Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-24 / 264. szám

Mintakollekció 18 nap alatt Skandináviába léptek a szigetvári cipők „Olyat produkálni, amitől meghökkennek... A szigetvári cipők a skandi­náv államokban is próbalépé­seket tesznek. Szinte hihetet­len ez a felfelé ívelő tempó a szigetvári gyárban (és jogo­san vetődik fel a kérdés: az adott kapacitás mellett vajon meddig lehet ezt még fokoz­ni?). hisz alig három év alatt a tőkés exportot 130 ezer pár cipőről, 800 ezer párra növel­ték, és az eddigi amerikai kon­tinens — tegyük hozzá; biztos — piaca mellett újabb ország­gal ismertették meg magukat, mégpedig az ebben az ipar­ágban nehezen meghódítható, hírneves cégektől elkényeztetett Svédországban. Aracs Tibor, a gyár értékesí­tési osztályának vezetője sze­rint rámenősség és nagyfokú kockázatvállalás nélkül ez nem ment volna. A továbbiakban mondja el ő maga a svéd üz­let létrejöttét. — Megtudtuk, hogy a TANN- IMPEX-hez svéd cipős üzlet­emberek jöttek. Mi azonnal ott voltunk, megmutattuk a gyár kollekcióját, és meghívtuk őket Szigetvárra. Először szabódtak, eszük ágában sem volt hoz­zánk jönni, de mivel a meghí­vást nem lehetett visszautasíta­ni, végül is — minden hatá­rozott szándék nélkül — eljöt­tek. Itt a beszélgetések és a látottak hatására mégis minta- kollekciót rendeltek, de csak abban az esetben, ha 18 na­pon belül ezt megkapják. — Rettenetesen nehéz olyan üzletemberekkel tárgyalni, okik eleve vásárlási szándék nélkül ülnek le. Ezért olyant kell pro­dukálni, amitől ők is meghök­kennek. A mintakollekciót el­készítettük négy nap alatt, és ezután vártunk. Rövidesen jött o rendelés, 4320 pár cipőre, és újból próbára akartak tenni minket: ennek a mennyiségnek az elkészítéséhez hihetetlenül rövid, egyhónapos határidőt adtak. Erre mi itt a gyárban azt mondtuk, most mindent be­le, és egv héttel előbb leszál­lítottuk a cipőt. Ezután már ők jelentkezek, ismét rendeltek 3600 pár női cipőt, s ezt szep­tember elsején már el is küld­tük. pediq a gyártását csak auausztus 15-én hagyták jóvá. — Hogv meddig bírjuk ezt a temDÓt, nem tudom, de a nyu­gati piaci viláaba csak így le­het betörni. Igaz, hogy biztos piac az omerikai, de nem sza­bad csak egy vevőre támasz­kodni. Reménykedünk, hogy Skandinávia új lehetőségeket jelent számunkra, hiszen a svéd siker után érdeklődnek a fin­nek is, próbaképp ezer párat elküldtünk Finnországba. Egye­lőre kis tételekről van szó — a svéd üzlet eddigi értéke 64 ezer dollár — de a kis üzle­tekből lesz — legalábbis re­méljük — a naav üzlet. Mindenkéooen megemlítem, hoav ezt a bravúrt csak azért tudtuk vállalni, mert a gyár kollektívája kiváló. Tudtuk, hogy mögöttünk állnak a műszakiak és a szalag mellett dolgozók egyaránt, és hogy számítha­tunk rájuk. S. Zs. Ha valaki egyszer veszi a fáradságot, és megírja az újpetrei Petőfi Tsz króniká­ját, 1983-mal aligha megy sokra. A tsz-egyesitések már jó rég megtörténtek — az Újpetre — Vókány frigy is —, mostanában nem volt látvá­nyos vezetőváltozás, egy-két éve csendben zajlott le a vetésszerkezet egyszerűsítése is. Még a sok gazdaság éle­tét megkeserítő idei aszály sem okozott gondot Újpetre környékén: búzából, vetőbor­sóból ugyanannyi termett, mint tavaiy, és szépen látszik hozni a kukorica és a napra­forgó is. Az idén folytatják sertés­telepük felújítását és bővíté­sét, tető alá hoznak egy 500 vagon befogadóképességű raktárot a kukoricának, foly­tatják gépállományuk felújí­tását — az elhasználódottak cseréjét —, s a postával kö­zösen összehoznak egy há­romegységes. 600 állomásos Crossbar telefonközpontot is. Mindennek zömét saját kivi­telezésben. fi bátorság ma is nélkülözhetetlen Jól halad és kifizetődik a sertéstelep bővítése Egyszerűbben és jobben Al újpetrei Pető,i Tsi átalakított terményszárítója. Ennek a jelentős, a gépek korszerűsítését és telefonköz­pontot nem számítva is tcbb mint negyvenmilliós fejlesztési programnak az előzményét, hátterét íqy vázolja fel az el­nök, Bobár Ernő: — Tavaly megkezdett fejlesz­tésünket a vetésszerkezet még korábbi eavszerűsítése atóooz- ta meg. Növénytermesztésünk­ben az említett néqy fő nö­vénnyel foglalkozunk, ez hozta tavaly azt a 45—50 milliós nyereséget ami továbblépésün­ket lehetséqessé meg szüksé­gessé is teszi. Az egyszerűsítés nyomán nemcsak a termésátla­gok nőttek, de csökkentek a rá­fordítások is. Javult a technoló­gia: fegyelem, a talajerőután­pótlás javulását iobb fajta-ki­választással segítettük. nem növeltük viszont a műtráqyafel- basznólást. A tárolóterek bőví­tését ez már önmagában is indokolia: tavaly méq 500 va­gon kukoricát kalodában, pony­vával lefedve kellett kitele'tetni. Ez 15—20 vagon veszteséget okozott, amit többé nem en­gedhetünk meg magunknak. Növénytermesztésünk nyeresége így is 15 százalékos volt, az ál­lattenyésztésé viszont alig ha­ladta meg a 10 százalékot. Vi­lágosan láttuk, hogy most az utóbbi fejlesztésén a sor. ezt kell szorgalmazni, megfelelő szintre hozni. Csak a sertéste­lep felújítása bővítése 37 mil­lióba kerül, ebből 20 millió a felújítás, a többi új berúházás- nak tekinthető. A teljes „hazai” kivitelezéssel munkát adtunk építési üzemágunknak is. Helye van a „régi”-nek is A volt gépállomásból lett tsz-központ mögött balra van a sertéstelep. Míg oda tartunk, csatlakozik terepszemlénkhez Obermayer József építési üzem- ágvezető és Ujszászi György műszaki főágazatvezető is. Baranya: kisvállalkozói közösség Az elektronikától a bozótirtásig Importpótlásban és exportban többet várunk tőlük A baranyai kisvállalkozók el­sősorban a számítógépes, a la­kásépítő és tatarozó, a villany- szerelő, valamint a háztartási gépjavító szakmákban dolgoz­nak. Például építőipari munka ellátására több mint 100 válla­lati és önálló gazdasági mun­kaközösség jegyeztette be ma­gát a megyei cégbíróságon. Ba­ranyában július 1-re 444-re emelkedett a különféle vállal­kozói közösségek száma; ezek majd 3600 embert tömörítenék. A tavalyi első félévi létszám meqhétszereződött. Idén a leg­dinamikusabban a vállalati gazdasági munkaközösségek szerveződnek; jelenleg 208-ban mintegy 1800 tag van. Élen jár a Dél-dunántúli Tervező Vál­lalat, a Baranya megyei Épí­tőipari Vállalat, a Pl K, az ÉPGÉP mohácsi és pé­csi gyára. A két legna­gyobb baranvai cégnél, így a MÉV-nél 6, a Mecseki Szénbá­nyák Vállalatnál pedig 9 mű­ködik. Korábban az önálló gazdasági munkaközösségek vezettek, de az utóbbi időben kevés alakul; pillanatnyilag a 91-ben 463 alapítót tartanak nyílván. A tevékenységet illető­en első helyen áll a villany­háztartási gép- és híradástech­nikai szerelés, az építőipari munka és tervezés. Többen fog­lalkoznak elektronikai, vasipari, és irodagépjavítással, bozót- cserjeirtással, valamint mű­anyagfeldolgozással. Az önálló gazdasági munkaközösségben főként műszak; értelmiségiek: számítógép-, villamos és elekt­ronikai mérnökök szövetkeznek, kezdetben úgy, hogy megtart­ják az eredeti főállásukat. A múlt év első hónapjaiban az önálló gmk-k megalakulását majdnem minden esetben pol­gári jogi társaság verbúválódá- sa előzte meg. Megszűnőben az a forma, megyénkben csak egy PJT maradt, örvendetes, hogy az önálló gmk-kba mind több kisiparos lép be, sőt szobafes­tő kisiparosok létre hozták az első kisiparos gmk-t. Terjed egy másik forma, a szövetkezeti részlegek, például szabóság, fodrászat, cipőjavító átalányelszámolásos működte­tése. Kevésbé éri meg szerző­déses üzemeltetésű egységben dolgozni. A vállalatok most még elzárkóznak két másik új forma, a költségtérítéses és a bérleményi rendszer bevezeté­sétől is. Létezik már két kisszövetke­zet 86 és 8 kisvállalat csak­nem 700 fővel. A két vállalko­zási forma az eddig felsoroltak közül a működést illetően is a legbonyolultabbnak számít. Aggasztó, hogy az ipari szö­vetkezeték, ha csak tehetik, le­fékezik a kisszövetkezet alapí­tási törekvéseit és inkább a szakcsoportok megalapítását szorgalmazzák. A 15 ipari és szolgáltató szakcsoportban (ebbe tsz-béli csoportok is be­letartoznak), még csak 178-an vállalkoztak. Az újszerű vállalkozások más­fél esztendejéről összefoglaló­an elmondható, hogy a mun­kaerőmozgás nem rázkódtatta meg a vállalatokat. Például a sokat féltett, legjobb szak­munkások többsége megmaradt régi munkahelyén. A beindu­lás után megszűnt gmk-k és PJT-ék száma nem éri el a tízet. Az alapítók más kisvállal­kozásban próbáltak szerencsét. Nem választották egykori mun­kahelyüket. Vontatottan bonta­kozik ki a nagyon várt verseny- szellem, hisz a vállalati gmk-k nem a szövetkezeti szak­csoportok pedig ol'ig akarnak lakossági szolgáltatási feladato­kat ellátni. S a fogyasztó, a megrendelő a drága árajánlat helyett még nem tud olcsóbbat választani. A falvak épphogy tapasztal­ják a vállalkozások jótékony ha­tását. Az említett 444 közös­ségből 246 pécsi székhelyű, utána Mohács. Komló, Szent- lőrinc, Boly, Siklós, Szigetvár következik. Az utóbbi két he­lyen már a városkörnyéki falva­kat is behálózza a gmk-s szol­gáltatás. Tagadhatatlan, hogy a vállal­kozások eddig is termékenyítő- leg hatottak a szolgáltatásra, — érezhető ez az épület- és lakáskarbantartás, háztartási gép-, üft-, gépkocsi- és tévé­javítás színvonalának javulásá­ban. Aggasztó viszont, hogy a krónikus alkatrészhiánnyal a kisvállalkozások még közösen összefogva is keservesen birkóz­nak meg. A gmk-k importpótló és ex­portot segítő munkája kimutat­ható, de még nem jelentős. A vállalatok — főleg szervezéssel — komoly tartalékokat szaba­díthatnának fel, de jó bár he­lyen már a vállalkozások szel­lemi menedzseléséről is lemond­tak. Az ellen sem ágálnak, hogy vállalati gmk-k burkoltan túl­órázásban dolgoznak, és profil­jukat lehetetlen ellenőrizni. Nem ritkán a budapesti köz­pont nem, vagy csak kínos hú- zavonák utón engedélyezi a kisvállalkozás beindítását. Eb­ben közrejátszhat egy most ter­jedő nézet is; képviselői szerint a vállalati gazdasági munka- közösségek — úgymond — tel­jesen önállóak akarnak lenni. Sokat hangsúlyozott panasz, hogy nagyobb adminisztárciós teher nehezedik a kisvállalko­zóra. mint a kisiparosra. Ez igaz, de erre hivatkozva még egy kisvállalkozói közösség sem bomlott fel. Az üzleti meg­fontoltság mellett bizonyos fo­kú tájékozatlanság is jellemzi az először vállalkozókat. Ezért mindenképpen szükség lenne a korábbihoz hasonló szaktanács- adó szolgálatra. Csuti J. Az első épületben, ahová be­térünk, még javábon folyik a munka. Fönt is, lent is csöveket szopókás önitatókhoz. Az etetés ebből meay majd a víz le, a szopókás önitatóhoz. Az etetés viszont, ami háromsoros lesz, nem csövekből, hanem kocsik­ról történik. Az itt hizlalandó, mintegy kilencszáz disznót szak­szerűen összeállított — moslék­kal táplálják. A tartás, hizlalás eme elemeit a Hőgyészi Állami Gazdaságtól vették át. Egy-egy rekesz rácsos alja könnyen tisz- tántartható, a válaszfalak fá­ból készültek — egyáltalán: a készülő, a falakat leszámítva vadonatúj épületben igen köny- nyű felismerni a hagyományos sertéstartás egy-egy jellegzetes elemét. Az egvkori ventillátorok­nak is már csak a köralakú he­lye van meg. Kiderült ugyanis, hogv a hagyományos, a termé­szetes cirkulációra hagyatkozó szellőzés nemcsak olcsóbb, üzembiztosabb, mint a villany- motoros, hanem hatásosabb is. —■ Fáradtolajjal fűtünk — mondja a műszaki vezető —i ha leadnánk, 2 forint 20 fillért kapnánk érte, így viszont, el­égetve, tizenegy forintos fűtő­olajat takarítunk meg vele. A berendezés a Ganz-MÁVAG| különleges égőivel, 750 ezer fo­rintba kerül, de ez egy év alatt megtérül. — A vízvezetékcsőre mutat. — A pogányi tsz csőbi­lincseivel dolgozunk, leszabás, menetváaás nélkül, könnyen szerelhetők. .. A telepen egyébként a ser­téstartás más módjai is megta­lálhatók. Látunk fémketreces EKSZ-„technológiát", ahol a másfél mázsás állatok mozdu­Fotó: Proksza László latlansógra kárhoztatva sínylőd­nek — nem is bírják a „kínzó­kamrát”, ki-kimásznak belőle — és látunk battériásakat is, ahol viszont szemmel láthatóan jól érzik magukat a malacok. Gazdálkodói erény Csendes, szürke hétközna­pok? ... Egy csaknem negy­venmilliós beruházásnak sem az elhatározása, se a kivitele­zése nem lehet ilyen!... — Miután mindenfelől azt halljuk: óvatosan kell beruház­ni, fejleszteni, volt nálunk egy kis aggodalom — ismeri el az elnök. — De mikor az épitke-) zés megkezdődött, s főleg, ami­kor a tavaly átadott épületek­ben kevesebb abrakkal is na­gyobb volt a súlygyarapodás, mint azelőtt, ez mindenkit meggyőzött. Az állatok súlya az új hizlaldákban két kilóval nőtt havonta; a hatékonyságnöveke­dés elérte a 15 százalékot. Te­hát meggyőződtünk róla, hogy érdemes. Fejleszteni, korszerű­síteni mindig, még nehezebb körülmények közt is kell, mert egy-két évig ugyan enélkül is léteznénk, de ez valójában stagnálás, visszaesés lenne. Vagyis: nem árt az óvatos­ság. de ha a fejlesztés, beru­házás indokolt, szükséges, óva­tosan kell bánni az óvatosko­dással is. Az újpetrei Petőfi ta­valyig 6200 Kahyb hízósertést adott le. Jövőre, meg azután évente kétszer ennyit: 10—12 ezret ad ót maid a feldolgo­zóknak. Varga János |^Cb| A Pécsi Dohánygyár két műszakba, 18 évet betöltött női dolgozókat, 8 általános iskolai végzettséggel, CIGARETTAGYÁRTÓ- ÉS CSOMAGOLÓGÉPEK KEZELÉSÉRE felvesz és betanít Kereseti lehetőség o betanulási idő után 3200—3500,— Ft. Felvesz továbbá: — géplakatosokat, — férfi betanított és segédmunkást. Jelentkezés: PÉCS DOHÁNYGYÁR Pécs, Dohány u. 2—8. Újpetrei hétköznapok

Next

/
Thumbnails
Contents