Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)
1983-09-13 / 253. szám
1983. szeptember 13., kedd Dimantmt napló s Közel 30 milliós beruházás a postánál Helyzetkép a radiátorról Dunaújvárosban növelik a termelést lett volna szüksége, s ebből — a tavalyi lemaradás pótlásával együtt — talán 100 000-et kapnak. A dunaújvárosi gyárból 55 000-et várnak. Csak hogy ebből a Duna-menti városból kazánrobba. nás miatt sokat késik az áru. A Jázberényi Hűtőgyárból pe- diq 20 000-re számítottak, s 7600 érkezett. Kiderült egy olyan gond is, hogy viszonylag nagy a közü- letek igénye. Egy-qgy középület 20—25 családi házra való radiátor-mennyiséget von el a magánházépítéstől. Sajnálatos, hogy a középületek többsége úgy tér át az olajfűtésről más energia használatára, hogy nem biztosított a felszerelés a másik energiához. Végülis mi a helyzet a legnagyobb szállítónál, a Dunai Vasmű Lemezfeldolgozó Gyáregységében? Biztató! Huszonötmilliós felújítás végefelé jár. nak és a termelésüket már az idén mintegy 8, esetleg 10 százalékkal növelik. Vagyis a tavaly gyártott több mint 1 300 000 négyzetméter radiátor felület idén mintegy 100 000 négyzetméterrel több lesz. Minősége jó, hiszen a kifogások, panaszok aránya nem éri el a 0,01 százalékot sem. így némi tőkés exportra is lehetősége van a gyárnak, hogy a termeléshez szükséges gépeket a tőkés piacról beszerezhesse. Magyarán, az áru nem egészen 5 százalékát Svájcba, Ausztriában adják el. Csehszlovákiából v:szont Magyarország elég pontos szállítási rendben kap radiátort. Ez tehát a fűtőtest-helyzet. Az építkezők számára egyelőre az előjegyzéses vásárlás a megfelelő lehetőség ahhoz, hogy a bizonytalan várakozást elkerüljék. Ügyvédek országos értekezlete Budapesten hétfőre összehívták az ügyvédi kar vezetőinek országos értekezletét, hogy az elmúlt öt év tapasztalatai alapján értékeljék az ügyvédségnek az igazságszolgáltatásban — a bírókkal és az ügyészekkel együtt — végzett munkáját, s részvételét a jogalkalmazásban. Az eseményt az tette különösen időszerűvé, hogy szeptember elsejétől hatályba lépett az ügyvédi tevékenységről szóló új tör- vénver°"" rendelet. Dr. Kárpáti László, az Országos ügyvédi Tanács elnöke tarÜj vonalakat kötnek be a Pécsi Postaigazgatóság crossbar-központjába Fotó: Proksza László Ha ház, hát legyen ház! — mondja mostanában sok építkező család és központi fűtést is szereltet az épületbe. A falvakban sorra nőnek a házak, a pénzbefektetés legidőszerűbb eredményei, s bennük ott a hely a kazánnak, a fűtőtesteknek. De miért csak a hely? Például Egerágon több olyan kész, új épületet találtunk, ahol minden rendben várja a központi fűtést, csak radiátor, vagyis fűtőtest nincs hozzá. Végülis egyik legsajátosabb modern bevásárlási gondunk lett a radiátor. Miért gond? A TITÁN Nagykereskedelmi Vállalat négy megyét lát el áruval, közötte radiátorral is. Idén 160 000 négyzetméterre Bővül a pécsi távhívó központ A munkák ideje alatt akadozhat a távhívás Tapasztaltuk: napjainkban elég nehéz a távhívásba bekapcsolódni, nehezen érkezik a vonal, a hívott fél... Mi lehet ennek az oka? A kérdéssel megelőzött bennünket Sziráki Péter, a Pécsi Posta- igazgatóság távközlési-műszaki osztályának vezetője: mondván, e gondok okairól szeretné tájékoztatni az érintetteket. Ami öröm az ürömben: egy eléggé jelentős beruházási munka kezdődött meq a helyközi, úgynevezett ínterközpont- ban. A beruházás célja: a meglévő távhívási keresztmetszet bővítése. Ugyanis jelenleg a pécsi központ 1200 vonallal jelentkezik, s ez az időközben megnövekedett igényeket nem tudja maradéktalanul kielégíteni. A kaoacitás-bővítés újabb 600 vonalat jelent, s a beruházás befejeztével — ami jövő év márciusára várható — könyebben tudunk például Bu. dapesttel, vagy a régió-központokkal kapcsolatot létesíteni. A bővítés másik örömteli vonzata: segítségével megteremtődnek a lehetőségek arra, hogy több baranyai városköz- séq bekapcsolódhasson a távhívásba. Szó van Mohácsról, Üjpetréről, Harkányról. Kozár- mislenyről, Egerágról — hogy csak néhányat említsünk. E beruházások előkészítése már folyamatban van. E közel 30 milliós program során — ami az interközpont bővítését illeti —, a már üzemelő egységekre kell a posta műszaki szakembereinek rácsatlakoztatniuk a leendő vonalakat, s ez nem megy könnyen, mert a korábbi folyamatos üzemelést befolyásolja. Adott eset.' ben 5—10 százalékkal csökkentheti a már meglévő kapacitást, s ez a távhívó vonalakra várók számára lesz érez. hető. Ebből ered tehát a gond: nehezebb távhívni! S bár a posta úgy irányítja a szerelési munkálatokat, hogy főleg éjszaka dolgoznak a műszakiak, így sem tudják az áthúzódó munkák esetén garantál, ni, hdLjy időnként kapacitáscsökkenés ne következzen be. Sziráki Péter információi szerint a munka csúcsa az elkövetkező két hónapban várható, s éppen ezért az előfizetők tü. relmét kérik. A fentebb említett torlódások — a nehezebb kapcsolat- felvételek — a kezelői forgalomban is várhatók, azaz a postáskisasszonyoktól kért szó. mok is néha késhetnek. Mi biztosít bennünket arról, hogy az előre bejelentett 5—10 százalékos kapacitáscsökkenésnél nagyobb kiesések nem lesznek? A meggyőző válasz: a posta számára .is létkérdés — helyesebben anyagi kérdés, hiszen fontos bevételi forrásról van szó —, hogy minél zökkenőmentesen teljen el e beruházási időszak. Ezért húzó-, dik el közel egy esztendőre a munka, ezért lesz a dolgok dandárja az éjszakai időpontokban. S végül két, szintén örömmel üdvözölhető hír: a központ bővítés márciusi átadása nyomán a tudakozószolgálat is bővül két munkahellyel, s megjelenik a jövő év első felében eqy új -telefonkönyv, mely csak Pécs város és góckörzetének telefonszámait tartalmazza. Kozma F. Közös témák kerestetnek Pécsett tárgyalt a Brit Akadémia titkára Augusztus végén választották meg a Brit Akadémia titkárává Peter VJ. H. Brown-1. így nyugodtan állíthatjuk, hogy első e minőségében tett külföldi útjai között szerepel egy-‘ hetes magyarországi látogatása. Az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének székházában volt alkalmunk beszélgetni vele. — 1975 óta létezik hivatalos együttműködés a Brit és a Magyar Tudományos Akadémia között. A szerződés szerint évente hat-hat kutató cseréjét bonyolítjuk le. A mostani látogatásom éppen arra irányult, hogy próbáljuk a kapcsolatokat kevésbé formálissá tenni: mindenekelőtt növelni kellene a cserelátogatások számát, s arra törekedni, hogy az Angliában vagy Magyarországon megkötött ismeretség a későbbiekben is fennmaradjon, konkrét és folyamatos együttműködésben valósuljon meg — mondta Peter Brown. — Mi volt pécsi látogatásának a célja? — Nagyon örültem annak a lehetőségnek, hogy meglátogathatom az MTA egyes intézeteit, hiszen nekünk elsősorban a konkrét kutatóhelyekkel épülhetnek ki kapcsolataink. Érdekes volt, amit itt hallottam a Dunántúli Tudományos Intézet területfejlesztéssel kapcsolatos kutatásairól. Egész biztos, hogy akad majd nálunk olyan társadalomtudós, akit hasonló témák foglalkoztatnak. Nagyon hasznos volna, ha ebben a tárgykörben összehasonlító kutatások indulhatnának. H. 1. Pécsett vendégszerepei az Eszéki Népszínház Azl feszéki és a pécsi színház között kialakult kapcsolat újaibb eseményeként szeptember 16-án és 17-én Pécsett szerepel az Eszéki Népszínház prózai társulata. Az elmúlt évadban sikerrel mutatták be Pécsett a T)undo Maroje című musicalit, melynek viszonzása volt a pécsi operaegyüttes eszéki vendégszereplése Erkel operájával, a Bánk bánnall. Ezúttal két produkciót láthatunk az eszékiektől. Az első napon Petko Vojnics Purcsár, kor- társ-szerző „Kiválasztottak” című drámáját adják elő a Ság- vári Endre Művelődési Házban, melynek vendégrendezője a szarajevói Dubravko Bibanovics. „A dráma olyan elemekből tevődik össze, melyek témájukban .magukba foglalják az emberiét kategóriáit és értékeit... hit, szerelem, szépség, erő, hatalom. igazság, árulás, házasságtörés, képmutatás — és közönségesség. Ezek Purcsár témái. Fogalmak, melyek önmagukban nincsenek, csak emberek által. Csak a sokszínű emberi természet létezik, keveredve benne a jó és a rossz, az erős és a gyenge ...” — mondja a darabról a rendező. A második napon, Moliére Pécsett is játszott népszerű szín. művét, a Don Jüant láthatjuk a Nemzeti Színházban, Damir Mu- nitics rendezésében. A mostani vendégszereplés fontos célja többek között az is, hoqv a Dél-dunántúlon élő szerb és horvát nemzetiségűek anyanyelvükön juthassanak élő színházi élményhez. Képünkön Vlasta Ramljak és Nenád Indjics a Don Juan c. előadásban tott vitaindító referátumot a tanácskozáson. A beszámolóban hangsúlyozta, hogy az ügyvédi munka alaovetően pozitívan értékelhető az elmúlt időszakban. Az új szabályok azonban további, az eddininél is felelősségteljesebb feladatok elé állítják az ügyvédséget. Egyre több ugyanis a! jo-r kéoviseletre szoruló, ilyen szakmai feladatok ellátását kívánó szervezet és állam- polgári ügy is. Az új jogszabály előírásai szerint is az ügyvédek csak munkaközösségekben működhetnek — magánpraxisra nincs lehetőség. Egyetértéssel szóltok az értekezlet résztvevői arról, hogy az új rendelet mindenekelőtt a jogi szolgáltatások magasabb színvonalát, a törvényesség erősítését szolgálja. Ugyanakkor erősíti az üayvédség önkormányzatát, különösen a munka- közösségek önállóságát, valamint a magasabb rangú ügyvédi szervezetek felelősségét. Az állampolgár szempontjából alapvető tudnivaló: ügyvédet mindenki szabadon választhat. Két riport Súlyos kérdéseket feszegetett a pécsi stúdió legutóbbi, a műszakiakról szóló riportja. Aligha lehet ma már vitázni a tényekkel, hocft ti. valami nagy baj van nálunk a műszaki szakemberek utánpótlásával, díjazásával, megbecsülésével, egyszóval helyzetével. Napjainkban ugyanakkor még az eddigieknél is több fel. adat hárul az iparra, kulcsszerepéhez nem férhet kétség. Kissé leegyszerűsítve, • de talán a lényeget tapintva úgy is mondhatnánk, hogy azt már tudjuk, nem mindegy: milyen ügyességgel, felkészültséggel tudjuk eladnj termékeinket a világ piacán, de mintha közben elfelejtettük volna: hogyan jönnek létre, ki hozza létre azokat a termékeket, melyeknek értékesítéséről ma oly sokat beszélünk. És a jövőt nem lehet csak a mezőgazdaságra alapozni. A mérnökök helyzetéről elég sok szó esett az utóbbi időben, de az elemzések gyakran megrekedtek annál a kérdésnél, hogy anyagilag hogyan becsüljük őket. Kétségtelen, hogy ez is gond, abszurdum, hogy a betonlocsolgató segédmunkát annyit, netán többet keressen, mint az épületet megtervező, vagy a kivitelezésben döntő szerepet játszó mérnök. A példákat a fen. ti riportból is sokáig folytathatnánk. Mégis nekem nagyon tetszett a műsorban az a szemlélet, amely nem rekedt meg ennél a kérdésnél, hanem valóban komplexen tekintette át a helyzetet. Egyet kell érteni azzal a véleménnyel, hogy a jövedelmek nagymértékű, gyors javítása mellett változtatná meg egycsapásra a mai képet. Pél. dóul azért sem. mert az ifjúság nagy részéből hiányzik — kiölték? — a műszaki érdeklődést, a barkácsolási kész. ség, a „bütykölési" hajlam. Hogy ma a mérnök a foglalkozások presztízs-listáján az utolsó előtti helyen áll, ahhoz valószínűleg tényleg hozzájárul a pedagóguspálya elnőiesedése, — s hozzátehetnénk, hogy talán a „politechnika" és társai többéves válságsorozata is. Érdemes lenne egyszer azt is megnézni, hogyan fordulhat elő, hogy a matematika—fizika szakokon olyan meglepően alacsony a főiskolai jelentkezők száma — nem lehetséges-e, hogv a baj már az iskolában kezdődik? Azt viszont a riportban hallottuk, hogy ma nincs Mérnök Kamara, holott régebben volt, akkor, amikor a mérnök még fogalom volt, egy mérnök még „volt valaki”. Bizonyos, hogy a problémák jó része az ipari struktúrákban keresendő. Erről is esett néhány szó, például, hogy a műszaki vezetők 30 százaléka nem végzett mérnök, ami sok más területen elképzelhetetlen lenne. A szabályozók, érdekeltségi rendszerek rossz irányú hatásairól is beszéltek a riportalanyok. ★ A hét egy másik gondolat- ébresztő riportját viszont a szegedi stúdió jóvoltából láthattuk. Az ördöngősök a megelőző műsorok után most egy „bűbájos” parasztemberről szólt, akinek ekéje magától szántott, aki képes volt kutyává változni, ha úgy*, hozta a kedve, vagy csikóvá változtatni egy falubeli asszonyt, akit aztán „mögvasalt” a kovács. Az egykori férfiboszorkány, mint hírlik, csinált valami garabon. ciát, ha nem volt pénze. De mint afféle „tudományos bácsi", kiorvosolta őzt, amire mások • nem voltak képesek. Nem szörnyűlködve, inkább elbámulva az emberi hiszékenység és fantázia csodáin, arra kellett gondulnunk, a szegedieknek újra sikerült megme. ríteniük korsójukat egy kiveszőben lévő világ ízes-zamatos vizében. H. E.
