Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)
1983-09-14 / 254. szám
s. Dunántúlt napló 1983. szeptember 14., szerd Takácsok, parasztszabók, mézeskalácsosok Kismesterségek gyűjteménye a Csornai Múzeumban A kihalóban lévő rábaközi kismesterségek emlékeinek megmentésére komoly erőfeszí. téseket tesz a Csornai Múzeum. A néprajzosok időről időre ellátogatnak egy-egy községbe, bejárják az öreg házak pincéit, padlásait és ösz- szegyűjtik az évszázadokon át virágzó kismesterségek szerGulyásparti Ifj. Bohanek Miklós felvételei A csárdáskirálynő Miss Amerika lett, párja a csárdáski- rály Szergej, a szovjet egyetemista. Szép pár volt, fiatalok, csinosak, mosolygósak. A tapsviharba Gált j János rendező-igazgató a győztesek diját akasztotta nyakukba és anyanyelvükön köszöntötte őket. Tegnap az olasz fiú, és a francia lány, holnap .. . Éljen az új királyi pár. Pünkösdi királyság, de tartós boldogság. Viszik haza az emlékeket a győztesek. Az „Az a szép, az a szép, akinek a szeme kék . .." dalversenyt német nő nyerte. Néki és más nemzetiségű versenytársainak fülébe dúdolták, hegedülték a dalt, és ők egyenként visszaénekelték. A csinos német asszonynak tökéletes a hallása, bár a magánhangzókat egy kissé keményen sejpítette. Háromszáz külföldi ember, háromórás játék kinn a Hűvösvölgyben, a Gulyáspartin a magyar nézőnek is jó mulatság. Másodjára korán jöttem. Jó. val a vacsora előtt fogadott Gálfi János a hatalmas üvegfalú ebédlőben. A helyiség a Gyermekélelmezési Vállalaté. A konyhán napoal háromezer gyermeknek főznek. Délután négytől az IBUSZ-é a pálya, csapatkapitány Gálfi János, igazgató-rendező, artista. „Életem fő művének tartom ezt a háromórás produkcjót. Minden számot, közös játékot, étkezést az érkezéstől a búcsúig én terveztem, rendeztem. Beszélek angolul, németül, oroszul, franciául, spanyolul, töröm a japánt. Bűvészként, konferansziéként bejártam a világot, a Szovjetuniót és Japánt, Dél-Amerikát és természetesen egész Európát. Itt, a Gulyáspartiban ötven emberrel dolgozom, délután négykor kezdünk, takarítók, szakácsok, pincérek, világosítók, táncosok, zenészek. Célunk: érezze mindenki jól magát nálunk. Ezután egy kis számtan következett, Tizenöt éve érkeznek a külföldiek ide a Hűvösvölgybe, esténként öt-hat busz elegáns asszonyokkal, férfiakkal teli. Évenként kétszázhatvan fogadást, előadást tartanak, esténként háromszáz ember jön el. A késő őszi és téli hónapokban hetenként öt műsort prbdukálnak, Ne szorozzunk, sok millión fölüli már a látogatottság. Ez persze, ha játék, akkor is nagy felelősséget jelent, s a házigazda Gálfi hozzáértéssel és felelősséggel végzi — (játssza!) munkáját. Az asztalok már megterítve, rajta gusztusos tányérok, evőeszközök, poharak. Kinn az udvaron pattog, lobog a tábortűz, az ajándékbolt szépasz- szonya is vendégekre vár. Nem sok időnk maradt, nézzük vacsora előtt a vendégkönyvet. Filmszínészek, énekesek, miniszterek, magyar hírességek elismerő - bejegyzéseit olvasom. Gilber Beco, Lőrincze Lajos, Dean Read, a Moszkvai Nagycirkusz kollektívája, az amerikai nagykövet, Hajdú János és vendégei, Szász Endre festőművész és az egész Szabó család, Aznavour! Egy száraznak tűnő magyarázat, mielőtt átadnánk magunkat a hangulatnak. Az IBUSZ 240 forintot számol egy személyre a műsorért és a vacsoráért, A csoportban érkezőknek is, az egyedül érkezőknek is: a kanadai nagykövet asszonynak is. Nyolc óra. Gyerünk a faragott ácsolt, pingált kapuhoz. Tódul a külföldi nép. Kállai Kiss Ernő és népi zenekara szép muzsikával köszönti őket. A tábortűz mellett a stílusosan öltözött pincérek barack- pálinkával szolgálnak, villognak a fotósok vakui. Benn a teremben nemzetiségi asztalok. Mindenki mosolyog, a felszolgálók figyelmesek, előzékenyek. Hidegtálak, sonka, szalámi, vaj, körözött, zöldpaprika, paradicsom, tojóssaláta, fehér bor, vörös bor. És pereg a színes film hazánk festői tájairól, ahol éppen aznap vagy tegnap jártak a külföldiek. Ez is öröm. „Itt jártunk; ó a Plattenzee, a Donau . . .” Film után jön a magyar gulyás. S mily jó étvággyal fogyasztják. A zene szünet nélkül száll a teremben, a hangulat emelkedett. A színpadon öt bájos lány és három profi fiú a palotást jár. ja, szólistájuk Kádár József. Az asztaloknál összecsendül két pohár, száz pohár, szép üvegmuzsika. Csend. Gálfi érkezik. Sok nyelven köszönti q jelenlevőket. Kezdődik a játék, szellemes társasjátékok, versenyek a közönség bevonásával, szerep, lésével. Játékmester Gálfi. Hahota, derültség, taps, a győzteseknek pezsgő jár. És itt is mind a háromszáz ember győztes. A fáradhatatlan zenekar, s a fáradhatatlan nyolc táncos kidolgozzák, kitáncolják a lelkűket: Diniku Pacsirtája, pásztortánc, üvegestánc, csárdás, frissen, dinamikusan. Az in- termezzóban Gálfi Anikó virágénekeket és cigánydalokat interpretál, mély átéléssel, szép telt hangon. Teljes a magyar folklór. Frissen sült rétes, gyümölcs érkezik, az üres kancsókat teli kancsókkal cserélik. A múltkor németek között ültem, velük énekeltem, most az olaszokkal énekelem a Santa Luciát. Késő éjjel véget vetünk a zenének. Holnap ismét a gyermekek birodalma lesz a csarnok. Suha Sándor Szent-Györgyi Albert kilencven éves Kilencven éve, 1893. szeptember 16-án született Szent- Györgyi Albert, a -világon a legismertebb magyar tudós, az egyetlen, aki hazai földről utazhatott 1937-ben a Nobel-díj átvételére. Méltán tartja a tudományos világ Szent-Györ- gyit az ötletekben leggazdagabb kutatók egyikének, akinek számos tanítványa dolgozik a világ minden részén, és hasznosítja a nagy orvosbiokémikus mester tanításait. Apja erdélyi gazdálkodó, jó. módú földbirtokos volt, de neveltetésében inkább az anyai hatás érvényesült. Erről az oldalról már a negyedik tudós generációnak vallhatta magát, hiszen anyja testvére, ifj. Len- hossék Mihály, és annak édesapja, nagyhírű, nemzetközileg elismert anatómus professzorok voltak a budapesti orvostudományi karon. Szent-Györgyi 1911-ben iratkozott be az orvosi fakultásra, és mór harmadéves korában elkezdte az élettani búvárkodást. 1914-ben félbeszakadtak egyetemi tanulmányai, a frontra került, de a meggyűlölt háború erkölcstelenségét látva, önsebesülést okozott magának, így sebesülten hazakerült. Felgyógyulása után egy katonai laboratóriumba helyezték, ahol újra bo. nyodalmai támadtak: megtagadta az emberre ártalmas kísérletek végzését, ezért büntetésül az olasz frontra vezényelték. A háború után a hazai viszonyok nem tették lehetővé kísérletei folytatását, ezért vándorútra kelt. Prága, Berlin, Hamburg, Leyden, Groningen azok a városok, amelyek egyetemein Szant-Györgyi rövidebb- hosszabb időt töltve tanult és dolgozott. Groningenben fedezte fel a később oly fontossá vált hexuronsavat a mellékvese kéregállományában, és több érdekes biokémiai probléma megoldásával kísérletezett. Cambridge a következő állomás, majd Rochester. 1932-ben kapta a meghívást a szegedi egyetem orvoskémiai tanszékére. Új szellem tört be a szegedi egyetemre, pezsgő tudományos élet kezdődött el, amelynek központja Szent- Györgyi tanszéke volt. Tehetséges fiatal kutatók vették körül, és munkájukat hamarosan szebbnél-szebb eredmények koronázták. Ezek közé tartozott a sejt oxidációs folyamatai több részletének a megismerése, és az ezekkel a vizs. gálatokkal nyert ismeretlen festékanyagnak, a „cytoflavin”- nak a felismerése. (Ma ezt az anyagot riboflavin néven ismerjük, és biológiai jelentősége közismert.) A szegedi évek alatt sikerült bebizonyítani, hogy a korábban felfedezett hexuronsav azonos a C-vitaminnal, vagy más néven aszkorbinsavval. Tudta, hogy ennek az anyagnak fontos szerepe lesz az orvoslásban, de Magyarországon nem juthatott az előállításához szükséges elegendő állati mellékveséhez. Ekkor ötlött fel először agyában a paprika, mint C-vitamint tartalmazó anyag, amelynek akkoriban Szeged és környéke volt a hazája. Ez tette lehetővé a C- vitamin nagymennyiségű előállítását, és a világ minden tájára küldhetett belőle kísérleti célokra. 1937-ben kapott Nobel-díjat, és akkor felhagyott a vitaminkutatással. Csapongó szelleme új területre vezette, az izombiokémiára. Az izom összehúzódósát tanulmányozta munka, társaival, Bangóval és Straub- bal, és sikereket értek el az összehúzódásban részt vevő fehérjék előállításában. A második világháború idején nyugati kapcsolatait igyekezett felhasználni arra, hogy az országot kimentse a fasisz. ta háború karjaiból. Isztambulba utazott, ahol kapcsolatba is került az angol titkosszolgálattal, de erről a németek is tudomást szereztek, így hazatérve csak a svéd követségen ta'. lálhatott menedéket. Budapest felszabadulásakor szovjet járőr kutatta fel, és Molotov személyes utasítására családjával együtt a főhadiszálláson helyezték el Melinovszkij marsall meghívására. Nem sokkal később elfogadta a Szovjetunió Tudományos Akadémiája meghívását: két hónapot töltött Moszkvában. Budapestre visszatérve legfontosabb feladatának tekintette a tudományos munka elindítását és megszervezését. Ö azonban elsősorban kutató volt, a szervezés nem elégítette ki, az akkori Magyarországon azonban nem voltak meg a kutatás feltételei. Előbb Svájcba utazott gyógykezeltetésre, majd 1947-ben az Egyesült Államokban telepedett le, ahol a Woods Hole-i tengerészeti biológiai laboratórium, ban átvette az Izomkutató Intézet vezetését. Itt többek között a sejtosztódás és a rákos megbetegedések megoldatlan kérdéseivel foglalkozott. Kapcsolata hazájával mindig szoros maradt, többször hazalátogatott — és szívében magyar maradt. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjának választotta. Kívánjuk, hogy a szép kort megért tudós még sokáig adhassa tapasztalatait a fia tál kutatóknak. H. J. számait, a falusi portákon ma már csak mutatóban lévő régi használati tárgyakat, a tiszta szobákat egykor díszítő szőtteseket, melyek a néhai mesterek kézimunkáját dicsérik. Hogy miért éppen a szőtteseket? Ezen a tájon ugyanis a takácsmesterségnek voltak meg a legfontosabb feltételei. A Rábaköz gazdag kendertermő vidék volt, s a múlt század végéig a kenderfonók maguk termesztették a rostnövényt, amelyből az apró házi műhelyekben fonták a fonalat. Majd átadták a takácsoknak, ők szőttek ing-, és lepedővász. nat a finomabb fonalból, terménytároló zsákokat a durvább minőségűből. A XIX. század második feléig a kendertermesztő gazdák annyi munkát adtak a takácsoknak, hogy alig győzték elvégezni. Egy 1870 körüli évkönyv beszámol arról, hogy csupán egy faluban, Szanvban 33 takácsmester dolgozott, s közülük a legügyesebbek mintakönyveket is készítettek. A múzeumnak ma már teljes anyag van birtokában a kenderfeldolgozás és a kelmeszövés eszközeiből. A tilolóból, gerebenekből, a rokkákból kenderfeldolgozót, a fogantyús likasfából, a szövőszékekből, a motollából takácsműhelyt rendeztek be. Ezek a munkaeszközök — miutón a mesterek maguk fabrikálták őket — önmagukban is a kézműipar érdekes relikviái. A műhelyberendezéseket pávákkal, gránátalmákkal, hullámvonalas és más rábaközi motívumokkal díszített szőtte, sek egészítik ki. A takácsműhely szomszédságában jól megfér a parasztszabóműhely, amelynek fel szereléseit néhai Horváth lmr< csornai parasztszcbómeste családja ajándékozta a má zeumnak. Berendezési tárgyai a szabászasztal, a varrógép az ollók, a szabásminták és c centik o század elejéről valók Érdekes darabja az anyagnak az úgynevezett magos vasaló amelynek kiemelhető magját forrósítolták fel, s azzal hevítették a vasalót használat közben. A régi berendezésekhez egykori paraszti viseletkiegészítők, paszományok is kapcsolódnak, ezekkel ékesítették a férfi dolmányokat. Megkapta a múzeum a fa inaságyat is, amely annak idején a konyhában állt, s nappal szekrény, nyé csukták össze, hogy minél kisebb helyet foglaljon el. A kismesterségek gyűjteményének van azután egy valóban ritkaságnak tekinthető együttese: húsz kézi faragásé mézeskalács mintafa, amelyet a2 utolsó csornai mézeskalács-készítő mester, Visi Ignác adott át a múzeumnak. A mintafákat a 18. századtól használták a mézeskalácskészítők, ezekkel formáltak bölcsőt, házikót, állatfigurákat és népviseletbe öltözött férfiakat, asszonyokat a képlékeny tésztából. A formákat a mesterek maguk is készítették, többségük azonban fafaragók kezemun- kája. A csornaj múzeumba ke. rüIt mintafák 19. század elejéről valók, a nagyobbak lovat, huszárt, falusi párt, s a kisebbek karácsonyfadíszeket ábrázolnak. A mintafákat a díszes mézeskalácsokkal együtt mutatják be. Gy. Á. Havasi c/ncér a Keleti-Mecsekben A Kelet-Mecsel: Tájvédelmi Körzet fajokban bővelkedő ro- varviláqáról szinte alig tudunk valamit. Az utóbbi évtizedben lassan meginduló zoológiái és természetvédelmi kutatások során számos ritka és a tudományra új faj, alfaj került elő. A sokak szerint legnépszerűbb, s talán legimpozánsabb rovarrendnek, o cincéreknek a vizsqálatát még el sem kezdték. Már nem is meglepő, hogy e erdőaazdaságilag igen fontos csoportnak újalbb és újabb fajai válnak ismertté — igaz, más rovarcsoport kutatásával foglalkozó specialista vagy éppen egy jószemű, érdeklődő erdészeti dolaozó munkája során, így esett meg, hogy az erdészek jelzései nyomán a bükk- erdóben dolgozó lepkész a Dél-Dunántúlon igen szórványosan előford 'V de a Keleti- Mecsekben még nem gyűjtött havasi cincér (ROSALIA ALPINA) populációra talált. A‘havasi cincér az egyik legpompánsabb megjelenésű magyar bogárfaj. Az öreg bükkösök sötét, nyáron is kellemes klímájú lombkoronája alatt a fák kérgén ücsörög, vagy repked. Méa a figyelmes szemlélő is nehezen veszi észre a szürke bükkfakérqen. Hatalmas, 5 cm-re is megnövő tarka csápjaival büszkén sétálgat. Kékesszürke, nyúlánk szárnyfedőit rendkívül változatos formájú fekete foltok díszítik. Ezek a foltok olyan sokformá- júak hoav szinte alia van két egyforma példány. Formagazdagságára jellemző, hogy a Kárpát-medencében közel 100 változatát tartják nyilván. Hazánkban elsősorban a bükkösök lakója. Erdészetileg nem káros faj. A Kaukázustól FáitfKV Közép- és Dél-Európán át, egészen Észak-Afrikáig megfigyelték. Közeli rokonai — kevés számmal — Eurázsiában, az Indomaláj területeken és Észak-Amerikában élnek. VÉDETT FAJ! Eszmei értéke: 1000 Ft. Gyűjtése, preparálása, tenyésztése, illetve külföldre való kiküldése, sőt behozatala csak a természetvédelmi ható- sáaok engedélyével lehetséges. Fazekas Imre tanár, zoológus
