Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-21 / 261. szám

6 Dunántúli Tlaplo 1983. szeptember 21., szerda Tudomány A koraszülöttek életben maradásának esélyei Ma már megmenthetők a kis súlyú csecsemők Segít a só- és vízháztartás mesterséges szabályozása Sajátos feladatok a POTE szülészeti klinikáján A hazai kutatások felmérése Az orvostudomány csodákra képes — hangzik el időnként egy-egy hihetetlen esemény, történet hallatán a kijelentés. S ami a laikus számára csoda, az az orvos számára több évti­zedes kutatómunkájának ered­ménye. Ma már nem számít ritka­ságnak, hogy jóval idő előtt született 1500, sőt 1000 gramm, nál kisebb súlyú újszülöttek is életben maradnak. Amikor a kis élőlény világra jön, azon­nal beindul a mechanizmus: az orvosok, orvoscsoportok, s az asszisztencia fáradozásának legfőbb célja, hogy az apró, fejletlen szervezet a méhen kívüli életben tökéletesedjen ki, egyszerűen fogalmazva — károsodás nélkül életben ma­radjon. így van ez a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem Szülészeti Klinikáján is, ahol az újszü­löttosztályon belül a koraszü­löttek gondozása jelentős fel­adat. Dr. Sulyok Endre docens, az osztály vezetője majd húsz éve gyermekgyógyász. Gyógyító­munkája mellett kezdettől tu­dományos tevékenységet is folytat.- Mi, vagy ki ösztönözte a kutatómunkára?- Kerpel Frónius Ödön, a gyermekklinika volt professzo­ra, aki végzésem után, 1965- ben maga mellé vett a kliniká­ra. Azonnal bevont tudomá­nyos kutatómunkájába is: az újszülöttek savbózis egyensú­lyával foglalkozott. Mikor a professzor Budapestre került, önállóan folytattam a kutató­munkát, s az első közleményem 1971-ben jelent meg a témá­ból. Megrázó és szomorú él­mény volt a kezdő orvos szá­mára a klinika koraszülött-új­szülött osztályán lezajló egy- egy hasmenéses járvány, me­lyek általában nagy veszteség­gel jártak. Inspirált bennünket, hogy ezen a területen tegyünk valamit. Én speciálisan a kora­szülöttek savbózis-egyensúlyá- val, valamint só- és vízforgal­mával kezdtem el foglalkozni.- Miért éppen ezzel a terü­lettel?- A szervezet víztereinek nagysága és kémiai összetéte­le szűk határok között szabá­lyozott. Az újszülötteknél, de különösen a koraszülötteknél a szabályozás feltételei rosszab­bak. Az érett újszülött ugyan képes megőrizni a normális határokon belül az élettani konstansokat, ha egészséges, ha megfelelő a táplálék össze­tétele és mennyisége, s ha nem kap olyan gyógyszert, mely veszélyezteti a só- és víz­forgalom egyensúlyát. De a koraszülöttek például éretlen veseműködésük következtében képtelenek arra, hogy a nát­riumot a szükséges mértékben megtartsák, jelentős mennyi­séget kiürítenek a vizelettel. A „fiziológiás” sóvesztés annál nagyobb, minél éretlenebb az újszülött. A fokozott nátrium­ürítés következtében sóhiányos állapot alakult ki, a vérplazma nótriumkoncentrációja lecsök­ken, jelezvén a szabályozás elégtelenségét. A folyamat fel­ismerésének az ad különös jelentőséget, hogy általános biológiai jelenséget takar, mely minden alacsony súlyú újszü­löttre jellemző.- Az elégtelen szabályozás tehát, különösen ha még be­tegség, fertőzés jelentkezik, összeomláshoz, tragédiához ve­zethet. — Bizonyos esetekben maga az alacsony nátriumszint is sú­lyos tüneteket, légzésleállást, idegrendszeri problémákat okoz. Mindennapos tapaszta­lat, hogy az ilyen újszülöttek súlyfejlődése rosszabb, s ez az állapot központi idegrendsze­rük fejlődését is hátrányosan befolyásolhatja. Néhány hete a hannoveri kongresszuson egy angol orvoscsoport számolt be arról, hogy ez a sajátos álla­pot hosszabb távon komoly in­tellektuális defektusokhoz ve­zethet, beszűkült teljesítménye­ket okozhat. Az angol felméré­sek a mi hipotézisünket tá­masztották alá. — Mi a megoldás, hogy a károsodást kiküszöböljék? — A megelőzés; meg kell szüntetni a lehetőségét, hogy az említett állapot kialakul­hasson. 1976-tól van módunk­ban hormonvizsgálatokat vé­gezni. A só- és vízháztartás hormonális szabályozásának speciális sajátosságait próbál­juk feltárni. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a koraszülött szervezete az összes szabályo­zórendszer aktivizálásával igyekszik elhárítani a kóros ál­lapotot. Hogyan tudunk segí­teni? Azt a sómennyiséget, amit éretlen veseműködése kö­vetkeztében elveszít, pótoljuk az anyatejhez adott nátrium- klorid-oldattal, amit a kritikus időszakban magasabb adag­ban kap - súlyától függően — a koraszülött. A magas sóbe­vitel mellett a meghatározott szabályozó hormonok az érett újszülöttekre jellemző szintre csökkennek, ami arra utal. hogv a sóbevitel fokozásával a só- és vízforgalom egyensú­lya az igen éretlen koraszü­löttekben is biztosítható. A kísérletet más intézményekkel együttműködve végezzük, így rövidebb idő alatt nagy anya­got tudunk vizsgálni. — Az anyatejben lévő só- mennviség nem elegendő az újszülöttnek? — Az érett újszülöttnek elég. de mivel az anyatej alacsony sótartalmú, a koraszülötteknél az említett okok miatt pótolni kell. Érdekes megfigyelés, hoay az anyai szervezet maga pró­bába DÓtolni a hiányt: kora­szülések után az anyatej sótar­talma magasabb, mint normál szüléseket követően. Az éret­len újszülött számára azonban ez a magasabb nátriumtartal­mú anyatej sem elegendő, to­vábbi pótlásra van szükség. Mindenképpen kívánatos azon­ban, hogy a koraszülött ne gyűjtöttet, hanem saját anya­tejet kapjon. A koraszülöttek életben tar­tása és a károsodások elhárí- Itása az újszülöttpopuláció kedvezőtlen összetétele miatt is elsőrendű feladat. A veszé­lyeztetett terhességek és kora­szülések számának növekedé­sével a gesztációs idő egyre rövidül és az optimális fejlő­dés feltételeit a megszületés után kell biztosítani. A kis sú­lyú újszülöttekért s a koraszü­löttekért egyre többet tudnak tenni az orvostudomány műve­lői, ezt bizonyítja a pécsi szü­lészeti klinika újszülöttosztá­lyának munkája is. Csefkó Judit Az MTA Dunántúli Tudomá­nyos Intézetének vendége volt az elmúlt héten Peter W. H. Brown, a Brit Akadémia titká­ra, aki augusztus vége óta tölti be ezt a tisztséget. Előtte hosz- szú évekig görög klasszikus nyelvészetet oktatott, majd ti­zenöt esztendeig a Brit Akadé­mia apparátusában dolgozott. Pécsett dr. Csefkó Ferenccel, a Dunántúli Tudományos Intézet ügyvezető igazgatójával talál­kozott, aki tájékoztatta az in­tézetben folyó munkáról. Ez al­kalommal volt alkalmunk rövid beszélgetést folytatni Peter Brown-nal. — Kérjük, mutassa be né­hány szóval a Brit Akadémiát. — A Brit Akadémia mind szerkezetében, mind funkciójá­ban különbözik a Magyar Tu­dományos Akadémiától, ugyan, is lényegesen kisebb hivatali apparátusa von, csupán egy kis létszámú titkársága, s csak társadalomtudományi kérdé­sekkel foglalkozik. A természet- tudományos kutatások irányítá­sa, összehangolása a Királyi Társaság feladata. Akadé­miánknak négyszáz tagja van — a legkülönbözőbb tudo­mányágak képviselői. Az intéz­mény tevékenységét bizottságok irányítják, az akadémiának a maayarországiokhoz hasonló intézetei nincsenek. A kutatás legfontosabb bázisai az egye­temek, abból a megfontolásból, hogy az oktatás és a tudomá­nyos kutatás szervesen össze- kapcsolódiék. Az egyetemi in­tézeteket természetesen támo­gatjuk, így o Brit Akadémia tu­dományos tanácsadó szerepet is betölt. A kutatásnak huszon­öt alapvető programja van, ezek az alapkutatások, öröm­mel mondhatom, hogy egyre- másra jelennek meg igen fon­tos és érdekes publikációk. Akadémiánk arra törekszik, hogy ne csupán eszmeileg, ha­nem anyaai eszközökkel is se­gítse az egyetemeken folyó tu­dományos munkát. — Milyen a kapcsolatuk a kelet-európai és más, nem ka­pitalista országok tudósaival? — Tizenegy kétoldalú egyez­ményünk van szocialista orszá­gokkal. egyebek között Kíná­val. Kétségtelen, hogy kapcso- latainkban a formális egyez­mények a meghatározók, de könyvtáraknak, egyes kutató­helyeknek közvetlen kapcsola­tuk is von kelet-európai intéze­tekkel. A Magyar Tudományos Akadémiával megkötött egyez­Mindenki számára nyilván­való, hogyha valamit már egy. szer felfedeztek, azt nem érde­mes újra felfedezni. Ugyanez vonatkozik a kutatásra is: ha egy tudományos témába valaki valahol már alaposan elmé­lyedt, nem érdemes másnak ké­sőbb elkezdeni. Annál is in­kább, mert a tudományos ku­tatás pénzbe, sőt nemegyszer nagyon sok pénzbe kerül, hi­szen — legalábbis a műszaki­természettudományi területen — minden témához általában új műszerek, vegyszerek be­szerzése szükséges, nem is be­szélve az így lekötött szellemi kapacitásról. Nyilvánvalóan előnyt élvez, ha egy kutató már hónapok-évek óta foglal­kozik egy témával, utánajárt a ményünk úgy szól, hogy évente hat-hat kutató cseréjét biztosít­juk. 1975-ben kötöttük ezt a megállapodást. Azóta a szo­ciológusok, történészek, köz­gazdászok cseréje rutinszerűvé vált. de mi azt szeretnénk, ha a kapcsolatunk még rugalma­sabbá válna. Növelni lehetne a cserék számát, s biztosítani kel­lene, hogv a kio'akult szemé­lyes kontaktus ne szakadjon meg a hazatérés után. Egyál­talán: jó volno a kapcsolatun­kat folyamatossá és állandóbbá tenni. Egyebek között ezért jöt­tem most Magyarországra. Meggyőződésem, hogy az MTA- val mór íay is igen jó viszony­ban vaavunk, a magyar kuta­tók közül nem eggyel szemé­lyesen is kitűnő barátságban vagyunk. — Minek köszönhetjük pécsi látoga'ását? — Úgy gondoltuk, hogy az általánosságok ismétlése he­lyett hasznosabb, ha olyan in­tézeteket látogatunk meg, ahol esély van a konkrét kapcsolat- teremtésre. Jól emlékszem, né­hány évvel ezelőtt szinte vé­letlenül találkoztunk egy kuta­tóval, aki az iskolásgyerekek motivációjával foglalkozott. Hasonló témát kutatott egy angol kolléga, s rögtön kiala­kult az összehasonlító vizsgá­latok, elemzések lehetősége. Pécsett nagy érdeklődéssel hallgattam a Dunántúli Tudo­mányos Intézet munkájának is­mertetését. Tudtommal angol intézmény képviselője — hiva­talos minőségben — nem járt még itt, pedig a területfejlesz­tési kutatások nálunk is töb­beket foglalkoztatnak, s a ma­gyarországi eredmények nagy érdeklődésre tarthatnak szá­mot. Nemrégen hallottam, hogy egy magyar szociológus Ang­liában írta meg és adatta ki a magyar falu társadalmi és gazdasági változásairól szóló könyvét, örömmel venném, ha egy angol kutató itt, Magyar- országon jelentethetné meg hasonló témában a magyaror­szági vizsgálódásainak ered­ményét. — Titkár úr, tulajdonképpen miért érdekli önöket Magyar- ország? Egzotikumot, kuriózu­mot látnak bennünk, a finn­ugor magyarokban, vagy iga­zán mély ez az érdeklődés? — Kétségtelen, hogy a motí­vumok között a - kuriózum­keresés első helyen áll. Ezt őszintén meg kell mondanom. téma irodalmának, beszerezte a szükséges anyagokat, meg­kezdte a méréseket. A több helyen végzett ún. párhuza­mos kutatás tehát gazdasági és szellemi okok miatt egyaránt káros. De hogy lehet ezt kiküszö­bölni, hiszen kis hazánkban is számos — olykor hasonló pro­filú — kutatóintézet működik, és bennük esetleg több száz, vagy ezer kutató. Természete­sen csakis úgy, ha megfelelő rendszer áll rendelkezésre az információk naprakész cseré­jére, hol, mivel foglalkoznak. Magyarországon a feiszaba- dulós után először az 1948-ban létrehozott Tudományos Ta­nács fogott hozzá a hazai ku­tatások számbavételéhez, fő­De tisztában vagyunk azzal, hogy bármely országgal kötünk ismeretséget, az szélesíti kuta­tóink látókörét, elmélyíti isme­reteiket. Nagyon fontosnak tar­tom, hogy megkeressük azokat a témákat, amelyek közös ér­deklődésre tarthatnak számot. Nem kell megijedni a vitáktól, az csak hasznára válik mind a tudománynak, mind az együtt­működésnek. Angliában egy kis csoport a magyar nyelvre és irodalomra specializálódott, s nagyon jó néven vennénk pél. dóul a régészek közötti kap­csolatok erősödését. — Mi az ön teljes program­ja Magyarországon? — Három napot töltök Bu­dapesten, az Akadémián, s kü­lönböző intézeteket látogatok meg. A hétvégére kedves, régi barátunk, Kosáry Domokos pro­fesszor hívott meg. Általában véve elmondhatom, hogy az „üzlet" és a kikapcsolódás kel­lemes vegyüléke magyarorszá­gi látogatásom. Bármely inté­zetbe mentem el eddig, min­denütt találtam olvan kutatót, aki járt már Angliában, s sze­mélyes ismerősökkel rendelke­zett. Mihelyt hazamegyek, máris belecsöppenek eav angol—ma­gyar történészkonferencia szer­vezésébe. Immár a harmadik lesz abban a gazdaságtörté­neti sorozatban, amely az öko­nómia fejlődését tárgyalja a 18. századtól kezdve napjain­kig. Szeretnénk alaposan meg­szervezni a két ország kutatói­nak találkozását. Havasi János leg az erőforrások, a kapaci­tások feltérképezésébe, illetve a középtávú tervkészítés meg­alapozása érdekében. A kísér­letnek nem lett fényes ered­ménye. Később, a 60-as évek elején, a Központi Statisztikai Hivatal néhány éven át rend­szeresen begyűjtötte a hazai kutató-fejlesztő intézmények témáinak részletes adatait, de ebből sem lett mai értelemben vett országos kutatásnyilvání­tás. A begyűjtött információk feldolgozása csak a statiszti­kailag mérhető adatok kimun­kálására korlátozódott. A hazai kutatásirónyításban a 60-as évek második felében a tudományágak szerinti sza­kosodás erősödése következté­ben kedvezők lettek a feltéte­lek egyes területeken — pél­dául a műszaki, az agrár- és az orvostudományi területeken — a tudományágak szerint feldolgozott téma-nyilvántar­tások kiépítésére, 1968 utón főként az országos műszaki kutatás-nyilvántartás épült ki, s ez képezte alapját a később létrehozott országos kutatás- nyilvántartási rendszernek is. A 70-es évek közepe táján került napirendre az országos kutatás-nyilvántartási rendszer létrehozása. Ebben többek kö­zött szereoe volt a Tudomány, politikai Bizottság létrejöttének, a kutatás-fejlesztés (K + F) szerepének és jelentőségének, az ezzel kapcsolatos informá­cióigények gyors növekedésé­nek az információs tevékenység területén kibontakozó nemzet­közi, főleg KGST-együttműkö- désnek. A Központi Kutatásnyilván­tartás hatóköre kezdetben csak nagyon korlátozott volt. hiszen a bejelentési kötelezettség csak a 100 000 forintos értékhatáron felüli, illetve társadalomtudo­mányi kutatásoknál csak a kutatónként féléves munka­idő-ráfordításnál többet igény­lő témákra vonatkozott. Az el. ső időszakban a Központi Ku­tatásnyilvántartás mintegy 11 ezer megkezdett és mintegy 5 ezer befejezett kutatást re­gisztrált, ami csupán egyhar- mada volt az országban folyó tényleges kutatásoknak. Az igazgatási információs tevékenység korszerűsítésére vonatkozó 1976-os miniszterta. nácsi határozat megjelenése után rendszerelméleti ataookon kezdett új irányba kibontakozni a K -f- F információs tevékeny­ség fejlődése, amit elősegített a Tudománypolitikai Bizottság állásfoglalása is. Ez az új tí­pusú információs rendszer most van kialakulóban. Megszűntek a korábbi bejelentési korláto­zások. a nyilvántartás kiterjed a KSH által adatszolgáltatásra kijelölt valamennyi hazai ku­tató-fejlesztő intézményre, va­lamint az összes kandidátusi és doktori értekezésre. A KSH elnöke által elrendelt adat­gyűjtés lebonyolításának a se- aítésére az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felügyele. te alatt működő Kutatási és Fejlesztési Informóc'ós Rend­szer (KFIR) keretében tevé­kenykedő országos kutatás- nyilvántartási szerv részletes útmutatót adott ki a rendszere­sített „Bejelentőlao a hazai ku. tatási és fejlesztési tevékenysé­gek" című nyomtatvány kitöl­téséhez. A témánkénti bejelen­tőlap vég’gkíséri az adott té­mát annak megkezdésétől be­fejezéséig, vagy esetleges megszüntetéséig, s tartalmazza az időközben szükségessé vált javításokat, módosításokat is. A nyomtatvány természetesen gépi adatfeldolgozásra is al­kalmas. A kutatási témák osztályo­zásánál részletes tudományág!, osztályozás érvényesül, ami le­hetőséget ad részletesebb és pontosabb helyzetkép kialakí­tására, a hazai K F-tevé- kenység struktúrájának jobb megismerésére. M. I. Csak a kuriózumokat keresik? Magyar-brit akadémiai együttműködés Beszélgetés Peter W. H. Brown titkárral

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents