Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)
1983-09-22 / 262. szám
1983. szeptember 22., csütörtök Dunántúli napló 5 A Leöwey Gimnázium német táncegyüttese nyitotta meg a küldöttgyűlést A Ivovi küldöttség tegnapi programja Hazautazott az eszéki küldöttség A Georgij Mihajlovics Pizsik vezetésével Baranyában tartózkodó háromfős Ivovi szakszervezeti küldöttség tegnap délelőtt üzemlátogatáson járt a Mecseki Ércbányászai Vállalatnál. Gazdasági, szakszervezeti vezetőkkel beszélgettek a szak- szervezetek gazdaságsegítő munkájáról és szociálpolitikai tevékenységéről. Délutáni programjuk pécsi városnézés, múzeumlátogatás volt. A Stjepan Debeljak elnök vezette Eszék Községközi Szocialista Szövetség Választmányának küldöttsége tegnap délután elutazott Baranyából. Előtte — délelőtt — ismerkedtek Pécs város múzeumaival, idegenforgalmi nevezetességeivel. Délután Stjepan Debeljak elnök, dr. Adóm Antal, a HNF megyei Bizottságának elnöke és Krasznai Antal, a HNF megyei Bizottságának titkára ösz- szegezte a megyei és a pécsi népfrontmunkáról szerzett tapasztalatokat, valamint a kisipari munkáról kapott elvi és gyakorlati ismereteket. Az eszéki küldöttség délután megnézte a siklósi szoborparkot, majd hazautazott Jugoszláviába. Fejlesszék anyanyelvűk kultúráját A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének pécsi küldöttválasztó gyűlése „Nyelvében él a nemzet”, mondta az elmúlt században az azóta is legnagyobb magyarnak nevezett Széchenyi István, s ez, minthogy minden nemzetre, népre örökérvényű igazság, elhangzott tegnap a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége VI. kongresszusát megelőző pécsi küldöttválasztó gyűlésén. Széchenyit — ezúttal németül — Kerner Lőrinc, a szövetség elnökségének tagja idézte, s nem ok nélkül. Szenvedélyes hozzászólásában ugyanis éppen arról a problémáról beszélt, ami ma a nemzetiségieket fenyeqető legnagyobb veszélyt jelenti: s ez oz anyanyelv elfeledése. A nemzetiségieknek nem azokról az idősebb tagjairól van szó, akik még természetesen beszélnek — jelen esetben német — anyanyelvükön, hanem a legfiatalabb generációkról, aki; nek eredeti anyanyelvűket ma már az iskolákban kell elsajátítaniuk, és akik közül sokan méa ezt sem teszik. A nemzetiségi dolgozók legfontosabb feladata, hoqy ápolják anyanyelvűket, hiszen addig beszélhetünk csak nemzetiségről, amíg ők maquk is megőrzik hagyományaikat, beszélik nyelvüket. Ez. ahoav-azt az egyik hozzászóló is megerősítette, elsősorban a szülői ház feladata: az anyanyelvi oktatást ott kell elkezdeni. Ami a Baranyában élő német nemzetiséget illeti, minden lehetősége adott: általános iskolákban, középiskolákban, a Janus Pannonius Tudományeavetemen tanulhatnak németül, feileszthetik tovább anyanyelvűk kultúráját. Mégis, a helyzet az, hogy viszonylag kevesen élnek vele. A nemzetiségi szülők gyermekei, sajnos, nem élnek igazán ezekkel a lehetőségekkel, a* iskolák német tagozataira nem a lakosság arányainak megfelelően ielentkeznek. Mindezek a jelenséqek mutatják, hogy most éppen ez a legfontosabb; a magyarországi németek esetében csakúgy, mint a világ valamennyi kisebbségben élő nemzetiségének esetében: az anyanyelv megőrzése. A pécsi Ifjúsági Házban tizenötközség képviselőinek részvételével tegnap megtartott küldöttgyűlés a Leöwey Gimnázium tanulóinak német műsorával — tánccal, verssel, énekkel — kezdődött, madj Pila- szanovich Imre, a Hazafias Népfront városi Bizottságának elnöke köszöntötte két nyelven a megjelenteket, majd ezután került sor Gerqely Lászlónak, a HNF városi Bizottsága titkárának beszámolójára, amelyben a meavében élő nemzetiségek helyzetét, az» előző kongresszus óta elért eredményeket foglalta össze. Sorrendben ezután szólt hozzá Kerner Lőrinc, akinek a már összegzett mondanivalóját csak megerősítették az ezt követő vitában hozzászólók. Végül megválasztották a küldötteket, akik a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége VI. kongresszusán vesznek majd részt. A megválasztott küldöttek: Varaáné Fáth Éva, a Belvárosi Általános Iskola német szakos tanára, Komlósi- né Knipt Erzsébet, a Janus Pannonius Tudományegyetem német tanszékének adjunktusa, Kaiser László, a baiksai termelőszövetkezet üzemgazdásza, Gerber György, a Mecseki Szénbányák szociális igazgatója és Zentai Józsetné Reisinger Mária, a Szentlőrinci Általános Iskola némettonára. D. Cs. Elismerés példás munkájukért A résztvevők a Mátyás király úti Általános Iskola tanulóinak műsorát nézik a tegnapi ünnepségen Fotó: Proksza László Magyar-NDK barátsági bél Előadás a Nevelési Központban Ma brigádtalálkozó Komlón, barátsági gyűlés Magyarszéken A Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága által szervezett magyar— NDK barátsági hét barátsági nagygyűléssel folytatódott tegnap. Pécsett, a Nevelési Központban megtartott esten előbb Ervin Skeib, az NDK Kulturális Központ igazgatója tartott előadást „Az oktatás helyzete az NDK-ban" címmel, majd a baráti országból érkezett dalcsoport adott műsort. Ma — 22-én — Komlón, Zobák-bányaüzemben 15 órakor tartanak brigádtalálkozót, majd 18 órai kezdettel. Magyarszéken lesz barátsági gyűlés. Nyugdíjas pedagógusok köszöntése Nyugdíjba vonuló pedagógusokat köszöntöttek tegnap Pécsett, a Nevelők Házában. Úttörők műsora, méltató beszéd, jubileumi érmek. Vajon elegendő búcsúztatás mindez a katedrán eltöltött hosszú-hosz- szú évek után? A sok-sok idegeskedésért, fegyelmezve tanításért, a rendet megőrizve oktatásért, az elpazarolt neuro- no'kért elegendő köszönet? Nyilvánvalóan kevés. Akik most búcsúznak a pályától —- az ünnepség pécsi é= Pécs környéki pedagógus résztvevői — húsz, huszonöt, harminc évet töltöttek el a pályán. Van miről mesélniük, amikor korosztályuk többi kéDvselőjével egy asztalhoz ülnek. Olyan korban kezdték a pályájukat, amikor még nem a jobb feltételekért, hanem a jó feltételekért kellett küzdeni az iskolákban, s nem a demográfiai hullámmal volt gond, hanem a korszerűtlen tantervekkel, a sematikus oktatáspolitikával, a tisztázatlan célokkal, elvárásokkal. E korosztály képviselői megérték az iskolai szellem szabadabb lélegzését is. Eljutottak napjainkig, amikor a pedagógus tekintélye mintha csökkenni látszana az iskolában, s az így jelentkező veszélyt hajlamosak vagyunk a túlzsúfoltsággal magyarázni. Pedig a most nyugdíjba vonulók tudják, hogy alapvetően sohasem a körülményekben, s a gyerekekben von a hiba, mert tanítani, nevelni — legalább is elvben, s egy bizonyos határiq — mindenütt lehet. Közülük jó néhányon példát mutattak ebben. A következő generációk dolga, hogv tapasztalataikat hasznosítsák, hoáy elkerüljék azokat a buktatókat, amelyeket a régiek nem tudtak elkerülni. Köszönet a búcsúzók munkájáért. H. J. Megkérdeztük: Van-e influenzajárvány Baranyában? V an-e influenzajárvány megyénkben? — érdeklődtek olvasóink szerkesztőségünkben. Dr. Kérchy Máriát, a Pécs városi Tanács Egyesített Egészségügyi Intézmények igazgató-főorvosát kértük meg, hogy válaszoljon kérdésünkre. — Elmondhatom, hogy sem Pécsett, sem Baranyában nincs influenzajárvány — kezdte a beszélgetést a főorvos asszony. Csupán annyi felsőlégúti, ente- rális, bélrendszeri, és influenzás megbetegedés fordul elő, mint amennyi az elmúlt évek hasonló időszakában volt. Elvétve természetesen egy-két vírusos influenzás eset is adódott mostanában, de nem ez a jellemző. Gyakorlatilag nem emelkedett a felnőtt- és a gyermekrendeléseken — nappali és éjszakai ügyeleteken — a betegek száma. —1 Ennek ellenére úgy tűnik, hogy sokan szenvednek torokfájásban, fejfájásban, gyomorfájásban, melyhez láz és hasmenés is párosul ... — Sajnos sokszor a felelőtlenség miatt adódnak ilyen jellegű panaszok. Az emberek nagy része még mindig nem szokott hozzá, hogy a kánikula véget ért. Nem öltöznek az időjárásnak megfelelően. Megfigyelhető ez különösen most, a hétfői, és keddi napokon körzeti orvosoknál jelentkezett betegeknél, akik legtöbbje a hűvösre fordult idő miatt fáztak meg, szereztek torokgyulladást. Másik nagy ellenség őszi időszakban a mosatlan gyümölcs. Nagyon sokan szednek össze gyomor- és bélhurutot kéz, illetve a gyümölcs mosásának elmulasztása miütt. Harmadik oknak a közösségben fertőzést terjesztő beteget tartom. Sok szülő annak ellenére, hogy bágyadtabb, elesettebb a gyermeke, mégis bölcsődébe, óvodába, vagy iskolája viszi. Ezek pedig ottlétükkel továbbadják bajukat a többieknek is. — Mit tudna tanácsolni en-■ nek elkerülésére? — Tessék több időt szakítani a gyerekre. Ha arra panaszkodik, hogy fáj a hasa, a torka, vagy rossz a közérzete, azonnal vigyék el orvoshoz. így a komolyabb következményeket, szövődményeket meg lehet előzni. Mert nem mindegy — főként az iskolásoknál — hogy néhány napot, vagy több hetet tölt otthoni ápolásra szorulva. — Tudomásom szerint módosult a nagyobb gyermekorvosi körzetekben a rendelési idő is ... — Igen, Pécsett 39 körzeti gyermekorvos rendel. Október elsejével áll munkába a negyvenedik. Mivel általában a rendelési idő valamennyinél hasonló volt, úgy döntöttünk, hogy szeptember 19-től az azonos helyen dolgozó kettő, vagy több orvos rendelési idejét széthúzzuk. Vagyis a szülő reggel héttől délig viheti orvoshoz a gyermekét. A délutáni rendelés is ilyen beosztás szerint történik. Ezzel el akarjuk kerülni, hogy a betegek sokat várakozzanak, vagy a délelőtti sürgős ellátást igénylő, csak a délutáni rendelésen kerüljön sorra. Ádám Erika Pécsi utcák -híres emberek Dugonics András Szózhatvanöt éve annak, hogy 78 éves korában Szegeden elhunyt a nemzeti hagyománymentés kiváló prózaírója, akinek regényeiben és drámáiban évtizedeken át gyönyörködtek. Nagyatyja az Adriai-tenger partvidékéről Szeged környékére települt le. A dalmát Dugonicsok akkor kezdenek magya- rosodni, amikor az idősebb Dugonics András feleségül veszi egy szegedi polgár leányát, Imre Katalint. E házasságból született Dugonics András 1740. október 18-án. írói működése arra az időre esett, midőn II. József főleg Magyarország önállóságának megszüntetésére irányuló szándéka, az országgyűlés össze nem hívása és a német nyelvnek, mint hivatalos nyelvnek elrendelése miatt a nemesség ellenállása egyre fokozódott. Dugonics 18 évesen piarista novíciusként már a nyitrai gimnáziumban tanít, majd szülővárosa, Szeged a munkahelye, de rövidesen megpályázza a nagyszombati egyetem matematikai tanszékét, s erős szellemi vetélkedéssel legyőzve ellenfeleit, egyetemi katedrához jut. Bár" jól tud németül, óz egyetemi teremben a háromszáz fiatalt mégis magyar és latin nyelven tanítja napi két órán át; patriarkálison tegezi tanítványait; sétál velük a budai hegyekben; a szegénysor- súakat befizeti a színházba. Az 1788-as esztendő azért jelentős életében, mert elnyeri az egyetem; rektori méltóságot, és megjelenik Etelka című regénye. amelybe belesűrítette II. József önkényuralma elleni célzásait. Az óvatos budai cenzor nem is merte engedélyezni a kinyomatását, de egyik barátja (Horányi Elek) Bécsbe utazott a kézirattal, és az ottani cenzorok egyikétől három nap alatt megszerezte az impri- matúrt. Az Etelka ezer példánya egy év alatt elfogyott, a szülő asz- szonyok e névre kereszteltették leánygyermeküket, s d református író és tanár, Barczafalvi Szabó Dávid íay kiáltott fel: ..Adnák az egek, hogy az egész magyarság egy Dugonics-ta. milia volna!" Az olvasó közönség megértette, hogy a szerzőnek a honfoglalás korát tárgyaló regényében politikai célzatosság van, s ezért a kitalált történeti mese olaj volt a nemzeti felbuzdulás mindinkább erősödő tüzére. Csokonai Vitéz Mihály Pestre gyalogol, hogy beszélhessen vele. Kazinczy, a nagy nyelvújító így ír róla egyik levelében: „Nyájas és egyenes, de nem durva. Ha bántják, haragszik.” Voltak azonban, akik a regény szerkezetét csűrt-csavartnak, egyenetlennek találták. Beöthy Zsolt úgy véli, hogy a mű nyelvében annyira tősgyökeres, hogy keresetté, valószerűtlenné, póriassá vált. Dugonics érdemei az ifjúság magyarrá való nevelésében, a magyar nyelv szépségének feltárásában bontakoztak ki. Egész életében gyűjtötte a népi szólásokat, az ízes nyelvi elemeket, a közmondásokat. Negyvenévi gyűjtésének eredménye: tízezernél több közmondás, számos szólásmagyarázat. Gyűjtését két vaskos kötetben adták ki: Magyar példabeszédek és jeles mondások címmel. Számos tragédiát írt: Az arany perecek, Toldi Miklós, Etelka Karjelben, Kun László, Báthori Mária, Tárház; stb. 1876-ban szülővárosa szobrot állított tiszteletére. Az Izsó Miklós terve szerint készült szobor Huszár Adolf alkotása. Tóth István dr.
