Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)
1983-09-06 / 246. szám
1983. szeptember 6., kedd Dunámon napló 5 Pécs irányába haladnak az építők Megkezdődött a kukorica betakarítása Baranyában jó közepes termés várható kz első villamos vontatású szerelvényt Szilágyi Zoltán mozdonyvezető vitte Budapestről Dunaújvárosba. Szokatlanul korán indult az idén a kukoricabetakarítás. Napokkal, hetekkel ezelőtt a tv-híradó műsorai között láthattunk többször is tudósítást arról, hogy az aszály következtében az ország különböző tájain milyen siralmas képet mutat egy-egy kukoricatábla. Szerencsére megyénkben nem okozott ilyen súlyos terméskárosodást az időjárás. Igaz, a Hegyhát vidékén és a Dráva menti homokos területeken kevesebb lesz az idén betakarítható kukorica, mint az elmúlt években, viszont vannak olyan gazdaságok, ahol a termés- mennyiség előzetes becslések Vasútvillamosítás >,Kandó”-mozdony Dunaújvárosban /V magyar vasút évente 200 ezer tonna gázolajat használ el dizel-vontatású szerelvényeinek továbbításához: ez az országos fogyasztás megközelítőleg 15 százalékát jelenti. Abban az esetben viszont, ha ilyen ütemben folytatódik a MÁV-nál a villamosítási program, az ezredfordulóra felére csökkenhet a vasút által felhasznált gázolaj mennyisége. A tegnapi naptól újabb hetven kilométerrel bővült a vasút villamosított hálózatának hosz. sza, mely eléri az 1630 kilométert. Ugyanis, a Budapest— Pécsbánya rendező között tervezett villamosítási program ke. rétében tegnap délelőtt gör. dűlt be az első külörivonat, amely Budafok-Hárostál indulva Pusztaszabolcson át Dunaújvárosba érkezett. A szerelvény féltizenegy óra után néhány perccel állt meg a dunaújvárosi állomáson, ahol nagyszámú közönség várta a vonat érkezését, miközben a MÁV pé. esi Vasutas zenekara adott térzenét. A Szilágyi Zoltán által vezetett villamos vontatású szerelvénnyel érkezett többek között Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának el. ső titkára Urbán Sándor, a MÁV vezérigazgató-helyettese. Az állomásépület előtt a vendégeket Fényes József, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője köszöntötte, majd a beruházó képviselője tett jelentést a háromszázmillió forint értékű munkálatokról, amelyek a tervezett határidő előtt négy hó. nappal valósultak meg. Ezt követően Urbán Sándor, a MÁV vezérigazgató-helyettese lépett a mikrofon elé, aki többek között a következőket mondotta: — A mai naptól kezdve a fővárost hazánk első szocialista városával villamos vontatású vasútvonal köti össze. A dunaújvárosi iparvidék és Budapest között ezzel jelentősen javül a kapcsolat. E vonalszakasz villamosítása szerves ré-j sze a Budapest—Pécs közötí folyó munkálatoknak, hiszen az oszlopállítók, a felsővezeték, szerelők jelenleg is dolgoznak az említett fővonalon. A vezérigazgató-helyettes a továbbiakban arról szólt, hogy a MÁV jelenleg és a későbbiek során is elsőrendű feladatának tekinti a pályakorszerűsítést a biztonság növelését. Kihangsúlyozta, hogy mindezek jelen, tékenyen elősegítik a személy- és teherforgalom javítását. A beruházás négy ‘hónappal előbbi megvalósulását elsősorban a MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökségnek, a csehszlovák szerelőknek, a VERTESZ-nek, a Ganz-Villamos- sági Műveknek, a Villamosipari Szerelő Vállalatnak köszönhető. A budapest—pécsi vasút, vonal villamosítási munkálatai a terveknek megfelelően folynak, a több mint egymilliárdos beruházás eredményeként a tervidőszak végére a főváros és Pécs között is „Kandó", mozdonyok futnak. A rövid ünnepség befejeztével Urbán Sándor köszönetét mondott a tervezőnek, a beruházónak és a kivitelezőknek a végzett munkájukért: ezt követően miniszteri, vezérigazga. tói illetve igazgatói kitüntetéseket adták át a kiváló' munkát végző szakembereknek. S. Gy. Tanácskozás az új vállalati mechanizmusról Napjaink gazdálkodásának egyik kulcskérdése a vállolati és szövetkezeti belső mechanizmus: a szervezeti, irányítási és érdekeltségi rendszer korszerűsítése, amit a Minisztertanács határozata is előír. Hogyan képzelhető el a megújulás? A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei Szervezete szeptember 29—30- án Pécsett erről rendez országos tanácskozást a gazdálkodó szervezetek vezető szakembereinek. A szakmai előadások és konzultációk keretében az irányító főhatóságok, intézmények és sikeres vállalatok vezetői adnak tájékoztatást. Szó lesz mindenekelőtt a gazdaságirányítás és a szabályozó rendszer feljeszté- sének időszerű kérdéseiről, mint a vállalati belső mechanizmus fejlesztésének lényeges feltételeiről. Felvázolják a megújulás téziseit és a produktumcentrikus gazdálkodási szervezetek irányítási, információs és végre, hajtási rendszereinek modelljeit. A szervezés szemszögéből ismertetik néhány sikeres agrár- gazdasági szervezet működési mechanizmusát. Szó lesz a vállalaton belüli munkamegosztás célszerű önállósági kereteiről, szervezésének kritériumairól, és az erre épülő komplex érdekeltségi rendszerről, továbbá a cél. szerű számítástechnikai hóhérról. A tanácskozásra az SZVT Baranya megyei Szervezeténél (Pécs, Janus Pannonius u. 11.) lehet jelentkezni szeptember 10-ia. A tanácskozás anyagát tanulmánykötetben is kiadják. * Uj épületben a reumatológia Gyógyszertár és orvosi rendelők Nyugat-Mecseken Hegynek föl, hegyről le — ilyen a pécsi Mecsek-Nyugat városrész lakóinak élete. Tegnap reggel óta a városrész idős, vagy beteg lakóinak viszont könnyebb lett az élete: átadták a 26 millió forintért épült szolgáltatóház egészségügyi intézményeit. Rákos János, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, valamint Komlódi Józsefnél, Pécs megyei Város Tanácsának elnökhelyettese jelenlétében Dr. Szilasi Anna, Pécs város főorvosa adta át — a vprosi tanácsi beruházásból származó 4 millió forintért épült — két orvosi rendelőt. Tegnaptól tehát dr. Lomb Dénes felnőtt- és dr. Mezőlaki Zsuzsa gyermekorvosi körzete itt működik. A két rendelő sajátossága, hogy — Pécsett harmadiknak — a fertőző betegek részére külön várót létesítettek. A szolgáltatóházban a Városi Tanács másik 4 millió forintjáért éöült másik létesítménye: egy gyógyszertár. Ezzel nemcsak áz egészségügyi ellátást, felvilágosítást összpontosí. tották Nyugat-Mecseken, hanem a dr. Tróber Zsuzsa gyógyszertár-vezető irányította egykori iaen népszerű Aradi vértanúk úti patika új otthont kapott. Továbbá igen korszerű berendezést is. Dr. Tróber Zsuzsa kiváló munkájáért jutalomban részesült. S még valamit kaptak: a valaha gyógyszerész foglalkozású, híres festőnek, Csontváznak a nevét. A városrész betegei részére laboratórium és rövidesen EKG is helyben rendelkezésre áll. A mecsek-nyugati városrész átadási ünenpsége után a Mun. kácsy utcábon is átadtak egy egészségügyi létesítményt: az eddig a Hal téren működő reumatológia részére egy korszerű, sített épületet. A Budapest után 1954-ben másodiknak megnyílt reumatológiai szakrendelés régi helygondját kezdték ezzel megoldani. Az egészségügyi felújítási keretből 1 millió forintot fordítottak e célra, és sokot számított, hogy a munkálatokat a PIK gondozta. A mecsek-nyugati gyógyszertárral és rendelőkkel együtt tehát dr. Kérchy iTTária, Pécs város Tanácsa Egyesített Egészségügyi Intézményeinek főigazgatója 5 millió forintért létesített, és összesen több mint 80 ezer beteg számá. ra fontos létesítményeket vett át. A reumatológia régi, Hal téri helyén ugyan megmarad a gyógytorna, a hydrotherápia, valamint a fél megye nagyságú területről bejáró nem pécsi betegek szakorvosi ' ellátása. A többi feladat azonban átkerült a Munkácsy utcába, ahol már ném kell váltott rendelőkben, több műszakban végezni az orvosi munkát. Sőt az eddig, részben a Veress Endre utcában működő elektrotherápia is központosított helyre, a Munkácsy utcába került. Ezzel a műszereket sokkal jobban kihasználják majd. Dr. Bencze Nándor reu- matológus főorvos átvette az átalakított épületet, és dr. Szilasi Anna városi főorvos pedig „Városi főorvosi dicséret" eine, vezésű kitüntetést adott át Wunderlich Józsefnek, a Pécsi Tatarozó Vállalat főmérnökének, Tóth Tibor művezetőnek, Szalai István kőművesnek, Gróf Dánielnek, az UN'BER munkatársának és Hajdú Lászlónak, a PIK főmérnökének. szerint megközelíti, sőt eléri a tavalyi jónak mondható eredményt. A mohácsi Új Barázda Tízben a kukoricabetakarító kombájnok tegnap futottak ki a földekre. Az összesen 1700 hektáros kukorica termőterületről most először a silónak valót aratják. Ez a betakarítási mód szárítást nem igényel, felaprózva, tejsavas erjedés útján válik takarmánnyá. Ily módon 4500 tonnát kívánnak tárolni, további 1300 tonnát pedig zúzott kukoricaként. A területen, ahol a mohácsi tsz gazdálkodik, az idén 200 milliméterrel kevesebb csapadék hullott, mint az elmúlt 50 éves átlag. Ennek ellenére, ha nem is kiemelkedő, de jó eredményre számítanak. Sellyén már augusztus 29- én elkezdték a kukorica betakarítását az okorági határban. A korai fajtánál eddig 10 százalékkal kevesebb a termés, mint amire számítottak. Ezerkettőszáz-huszonhat hektáros kukoricaterületről eddig 130 hektárt learattak, és az e területről lekerült átlagtermés 50—55 mázsa. A szemek víztartalma magas, 28—32 százalék. A hidasi tsz tegppp délelőtt a mecseknádasdi határban próbavágást végzett, amelynek eredményeként úgy döntöttek, hogy pár napot még várnak a 420 hektáron levő kukorica learatásával. Ezzel szemben Majson — ahogy a tsz elnöké fogalmazta — múlt szerda óta teljes gőzzel aratják a takarmánynak valót. És itt igazán sajnálhatják az elmaradt csapadékot, mert minden idők rekordtermését arathatták volna. Hiszen így, a károsodás ellenére is 96,7 mázsás az eddigi területről betakarított termésátlag. Naponta 35-40 vagont szednek le, de lehet, hogy lassítani kell majd a tempót, ha nem szűnik meg a jelenlegi raktározási és szállítási gondjuk. Szalánta a nagy kukoricatermő gazdaságok közé tartozik. A 2024 hektár nagyságú területen csütörtökön indult a betakarítási munka és tegnapig 111 hektárról már lekerült a termés. A mennyiség a várt eredményt hozta, nem marad el a tavalyitól. Azonban itt is a szállításra panaszkodtak, akadozik, mintha a szállítást bonyolító vállalat nem készült volna fel eléggé a korai aratásra. Baranya megyében összesen 80 331 hektáron vetettek áz idén kukoricát. Az időjárás miatt, ha történt is veszteség, az eredmény átlagosan jó közepesnek mondható. S. Zs. Űy fodrászés kozmotikaszaion Újabb létesítménnyel bővült a Szolgáltatóipari Vállalat pécsi hálózata: hétfőn a Jurisics úti szolgáltatóházban megnyitották új női és férfifodrászatukat, illetve kozmetikai szalonjukat. Alig pár nappal ezelőtt pedig a kertvárosi Diana téren adták át fodrász-tanműhelyü két, ahol a vállalat és a megyei Fodrászipari Szövetkezet I. és II. éves tanulói kapnak korszerű körülmények között gyakorlati képzést. Képernyő előtt Garzonházak Sok mindenről beszéltek azok az emberek, akiket korábbi riportfilmjeikből a pécsi körzeti stúdió ismét megidézett csütörtök este, hogy gondjaik, sorsuk tendenciáiról azután a szakemberek mondják el a tudnivalókat. A sokféleségben valóban volt valami közös: az, hogy ezek az emberek javarészt magukra hagyatva próbálnak úgy-ohogy megbirkózni a körülmények szorításaival, érdekeiket érvényesíteni alig tudják, sokszor föl sem ismerik igazán. Pedig közösségben élnek, azazhogy élhetnének, de éppen e közösségek nem alakultak ki, vagy funkcionálnak igazán. Legtisztábban ez a cigányfalu esetében derült ki, nem utolsósorban azért, mert a problémáknak ott egy igen értelmes, tiszta gondolkodású szószólója akadt. De azért is, mert egy település az azonos érdektől mozgatott közösség egyik legegyszerűbb és kézenfekvőbb formája — lehetne, s a műsor szakértő vendégeinek is érthetően erről volt a legtöbb mondanivalója. Valóban szerkezeti bajokkal küzd még az_ igazgatás, s messze az az idő, amikor a települések maguk irányítják majd dolgaikat, úgy, ahogy azt a többség érdeke megkívánja. * Ezzel szemben csak egyetlen dologról volt szó a Szegedi példázat című riportban, de az az egy dolog nagyon fontos: a fiatalok lakáshelyzete. Hiszen manapság rengeteg társadalmi és egyéni nyomorúság vezethető vissza erre a viszonylag pedig könnyen megoldható problémára. Egyszerűen megoldható? — kaphatja föl fejét az olvasó, hiszen az elmúlt évtizedekben egyre épülnek a lakások, és lám, a gond alig enyhül. A szegedi példa arra is példa, hogy a nehézségeket — bármekkorák legyenek is —értelmesen megközelíteni már fél sikert jelent. Miből indultak ki Szegeden? Nem ábrándokból, hanem a reális helyzetfelmérésből. Másfelől a tanács nem egyszerűen nyomasztó kötelességnek fogta fel a lakásépítést, hanem olyan tevékenységnek, amely mögött emberek vannak. Egy szó mint száz: megnézték az embereket, akiknek nem volt lakásuk, de szerettek volna. És az derült ki, hogy jó részük olyan fiatal, akinek kezdő fizetésből kellene valami módon megteremtenie jövendő életét, beleértve természetesen a lakást is. Közben gyereke(ke)t is kellene a világra hozni, de lehetőleg még fiatal korban. Mit tehet a fiatal ilyen helyzetben? Gyakorlatilag semmit. (Leszámítva persze azokat a keveseket, akiknek apuka-anyuka már az iskolásévek alatt fölépítette a kacsalábon forgó palotát.) Vagyis elmehet albérletbe, fizethet ezer, vagy még több forintokat és várakozhat, hogy valami történni fog. Mert a magas albérleti díj mellett hogyan — és mikorra — tudna annyit megtakarítani .a kezdő fizetésből, amivel valami lakás- megoldást kezdhet? A szegediek tehát arra gondoltak, ha ezek a fiatalok olcsóbban lakhatnának valahol, és közben ténylegesen tudnának takarékoskodni, másképpen festene az életük. Lenne perspektívájuk. Nyugodtan ki tudnák várni, amíg fölépül az a nagyobb lakás, amibe majd az egy-két gyerekkel költözhetnek. Láthattunk egy csomó lelkes, derűs fiatalt ebben a riportban, akik tudják, mire számíthatnak. Még közösségek, barátságok is alakultak ott, a fiatalok garzonhózaiban — mintegy ráadásként. Ezt a riportot még tucatnyi alkalommal sugározni kellene, nemcsak mint a siránkozás ellenpéldáját, hanem mint szigorúan követendő példát is. Bőven vannak még városok, ahol egyetlen garzonház sincs. Pécsett is, úgy tudom, még- csak tervezik az elsőt. H. E.
