Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-14 / 254. szám

1983. szeptember 14. szerda Dunontoit napló s Szigorúbb követelmények Űj törvényerejű rendelet jogtanácsosi tevékenységről Ülést tartott a cigányügyi bizottság jelentős változás öt év alatt Folyóiratszemle Hz ipar szerepéről Szeptern b r 1-től hatályos az a törvényerejű rendelet — az 1983. évi 3. számú tvr. —, amelyik egy több mint 10 éves kormónvrendeletet követően újonnan szabályozza a jogta­nácsosi tevékenységet. Ho csak pár szóban akarjuk összefog­lalni a tvr. lényegét, azt kell mondjuk: szigorúbb fe.tételek­hez köti, a megemelkedett kö­vetelményekhez igazítja a jog­tanácsosi munkát. A tvr. álta­lános indoklása ezt így fogal­mazza: „...a népgazdaságunk további fejlődésének, az ebből adódó feladataink végrehajtá­sának egyik fontos feltétele: társadalmi-gazdasági életünk minden területén a törvényes rend biztosítása. Ennek érde­kében magasabb színvonalra kell emelni a jogtanácsosi munkát, növelni kell a jogta­nácsosok szerepét, s egyben fo­kozni szükséges a népgazdasá­gi célok megvalósítása és a jogszabályok hatályosulása ér­dekében kifejtett tevékenységü­ket." Ez pedig egyértelműen maga után vonja: a jogtaná­csosi szervezetet és működést, különösen az egységes jogpo­litikai irányítást illetően további fejlődésre volt szükség. Lénye­gében ez tette szükségessé az új, magasszintű jogszabály megalkotását. A részleteket illetően — mint- hoay a me*- 'ben több mint kétszáz joatanácsos dolgozik — dr. Csarsch Pétert, a Pécsi me­gyei Bíróság e'nökhelyettesét kérdeztük ' aki elmondta: ren­dezetlenség van e területen, ami adódik abból is, hogy nin­csen olyan szerv, amelyik tö- mörítené a jogtanácsosokat vagv előfordulhat olyan is, hogy valaki a feltételek közé tartozó szakvi— ;' —• *>'l«->n4re vé­gez joatanácsosi munkát egy- egy vállalatnál, szövetkezetnél, intézménynél. Azokat a jogszabályi feltéte­leket, amelyek a jogtanácsosi munkakör betöltéséhez szüksé­gesek, az új jogszabály vég­Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének népesedési alapja és Európai Gazdasági Bizottsága közreműködésével nemzetközi konferencia kezdődött kedden Budapesten, a Számítástechni­ka-alkalmazási Vállalat szék­házában. A tíznapos konferen­ciára — melyet a Központi Sta­tisztikai Hivatal rendezett meg — 211 európai szocialista és nem szocialista országból, to­vábbá az USA-böl Kanadából, Eayiotomból és Ghánából ér­keztek külföldi résztvevők. A tanácskozáson kicserélik tapasztalataikat, ismereteiket a különböző fejlettségű, váro- siasodottságú országokból ér­rehajtási rendelete tartalmazza. Itt rögzítették, hogy jogtaná­csosi cím használatára és kép­viseleti tevékenység ellátására csak az iogosult, akit a jogta­nácsosi névjegyzékbe felvettek és jogtanácsosi igazolvánnyal rendelkezi'*. A néviegvzéket az állandó lakóhely szerint illeté-- kes megyei bíróság vezeti, • itt kell kérelmezni — írásban — a felvételt. (A kérelemre 75 fo­rintos illetéket kell leróni, ter­mészetesen a személyi adatok kíséretében, ideértve a szemé­lyi számot is) A kérelemhez mellékelni kell a jogi diploma és a szakvizsga-bizonyítvány hiteles másolotát, illetve, akinek nincsen szakvizsgája, igazolnia kell. hogv letétele alól mente­sítést kapott vagy munkáltatói igazolvánnyal kell bizonyítania, hogy 1959 előtt 3 éven át jog­tanácsoskét t dolgozott. Továb­bi feltétel: a feddhetetlenség, amit ugyancsak a munkáltató igazol. A megyei bíróságok peren kívüli eljárással, végzéssel ha­tároznak a bejegyzési kérelem­ről, és ha a döntés helytadó, akkor a kérelmezőt felveszik a jogtanácsosi névjegyzékbe. El; utasítás esetén a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fellebbezni. A jogtanácsosi igazolványt a fog­lalkoztató szervezet székhelye szerint illetékes megyei bírósá­gok adják ki. (Pécsett a me­gyei elnöki iroda, minden ked­den 8—10 óráig.) A jogerős végzés mellett azonban az is feltétele az igazolvány kiadásá­nak, hogy a kérelmező jogta­nácsosként dolgozzon fő. vagy másodállásban, mellékfoglalko­zásként, vagy tagsági jogvi­szony alapján, szövetkezetben. Mindezekből jól kivehető: szigorodtak a jogtanácsosi munkakör betöltéséhez szüksé­ges feltételek. Egyebek mellett az is indokolta ezt, hogy meg- oldiák a nanv szántban ala­kuló de önálló jogász foglal­koztatását nem igénylő vállal­kozások jogi képviseletének el. kezett szakemberek. Az előadók beszámolnak azokról a gondok­ról, amelyek a. városfejlődés előrehaladottabb szakaszaiban járó államoknak jelentős ne­hézségeket okoznak. Ezzel se- gíts^'iet kívánnak nyújtani a fejlődés korábbi szakaszaiban lévő államoknak, hogy o meg­oldási lehetőségeket ismertetve hatékony város- és környezet- politikát alakíthassanak ki, megelőzhessék vagy legalábbis enyhíthessék a konfliktusokat. A konferenciát Nyitrai Fe- rencné államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke nyi­totta meg. látását. Alapelv az új rendelke­zésekben, hogv gazdálkodó és egyéb szervezetek jogi ügyeit általában a jogtanácsosok, a magánszemélyek jogi ügyeit pedig elsősorban az ügyvédek intézzék. Végül feltétlenül in­dokolt volt már a területileg, szakmailag és a felső szintű irányítást illetően széttagolt jogtanácsosi tevékenység egy­séges jogpolitikai és módszer­tani irányításának a megterem­tése. M. A. Akárhogy nézzük is, igen­csak gyerekcipőben jár hazánk­ban a képmagnózás. A világon több mint egy évtizede elterjedt — egyes országokban már gye­rekjátékszernek számító — vi­deó-technika magyarországi szárnypróbálgatásainak lehe­tünk tanúi, különösen azóta, hogy január 1-én megalakult Budapesten a Video Iroda, amelynek az a feladata, hogy rendet teremtsen a hazai kép­magnózás meglehetősen kaoti­kus rendszerében. A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat teg­napi tájékoztatóján Pozsgai Miklós igazgató előadásából egyebek között megtudhattuk, hogy Magyarországon három­féle — egymást technikailag kizáró — videorendszer van forgalomban. De hogy egyál­talán forgalomban lehet, az nem a hazai iparnak és keres­kedelemnek köszönhető, hanem a meanöv''--''1-'' idegenforga­lomnak. Hazánkban ugyanis mindezidáig csak elvétve lehe­tett kapni üres video-kazettá- kat, műsorkazetto pedig mind­máig nincs üzleti forgalomban. A lejátszó készülékek méreg­drágák — ha egyáltalán kap­A Baranya megyei Tanács ci­gányügyi koordinációs bizottsá­ga tegnap délután ülést tar­tott melyen részt vett Kozák Istvánná dr., a Tárcaközi Koor­dinációs Bizottság titkára és Kozma László, a Győr-Sopron megyei Tanács CKB-titkára is. Albert László, a bizottság tit­kára bevezetőjében elmondta, hogy az egyes megyék rendsze­resen beszámolnak a Tárcaközi Koordinációs Bizottságnak, s hatók. Pozsgai Miklós adataj szerint csak az OFOTÉRT-nál háromezer igénylést tartanak nyilván. (Elgondolkodtató, hogy neves híradástechnikai cégeink­ben, a Videotonban és az Orionban miért nem gyártottak már eddia korszerű képmagnó­kat a belföldi piacra.) Mint megtudtuk. KG^T-szintű döntés alapján a Szovjetunióban indul meg a gvártás japán licensz alapján, s talán már jövőre kaphat Magyarország tízezer darabot. Jellemző egy kicsit a hazai képre, hogy a SZOT, a Tsz-szövetség és luxusszállóink hálózata már előre jelezte, hogy elsőként kíván részt venni a videó-akcióban. Kissé furcsa, hogy oktatási intézményeink a rannsorban hátrább szorulni látszanak ... Ilyen körülmények között di­cséretes a Baranya megyei Mo­ziüzemi Vállalat kezdeménye­zése, amely szerint a Kossuth Klubmoziban elhelyezett színes képmagnókészüléket bármely intézmény rendelkezésére bo­csátja (teremmel együtt) igazán méltányos bérleti díjért. H. J. ennek keretében a megyei ta­nácselnök ősszel tájékoztatja jz országos testületet a megyénk­ben élő cigánylakosság helyze­téről, s azokról az erőfeszíté­sekről, melyek érdekükben, Ba­ranyában történtek. Baranya az egyik, cigányok által legsűrűbben lakott megye, a közel 22 ezer cigány szárma­zású állampolgár a Igkosság 5 százalékát teszi ki. A közhiede­lemmel ellentétben az utóbbi öt évben számuk és az össz- népességhez viszonyított ará­nyuk nem változott. Noha a megye 290 települése közül 253-ban élnek cigányok, elosz­lásuk iárásonként, és települé­senként egyenlőtlen: a cigány-, lakosság 11 százaléka Pécsett, 16 százaléka városokban, 73 százaléka pedig falun él. (Ugyanezek a számok az össz­lakosság megoszlásában: 40 — 18 — 42.) Baranyában az elmúlt öt év­ben jelentős eredmények szü­lettek a szegényes környezetű, minden tekintetben elmaradott cigányleleoülések felszámolásá­ban. Míg 1978-ban az alapve­tő szociális követelményeknek sem megfelelő 44 telepen 2618- an élte1*. Mén már csak kilenc ilyen telep van, 725 fővel. Je­lentősebb cigánytelep ma már csak a komlói Kossuth-aknai, ami viszont a bányoművelés miatt hamarosan életveszélyes­sé válik, s ezért az itt élőket — figyelembe véve igényeiket és lehetőségeiket —, főképpen lépcsőzetes lakáscserékkel máshová költöztetik. ' A hagyományos cigányközös­ségek megszűnésével, sajnos nemcsak kedvfező. pozitív ten­denciák erősödnek, hanem az — más okok mellett — negatí­van is érezteti hatását: az utóbbi években jelentősen nőtt a cigány bűnelkövetők abszolút és relatív száma is. A koordinációs bizottság taaiai és a meghívott megyei tisztségviselők a tegnapi ta­nácskozáson olyon észrevétele­ket tettek, amelyek kiegészítik a készülő beszámolót, szóltak eredményekről, megoldásra vá. ró problémákról. Igen érdekes észrevétel volt az például, hogy a jelenlegi gazdálkodási for­mák a munkaerő-kínálat növe­kedését eredményezik, s a mun­kájukat kínálók között számará­nyuknál nagyobb részesedéssel jelentkeznek a cigány munka- vállalók, hiszen képzettségük jelentősen alulmarad más réte­gekhez viszonyítva. A Tárcaközi Koordinációs Bi­zottság titkára tegnap tehát a megyei koordinációs bizottság tagjaitól is informálódott a ba­ranyai cigányok éleimódválto- zásairól. Ma és holnap Komlón és Sásdon folytatja ezirányú munkáját: megnézve, mi rejlik a számok, a jelentések monda­tai mögött. Nemzetközi konferencia Budapesten az urbanizációról Képmagnó a klubmoziban A résztvevők video-műsorokat tekintettek meg. A Moziüzemi Vállalat tájékoztatója a videózásról Megkezdődtek Baranya megyében a választójogi törvényjavaslat vitái A személyiség fontossága - A többes jelölés és a döntési érettség A választójog egy ország éle­tének fontos kerete a választó- jogi törvényjavaslat vitája pe­dig egy egész ország fontos vitája. Baranyában tegnap dél­után kezdődtek erről a társa­dalmi illetve rétegviták, még­pedig Szabadszentkirályon és Szentlőrincen. Közülük a szent, lőrinci vitán vettünk részt. A Hazafias Hépfront helyi székházában Horváth Péter, a szentlőrinci népfrontbizottság elnöke vezette ezt a vitát, me­lyen dr. Sasvári László, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője elemezte a ré­gebbi választójogi törvényt és az új törvényjavaslatot. Ennek során elmondta, hogy a kettős jelölésre vonatkozó eddigi tör­vény nem serkentette eléggé a demokratizmust. A számok is ezt igazolják: Baranyában az első alkalommal 140 Ikettős ta­nácstagi jelölés volt, utána már csak 100, végül 1980-ban ket­tős jelölés során mindössze 78 tanácstag kapott mandátumot. Az új törvényjavaslat ezzel szemben nemcsak lehetőséget nyújt 'a kettős, illetve többes jelölésre, hanem, azt kötelező­vé is teszi. A politikai alapelv természetesen változatlan — mondotta dr. Sasvári László — vagyis az országos és a helyi politika egymástól árnyalva de a szocializmus kc-zös célja felé, közös mederben folyik tovább. A jelentős újdonságok közül ki­emelte, hogy a törvényjavaslat országos listát állít fel az or­szágos szervek központi jelölt­jei számára. így tehát egy-egy közigazgatási terület lakossága teljesen a saját területén élő­lakó jelöltek közül választhat: minden helyben választott kép-- viselő vagy tanácstag a vá­lasztókerülethez, illetve körzet- het kötődő állampolgár lehet. Ezek után érdekes részkér­désekről alakult ki vita. Ennek középpontjában a jogtörténet egyik alapkérdése állt: a la­kosság döntési érettsége. Más­felől viszont a lakosság egy ré­szének közéleti közönye. Erre dr. Brantner Ottó orvos egyet­len kulcsmondattal válaszolt: „A lakosság nem is lehet a döntésre érett, ha csak egyet­len jelölt van!" Ezzel egyetlen mondatban igazolta a törvény- javaslat célja és a lakosság érettsége közötti összefüggést. Horváth Péter, a népfrontbi­zottság elnöke a személyiség fontosságát hangsúlyozta a vá­lasztáskor. Hiszen — mint mondotta — dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára Szentlőrinc jelenlegi megyei tanácstagja egy ciklusban két évtized me­gyei tanácstagi munkájánál is többet tett a nagyközségért. A választást az érdektelenség, il­letve érdekeltség ellentétpárja­ként közelítette felszólalásában Tóth Viktor, a költségvetési üzem raktárosa. Hiszen a nép­front meghirdette fásítási-par­kosítási versenyre egyetlen je­lentkező csoport sem akadt, pedig 10 000 forintos díjat tűz­tek ki. Ugyanakkor ő is. és mások is szóvá tették, hogy a munkásosztálynak közéletileg talán leg ütőképesebb rétege, a bányászság, Szentlőrincen is kialakulóban van — arányuk 20 százalék! — s a közéletbe az őslakossággal együtt kell bevonni őket. Földessy Dénes A PÁRTÉLET összevont au­gusztus—szeptemberi száma közli az MSZMP Központi Bi­zottságának 1983. július 6-i ha­tározatát az ipar helyzetéről és feladatairól. A határozathoz szorosan kap­csolódik a folyóiratban megje­lent. Rabi Béla ipari államtit­kár cikke, mely az ipar szere­pével foglalkozik a gazdaság fejlődésében. A szerző írása bevezetése­ként megállapítja, hogy a Köz­ponti Bizottság határozata a magyar ipar helyzetéről és fel­adatairól hosszú időre meg­szabja egyrészt a fejlődés irá­nyait, másrészt a gazdaságpo­litika ezzel kapcsolatos teen­dőit. A határozat jelentőségét növeli az is, hogy először sze­repelt a Központ) Bizottság na. pirendjén az egész magyar ipar helyzete és feladatainak meg. megfi átárazása. _ A cikk foglalkozik azzal a kérdéssel hogy tulajdonképpen miért ez év közepén vitatta meg ezt a napirendet a Központi Bizottság? Rabi Béla megítélé­se szerint ez jelentős mérték­ben a világgazdasági változá­sokkal függ össze. Egyetlen nemzet; ipar, így a magyar sem működhet megfelelően, ha nem veszi figyelembe azokat a kül­gazdasági tényezőket, melyek befolyásolják létezését, moz­gásterét. A változó világgaz­dasági folyamotokhoz való al­kalmazkodás gyorsítására már az 1978 decemberi KB-határo. zat felhívta a figyelmet, s ezt a XII. pártkongresszus állás- foglalásában megerősítette. E gazdaságpolitikai állásfog­lalások már eddig is lényege­sen befolyásolták az ipart. Töb­bek között rákényszerítették a termelékenység növelésére, az anyag- és energiatakarékos­ságra, az export bővítésére. Az alacsonyabb kereslet miatt az új helyzet áldozatokat is köve­telt az ipartól, pl. a termelés növekedési ütemének visszafo­gását, a beruházások jelentős csökkentését. Rabi Béla megállapítja hogy a politikai igények nincsenek még teljes összhangban a gaz­dálkodási gyakorlattal. Nem kis' szerepe van ebben annak, hogy nem elemezzük elég mélyreha­tóan oz ipar műszaki-technoló­giai állapotát, nem vesszük kel­lően figyelembe jó hagyomá­nyainkat, s mindezeket a té­nyezőket nem ágyazzuk be sem a nemzetközi összefüggésekbe, sem hosszú távú politikai és gazdaságpolitikai céljainkat szolgáló tudatos iparpolitiká­ba. A Központi Bizottság határa, zata alapvetően azt célozza, hogy nagyobb összhang terem­tődjék a politikai, gazdaság- politikai, iparpolitikai folyama­tok között, és az iparpolitika az eddiginél jobban tartsa szem előtt e folyamatok összefüggé­seit. A politikai állásfoglalás szükségességét a többi között az indokolja, hogy reálisan kell látni az ipar helyzetét, a nem­zeti jövedelemhez való hozzá­járulását, erős és gyenge ol­dalait, feladatait, fejlődésének irányait. Szól a szerző arról is, hogy ma még sok szélsőséges nézet, tel találkozhatunk. Van aki úgy véli, hogy kizárólag az iparfej­lődésétől függ a szocializmus építése. Ezt képtelen nézetnek tartja, de véleménye szerint az is téved, aki lebecsüli az ipar népgazdasági szerepét, s azt gondolja, hogy az i'par más ágazatok terhére fejlődik. „Nem vitatható — állapítja meg —, hogy mind a nemzeti vagyon gyarapításában, mind a lakos­ság életmódjának alakításában az ipar alapvető szerepet tölt be. Éppen ezért követel poli­tikai döntést a jövőbelj fejlő­dés irányainak kijelölése." M. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents