Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-15 / 255. szám

1983. szeptember 15., csütörtök Dunántúlt napló 5 A készruha­ellátás gondjai Három kérdésről tárgyalt tegnap délután a Fogyasztók Baranya megyei Tanácsa Ja- kabos Zoltánné elnökletével. Elsőként a lakossági szolgálta­tás szervezeti korszerűsítéséről tanácskoztak, dr. Podlócz György megyei tanácsi főelő­adó előterjesztése után. A kér- déshéz többek között Jenei Ti­bor, a Fogyasztók Országos Ta­nácsának küldötte is hozzá­szólt, s jelezte: a baranyai gondok országosak is. Általá­ban mindenki azt állapította ■meg, hogy alapvető új orszá­gos intézkedésekre van szük­ség. Utána Herdei István, az Országos Mértékhitelesítő Hi­vatal Baranya megyei vezetője mondott megnyugtató beszá­molót a mértékrendszerek hasz­nálatáról. Végül a megyei tanácskozás igen alapos előterjesztést is­mert meg a ruházati mértékek­ről. Ennek alapgohdolata: ke­vésbé engedhetjük meg, hogy a nem túl bőséges ruházati alapanyagból viszonylag sok, a méretnek nem megfelelő termék készüljön. Ezek ugyan­is csak jelentős árenged­ménnyel, vagy néha még úgy sem adhatók el. Igaz, a Belke­reskedelmi Minisztérium veze­tői 1975-ben új mértékrend- szerbeli 'állapodtak meg. Ko­rábban ugyanis a lakosság­nak mintegy 75-80 százaléka vehetett alkatának minden te­kintetben megfelelő kész ruha­neműt. Az 1985-ös elképzelés szerint ezt az arányt 92-95 százalékra kellett volna növel­ni. A sokféle új mérték azon­ban nem oldotta meg a prob­lémát. Csak néhány példa: az alapméretek jelölésével egy­oldalúan az exportra figyeltek, s a kis, közepes és nagy, illet­ve az extra méretet az angol szó kezdőbetűjével jelölték, így az S (smoll) a kicsit, az L (long) a nagyot jelenti. Vásár­lás után gyakran akad férfi gond is: a 98-as számú alsór nemű egyik gyárban 20 centi­vel bővebb, mint a másik gyárban készült, 98-as jelzésű férfi alsónadrág. A hiányossá­gok okainak igényes elemzése után a tanácskozás több javas­latot tett. Például a helytelen méretjelölés miatt felmerülő kereskedelmi kamatterhet a hibát elkövető gyárra javasol­ják terhelni. Avagy a Belkeres­kedelmi Minisztériumnak javal­latták, hogy a méret- és jelö­lési hibák nagy száma miatt könnyítsen a fehérneműk cse­relehetőségén. Legalább a na­gyobb szaküzletek, áruházok 5—6 féle méretet egyszerre kap­janak mindenből. Ezrek dolgoznak a földeken rr Őszi csúcs a mező- gazdaságban A z átvonuló esőfront után, a hét közepén ismét teljes „erőbedobással” folytatódtak az őszi mezőgazdasági munkák Baranyában. Tegnap a ra­gyogó napsütésben ezrek dolgoztak a szőlő és gyümölcsös kertekben és a szántóföldeken. Bár a munkák az idén nem torlódtak össze, a mező- gazdaságban mégis kezdetét vette az igazi őszi csúcs. Nagy lendülettel ha­lad a mintegy 65 000 hektár őszi búzaterület talajelőkészítése, műtrágyázá­sa. Ugyanakkor most már nemcsak elszórtan, de üzemszerűen is megkezdő­dött az ősz legnagyobb feladata, a kukoricabetakaritás. Szabadszentkirályon, a Béke Tsz 1365 hektáros kukorica­területén kedden három darab Dominátor 106-os kombájnnal kezdték el a nagy munkát. Az első két nap tapasztalatairól és a terméskilátásokról dr. Tamcsu József főagronómust kérdeztük. Elmondta, hogy a szemek víztartalma az első mé­rések alapján 26 százalék és ez kedvező, különös tekintettel a szárítási költségekre. Tavaly óta modernizálták a Bábolna típusú szárítójukat. Megvették a Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nát szabadalmát, így most a meleg levegőt vissza tudják cirkuláltatni. Ezzel a teljesít­ményt is növelték és 15 száza­lékkal kevesebb gázolajat hasz­nálnak fel. Az aszály náluk is éreztette hatását. Ez úgy je­lentkezik, hogy a korai fajták a PIONEER 38-as, P-39-esek „harmonikaznak", vagyis a csutkán mozognak a szemek. A késeieknél viszont terméke- nyülési problémák miatt a csövek vége nem rakodott be szemmel. Ennek ellenére a tervezett 8,5 tonnás tervüket teljesíteni tudják. Takarmány­készleteik bőségesek. Hektá­ronként 10 tonna lucernát ta­karítottak be, szénaértékben 480 vagon szilázst készítettek, s megvannak a gépeik a ku­koricaszár bálázására, szecs- kázásóra is. így 9000 tonna árukukoricát tudnak értékesíte­ni a Gabona Vállalatnak. A Pécsi Állami Gazdaság­ban már két hete aratják a kukoricát, a szárát pedig tarlóvetésű zöldcsalamádéval, napraforgóval silózzák be. összesen 250 vagon ilyen mel­léktermékből készítenek szi­lázst a húsmarháknak. A sze­meskukorica víztartalma náluk is alacsony, most már 25-28 százalék. Két szárítójuk üze­mel, Csokoládépusztán egy új SIROKKÓ, amelyet energiata­karékos NDK hűtvetároló agg­regátorokkal szereltek fel. Ku­koricatermésük a tervnek megfelelően 7—7,5 tonna körül alakul. Jól sikerült a naprafor­gó, 2,55 tonna lett hektáron­ként, Győrbe, Martfűre és Rá­kospalotára szállítják. /Szentlőrincen az Úttörő Tsz- ben kettő E—516-os kombájn­nal tegnap kezdték meg a kukoricabetakarítást. A várha­tó termés 7,8 tonna, megfelel a tervezettnek. A víztartalom 30-32 százalékos. A mintegy 15 000 tonnás termésüknek azonban csak egy részét szá­rítják le. Ugyanis 8000 tonnát nedvesen raknak fóliába, ezt majd folyamatosan szállítják Pécsre a Keményítőgyárba. Be­fejezték a napraforgószárítást is. Az 500 hektárról 1360 ton­na termésük lett. Ebből 100 tonnát, 50 kilós egységcsoma­gokban a BKR-en keresztül ex­portálnak. —Rné— Napirenden: a lakás- gazdálkodás és-karbantartás Ülésezett a NEB Fees városi bizottsága Az állami lakásgazdálko­dási és karbantartási felada­tok ellátására hivatott vál­lalatok gazdálkodási és kar­bantartási gyakorlatáról szó­ló vizsgálati jelentést tár­gyalta meg többek között tegnapi ülésén a Pécs váro­si Népi Ellnőrzési Bizottság. Az előadók: Remeczki László, a pécsi NEB elnöke és Bunyevácz József NEB- tag, a vizsgálat vezetője ar­ról számoltak be, hogyan ké­szültek fel megváltozott és megnövekedett feladataik teljesítésére az állami laká­sok kezelésével és felújítá­sával megbízott szervezetek: rendelkezésükre állnak-e fel­adataik ellátásához a szük­séges tárgyi, technikai, anya­gi és egyéb feltételek; meg- felelő-e a jelenlegi szerve­zeti rendjük; hogyan készí­tették fel a meg növekedett és bonyolultabb feladatok ellátására a dolgozókat; milyen további feltételei van­nak, hogy e szervezetek vi­szonylag rövid idő alatt meg­felelő felkészültséggel és jó hatásfokkal teljesítsék tenni­valóikat. Zeneoktatás a pécsi Kertvárosban Énekóra a Kertvárosi 1. sz. Általános Iskolában Miért kevésa növendék? Állandó gond a helyhiány Több olvasónk tett panaszt szerkesztőségünkben is, hogy úgymond csökkentek a zeneok­tatási lehetőségek Pécsett, a Kertvárosban. Több osztályt felszámoltak, így a felvehető gyerekek létszáma jóval keve­sebb lett, mint tavaly. A panaszok nyomán megke­restük Dobos Lászlót, a Liszt Ferenc Állami Zeneiskola igazgatóját. — Elöljáróban szeretném megjegyezni, hogy a problé­ma sokkal bonyolultabb és összetettebb annál, semmint hogy néhány mondattal meg Szeptember 24-én és 25-én Mecseki szüreti napok Lányszöktetés, szőlőlopás, szüreti fölvonulás Ebben az évben is sor kerül szep­tember 24-én és 25-én a második me­cseki szüreti napokra. A rendező szervek: a KISZ Pécs városi Bizottsá­ga, a pécsi Ifjúsági Ház, a Bara­nya megyei Idegenforgalmi Hivatal és a Pécsi Állami Gazdaság. Mit kínál ez a két nap idén ősszel a pécsi fiataloknak? Szombaton már reggel nyolc órától egészen este 20 óráig kirakodóvásár lesz az Ifjúsági Ház előtti parkolóban. Otvenhét nép­művész, iparművész, mézeskalácsos és különböző vásárosok jönnek ide az ország minden részéből. A Me­csek Együttes zenél majd, lesz divat- bemutató, néptánc, modern tánc be­mutató, pakicsintasütő verseny. Dél­előtt 11-től este 22 óráig ismét lesz Diákcentrum az IH-ban. Reggel 10- től 14-ig tini-mozi, 10—18-ig Diákká- véház, 16—19-ig video-koncertek, 10— 18-ig fonotéka, 19-től 22-ig diák-disco lesz a Diákcentrum programja. A diákavatót is az IH-parkolóban tart­ják, erre délután három órakor ke­rül sor, s itt a pécsiek megnézhetik azt a műsort, amivel a várost képvi­selő fiatalok Debrecenben, az Ősi Négykor látható a Kán-kán című vá­sári komédia, majd fél ötkor a Mű­vészeti Szakközépiskola szinjátszói Moliére-válogatással szórakoztatják az egybegyűlteket. A szüreti felvonulás sem marad el: a hat lovasból és 16 kocsiból álló menet délután négykor indul üszög- pusztáról. Az útvonal: Uszögpuszta, Ipari út, Domus, Szabadság út, Rá­kóczi út, Kórház tér, István tér, Szé­chenyi tér, lókai utca. A cél a szü­reti bál, amit a vásárcsarnokban tartanak. A színes menet maga is sok látványosságot kinál: a kocsikon szőlő és must lesz, a kocsikon ér­kező táncosok bemutatót tartanak a Széchenyi téren és az IH előtt. A menethez természetesen lehet csat­lakozni. A szüreti bál kezdetét, a régi ha­gyományokhoz híven a „kisbíró” fog­diákvárosok találkozóján szerepeltek, ja kihirdetni, s a nyitó csárdás után fölelevenitik a szőlőlopás hagyomá­nyát is. A bálon különböző együtte­sek lépnek föl, s éjfélkor lesz tom­bola, melynek a nyereményei jövő keddtől a Konzum egyik kirakatában láthatók. Báli jegyet és tombolát már most lehet a KISZ Pécs városi Bizottságán vásárolni. A bál hajnali négyig tart, s gyakorlatilag egy órát még nyernek is a bálozók, hiszen ekkor állitjuk vissza az órákat. A vasárnapi programok színhelye Uszögpuszta. A délután 2-kor kezdő­dő lovasbemutató után ismét egy ré­gi hagyomány felelevenitése követke­zik: a lányszöktetésé. Ezenkívül lesz hordólovaglás, fogathajtó- és díjug­rató bemutató, gyerekeknek pónilo- vaglás, s akinek kedve tartja, hintá­ra is ülhet. Az üszögpusztai rendez­vény jegyeit a helyszínen, illetve pén­tektől ugyancsak a KISZ Pécs városi Bizottságán lehet venni. lehessen válaszolni a fölme­rült kérdéseket. Tudni kell, hogy Pécs városában a lakos­ság lélekszámához viszonyítva kevés a zeneiskolai növendé­kek száma. A minisztériumi „norma” szerint ezernyolcszá­zon kellene lenniük, nálunk viszont csak kilencszáz zeneis­kolás van. Tavaly még ezer volt, de az új tanterv egy-egy gye­rekre magasabb óraszámot ír elő, ugyanakkor az óraszám­emelkedésnek „bérvonzata nem lehet”. Kézenfekvő volt tehát, hogy a növéndékek szá­mát kellett csökkentenünk. Ami a kertvárosi zeneokta­tást illeti: a helyzet nem lett rosszabb, mint tavaly volt, ugyanis a megszüntetett Anikó utcai osztályok helyett a Test­vérvárosok terén épült iskolá­ban kaptunk termeket. A Berek utcai iskolában változatlanul szívesen látnak bennünket, az innen kimaradó gyerekek pe­dig bejárnak hozzánk a Rákó­czi úti épületbe. Az iedális megoldás természetesen az volna, ha önálló helyiségeket kapnánk valahol a Kertváros­ban, hiszen ebből a városrész­ből iskoláztuk be, növendéke­inknek csaknem a felét. Saj­nos a Nevelési Központtal - a korábbi konkrét ígéretek el­lenére — nem sikerült megálla­podnunk, így a helyhiány to­vábbra is feszítő gondunk ma­rad. Hogy mindezeknek a prob­lémáknak ellenére mégis szín­vonalas oktatás folyik isko­lánkban, azt számos országos verseny eredménye bizonyítja. A jó eredményekben legna­gyobb szerepe pedagógusaink áldozatkészségének van — mondta Dobos László. H. J. Múzeumi szakemberek Jugoszláviából Baranya megye és a horvót. országi Szlavónia közötti kul­turális egyezmény keretében tegnap délelőtt nyolc szlavó­niai múzeumi szakember lá­togatott Mohácsra. Dr. Vlado Horvátnak, a Szlavóniai Kö­zös Községek Képviselő Testű, lete művelődési osztályának ta­nácsosa által vezetett küldött­séget a mohácsi Kanizsa] Do­rottya Múzeumban Sarosác György igazgató fogadta. A vendégek megtekintették az 1526-os mohácsi csatát bemu­tató állandó kiállítást, majd ellátogattak a Kossuth Film­színház emeleti galériáján he­lyet kapott magyarországi dél­szlávok életét bemutató nép­rajzi múzeumba, ahol tájékoz­tatót kaptak a hazánkban élő horvátok, szerbek és szlovének életéről, történelméről. Az Eszékről, Vukovárról, Sziavonsz, ki BrodróL Viroviticáról, Nasi- cerről, Nova Gradiscséről, Szla- vonszki Pozsegaról és Vinkov- ciról érkezett szekemberek ezt követően a magyarországi dél­szlávok mohácsi bázismúzeu­mának raktáron lévő gyűjtemé­nyét tekintették meg, tájéko­zódva a hazánkban élő dél­szlávok között végzett néprajzi gyűjtőmunka feladatairól, kö­rülményeiről és eredményeiről. A vendégek ma Pécsre látó. gatnak, ahol a Janus. Panno­nius Múzeum állandó kiállítá­sait keresik fel. K. L. Diákok között „Napjainkban mintha kevés gondot fordítanának a diák- hagyományok ápolására; az is­kola nem tölti be azt a sze­repet, amelyet pedig természe­ténél fogva a diákság életé­ben betölthetne” — írja Ro­mán Márta, a KISZ Debrecen városi Bizottságának titkára. Talán ezért is gondolták ki a rendező szervek az ősi diák­városok találkozóját, amelyen hét város tanulóifjúsága ismer­kedett egymással három na­pon át. Nem vetélkedés, ver­sengés volt ez, hanem a diák­élet régi hagyományainak fel­kutatása, felfrissítése, tüzete­sebb megismerése — kulturált szórakozással egybekötve. A diákhagyományokat bemutató kiállításon kívül volt tréfás akadályverseny, színpadi elő­adás, táncház, utcabál, de 15 értékes előadás is. Ezeknek az előadásoknak fő célja: leverni a port az isko­lákban, a könyvtárakban, a levéltárakban még föllelhető rendtartási szabályokról, ta­nulmányi évkönyvekről, diák- lapokrófr*“bogy belőlük elplo- pakodjanajt a régi „scholák" históriái, öröklődött diákszo- kásűi, humoros esetei. Szeptember 10-én reggel 8 órától kettőig került sor a Dé­ri Múzeum nagy tanácstermé­ben a diákhagyományokat ku­tató szakemberek és a fiata­lok találkozására. A végén már maratoni futássá alakult érte­kezlet tárgysorozatát mérsékel­ni lehetett volna azzal is, hogy külön tárgyalás alá kellett vol­na venni a közép- és közép­fokú intézményeket, és külön a felsőoktatási intézményekben az évtizedek vagy évszázadok során kialakult iskolai hagyo­mányok ismertetését. Váro­sunkban mindkettőnek jelentős előzményei vannak, de sajnos kellőképpen még nincsenek föl­tárva. Pedig vannak éleseszű diákjaink, akik hangyaszorga­lommal a szakköri munka ke­retében vagy szakdolgozati té­maként — némi szaktanári se­gítséggel ügyesen oldanák meg ezt az érdekes, diákok­nak való feladatot. A hét város fiatalsága a diákhagyományokat fölelevení­tő színpadi teljesítményekkel is a kitűzött célt szolgálta. Egyik iskola a város életéhez tapa­dó népszokás továbbélésének művészi módon megjelenített előadásával aratott sikert, más iskolák viszont inkább a diák­élet humorát, a diák—tanár viszony kópéságait karakírozták ki — önmagukat adva termé­szetes közvetlenséggel, játékos bohósággal. Itt is meg kell jegyeznünk valamit. Jó, jó, hogy az elő­adásokra a színházi kelléktá­rakból előkerültek a naftali- nos régi öltözékek (tógák, zsi- nóros dolmányok stb.), de bi­zarrul hatott rám a diáköltö­zékek alól kilógó kopott far­mer nadrágok, tornacipők tö­mege. Vagy talán a múlt és a jelen találkozását akarták ezzel is szimbolizálni? Talán ugyanilyen elgondolással törte meg egy-egy szép népdal csengését a rá-rácsapó sláger dallama. Pár szót az ifjúság maga­tartásáról! E téren annyi jogos és megalapozatlan vád éri őket, hogy kíváncsi voltam, mi­ként viselkednek a velem együtt utazó, velem három na­pot eltöltő pécsi diákok, öröm­mel kell megállapítanom: az autóbuszban nem dohányoz­tak, nem gurultak a sörös üve­gek, nem trógárkodtak. Azzal, hogy néha az „ördög bibliá­jához" nyúltak, csak az ősi (a jegyzőkönyvek szerint tiltott) hagyományokat követték. Vi­dámak, jókedvűek és szinte szokatlanul udvariasak voltak diákjaink. E téren példamu­tatóan élen járt a találkozót rendező debreceni diákság. Tóth István dr.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents