Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)
1983-09-22 / 262. szám
Dunántúlt napló 1983. szeptember 22., csütörtök Az ember tragédiája színházi centenáriumáról I pr- M IvEXOtiil' »% AlUKOtt. dzinnazroi ■*«***i#*«»*^ Hz ember tragédia)a színházra, országról országra Száz évvel ezelőtt, 1883. szeptember 21-én mutatták be először Madách remekművét, Az ember tragédiáját. Az ősbemutató a Nemzeti Színházban volt, Paulay Ede rendezésében, Jászai Marival Éva szerepében, Ádámot Nagy Imre, Lucifert Gyenes László alakította. Maga Madách Imre talán soha nem is álmodott arról, hogy műve esetleg színpadra is kerülhetne. Felejthetetlen eseménye lett az ősbemutató a főváros szellemi életének; az újságok, folyóiratok hasábjain még hosz- szú ideig elemezték a látottakat, értékelték a színészek játékát, a rendező teljesítményét, és természetesen tovább folyt a vita arról is, vajon életre kelthető-e a Tragédia a maga valódi szépségében, ha az élő szó és a színészek játéka közvetíti. Megoszlottak a vélemények, de feltétlenül többen voltak azok, akik Paulay Ede kezdeményezését pozitívan értékelték, és a mű majdani színházi sorsát derűlátóan ítélték meg. Hogy mennyire nekik volt igazuk, azt a Tragédia valóságos , diadalúttal bizonyította, mert alig három év alatt csak Budapesten ötven alkalommal játszották. Paulay Ede Naplójában így emlékezik meg erről a színház- történeti jelentőségű szeptemberi napról: „21. Péntek. 7-kor keltem. Rám virradt végre o nagy nap. Jártam-keltem egész délelőtt — nem volt nyugtom. Végignéztem az öltözőkben az összes ruházatot. Délben Gyulai volt nálam. 2 órakor leckét adtam az iskolában. 3-kor végigmentünk a színházi törvényeken. 5 órakor hazajöttem, de csők egy kevés szőlőt ettem, 6 és fél órakor megkezdődött a nyitány. Telt ház, gyönyörű közönséggel, mindenki arcán a várakozás és a kíváncsiság izgatottsága. A nyitány hosszú és fárasztó volt. Végre felment a függöny, a három előjátéki kép roppant hatást idézett elő. Az egész ház tapsolt és hívott, végre kimentem, kétszer egymásután. A siker el volt döntve, és képről képre fokozódott. A párizsi jelenés után egy kis zavart okozott, hogy a függönyt nem eresztették le. A súgó tévedése volt. De a közönség nem vette észre, oly nagy volt o Marseillaise hatása, mely végig megmaradt ugyan, de a későbbi képek nem nyújtanak alkalmat a kitörésre oly mértékben, mint az előbbiek. Legszebb diadalaim legnagyobb- ját ünnepeltem.” Még a budapesti ősbemutató évében elkezdődik a Tragédia vidéki előadásainak impozáns sora is: elsőül 1883 decemberében Balogh Lajos színigazgató mutatta be Baján, majd 1884-ben újabb tíz város kapcsolódik a büszke és bátor bajai kezdeményezéshez. Kolozsvár, Miskolc, Kassa, Pápa, Komárom, Szentes, Máramaros- sziget, Sepsiszentgyörgy, Kecskemét, Szeged színháza birkózik meg a hatalmas feladattal. 1892-ben pedig elkezdődik a Tragédia külföldi útja, mégpedig Bécsben, ahol a hamburgi színtársulat június 18-án német nyelven mutatja be, nagy sikerrel. így tehát a bécsi közönség már elég jól ismeri ,.TV=._ E'll b" | SSiMF-S : isr 3- Sí- ~~ sr I ÜJ fotmics Itóyarak | j >■ ***** imSSSZS AIDA Az ember tragédiája ősbemutatójának szinlapja a művet, amikor sor kerül a Nemzeti Színház hatnapos vendégjátéka záróműsoraként a Tragédia magyar nyelvű előadására. Mindez a bécsi színházi világkiállítás keretében történik, melyet még Bismarck is megtisztel jelenlétével, és nem minden pikantéria nélkül való, hogy éppen október 6-án, az aradi vértanúk kivégzésének tragikus emlékű napján mutatjuk be a császárváros közönségének Madách gigantikus látomását a történelemről ... A későbbiekben Prága, Hamburg, Berlin, Zágráb, Pozsony, Tartu és Varsó a legfontosabb külföldi nagyvárosok, ahol a mű színre kerül. A századik budapesti előadásra — még az eredeti Paulay Ede-féle rendezésben — került sor a Nemzeti Színházban, 1894-ben, újbóli műsorra tűzése pedig Tóth Imre nevéhez fűződik, 1905-ben. Ádámot fölváltva alakítja Beregi Oszkár és Ódry Árpád, Éva szerepében Hegyesi Mari mutatkozik be, Lucifert Ivánfi Jenő játssza. Ódry később többször vállalta Lucifer szerepét is. Hevesi Sándor háromszor vitte színre a Tragédiát, 1908-ban a Népszínházban, 1923-ban és 1926-ban pedig a Nemzeti Színházban. 1926—27-ben olyan színészegyéniségek versengenek Adóm, Éva és Lucifer szerepében, mint Lehotay, Abonyi, Tasnády, Tőkés, Palágyi, Ódry. 1933-ban tűzi először műsorára a Szegedi Szabadtéri Játékok, 1934- ben pedig a Nemzeti Színházban a jubileumi ötszázadik előadást Horváth Árpád rendezi meg. A felszabadulás után, a személyi kultusz éveiben egy ideig szó sem lehetett Az ember tragédiája színreviteléről, sőt tisztán irodalmi értékeit is igyekeztek megkérdőjelezni. Fölül- múlhatatlan érdemeket szerzett ezekben a zord küzdelmekben a már akkor nagy tekintélyű Sőtér István, aki mindvégig védelmezte Madách remekművét a durva és hozzá nem értő támadásoktól. Az ő irodalompolitikai tevékenységének nem kis szerepe volt abban, hogy 1954-ben végre újra műsorára tűzhette a Nemzeti Színház a Tragédiát, Lukács Margit, Básti Lajos, Ungvári László és Major Tamás közreműködésével. A hatvanas években újszerű, részben ' egzisztencialiszfikus felfogásban játszotta a Nemzeti Színház a jogaiba teljesen visz- szaállított remekművet Váradi Hédivel," Sinkovits Imrével és Kálmán Györggyel a főszerepben. Legutóbb a Madách Színház, és most nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékok tűzte műsorára, de az igazi kísérlet és feladat ismét az ősotthoné, a Nemzeti Színházé kell legyen: fiatal színészekkel a főszerepekben, Vámos László új rendezői elképzelésében ők kelthetik életre színházi diadalútja századik évében Madách Imre szorongó, győztes látomását a történelemről, álmát a szeretet- hez megtérő emberiségről. Belohorszky Pál szerkesztőség postájából 0 Koszkár-dfJ Legyen a segítőtársunk Legyenek ismét a partnereink! Hiszen eddig is segítették olvasóink közös céljainkat. S ezúttal a szemetelők ellen, a város tisztaságát semmibe vevők ellen indítunk közös akciót. Bizonyára önök is észrevették, Pécs utcáin plakátok figyelmeztetnek, „Nem bántja a szemét?" felirattal — a Magyar Hirdető reklámhadjárata ez a szemét, a rendetlenség, a szemetelők ellen. A reklámszakemberek ezzel a sajátos eszközzel kívánnak fellépni, s nyilvánvalóan szégyenérzetet kelteni mindazokban, akik nem tartják személyes ügyüknek iis a környezetvédelem ügyét. Ott vannak tehát a figyelmeztető plakátok mindenütt, s hamarosan Pécsett két helyen — a Hal téri buszmegállóban és a Rózsa Ferenc úton — zománctáblára is „írják” a jelszót: „Nem bántja a szemét?” Jövőre pedig a látogatott üdülőhelyeken, Sikondán, Abaligeten, Orfűn és Harkányban folytatódik a kampány. Pécsett a városi tanács, a Pécsi Kertészeti és Parképítő várunk felvételt olvasóinktól hat héten keresztül, október 6. és november 10. között. A legjobb fényképet beküldők között sorsoljuk ki a Koszkár-díjat és természetesen a nyertes képet közöljük is, rendszerint csütörtökön, lapunk 6-os oldalán. A Koszkár-díj nyertese __ tehát l apunkon keresztül értesül a díjazásról — már aznap átveheti a kétszáz forintos tiszteletdíjat a Magyar Hirdető pécsi, Sallai u. 8. szám alatti irodájában. A közölhető felvételeket kérjük, minden héten keddig juttassák el szerkesztőségünkbe. Címünk: Pécs, Hunyadi út 11. szám. Megkérdeztük: Miért maradt ki a járat? Huszonnyolc aláírással kaptunk levelet, s olvasóink a következőt kérdezik: miért maradt ki az elmúlt napokban többször is a Pécs—Vasas— Hosszúhetény —Komló autóbuszjárat, amely 4 óra 50 perckor Pécsről indult? Olvasóink kérdésére Sebők Lászlótól, a pécsi autóbuszpályaudvar vezetőjétől kaptunk választ: — Az elmúlt két hétben nemcsak ez, hanem több járat is késéssel indult, vagy előfordult, hogy valóban kimaradt. Az ok: fokozott ellenőrzésnek vetettük alá a buszokot. s nem mndig volt elegendő kocsink a pótlásra. Azonban ezen a héten, mint azt utasoink is tapasztalhatták, helyreállt a rend, s a lehetőség szerint ponto^ san indítjuk a buszokot. Lesz-e nyugdíjas hangversenybérlet? A kérdést Csonka László (Pécs, Attila u. 17.) nyugdíjas olvasónktól kaptuk, aki rendszeres látogató a pécsi hangversenytermekben. Az Országos Filharmónio pécsi kirendeltségének válasza, sajnos, nem kedvező. Nem tudnak kedvezményt adni a nyugdíjasoknak, mert nincs hozzá anyagi fedezetük. Azonbon iavasolják az egyetemi bérlet váltását, amely viszonylag olcsóbb, mint a többi, és éppen az évad öt legjelentősebb koncertjére szól. Olvasóink írják NINCS ÜVEG... Az erős szél miatt kitört a lakásunkban az egyik külső ab. laküveg, amelyet természetesen mielőbb szeretnénk megcsináltatni. A napokban a következő helyeken próbálkoztam: Szolgáltatóipari Vállalat, End- resz Gy. u. 2. A válasz: csak szeptember végére vállalják. Pécsi Építőipari Vállalat, Fel- szabadulás u. 16. A válasz: sajnos nincs üveg. Építőipari Szövetkezet, Rókus u A válasz: sajnos, nincs üveg. Azt hiszem, nem kell különösképpen kommentálnom, mit jelent az ablakhiány? Meglepő, hogy nap mint nap olvasom a hirdetéseket a rövid határidőkről, gyors szolgáltatásokról. Ki érti ezt? Szabó Kálmán Pécs, Csébi testvérek u. 2. LEHETNE-E RENDHAGYÓ SZEPTEMBERI VÁSÁR? Már sokszor elgondolkodtam rajta, s most el is mondom: városunk, Pécs, igen jelentős eseménye a bányásznap és az országos hírű vásár. Jóllehet e két rendezvény nem egyenrangú, mégis úgy érzem, hogy minden szeptember első vasárnapján érdemes lenne elsősorban a bányásznapra koncentrálni, s talán egy évben egyszer a vásárt a következő hét végén megtartani . . . Csikós Zoltán Pécs, Nagy-Flórián u. 23. GONDOZATLAN A SÖVÉNY A Vadász utca elején a járda és az úttest között annyira gondozatlanok a bokrok, hogy helyenként már a járdát is elborítják. A gyalogátkelőhelynél pedig veszélyeztetik a gyalogosok biztonságos közlekedését... Révész Sándorné Pécs, Vadász u. 6. A TETTYEI FORRÁSÉRT... A Tettyén jártam, és elnéztem azt a szép vízforrást. Azaz szép is lehetne! Csakhogy lebontottak ott egy házat, de senki sem takarítja el a törmeléket, a gyerekek meg a lefolyóba dobálják a követ, a víz már alig tud elfolyni. Rendbe kellene tenni mielőbb... Gyenge Józsefné Pécs Jogi tanácsadó I ö. P. l.-né kérdezi, hogy az élettárs mennyi idő után jogosult a lakásbérleti jogviszony folytatására? Az 1/1971. (II! 8.) Korm. sz. rendelet 80. § (3) bekezdése értelmében az elhalt bérlő élettársa is folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt, ha a bérlő halálakor a lakásbérleti jogviszony kezdetétől fogva vagy legalább EGY ÉVE a lakásban a bérlővel együtt lakott. I Nagy I. pécsi olvasónk kérdezi, hogy mikor nem köteles SZTK-járulékot fizetni a kisiparos? A módosított 17/1975. (VI. 14.) MT sz. r. 276. §-a értelmében nem köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni a kisiparos, a magánkereskedő arra az időre, amíg a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben részesül, b) katonai szolgálatot .teljesít, c) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt, vagy szigorított őrizet alatt áll. A most ismertetett rendelkezések alkalmazásánál a járulék harmincad részét kell azokra a naptári napokra fizetni, amelyekre a járulékfizetési kötelezettség fennáll. A tevékenységének gyakorlását szüneteltető kisiparost és magánkereskedőt kérésére mentesíteni kell a társadalombiztosítási járulék fizetése alól arra a naptári hónapra, amelynek teljes tartama alatt a) munkaviszonyban áll, ipari szövetkezetnek közös munkahelyen dolgozó tagja, ha munkaideje a munkakörére megállapított törvényes munkaidőt eléri, vagy b) mezőgazdasági szövetkezetnek a tagja, ha a hónap folyamán legalább tizenhárom, nő nyolc munkanapot dolgozott. A kisiparost és a magánkereskedőt kérésére mentesíteni kell a társadalombiztosítási járulék fizetése alól a szülése napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig akkor is, ha terhességi-gyermekágyi segélyben nem részesül. Itt mondjuk el azt is, hogy a rendelkezések értelmében, ha a kisiparosnak, illetőleg a magánkereskedőnek egy hónapot meghaló- d ó társadalombiztosítási járuléktartozása van, táppénzre, terhességigyermekágyi segélyre és családi pótlékra csak a járuléktartozás megfizetésétől jogosult. I P. J.-né élettársi kapcsolatot szeretne létesíteni. Lakása leadásával azonban még pár hónapig várni akar. Kérdése: van-e erre lehetősége? Igen, van! A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályi rendelkezések között a módosított 98/A § úgy rendelkezik, hogy egy személy, illetőleg egy házaspár csak egy tanácsi bérlakást bérelhet! Az a személy, illetőleg házaspár, aki egynél több tanácsi lakást bérel, a keletkező többletlakás esetén a keletkezés napjától számított egy éven belül köteles a) a lakásokat egy lakásra elcserélni, vagy azokat egy tanácsi bérlakás kiutalása ellenében a lakásügyi hatóságnak átadni, illetőleg b) a megtartani kívánt lakást kiválasztani és a többletlakás lakásbérleti jogviszonyáról a 86— 89. § rendelkezései szerint meghatározott személy vagy pénz- beni térítés ellenében — a lakásügyi hatóság javára lemondani. A többletlakás fekvése szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának titkára a most ismertetett rendelkezések alól felmentést adhat. A lakásügyi hatóság az előírt és fentebb ismertetett kötelezettség teljesítésére egy ízben — legfeljebb két évre — halasztást engedélyezhet. A fentebbiekben előírt kötelezettség (: 98 /A § (2) bek.:) nem teljesítése esetén a lakásügyi hatóság a többletlakást — a lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díjnak megfelelő összegű pénzbeli térítés ellenében — igénybe veszi. Ifj. Dunavölgyi János, pécsi olvasónk készítette a felvételt, azt kérdezve, mi lesz a pécsi vasútállomás mellett az egykori ÉPGÉP szerelőcsarnok sorsa? A tervek szerint ide kerül majd a Bizományi Áruház Vállalat használtbútor- és műszakicikk-kereskedése. Vállalat,Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat, valamint a PIK anyagilag is támogatja a reklámhadjáratot. S kérjük olvasóinkat, támogassák önök is! Jelezzék a rendetlenséget, segítsenek megszüntetni a szeméthalmokat. Van tennivalónk bőven. Sajnos, nem dicsekedhetünk Pécs tisztaságával, sőt, hovatovább a koszos, szemetes települések dicstelen listájára kerülünk. Tessék csak megnézni akár a legfiatalabb városrészünket, Lvov-Kertvárost -— riasztó a kép! Már ez is szemetes, rendetlen ! Ezekről a riasztó képekről
