Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-13 / 253. szám

1983. szeptember 13., kedd Dunöntüit napló 3 Szőlőtermesztés korszerűen (15.) Szüreti előkészületek A szőlősgazdák szakszerű, gondos munkája eredménye­ként és a kedvező időjárás ha­tására -1983-ban is gazdag szőlőtermésre van kilátás. Az idei szüretre azonban merőben új gazdasági helyzetben kerül sor. A magyar borpiacon ugya­nis hosszú évtizedek után most először a kereslet helyett a kí­nálat a jellemző. Ez azzal ma­gyarázható, hogy 1982-ben nem­csak hazánkban, hanem egész Európában kiemelkedően nagy szőlőtermés volt, de a fogyasz­tás ezzel nem nőtt arányosan. Ilyen piaci körülmények között csak jó, vagy kiváló minőségű bort lehet eladni. Ezért foko­zott gonddal kell felkészülni a szüretre, a borkészítésre, hogy boraink mind a hazai, mind pe­dig a külpiacon fizetőképes fo­gyasztóra találjanak. Jóitalú bort csak tiszta helyiségekben, tiszta eszközökkel lehet készí­teni érlelni. A tisztaság alap­vető feltétel, elsőrendű követel­mény a jó minőségű bor készí­tésekor. Présház, pince A helyiségek rendbetételét nagytakarítással kezdjük. A présház és a pince minden ré. szét gondosan vizsgáljuk át és az oda nem, való eszközeiket, anyagokat távolítsuk el. A szel­lőzőket tegyük szabaddá, a fa­lakat meszeljük be, a téglafa­lat drótkefével tisztítsuk meg. A beton, vagy fapadozatot mos. suk fel, a szennyezett (bűzös) földpadozatot 5—8 cm mélyen vágjuk fel. hordjuk ki és-he­lyére friss földet (homokot) rak­junk és döngöljük le. A hordók külsejét töröjük tisztára, diófapáccal kenjük be. Az abroncsokat rozsdátla- nítás után míniumos olajfesték, 'kel mázoljuk be. A takarítás után következik a kénezés. 100 köbméteres he­lyiségben két helyen, 40—50 cm magasan éghetetlen, lapos edényeket helyezünk el. A két edénybe összesen 4—5 dkg da­rabos ként vagy kénszeletet égessünk el. A kén meggyújtá­sa után a szellőzőket, ablako­kat ajtókat egy napig tartsuk zárva, utána szellőztessünk. Szagot árasztó eszközöket, anyagokat (zöldségféléket) ké­sőbb se tároljunk a pincében, mert a bor hibás szagot, ízt ve­het föl. Eszközök, edények A szőlő zúzásához, bogyózá­sához, préseléséhez szükséges gépek szőlővel, musttal érintke­ző részeit tisztogassuk meg. A fém és a fa alkatrészeket gon­dosan súroljuk meg. A fém al­katrészeket rozsdátlanítsuk. A megkopott részeket saválló zo­máncfestékkel vonjuk be. A gé­pek működését ellenőrizzük. A faedényeket a víz többszó. ri cserélésével duzzasszuk, az abroncsokat húzzuk meg. Az edényeket szárazon, majd pe­dig hideg vízzel, gyökérkefével gondosan súroljuk ki. A bor tárolására a kister- mesztőknek legmegfelelőbb a fahordó. Ez készülhet tölgy-, akác- vagy szelídgesztenye-fá- ból. A fém-, a cementtartályok, az üvegballonok, a poliészter­ből készült műanyag edények szintén alkalmasak a borászko­dásra. Ez utóbbiakban azonban a bor a fejlődéséhez kevesebb oxigént kap, mint a fahordó­ban. Ezt a borkezelésnél figye­lembe kell venni. A műanyag edényeket az első használatbavétel előtt gőzöljük. (Arra ügyeljünk, hogy nem min­den műanyag hőálló.) A gőzö­lés után meleg, 1—2 százalé­kos szódásoldattal áztassuk, öblítés után* helyes, ha ezeket az edényeket lepárlásra szánt egészséges borral töltjük meg és egy hét után az edényeket ismét öblítjük. Azokat a mű­anyag edényeket, amelyeket ko­rábban vegyszerek vagy más anyagok tárolására használtak, legtöbbször a leggondosabb ke­zeléssel sem tehetünk tisztává, ezért ezeket még rövid ideig se használjuk szőlőcefre must, vagy bor tárolására. A permet- leves vagy ceirés tartályokat szintén nem ajánlom a pince­műveletek során felhasználni. A must és a bor fejtésére használt gumi- vagy műanyag csöveket 1—2 százalékos lan­gyos szódaoldattal áztassuk. Kétnaponként az oldat cseréjé­vel a műveletet két-háromszor ismételjük meg, majd pedig gondos öblítést végezzünk. A csöveket célszerű csőkefével belsőleg is kitisztítani. Az üveg­ballon, fém- vagy cementtar- táiyok vízzel (áztatás, súrolás) könnyen tisztává tehetők. Új hordó előkészítése Töltsük meg hideg vízzel, és 2—3 nap múlva engedjük ki. Ezt a műveletet ismételjük meg. Ezután forró vizet (5 l/hl) önt­sünk a hordóba, majd henger- getve jól rázzuk össze. Tizenöt— húsz perc múlva a vizet enged­jük ki a hordóból. A forrázást 2— 3-szor ismételjük meg, majd a szódás kezelés következik. A hordóba 2 százalékos forró trisós vizet öntsünk a korábban említett mennyiségben. Az ako- nanyílás bedugása után úgy járjunk el, mint a forró vizes kezelésnél. Miután a szódás víz kicsurgott, tiszta forró vízzel tá­volítsuk el a mosószer-maradé­kot. Ehhez az utóbbi művelet 2— 3- szoros megismétlése szüksé­ges. Az előkészítés néhány órás hideg vizes áztatással folytató­dik, majd öntsük ki a vizet és csöpögőre állítja hagyjuk szik­kadni a hordót. Utána éges­sünk el benne 100 literenként egyharmad azbeszt kénszeletet. A műveletek alapos, körülte­kintő elvégzése után is taná­csos gyengébb musttal egy-két erjesztést végezni, mert így a nem kívánatos szín- és ízanya- gök nagy valószínűséggel eltá- volíthatók az új fahordóból. Használt hordók kezelése Az erjesztő és tároló tartá­lyokat fokozott gonddal vizs­gáljuk át. A töltőképes hordó levegője egészséges, kellemes borillatú. Ha égő gyertyát en­gedünk az ilyen hordóba, azt láthatjuk, hogy a fája tiszta, rajta gyakran borkristályok csil­lognak. Ha az üresen álló hor­dót rendszeresen kéneztük, ak­kor az előkészítés során ilyen kép tárul elénk. Az ilyen hordót must és bor töltésére hideg­vizes öblítéssel tehetjük alkal­massá. Abbán az esetben, ha a hordó hosszabb ideje üre­sen áll, akkor a kénezés kö­vetkeztében megszikkad. Ilyen esetben az egyszerű öblítés nem elegendő, hanem a hasz­nálatbavétel előtt hideg vízzel duzzasztás céljából töltsük meg és egy nap múlva a vizet en­gedjük ki. A penészes fahordó töltés­re való előkészítése már több munkával jár. Ha a bevilágítás után azt látjuk hogy a hor­dó kismértékben penészes, ak­kor mosott kavicsot rakjunk be­le és néhány liter hideg vizet. Ezt követően a hordót jobbra- balra mozgatjuk (táncoltatjuk), majd a vizet és a kavicsot önt. sük ki. Ezután forrázás követ­kezik, majd ismét hideg vizes öblítés. Ilyen kezeléssel gyak­ran nem sikerül a penészt tel­jesen eltávolítani. A hordó ki­meszelése vagy kiégetése sem hoz megnyugtató megoldást. A legtökéletesebb módszer az, ha a hordó első fenekét eltávolítjuk, a penészt éles fém­szerszámmal szárazon lekapar­juk. majd hideg vízzel, gyökér­kefével alaposan kisúroljuk. Ez­után kiöblítés és befenekelés következik. Erősen penészes, dohos hordó csak így hozható rendbe. A kissé ecetes hordó töltő­képes állapotba való hozása azonos az új hordó előkészíté­sével. Az erősen ecetes hordó vagy kád rendbe már nem hoz­ható, ki kell selejtezni. Ha vörös boros hordót kény­telenek vagyunk fehér bor tá­rolására használni,, előbb me­szeljük lki. A mész megszára- dása után a hordót hideg víz­zel alaposan mossuk ki. Borkezelési anyagok Ezeket néhány héttel a szü­ret előtt célszerű beszerezni. Fogadjuk el dr. Mercz Árpád kitűnő borász tanácsát misze­rint a borkezelési anyagokból 100 literenként a következő mennyiségre van szükség: 1 adag fajélesztő, 5 dkg kristá­lyos borkén, 5 dkg azbeszt kén­szelet, 10 dkg bentonit, 5 dkg zselatin, 1 dkg csersav, 10 dkg aktív-szénkészítmény, 10 dkg szénsavas mész. A fajélesztőt hűtőszekrényben kb. 3—4 hétig eltartható. Az élesztő elszaporítását a szüret előtt 3—4 nappal kezdjük meg. A fajélesztő a Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetéből (6000 Kecs- kemét-Kisfái, Pf.: 25.) szerez­hető be. Postán megrendelhe­tő. A többi anyagokat a szaküz­letekben árulják (Pl. Kertbará­tok Boltja, Pécs,, Béri Balogh Ádám utca, Borászati Szaküz­let, Budapest, Tolbuhin krt. 12.). Pénteken: SZÜRET, BORKÉSZÍTÉS. Dr. Diófási Lajos Növekvő export a baranyai ipari szövet­kezetekből Importpótlás a Plastexnél Új eladási lehetőségek 15 millió forint értékben tőkés és 20 millió forint értékben szo­cialista országokba exportál évente cipőket a Pécsi Cipőpari Szövetkezet. Exportban eredményes első félévet zártak a Baranya me­gyei ipari szövetkezetek- Csak­nem 100 millió forint az export értéke, 20 millióval több mint a tavalyi esztendő ugyanezen időszakában. 29 százalékkal nőtt a nem rubel elszámolású kivitel, nagysága majdnem 55 millió forint. A 21 szövetkezet közül kül­földre már 9 állít elő árut, új­nak számít a Pécsváradi Épí­tőipari Szövetkezet, amely 1983-ban 1,7 millió forint érté­kű mozaiklapot gyárt Líbiába. Az említett szövetkezetek idei 277 milliós exporttervének tel­jesítése biztosra vehető, ami majdnem 6Q millióval lesz több a múlt évinél. A pozitív változás egyik fő oka, hogy kedvezően alakul a piaci helyzet. Az 1982. évi pan­gás után megélénkült a dollár­piac, amire gyorsan reagáltak ipari szövetkezeteink, az Artex, Tannimpex és Hungarocoop külkereskedelmi vállalatok köz­vetítésével. Legszembetűnőbb a rugalmasság a Pécsi Faipari Szövetkezet esetében, 1983-ban a legjelentősebb dollárbevétel­lel számol. Tavaly csak 7 mil­lió forintnak megfelelő volt az export, idén viszont 70 milliós megrendeléshez jutottak. Há­rom nyugatnémet vevőnek 23- féle stílbútort szállítanak, egye­bek között fiókos tálalót, tálaló, szekrényt. Mindegyik új ter­méknek számít. A gyártási do­kumentációkat a nyugati meg. rendelők küldték. Nagy az igény, az NSZK-beli partnerek a jelenleginél is többet ren­delnének. A szövetkezet ezért is, valamint a munkaerőhiány miatt ipari szakcsoportokat szervez. A piaci hullámzásról még annyit, hogy jelenleg a szocia­lista országok kevesebb cipőt, de több női táskát, a tőkés vásárlók pedig kevesebb kész. tyűt, de több gyermek és női felsőruhát igényelnek Baranyá­ból. Például a Mohácsi Ruhá­zati Ipari Szövetkezetét új partner, a nyugatnémet Kö­nigs Mühle Cég bízta meg munkával, vagy a Pécsi Mi­nőségi Ruházati Szövetkezet­nek ismét ügyfele lett az NSZK-beli Bohne-cég. A két szövetkezeti közösség hagyo­mányos piacait is megtartotta Nyugat-Európában, Még min­dig nehezen kelnek el a ma­gyaros hímzett és rátétes blú­zok, ruhák. Újabban a fafara­gásokról is ez mondható el. Egyedül a faragott sakk nép­szerűsége töretlen. A felsorolt népművészeti cikkek gyártója, a Baranya megyei Népművé­szeti Szövetkezet azért igyek­szik a piacon maradni. A piacon maradás eleve biz­tos, ha nemzetközi színvonalú az előállított áru, A minőségi termelésben kimagasló példá­val szolgál a Faipari Szövet­kezet. örvendetes, hogy a bérmunka vállalása mellett a saját fejlesztésű termékek ex­portálása is fokozódik. Említ­hetnénk a Pécsi Cipőipari Szö­vetkezet Balerina cipőcsalád­ját, a Pécsi Plastex Ipari Szö­vetkezet NSZK-ba kijutó mű­anyagjátékait. A Plastex er­re az esztendőre 15 millió fo­rintos megrendelést kapott a MALÉV-től importpótló újdon­sága, a fedélzeti eszközök gyártására. Most már a szo­cialista országok piacait kere. si, hogy egyre népszerűbb ter­mékét ott is kínálja. A komoly kapacitással rendelkező Péter- pusztai műanyagüzem zökke­nőmentesen győzné a megren. deléseket. Lankadatlanul pró­bálkozik a Szigetvári Iparj Szö­vetkezet is. Újdonsága a vas- kályha. Prototípusa eljutott Dániába. A kíváncsiság nem csappan, hisz további észak­európai piackutatók látogattak el Szigetvárra. Valutát hoz, ha még nem is nagy összeg­ben a sellyei Agrokémiai Szö­vetkezet új cikke, a speciális hűtőfolyadék, vevői a hazai Shell-kutak. Debreceni diáktalálkozó Vasárnap befejeződött Deb­recenben az ősi diákvárosok képviselőinek első hazai talál, kozója. A háromnapos eseménysoro­zat keretében mintegy kétezer sárospataki, kecskeméti, pápai, esztergomi, pécsi, soproni és debreceni diák elevenítette fel alma matere ősi szokásait, ré­gi szép hagyományait. Az ősi tanintézetek mai diákjai szor­gos kutatómunkával igyekeztek minél több régi diákszokást és tárgyi emléket felkutatni, hogy azokat a debreceni találkozón egymással és az érdeklődők­kel is megismertessék. A ven­déglátó debreceniek például a nagy hírű, immár 446. tanévét megkezdett református kollé­gium önképző köreinek mun­káját, a soproniak az erdé­szeti és faipari egyetem ha­gyományait, a sárospatakiak pedig a „pataki diákok” szo­kásait mutatták be a hajdur bihari megyeszékhelyen. Az első hazai diákvárosi ta. lálkozó résztvevői vasárnap délelőtt Debrecenben városné­zésen vettek részt, majd a programsorozat befejezéseként a Hortobágyra látogattak. A hagyományteremtőnek szárit rendezvény jövőre megis­métlődik: a tervek szerint egy év múlva Sopronban találkoz­nak a nagy hagyományokkal rendelkező diákvárosok küldőt, tei. A kilenc ipari szövetkezet el. sősorban könnyűipari divatúj­donságokkal jelentkezik külföl­dön. Már nem érik be, hogy várjanak a külkereskedelmi cé­gek ajánlatára. Gyakran ta­pasztalni, hogy maguktól elé­be mennek a piaci változások­nak és többféle újdonságot mintáznak be, gazdag kínála­tot vonultatnak fel. A gyors, szinte azonnali termékváltásra rendezkednek be. Ez is közre­játszhatott az idej export-fel­lendülés kialakulásában, de tagadhatatlan tény, hogy a külföldi megrendelések élén­külését elsősorban a forint le. értékelése váltotta ki. Cs. J. A Minőségi Ruházati Szövetkezet varrodája

Next

/
Thumbnails
Contents