Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)
1983-09-22 / 262. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunc ntuii ncroio XL. évfolyam, 262. szám 1983. szeptember 22., csütörtök Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Indulási segély az önálló élethez (3. oldal) Családi tragédia (4. oldal) A szerkesztőség postájából (6. oldal) Az őszi BNV-ről jelentjük (Tudósítás a 3. oldalon) Kádár János szerdai programja Helsinkiben Megheszélés Kalevi Sorsa miniszterelnökkel Látogatás a Finn—Magyar Társaság székházában Hivatalos megbeszéléssel kezdődött Kádár János szerdai programja Helsinkiben: az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Kalevi Sorsa miniszterelnökkel ült tárgyaló- asztalhoz az államtanács dísztermében. A tanácskozáson — amelyen részt vett Kovács László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese és Os- mo Lipponen, a finn külügyminisztérium szakértője is — elsősorban az európai biztonság és együttműködés témakörét tekintették át. Megállapították: a madridi zárónyilatkozat nagy horderejű kötelezettségeket ró mindkét államra : a jövő hónapban Helsinki ad otthont az európai bizalomerősítő intézkedésekkel foglalkozó stockholmi konferencia előkészítő értekezletének, s 1985-ben Budapesten rendezik meg az európai kulturális fórumot. Mindent megteszünk azért —1 hangzott el mindkét részről —, hogy ezeken az összejöveteleken eredményes munkát végezzenek. Együtt, ugyanazokért a célokért kell dolgoznunk — húzták alá —, hiszen e találkozók A hivatalos látogatáson Finnországban tartózkodó Kádár János szerdán megbeszélést folytatott a finn miniszterelnökkel. Képünkön: Kalevi Sorsa (jobbra) üdvözli az MSZMP KB első titkárát az államtanács dísztermében tartott tanácskozás előtt. jelentősége a jelenlegi nemzetközi helyzetben jószerivel felbecsülhetetlen. Természetesen szóba kerültek a két ország gazdasági, államközi kapcsolatai és — lévén Kalevi Sorsa egyben a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke — a két párt szoros, konzultatív kapcsolatai is. A délelőtt hátralévő részében Kádár János és felesége a Finn —Magyar Társaság vendége volt. A két nép barátságát (Folytatás a 2. oldalon) Díszelőadás Az ember tragédiája bemutatásának 100. évfordulóján Felépül az áj Nemzeti Színház Köpeczi Béla művelődési miniszter ünnepi beszéde Szerdán a Nemzeti Színházban díszelőadással emlékeztek Madách Imre: Az ember tragédiája című műve bemutatásának 100. évfordulójára. Az ünnepségen ott volt Losonci! Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Sarlós István miniszterelnök-helyettes, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Megjelentek politikai, társadalmi, kulturális életünk kiemelkedő képviselői. Malonyay Dezsőnek, a színház igazgatójának köszöntőjét követően Köpeczi Béla művelődési miniszter mondott ünnepi beszédet: — A magyar drámairodalom, s egyszersmind a magyar 'kultúra nagy ünnepét üljük — mondotta bevezetőül: 100 esztendővel ezelőtt mutatták be először az akkori Nemzeti Színházban. Paulay Ede rendezésében Madách Imre: Az ember tragédiáját. Madách valami rendkívülire vállalkozott: emberiség-poémát akart írni, amely végigkíséri az ember sorsát a történelemben. 'Nagy ihletője Goethe ,,Faust"-ja, de hat rá a korabeli társadalomtudomány is, amely akár Hegel történetfilozófiája, akár a pozitivizmus, akár az utópista szocializmus gondolatrendszerében azt keresi, hogy mi az embej- útja e földön. A nagy írendszer-épi- tők időszaka ez, s mi csak büszkék lehetünk arra, hogy egy magyar iró a XIX. század közepén a kort meghatározó eszmei áramlatok szellemében megkísérel önálló álláspontot kialakítani az emberiség alapkérdésében. Nem elvont elmélkedésről van szó, Madách merít saját tapasztalataiból is, az 1848—49-es szabadságharc élményéből, amelyben részt vett, s amelyért börtönbüntetést szenvedett, és személyes élete drámájából. A nemzet és az egyén helyzetéből kiindulva teszi fel tehát a kérdést, hogy az ember meg tudja-e valósítani terveit. „Egész müvem alapeszméje akar lenni — írta Erdélyi Jánosnak 1862 szeptemberében —, hogy amint az ember Istentől elszakad és önerejéből cselekedni kezd, az emberiség legnagyobb és legszentebb eszméin végig egymás után cse- lekszi azt". Madách egy-egy kor uralkodó eszméinek útját vzsgálja, s így jut el az ellentmondásos végkövetkeztetéshez: az eszméket nem lehet megvalósítani, de mégsem szabad az értük foiyó harcról lemondani. Nemcsak az Úr mondja a jól ismert igét: „Ember küzdj és bizva bízzál!", Adóm maga is vállalja: „Szerelem és küzdés nélkül mit ér a lét, s az ember célja a küzdés maga". Tudjuk, már a kortársak közül többen elítélik Madách történetfilozófiáját, amelyet pesz. szimistának és reakciósnak tartottak. A költő-filozófus Erdélyi János a Tragédiában az „ember létének, rendeltetésének misztériuma helyett, pályájának misztifikációját" látta és a falanszter-jelenettel kapcsolatban feltette a kérdést: „ . . . tűrhető-e, hogy a költő a nagy igazságok látnoka, az eszmék prófétája az ultramontárfokkal (tehát a klefikális reakcióval) . .. egyoldalúan vegyen álláspontot a jövendő kor fejleményei ellen”. És Kossuth egykori társa, a politikus és tudós Pulszky Ferenc ugyanezt Így fogalmazta meg: ,,A darab tetszik mindazoknak, akik a liberalizmus és a francia forradalom eszméiben látják a világ teljes megromlásának okait, mert a mű iránya reakciónarius, s a mostani divatban lévő áramlatnak tökéletesen megfelel." Ezekkel az előítéletekkel szem- beszállva a Tragédia születését segítő Arany János azt bizonyította,- hogy az emberiség történetét ábrázoló jelenetek nem a történelem valóságát mutatják be, hanem álomképek amelyek Lucifer meg rontó szándékait példázzák. „Téved tehát, — írta —, ki úgy fogja fel, hogy a szerző a viágtörténet egyes alakjainak és általuk az egésznek hű képét akarta adni, azt mutogatván, hogy nincs haladás az emberiségben, vagy szüntelen körbenforgás, vagy alábbszállás, míg minden a nihilizmusba süllyed”. Madách- csal együtt vallja hogy „Lucifer célja nem valósul meg', a szeretet szavai és Isten keze visszarántja az embert az .örvény széléről”. Ismét járható lesz a várfal Szigetváron? Megkezdik a vár felújítását „Szigetnek romlott falainál" jártunk június 15-én megjelent riportunkban, amelyben bemutattuk a vár szomorú állapotát. Omlanak o falak kí- vül-belül, veszedelmes kihasaso. dások további omlásokat sejtetnek, a bástyákat táguló repedések szabdalják, s életveszélyes részek vannak elkerítve. Megírtuk azt is, hogy a vár „gazdája”, a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal, nehezen birkózik a költséges fenntartással: a sürgetően esedékes általános felújítás sok millió forintot emészthet fel, s ennek a fedezetét egyéb idegenforgalmi egységeiben kell „megtermelni". Mi történt azóta? Hazaérkezett az MSZMP küldöttsége Moszkvából Szerdán hazaérkezett Moszkvából Aczél György, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, akik az MSZMP képviseletében részt vettek a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai ideológiai és nemzetközi kérdésekkel foglalkozó titkárainak moszkvai tanácskozásán. A delegáció kíséretében volt Barabás János, Kótai Géza és Radics Katalin, a KB osztályvezető- helyettesei. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A szigetvári kirendeltség idős, nyugdíjas kőművese a várkapu mellett néhány tíz négyzetméternyi, kevéssé rongálódott falfelületet kijavitga- tott, de ez az általános károsodáshoz mérten elenyészően, csekély: ennyit tehet egy ember. A közelmúltban végre nagyobb dologra került sor. Az Idegenforgalmi Hivatal megrendelte az Országos Műemléki Felügyelőség pécsi építés- vezetőségénél a vár felújítását. Ennek a jegyében azonban a tegnapi napig mindössze any- nyi történt, hogy megkezdték a felvonulást, s a délnyugati bástyában kiásták a meszesgödröt. — Mi lesz tovább? — kérdésünket Takács Györgynek, az OMF pécsi építésvezetősége vezetőjének tettük fel. — Erre az évre 300 ezer, 1984-re pedig 1 millió forint áll a rendelkezésünkre. Ennyiből jóformán csak el lehet kezdeni a munkát, ami véleményem szerint egy évtizedig is eltarthat azzal a kapacitással, amit egyéb munkáink mellett ide tudunk irányítani. Megtudtuk, hogy általában 5—10—15 kőművest, segédmunkást kívánnak foglalkoztatni ezen az új munkahelyen. Idén — amíg az időjárás engedi — főleg feltáró jellegű munkát végeznek: túlságosan rossz és veszélyes állapotban vannak a felújításra váró falak ahhoz, hogy csak úgy, minden biztonsági előkészítés nélkül hozzákezdjenek a munkához. Ez más szóval azt jelenti, hogy ebben az évben látványos munkára, frissen helyre-, állított falszakaszra aligha lehet számítani. Az idei előkészítés alapián viszont 1984-ben már kézzelfogható eredményei lesznek a szigetvári várfelújításnak. A szándék szerint a falakat kívül-belül felújítják, az omlások nyomait eltüntetik, s okkor ismét végig lehet sétálni a várfalon, ami már évek óta lehetetlen. H. I. Tegnap Pécsett a Kolozsvár utca és a Kandó Kálmán utca sár gépkölcsönző boltját. Az országban ez a nyolcadik ilyen üzlet, szerszámok vannak. kán megnyitották az Építőipari Gépesítő Vállalat és az ÉLISZ kb. 1 millió forintos készletében elsősorban elektromos kéziProksza László felvétele Ebben a vitában a marxista irodalomtudomány kiváló képviselője, Lukács György az első állásponthoz csatlakozott és a 1 korabeli Magyarország sajátos körülményeivel magyarázta Madách válságtudatát. Ezzel együtt elismerte, hogy „Madách Tragédiájának megértése nélkül hiányos lenne a képünk a magyar nép Világos és a kiegyezés közötti — a későbbi sors szempontjából döntő jelentőségű — fejlődéséről. Ez biztosítja Madách helyét a magyar irodalom haladó hagyományai körében”. Véleményünk szerint a Tragédia nemcsak a magyarság/ hanem az emberiség sorsára is választ keres. Az európai forradalmak, s így a magyar szabadságharc bukása után az újat akarók körében is elhatalmasodik a válsághangulat, és sokan konzervatív irányban tájékozódnak. Madách ennek a légkörnek a hatása alatt idézi a múltat és a jövőt, de az Folytatás a 2. oldalon)
