavai után az egykori sziget­vári várkapitányra emlékezett Vas István gimnáziumi igaz­gató. „A végvárak névsorába különösen fényes betűkkel írta be nevét Szigetvár — mondot­ta. — S ebben nemcsak Zrínyi Miklósnak volt nagy érdeme, hanem — bár a történelem je­lentős es'eményei és személyi­ségei elhomályosították nevét — Horváth Márknak is, aki két ízben volt Szigetvár kapitánya. A Zrínyiek neveltje volt, igazi — Más cégeknél, így a Tü. ZÉP-nél, vagy a Szuperett Áru. háznál régóta elfogadott: o magánfuvarozók nem léphetnek be a telep vagy az eladótér területére. Miért kérik számon ezt a pécsi Domuson. mikor végre rendet akarunk tenni! Ha ön lenne itt az igazgató, nem tudom, eltűrné-e, hogy o magánvállalkozók az áruház­ban szervezzék a fuvarjaikat! Ez Frick Ferencnek, a pécsi Domus lakberendezési áruházi igazgatójának véleménye. Mielőtt folytatná, hozzá kell fűzni a következőket: a Bara- nyaker tizenegy darab egy ton­nás ZSUK típusú teherkocsit és egy háromtonnás AVIA-t üze­meltet annak érdekében, hogy a náluk vásárolt bútorokat a cég jármüvei szállítsák a vevők lakására. Á Domus bejáratánál az ajtóra a következő szövegű hir. detményt tették ki: „Magánfu­varozók az áruház területén nem tartózkodhatnak fuvarvál­lalás céljából.'' — Több hónapon át szóban naponta legalább tízszer figyel­meztettem a maszek fuvarvál­lalókat, hogy ne itt szervezzék a bútorszállítást. Nem sok eredménnyel. Ezek után a Bel­kereskedelmi Minisztériumhoz fordult vállalatunk, és az igaz­gatási főosztály a következő­képpen foglalt állást az ügy, ben. „Egyetértünk a vállalat ál­láspontjával, amely szerint a kisiparosoknak az áruház terü- le,tén végzett fuvarvállalással kapcsolatos tevékenysége a vállalat hozzájárulásának hiá­nyában szabálysértésnek minő, sül. A szabálysértési eljárás a Kereskedelmi Felügyelőség ha­táskörébe tartozik". Augusztus 9-e. Aláírás: Dr. Dobos Gábor Az ügy tulajdonképpen itt lezárulhatna, ám valahol mint hős, sorsa azt is példázza, hogy Magyarországon a közös tör­ténelmi sors, a török eileni harc egységbe forrasztotta az itt élő népeket: a magyarokat is, a horvátökat is." A Horváth Márk leveleiből elhangzott részletek bepillantást engedtek a 16. századi végvári katonák életébe. Az ünnepség végén elhelyez­ték a megemlékezés koszorúit a várbaráti kör, a középiskolák és az általános iskolák képvi­selői, majd a közönség átvo­nult az oroszlános emlékműhöz. Itt Harmati József általános is­kolai igazgató emlékezett meg Szigetvár védőiről, az 1566-os ostrom hőseiről, aztán meg­gyújtották az emléktüzeket. A helyi hagyományoknak megfe­lelően a város legrégibb csa­ládjai közül azoknak a tagjai gyújtanak tüzet, akik sokat tet­tek a városért, ismert, köztisz­teletben álló lokálpatrióták. Az idén Delibeli János boltvezető és Kolovics András, a DÉDÁSZ szakmunkása vette kezébe az égő fáklyát. Végül a városi ta­nács, a várbaráti kör és a Zrí­nyi Tsz képviselői koszorúztak. Este 8 órakor a Szigetvári Várbarátí Kör tartott a dzsámi­ban műsoros emlékülést. A 417-ik évfordulón megemlékez­vásárló mégsem fogadhatom el azt, miszerint a szűk kiadó­tér miatt ha kamion érkezik, várakoznom kell, mert mind­össze egy ajtón át szállítható be az érkező bútor és ugyan­ott kell kivinni a kocsihoz a megvásárolt garnitúrákat. . . . Frick Ferenc áruházigazga­tó: — Mindenki bejöhet a ki­adóterünkre, odatolathat ko. csijával legyen az magánautó vagy magánfuvarozó. De ne csodálkozzanak azon, hogy szi­gorúbbak vagyunk, mint annak előtte. Rövid idő alatt takaró, ülőke, fotel tűnt el a raktárból. A klasszikus értelemben vett minta utáni értékesítést vezet­jük be, amit szigorúan érvénye­sítünk. Ez azt jelenti, hogy a bútorok kilencven százalékát a „platóról" kell elszállítani a vásárlónak. — Az önök kocsijai milyen arányban részesülnek a fuva­rokból? — Az eladott bútor negyven százalékát /szállítjuk a vevő lakására a többin a magán- fuvarozók, illetve a vásárlók osztoznak. A fuvarköltség miatt ugyanis mind több vevőnk sa­ját kocsijával viszi el az álta­la kiválasztott bútort. Mi a KPM által meghatározott tari, fa szerint dolgozunk és nehogy azt higgye valaki, hogy drágáb­bak vagyunk mint más. Kővágó- szölősi raktárunk tíz kilométerre van az áruháztól, de mj ezt a fuvarköltségét „lenyeljük", nem számítjuk be a tarifába. Átté­rünk az úgynevezett keverőrak. tári munkára már csak azért is, hogy itt az áruházban a minta utáni kiválasztás alapján tör­ténjen a vásárlás, a kiegészí­tő bútorokat viszont továbbra is innen vihetik el a vásárlók. S. Gy. tek az ostromról, majd Melis Gábor, a Pé,csi Nemzett Szín­ház művészé Illyés Gyula Hó­dolat a szigeti Zrínyinek című költeményéi adta elő. Kodály Zoltán Zrínyi szózata című mű­vét Ivasivka Mátyás pécsi kar­nagy ismertette hangfelvételről. A városban még sokáig lo­bogtak az emléktüzek. Az ün­nepi események szombaton és vasárnap folytatódnak. Munkavédelem a bányaiparban Az elmúlt három évben nyolc bányaipari vállalat munkavé­delmi tevékenységét minősítette a szakszervezet, s ennek ta­pasztalatait tárgyalta meg a Bányaipari Dolgozók Szakszer­vezetének elnöksége keddi ülé­sén. A szakszervezet a mátra­aljai, a borsodi, a dorogi és a veszprémi szénbányáknál, a Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalatnál, illetve a Nagyalföldi Kőolajkutató Vállalatnál, az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalatnál, valamint a Bányászati Akna­mélyítő Vállalatnál végzett át­fogó munkavédelmi ellenőrzést, melynek során figyelemmel kí­sérték a balesetek megelőzé­sére, a munkakörülmények ja­vítására tett intézkedéseket. A testület megállapította, hogy a vizsgált vállalatok a legjelentősebb eredményeket a munkakörülmények javításá­ban, a nehéz fizikai munka gé­pesítésében érték el. A munka- körülmények javítására gépek egész sorát szerezték be a vál­lalatok, s különösen nagy a fej­lődés a kézi rakodás gépesíté­sében. Az olajbányászatban a berendezések korszerűsítésé­vel, a korábbiaknál hatéko­nyabb iszaptisztitó-gépek üzem­be helyezésével javítottak dol­gozóik munkakörülményein. Hasonló fejlődést tapasztaltak az anyagmozgatás, az anyag­szállítás gépesítésében is. A föld alatti bányászat egyes te­rületein azonban továbbra is komoly fizikai igénybevétellel jár a gépegységek átszerelése, szállítása. Az üzemegészség­ügyről szólva megállapították, hogy az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozók or­vosi vizsgálatát az előírások­nak megfelelően végzik. A vizsgált területeken kel­lően ellátták a dolgozókat vé­dőeszközökkel, védőruhával. Hangszigetelő burkolatokkal, falakkal, különböző hangtom­pítókkal szerelték fel a legin­kább zajos berendezéseket, gé-' pékét, munkahelyeket , A siklósi vár konferenciater­mében kezdődött meg tegnap délben a megye főhivatású népművelőinek négynapos to­vábbképzése. A tanfolyamon mintegy nyolcvanon vesznek részt Baranyából: művelődési ház igazgatók művészeti elő­adók, a megyei tanács és a városi tanácsok, járási hivata­lok illetékes munkatársai, nép. művelők. A három nap prog­ramjában elhangzó előadások és viták az időszerű kultúrpo­litikai, közművelődési kérdése­ket érintik. Tegnap délután Kiss György, az MSZMP Baranya megyei Bi. zottságának osztályvezetője A Brigitte Weinbecker szülei kisebb sokkot kaptak, amikor megtudták, hogy leányuk cá­pákkal fog együtt úszkálni egy akváriumban. A csinos osztrák titkárnő barátnőjével Floridá­ban töltötte a szabadságát,\ amikor fölkeltette érdeklődésü­ket Johnny Barber cápa-shöw. ja. Jelentkeztek búvárlánynak, s egyéves floridai kiképzés után elkezdték a világot járni né­hány citrom- és dajkacápa tár­saságában. Pécsett ma délelőtt 10 órától este 9-ig tizenkét napon ke­resztül látható ez az érdekes látványosság az Irányi Dániel téren felállított sátor alatt. A vállalkozás vezetőjével — Charlie Barberrel, valamint az úszó lányokkal tegnap volt al­kalmunk beszélgetni. Minde­nekelőtt azonban a látványról. A kb. tíz méter hosszú, két méter széles mozgó akvárium­ban harmincezer liter mester­ségesen előállított tengervíz van. (A Florida Cápa-show nyugatnémet cég, Stuttgartban van a központjuk, s egyidőben három utazó csapat turnézik Európában.) A „tengervíz" 299 elemből áll, s nagyon kell ügyelni az összetételére, hő­mérsékletére, mert a cápák ér­zékenyen reagálnak minden változásra. Négy álattal indul­tak útnak, de Mosonmagyar­A Bábolnai Iparszerű Kuko­ricatermelő Közös Vállalat tag­gazdaságaiban munkához kezdtek az első olyan Fiat­traktorok, amelyekre hazai gyártmányú gumiabroncsokat szereltek fel. A Taurus nyíregy­házi üzeme vállalta, hogy li- cenc alapján és rövid idő alatt elkészíti a gumiabroncsokat, így vált lehetővé, hogy a bá­XII. kongresszus határozatainak végrehajtása, időszerű művelő­déspolitikai feladataink címmel tartott előadást, majd Mako- vecz Imre építész, Varga Tamás osztályvezető-helyettes (Nép­művelési Intézet) a közösségi tér és közösségi művelődés összefüggéseiről beszéltek. Ma Vekerdy Tamás pszicho­lógus a közösségek lélektaná­ról szól, majd az amatőr mű­vészeti mozgalom különböző területeinek ismerői felelősei, sorra veszik az egyes művészeti ágak sikereit, gondjait, felada­tait. Pénteken a művelődési in­tézmények gazdálkodásával foglalkoznak az előadók. óváron az egyik cápa kimúlt, feltételezhetően nem ízlett ne­ki az importált fagyasztott ten­geri hal. Egyébként ezt eszik most is szemünk láttára kap­kodták be a jókora falatokat. A halat a magyarországi há­zigazda, a nyereségből huszon­öt százalékban érdekelt Cir­kusz és Varieté Vállalat szerzi be — nem kis nehézséggel. A show drámai zenével in­dul, majd egy érces bariton tiszta magyar nyelven szak­szerű ismertetést ad a cápák törzsfejlődéséről, szokásairól, az eddig előfordult balesetekről. Eközben láthatjuk a vízben sur­ranó sárgás testeket, amint új­ra és újro végigsíklanak az ak. várium üvegfala előtt. Egyszer csak megjelenik egy lány a medencében (tegnap Daniela Schmidtberger merült le a ked­vünkért), és a dajkacápákkal barátkozva, a citromcápát messze Ívben elkerülve, búvát- készülékben úszkálni kezd. ölé­be fekteti, „dalkálja" a dajka, cápát, az uszonyába kapasz­kodik, vontatja magát. Mint­egy öt percet lubickol közöttük, A lányok elmondták, hogy biztosítást kötöttek, nem félnek, élvezik az utazgatást, s a cá- pákát gyakrabban cseréli a cég, mint a búvárhölgyeket. Ja. és kedvenc állatuk a cápa . . H. J. ‘bolnai közös vállalat 48 gumi­abroncs nélküli traktor vásár­lására kötött szerződést a Fi­at-céggel. Ezzel 4,2 millió fo­rint értékű devizát takarítottak meg a népgazdaságnak. A gu­miabroncsok nélküli traktorok speciális „fapapucsokkal" el­látott keréktárcsákon érkeztek Bábolnára. Pécsi utcák - híres emberek Wesselényi Miklós A Szamos völgyében, Erdély álomszerűén regényes tájaitól övezve egy vár alakú kastély uralkodik a zsibói hegyen: a két Wesselényi — az apa és fia — szülőhelye, legkedvesebb otthona. Mindkettejük életével régebben és újabban is több regényíró, történész foglalko­zott. Különösen az ifjabb Wes­selényi Miklós az, akit erőteljes szónoki tehetsége, kiváló va­dász, vívó, úszó volta miatt és nem utolsósorban az 1831- es árvízi mentés hőseként em­legetnek. A magyarországi reformnem­zedék egyik vezető egyénisége, az erdélyi ellenzék vezére 1796. december 30-án született Zsi- bón. 1818-ban, huszonegy éves korában tűnt fel a politikai lá­tóhatáron. A megyei közgyűlé­seken, ahol szavazata volt, az úrbéli rendeletek ellen izga­tott. Mindhiába. „Lassanként elkopott az ősi intézmények gépe. És megszűntek mozogni. A kerekek akadoztak. A tör­vényhozás terme bezáratott. A hivatalszobák lettek állammá" — írja ezekről az időkről Ke­mény Zsigmond. 1820-ban ismerkedik meg- Wesselényi egy Debrecenben állomásozó, rendkívül nagy mű­veltségű katonatiszttel, Széche­nyi Istvánnal, akivel szoros ba­rátságra lép, majd beutazza vele Nyugat-Európát. A Kelet népe olvasásakor ezt írja Szé­chenyinek: „Büszke vagyok, hogy tégedet mesteremnek te­kinthetlek.” Az 1830—31-i országgyűlési vitatkozások idején a felsőházi ellenzék vezérszónoka. Kossuth fellépéséig nem volt olyan szó­nok, aki őt népszerűségben fe- lülrtiúlta volna. Főleg a. nyelv, a vallás körüli kérdésekben, a sérelmek ügyében és a lengyel forradalom kérdésében csillant elő szónoki ereje. De a magyarországinál sok­kal elmaradottabb Erdélyben is ő az ellenzék korlátlan vezére 1834 végéig. Ekkor a Habs- burg-kormányzat Erdélyben és Magyarországon is külön-külön pert indíttat ellene. Hűtlenségi pere négy éven át tartott, a legkiválóbb ügyvédek (Kölcsey, Deák, Benyovszky Péter) véd­ték, de végül is háromévi fog­ságra ítélték. Ekkor kezdődött szembaja, amely 1844-ben tel­jes vakságra és a politikai életben való korlátozásra ítélte Wesselényit. Ekkorra befejezi Szózat című munkáját, amely­ben a kettős elnyomás ellen szól: a magyarság elnyomása „a lehető polgári otromba fo­nákságok legfonákabbika", a meghódított őslakók elnyomá­sa „még balgább hiba”. És bár Kossuth a Szózatot lelke­sen üdvözli („Szózatodér' áld­jon meg a magyarok Istene"), hatása mégis csekély, javasla­tait megvalósítnatatlannak tar­tották. Reményvesztetten fejti ki 1848. szeptember 28-i beszé­dében jóslatát: a törvényesség és a forradalom közt kell vá­lasztani, és a magyar nép kény­szerítve van a forradalom út­jára lépni. A rokkant Wesselé­nyiben világosan viharoztak elő a veszélyek, de nem látta a hő­si erőfeszítésben felszabaduló népi hatalmat. Hosszas küsz­ködés után mégis külföldre megy — felesége családjához, de itt is cikkeket ír a magyar ügy védelmére: A magyaror­szági harc oka és célja. 1850 tavaszán hazaindu! Zsibóra — újrakezdeni min­dent. A hajón megfázik, tüdő- gyulladással érkezik Pestre, ahol április 21-én a halállal már nem tud megbirkózni. Tóth István dr. Kifogás és magyarázat Domus - bútorszállítás Nem lehet a fuvarozók tanyája A vásárló dönt a szállításról G. T. Cirkusz és ismeretterjesztés Cápák az Irányi Dániel téren I m portmegtakarítás -Taurus gumiabroncsokkal

Next

/
Thumbnails
Contents