Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-15 / 255. szám

Dunántúlt napló 1983. szeptember 15., csütörtök A rehabilitációról! Az elmúlt alkalommal (az 1983. szeptember 6-i számunkban) ismertetni kezdtük a megjelent 8/1983, (VI. 29.) Eü. M—PM. sz. együttes rendeletet. Irtunk arról, hogy kikre és mikor terjed ki a rendelet és miként indul a rehabilitációs eljárás. szerkesztőség postájából „Gazdátlan terület a miénk” Nem ad vizet a közép-gyüké közkút Tény, hogy a magasra nőtt gaz csak rontotta a Mohácstól délre, az Eszé­ki út mellett kialakított városi szeméttelep amúgy is vigasztalan látképét. Am az( semmi sem indokolta, hogy az embermagasságú gazt kasza helyett égetéssel tüntessék el. Mégpedig azért nem, mert a szeméttelep rendet­lenségének takarására évekkel ezelőtt közel félszáz örökzöldet ültettek el a kerítésen kívül, így az árokpart égetésével végigperzselték az örökzöldeket is, amelyek most feketére perzselve sorakoznak az emberi gondatlanság in­tő jeleiként. Talán egy újabb környezetet szépítő akcióval ezeket is el­tüntetik? Fotó: Schindl József Válaszol az illetékes Javul az ellátás az ABC-ben Ma az átmeneti járadékról és a rendszeres szociális jára­dékról adunk tájékoztatást. A rendelet 19. §-ának előírá­sa szerint arról a nem rehabili­tálható, megváltozott munkaké­pességű dolgozóról, akinek munkaviszonyát, szövetkezeti tagsági viszonyát, bedolgozói munkaviszonyát és bedolgozói tagsági viszonyát megszüntetik, illetőleg a mezőgazdasági szö­vetkezeti tagként a közös mun­kában a megváltozott munka- képessége miatt nem köteles részt venni, és öregségi, rok­kantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, öregsé­gi, vagy munkaképtelenségi járadékra, növelt összegű öreg­ségi, illetőleg munkaképtelen­ségi járadékra nem jogosult, ■RENDSZERES PÉNZBELI ELLÁ­TÁS ÚTJÁN KELL gondoskodni. ÁTMENETI JÁRADÉKRA az ■alábbi feltételek együttes fennállása esetén az jogosult, aki a) az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel ren­delkezik és nem jogosult rok­kantsági nyugdíjra, b) az öregségi nyugdíjkor­határt ÖT éven belül eléri •és c) munkaképesség-vóltozásá. nak mértéke az OOSZI orvo­si bizottságának véleménye sze­rint legalább 50 százalék. Az átmeneti járadék a mun­kaviszony (a közös munkában való részvételi kötelezettség) megszüntetését követő naptól az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig jár. A rendelet értelmében az át­meneti járadékot a megválto­zott munkaképességű dolgozó várható öregségi nyugdíjá­nak 75 százalékát kitevő ösz- szegben kell megállapítani. A járadék összege azonban a rendszeres szociális járadék havi összegénél kevesebb nem lehet. Abban az esetben, ha a megváltozott munkaképességű dolgozó átmeneti járadékra és özvegyi nyugdíjra egyaránt jo­gosult, az átmeneti járadék összegét az alábbiak szerint kell megállapítani: a) ha az özvegyi nyugdíj összege alacsonyabb a vár­ható öregségi nyugdíj 75 szá­zalékánál, akkor az özvegyi nyugdíjat eddig az összegig kell átmeneti járadékkal kiegé­szíteni, b) ha mind az özvegyi nyug­díj, mind az átmeneti járadék összege alacsonyabb a nyug­ellátásról szóló jogszabály­ban a saját jogú és az özve­gyi nyugdíj együttes folyósítá­sára meghatározott összegha­tárnál, az özvegyi nyugdíjat az átmeneti járadékkal eddig az összeghatárig kell kiegészíteni. Megszűnik az átmeneti jára­dékra jogosultsága annak, aki a) öregségi, vagy rokkantsá­gi nyugdíjra vált jogosulttá; b) az OOSZI orvosi bizott­ságának megállapítása szerint már nem rendelkezik 50 száza­lékot elérő mértékű munkaké­pesség-változással, c) egészségi állapotának megfelelő és számára felaján­lott munkahelyet indokolatla­nul nem fogadja el, d) az ország területét állan­dó letelepedési szándékával el­hagyja, vagy a vonatkozó ren­delkezések megszegésével tar­tózkodik külföldön. RENDSZERES SZOCIÁLIS JÁ­RADÉKOT kell megállapítani annak a nem rehabilitálható, megváltozott munkaképességű dolgozónak, aki az átmeneti járadék megállapításához szük­séges feltételekkel (fentebb is­mertetett) nem rendelkezik, ha a) a rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerint szükséges szolgálati idő felével ren­delkezik, és b) munkaképesség-változá­sának mértéke az OOSZI orvo­si bizottságának véleménye szerint az 50 százalékot eléri. A rendszeres szociális jára­dék havi összege 1983. január 1-től 1850,— Ft. Ez az összeg a nyugellátások és egyéb ellá­tások évenkénti rendszeres emeléséről szóló jogszabályok szerint emelkedik. A rendszeres szociális jára­dék a munkaviszony (közös munkában való részvételi köte­lezettség) megszűnését követő naptól jár. A rendelkezések szerint, ha a megváltozott munkaképességű dolgozó rendszeres szociális járadékra és özvegyi nyugdíjra is jogosult, a rendszeres szoci­ális járadék olyan összegben jár, amely az özvegyi nyugdíjat a nyugellátásról szóló jogsza­bályban a saját jogú és az öz­vegyi nyugdíj együttes folyósí­tására megállapított összegha­tárig egészíti ki. Ha a rendszeres szociális já­radékban részesülő megválto­zott munkaképességű dolgozó a háztartásában olyan támoga­tásra szoruló hozzátartozójáról is gondoskodik, akinek eltartá­sára köteles, járadékát minden ilyen hozzátartozó után legfel­jebb havi hétszázhúsz forinttal lehet növelni. Nem növelhető a járadék összege olyan hozzátartozóra tekintettel, aki után a jára­dékban részesülő megváltozott munkaképességű dolgozó csa­ládi pótlékot kap. A rendszeres szociális jára­dékban részesülő megváltozott munkaképességű dolgozó — amennyiben azt a szociális kö­rülményei indokolják — mind­azokban a természetbeni és egyéb rendkívüli juttatásokban részesíthető, amelyekben a rendszeres szociális segélyezet­tek részesülhetnek. Megszűnik a rendszeres szo­ciális járadékra való jogosult­ság, ha a járadékban részesü­lő megváltozott munkaképessé­gű dolgozó a) az egészségi állapotának megfelelő és számára felaján­lott munkahelyet indokolatlanul nem fogadja el, b) munkaképesség-változá­sának mértéke az OOSZI orvo­si bizottságának véleménye sze­rint nem éri el az 50 százalé­kot, c) az ország területét állan­dó letelepedés szándékával el­hagyta, vagy a vonatkozó ren­delkezések megszegésével tar­tózkodik külföldön. S. A. A pécsi Közép-Gyükés 9/C. ház előtt van a terület egyet­len közkútja, amelyre az itt lakók kitették a táblát: Díszkút. Ezzel kívánják jelezni, hogy en­nek a kútnak semmi más funk­ciója nincs, minthogy a kör­nyék dísze. Bár van, aki úgy fogalmaz: ez a hegy szégye­ne. .. Hogy vált díszkúttá ez a mintegy ezer ember ivóvízszük­ségletét kielégíteni hivatott közkút? Lehőcz József mondta el — ő a Közép-Gyükés 14-ben lakik:- A külszíni bánya épített nekünk egy kö;:kutat, 1981 szeptemberében adták át. Két és fél évig úgy, ahogy műkö­dött, négy hónapja felmondta a szolgálatot, azóta egy csepp vizet nem ad. Legalább ezer embernek van ezen a terüle­ten háza, kertje, s nagyon so­kan állandóan itt laknak. Négy hónapja vagy a Marx úti busz- végállomásról, vagy a Berta­lan forrásról hordják a vizet. Míg Lehőcz Józseffel beszél­getünk, a szomszéd bácsi, Ra­usch Gyula - állandó közép- gyükési lakos — két kannával elindul a forrásra. Oda-vissza két kilométert jár meg. Befe­jezzük már a beszélgetést, amikor fél óra múlva visszaér.- A fia is hoz hetente két­szer kertvárosból vizet az öregnek — említi Lehőcz Jó­zsef.- Hol kértek seg tséget? — Bementünk a városi ta­nácsra, ott az építési osztály egyik előadója azt mondta, nem tudják ezt a kutat rákötni a városi vezetékre, nagyon sok­ba kerülne. Különben is a bá­nya feladata az itteni vízellá­tás. Június 1-én jártunk a ta­nácson. Tíz nap múlva kaptam meg az értesítést a jegyző­könyvről, másnap meg a tájé­koztatást, hogy Vas Istvánt, a külfejtési üzem vezetőjét bíz­ták meg a probléma megoldá­sával. Azóta sehonnan, sem­milyen tájékoztatást, értesítést nem kaptunk. . Kétszer kér­deztem telefonon a külfejtési üzem vezetőjét, de tulajdon­képpen semmit nem mondott. Annyi történt mindössze, hogy egy hónapja küldtek egy sze­relőt a bányától, az két napig itt volt - mondja Lehőcz Jó­zsef. — Beszéltek vele? — Hogyne. Ott ültünk vele két napig a kút mellett, tör­tük a fejünket: Vajon miért nincs víz? Próbálkozott a sze­relő: elzárta a csapot a Lám­pásvölgynél, innen integet­tünk neki, hogy így sem folyik a csap. Aztán két nap múlva elment, úgy, hogy fogalma sincs róla, minek nem ad vi­zet ez a közcsap.- Azóta?- Nem jött senki, nem in­tézkedett senki. Vizünk sincs ... Pedig nem öntözésre kell itt a víz. Mindennapi szükséglet­re. Olyan jó föld ez, megtartja a nedvességet. Ebben a nyári aszályban gyönyörű káposztám termett. Ráadásul egy éve, amikor megjelent a tanácsren­delet, hogy itt is lehet állatot tartani, sokan nevelnek disz­nót, nyulat, csirkét. Van, aki eladta a nyáron az állatokat - víz nélkül hogy tartsa őket? „Nincs ennek a hegyoldal­nak gazdája." S ezt ismétlik a többiek is, akikkel lefelé menet találkoztam. Úgy állnak az úttal, a villannyal is, mint ezzel a közkúttal. A kérdéseik­re, felvetéseikre még csak vá­lasz sem érkezik ... Maróti László mondja:- Itt járt a KÖJÁL-tól két hölgy, a Bertalan forrásból vettek vízmintát. Kérdeztük, hogy tudjuk meg, mi a mérés eredménye? Érdekel bennün­ket, sok itt a kisgyerek is. Azt mondták, két hét múlva ér­deklődjünk a tanácsnál... Az­tán nézze meg a közvilágítást. Este kapok itt egy pofont, hát meg se tudom köszönni a nagy sötétségben. Gyerfyás József az utat em­líti:- Vállaltunk mi társadalmi munkát is, csak hozzanak ide salakot, elterítjük rendesen. Meg ott vannak azok az elha­nyagolt területek a bánya fe­lőli oldalon a félig bedőlt ke­rítésekkel. Rendbe lehetne azt tenni, meg egy kicsit szélesíte­ni az utat. De mi már nem bí­zunk a bánya ígéreteiben. Mi lesz itt, ha a külfejtésben be­fejezik a munkát? Hogy hagy­ják itt a területet? Vitáztak még a gyalogjárón is, amin a 48-as buszmegállójához tu­dunk lemenni. Pedig mi hord­tuk le végig a domboldalon a salakot vödrökben, hogy járha­tó legyen ... Nincs ennek a hegynek gaz­dája, csak ígéreteket kapunk, ha kapunk, segítséget nem . .. G. M. A 40. sz. Jurisics úti ABC- áruházunkkal kapcsolatban szeptember 7-j számuk 15-000 rovatában jelent meg Kéri Iván panasza, amelyhez a követke­zőket szeretném hozzáfűzni. Valóban előfordult a nyitás óta, hogy néhány hűtőgép nem megfelelően működött, ezek garanciális javításáról intéz­kedtünk. Jelenleg már olyan állapotban van a bőséges hű­--------------------------------------------- * I dős házaspár vagyunk. Szep­tember 1-én Budapestről Pécs­re utaztunk a háromnegyed 6. kor induló Mecsek expresszel. A nagy melegben a férjem, aki súlyos szívbeteg, nagyon rosszul lett a vonaton. A sza­kaszunkon szolgálatot teljesí­tő kalauz, Mészáros Dezső azonnal a segítségemre sie­tett. Vizes ruhát, jeget szer­zett. Ennek a fiatalembernek a segítségével szerencsésen meg. érkeztünk. S nagyon hálásak vagyunk neki mindazért, amit értünk tett. Mursogné Görbedy Jolán Pécs ★ Szeptember 7-én 9.30 óra­kor Mánfa és Árpádtető kö­zött elszakadt a személykocsink ékszíja. Férjemet vittem a pé­csi 400 ágyas klinikára. Az Megértem Südy László, pécsi, nyolcvan éves olvasónkat. Eb­ben a korban valóban nagy gondot jelenthet az egyébként rendkívül egyszerűnek látszó művelet is, mint a pedikűrözés. Ráadásul idős olvasónk elve­szítette hűséges társát is, aki eddig segítségére volt. írja, egyszer megpróbálkozott pedi­kűröshöz menni, de csak öt nap múlva tudták volna fogad­ni, ezt pedig nem tudta kivár­ni. Sajnos, mást nem tanácsol­hatok, minthogy időben keres­se meg az üzletet, kérjen idő­pontot, s akkor nem lesz ha­laszthatatlan a „műtét" — ahogy ön fogalmaz. S biztos vaayok abban, hogyha megbe­széli a pedikűrös hölggyel, rendszeresen tudják önt fogad­ni, s nem kell minden alka­lommal elsétálnia a sorszámért. tőkapacitás, hogy teljes mér­tékben lehetővé teszi az elő­írás szerinti árubemutatást és kiszolgálást. Továbbra is várjuk Kéri Ivánt és többi kedves vevőnket új ABC-áruházunkba, győződje­nek meg 0 kiváló vásárlási kö­rülményekről. Koronics Károly kér. igazgatóhelyettes eső zuhogott, egy pillanatra úgy tűnt, hogy bizony 10 órá­ra nem fogunk a klinikára ér­kezni, hisz oly forró volt min­den a motornál, hogy várnunk kellett, hogy kissé lehűljön, s oda nyúlhassunk, hogy kicse­rélhessük az elszakadt ékszí­jat. Ekkor történt a „csoda". Elénk állt egy AFIT feliratú kocsi, rendszáma FS 32-79. Ki­ugrott belőle egy fiatalember, s mint a szemfényvesztés, egy pillanat alatt — talán még 5 perc sem kellett hozzá — ki­cserélte az ékszíjunkat. Meg­köszönve szíves segítségét, kér­deztük, mivel tartozunk (az új ékszíj a sajátunk volt), de ő már talán nem is hallotta, mert amilyen gyorsan ott termett, hogy segítsen, olyan gyorsan beugrott kocsijába, s elment. Leipold Istvánné Mázaszószvár M. Gy. olvasónknak köszö­nöm a kritikát. A „Szemetelés behunyt szemmel” című írásunk után bírál bennünket, bár ez a cikkünk megnyerte tetszését, hogy korábban megírtuk, a Komló—Mánfa útvonalon sze­metelt egy autós, a rendszámát is közöltük, de orra már nem figyeltünk, vajon kapott-e bün­tetést a szemetelő? Ezt hiába kereste lapunkban. Köszönöm az észrevételt, a jövőben erre is lesz gondunk. * Kovács. Júliának Gödrére azt üzenem, hogy nyugodtan ke­resse fel a községi tanács szo­ciálpolitikai feladatokkal fog­lalkozó munkatársát, s helyze­tére való tekintettel kérjen se­gítséget. (Folytatjuk.) Gadányi Ferenc (Közép-Gyükés 9/C): Az egyetlen közkutunk négy hónapja csak díszkút. Köszönjük a segítségei Üzen a szerkesztő

Next

/
Thumbnails
Contents