Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)

1983-08-12 / 222. szám

Dunántúlt napló 1983. augusztus 12., péntek ÓRA A NAGYVILÁGBAN Csád és a beavatkozás szerepeiAz Egyházak vuág­tanácsának állásfoglalása Csádban „a vezető szerepet Franciaországnak kell vállalnia, -mert régi hagyományokkal és tapasztalatokkal rendelkezik” Afrikának azon a részén, mon­dotta John Hughes, az amerikai külügymiirtisztédum szóvivője. Azután nyilatkozott, hogy Ro­nald Reagan elnök Washing­tonban fogadta Abdou Diouf szenegáli elnököt. A megbeszé­lésen a csádi helyzetről volt szó, és a jelentések szerint egyetértettek Líbia elítélésében és a francia beavatkozás szük­ségességében. Mindazonáltal az amerikai kormány szeretne nemzetközibb jelleget adni a csádi beavat­kozásnak, ezért igyekszik elő­térbe tolni Franciaországot. Washingtoni jelentés szerint a csádi tájékoztatási miniszter kevesellte a Hisszén Halárénak nyújtott francia segítséget, s azt állította, hogy a Faya Lar- geau-ért vívott csatában líbiai páncélosok is részt vesznek. Lí­biai részről cáfolják az effajta állításokat. A világbéke és az igazságos­ság ügye mellett, valamint az atomfegyverkezés ellen foglal­tak állást szerdán a kanadai Vancouverben az Egyházak Vi­lágtanácsa VI. közgyűlésének résztvevői, akik az okmány jó­váhagyásával befejezték 18 na­pos tanácskozásukat. A közgyűlésen 440 millió protestáns, görögkeleti és ang­likán hívő 301 felekezetének képviselői vettek részt. A nagy többséggel jóváha­gyott dokumentumban a köz­gyűlés az „emberiség elleni bűntettként" ítélte el az atom­fegyverek gyártását és had­rendbe állítását. Felszólították a világ keresztényeit, hogy minden erejükkel próbálják fel­kutatni az atomfegyverkezés el­leni tiltakozás békés útjait. Alá­húzták, hogy mindent meg kell tenni az atomfegyverek euró­pai telepítésének megakadá­lyozásáért. A nukleáris elret­tentés doktrínája ellentétben áll a keresztény hittel, mutat rá q nyilatkozat. Nyugati hírügynökségi jelen­tések szerint a közgyűlésen a közel-keleti helyzet rendezésé­ről szólva dokumentumot is elfogadtak. Ebben az Egyházak Világtanócsának közgyűlése el. ítélte az Izrael által megszállt területeken folytatott telepítési politikát, követelte az izraeli csapatok kivonását a megszállt területekről és támogatásáról biztosította a palesztin nép ügyét. Toulouse-ban francia katonák repülőgépre szállnak, hogy végre­hajtsák a parancsot, amely így hangzik: „Irány — Csád!” Az első jelentések szerint em­berek tízezrei vonultak az ut­cákra Chile városaiban, a csütörtökre meghirdetett ne­gyedik országos tiltakozási na­pon. Szemtanúk arról számol­tak be, hogy a rohamrendőr­ség könnygázzal oszlatta szét a tüntető tömeget a santiagói jogi egyetem környékén. Mint a TASZSZ jelentette, beszün­tették a munkát a bányászok, a kikötői munkások, a közle­kedési vállalatok és a közszol­gáltatások dolgozói. Bezárták kapuikat az iskolák és a felső- oktatási intézmények. A kato­nai rendszer este fél héttől reggel fél hatig tartó kijárási tilalmat rendelt el Santiagó- ban. Pinochet tábornok 18 ezer katonát rendelt a fővárosba. Gumibottal és könnygázzal sze­relték fel őket, de engedélyt kaptak a fegyverhasználatra is. Az utcákon géppuskákkal fel­szerelt páncélikocsik cirkálnak. Valparaisóban, ahol a leg­utóbbi tiltakozó napon különö­sen nagyméretű megmozdulá­sokra került sor,, korlátozták a gépkocsik és más járművek forgalmát. Strauss-interjú Az 572 közép-hatótávolságú amerikai; fegyver nyugat-euró­pai telepítését valószínűleg már nem lehet megakadályozni — jelentette ki Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök, a Keresz­tényszociális Unió (CSU) el­nöke a Stern magazin legújabb számábdn megjelent interjújá­ban. Strauss, aki „a rakétatelepí- tés meggyőződéses hívének" nevezte magát, valószínűtlennek nevezte, hogy a genfi tárgya­lásokon megegyezés szülessék. Csupán annyit tartott elképzel­hetőnek, hogy a tervezettnél kevesebb amerikai rakétát te­lepítenek Nyugat-Európába. A bajor politikus — óvatos for­mában — annak a feltétele­zésének is hangott adott, hogy a Szovjetunió — úgymond —• „már tudomásul vette a tele­pítést". Strauss az amerikai rakéták bevetésénél beleszólási és vé­tójogot szorgalmazott az Egye­sült Államoktól azoknak az or­szágoknak a számára, ahol a fegyvereket állomásoztatni fog­ják. „Mini-vitorlással” az Atlanti-óceánon A 40 esztendős Tom McLean szerdán éjszaka „Goldspur” (Aranysarkantyú) nevű vitorlásá­val kikötött Porto portugáliai ki­kötőben, miután 62 napos magá­nyos uazással átszelte az Atlanti- óceánt. A skót férfi teljesítményét az teszi egyedülállóvá és avatja világrekorddá, hogy vállalkozását egy 2 méter 36 centiméter hosszú dingivel hajtotta végre. Fürdőkádnál alig nagyobb lé- lekvesztőjével június 9-én indult útnak az újfoundlandi St. John’s- ból. Eredeti célkikötője az angliai Falmouth volt, de a szelek délre, Portugália felé térítették. Nem ez volt McLean első ha­sonló vállalkozása: tavaly egy 2 méter 97 centiméter hosszú vitor­lással tette meg ezt az utat, de az amerikai Wayne Dickinson né­hány hónappal később 2 méter 71 centis hajójával elhódította tőle a világcsúcsot. Lehet, hogy McLean ezúttal sem pihenhet sokáig babérjain: az ugyancsak 40 esztendős brit Tom McNally már elutazott Kanadá­ba, hogy onnan egy 2 méter 8 centiméteres kis vitorlással keljen át az óceánon. + BEJRÚT: Csütörtökön is­mét tüzérségi támadás érte a bejrúti nemzetközi repülőteret. Két lövedék csapódott be a légiirányító központ és a kifu­tópálya környékén. ♦ JERUZSÁLEM: Robert McFarlane amerikai különmeg- bízott csütörtökön Jeruzsálem­ben megbeszélést tartott Me- nahem Begin kormányfővel, Jichak Samir külügy- és Mose Arensz hadügyminiszterrel. A jelentések szerint az amerikai diplomata tájékoztatta tárgyaló- partnereit a sziriai vezetőkkel folytatott sikertelen megbeszé­léseiről. + TEL AVIV: Egy katonai szó- vivő közölte hogy a falangis- iák és a arúz fegyveresek kö­zött dúló harcoknak szerdán délután izraeli áldozatai is vol­tak: egy izraeli állásba becsa­pódott lövedékek két izraeli ka. tonát megöltek, négyet pedig megsebesítetlek. Áz izraeliek feltartóztatták a libanoni minisztereket Csütörtökön a drúz fegyve­resek szabadon engedték azt a három libanoni minisztert, akiket előző napon ejtettek fogságba a libanoni Suf-hegy- ségben — jelentette a libanoni állami rádió. Eszerint Pierre Huri közmunkaügyi miniszter, Adel Hamije pénzügyminiszter és Adnan Mue munkaügyi mi­niszter elhagyta Valid Dzsumb- lattnak, a Haladó Szocialista Párt vezetőjének kelet-libanoni lakóhelyét. Damaszkuszi jelen­tés szerint a politikusok bele­egyeztek abba, hogy átadják Amin Dzsemajel libanoni el­nöknek a Haladó Szocialista Párt tíz pontból álló üzenetét. Az üzenet a párt követeléseit tartalmazza. Libanoni források szerint az izraeli megszálló erők feltartóz­tatták a három szabadon bo­csátott minisztert és egyelőre nem engedik, hogy visszatér­jenek Bejrútba. Amerikai köz­vetítéssel izraeli—libanoni tár­gyalások kezdődtek a visszaté­rés engedélyezése érdekében. Kommentár A világgazdaság elmúlt év. tizedében mérföldkőnek te­kinthetők az árrobbanások. 1973, majd 1979 káprázatos ugrásokat hozott a fő ener­giaihordozó, az olaj árában, s ez mélyen hatott az egész világ gazdaságára. Az idei év új robbanással írja be ma­gát a gazdasági évkönyvek­be. Csakhogy ezúttal nem a kulcsenergia, hanem a kulcs­valuta, a dollár árfolyama „robbant", azaz emelkedett 20—30 százalékkal a legtöbb valutához képest. Érzékeltetésül: 1978-ban 1 dollárért 1,7 nyugatnémet márkát adtak, 1983 augusz­tusában több mint 2,7 már­kát. Nem sokkal kisebb ez az arány a legfontosabb nyugati valutáknál, a japán jennél, a francia franknál, vagy az olasz líránál sem. A kivétel az angol font, amelynek ere­jét az adja, hogy az év de­rekára megállt az olajárcsök­kenése, sőt az iraki—iráni háború miatt az Északi-tenge­ren a britek által bányászott olajnak megnőtt a fontossá­ga. Dollárláx A dollár megállíthatatlan­nak látszó előretörésének szövevényes gazdasági és po­litikai okai Vannak. Elsősor­ban az, hogy Amerikában változatlanul lényegesen ma­gasabbak a kamatlábak, mint a tőkés világ más or­szágaiban. Csakhogy az ame- rikaj költségvetés deficitje — a nagy hadikiadások miatt — 200 milliárdos, amit az ál­lamnak hitelek felvételével kell betömnie. Az állam, és Képünkön: rekord jegyzések születtek többek között a mérv­adónak számító frankfurti tőzsdén is. a magántőke együttes roha­ma a hitelért olyan keresle­tet teremt, amely óhatatla­nul magasan tartja a kamat­lábakat. Ha viszont tovább nő a kü­lönbség az USA és más or­szágok kamatláb-szintje kö­zött, az a világból Ameriká­ba csábítja a tőkét — mil­liárdos nagyságrendben. Ez pedig fékezi a többi tőkés or­szág gazdasági fellendülését. Sőt súlyos politikai vitákat vetít előre, hiszen Washing­ton szövetségeseit a világpo­litika ügyeiben is befolyásol­ja az a tény, hogy az Egye­sült Államok milyen károkat okoz saját gazdasági érde­keinek érvényesítése miatt. A világ sok táján bizony­talan, sőt feszült a politikai helyzet, az éleződő helyi vál­ságok (Közel-Kelet, Latin- Amerika, Csád, stb.) ugyan­csak a ma biztos révnek szá­mító, konjunktúrában lévő amerikai gazdaságiba csábít­ja a külföldi, köztük a spe­kulációs tőkét. Az erős dollár ráadásul hátráltatja az ame­rikai kivitelt. Ezért van az, hogy a dollár árfolyamrobba­nása előbb-utóbb gondokat is szülhet Washingtoniban. Avar Károly II lakosság 47 százaléka analfabéta Etiópia írni tanul Könyvek fölé hajoló fejek milliói — így fogalmazza meg etiópja; utazásának legmara. dandóbb élményét Andrew Torchia, az AP amerikai hír- ügynökségének tudósítója. Etió­pia írni, olvasni, számolni ta­nul, mégpedig olyan tempó­ban, amilyenre az afrikai kon­tinensen eddig nem volt pél­da. Az oktatási kampányt való­jában 1979-ben kezdte a szo­cialista Etiópia kormányzata, amely súlyos örökséget vett át az 1974-ben megdöntött Hailé Szelasszié rendszerétől. Ebben az ősi kultúrával ren­delkező országban a 30 milliós lakosság 90 százaléka írástu­datlan volt; az iskoláskorú gyer­mekeknek alig 20 százaléka vett részt az oktatásban, és közülük is a legtöbb néhány év után kimaradt, s mindent elfelejtett, amit tanult. A forradalom előtt alig né­hány etióp városban műkö­dött főiskola, s a vidéki fia­talok nagy részének se pén­ze, se mersze nem volt, hogy bebocsátást kérjen ezekbe az intézményekbe. Az írástudatlanság leküzdé­sére indított mozgalom vezetői elégedetten számoltak be az amerikai újságírónak arról, hogy 1979 óta 47 százalékra sikerült visszaszorítani az anal­fabétizmust. A jelenlegi tem­pót, az emberek léptéh-nyo- mon tapasztalható igyekezetét figyelembe véve arra lehet szá­mítani, hogy Etiópia 1986-ra gyakorlatilag megszabadul et­től a gondtól. A program megvalósítására dollármilliókat költenek; ennek az összegnek a mintegy ötö­dét a baráti országoktól ka­pott segélyek teszik ki. így például tankönyvek érkeznek az NDK-ból, a tanfolyamok fel­ügyeletével megbízott pedagó­gusok a Szovjetunióból kap­nak motorkerékpárokat, hogy könnyebben közlekedjenek az egyes oktatási -központok kö­zött — s a példák még hosz- szan sorolhatók lennének. Kimaradnak a kampányból az országban vándorló nomád törzsek, az északi területeken pedig a kormányellenes erők akciói akadályozzák a tanfolya­mok munkáját. De milliók, akik azelőtt semmiképpen nem ré­szesülhettek semmiféle oktatás, ban, a néhol szabad ég alatt, másutt faluszéli házakban be­rendezett tanfolyam-központok szorgos látogatói. Ha nincs fe­kete tábla, a fa kérge is meg­teszi; ha szorít az idő, mert a földeken kell dolgozni, a tan­folyam munka előtt, hajnalban kezdődik. A tanulniakarás ilyen megnyilvánulásaival találkozik lépten-nyomon az utazó — ír­ja az amerikai újságíró, meg­jegyezve, hogy ez nemcsak a felnőttekre vonatkozik. Az elmúlt esztendőben 2,9 millió gyerek járt elemi iskolá­ba — háromszor annyi, mint kilenc évvel korábban — mond­ja az etióp oktatási miniszté­rium egyik illetékese. Lengyel idegenforgalom - amerikai megszorítások A Lengyelországgal szemben hozott amerikai gazdasági megszorító intézkedések, vala­mint a Nyugaton szított propa­gandakampány az oka annak, hogy jelentősen csökkent a nyugati országokból Lengyel- országba érkező turisták szá­ma - állapította meg a PAP lengyel hírügynökség. 1979-ben a nyugati orszá­gokból egymillió utas — köz­tük 59 ezer amerikai — érke­zett Lengyelországba turista­látogatásra. 1982-ben már csak 388 ezer utas — és köz­tük mindössze 13 ezer ameri­kai — látogatott ide ezekből az államokból. Az amerikai korlátozó intéz­kedések közé tartozik elsősor­ban a New York és Varsó kö­zötti légiforgalom egyoldalú felfüggesztése. Amerikai részről nem hajlandók beleegyezni bé­relt járatok szervezésébe sem. Hivatalos amerikai személyek nyilatkozatokat tesznek, ame­lyekben „nem ajánlják” állam­polgáraiknak, hogy Lengyelor­szágba utazzanak. A nyugati országokban széles körben ter­jesztenek hamis információkat a lengyel belső helyzetről. Az amerikai korlátozások je­lentősen csökkentették a len­gyel utazási irodák# valutabe­vételeit. Az amerikai turisták látogatásaiból származó bevé­telek 1979-ben még 21 millió dollárt tettek ki, tavaly már csak 6,5 millió dollárt. Ami a szervezett turizmust illeti, a va­lutabevételek ezen a téren 7 millió dollárról 800 ezer dol­lárra estek — közli végezetül a PAP hírügynökség. ♦ MOSZKVA: Egy hordozó- olyan elemei és készülékei ki- rakétával három műholdat a dolgozásának kikísérletezésére Kozmosz—1490-et, 1491 -et és szolgál, amelyek szovjet polgári 1942-t állítottak pályára szer- repülőgépek és tengerjáró ha­dán a Szovjetunióból. A „hár- jók helyzetmeghatározására szol- mas iker" az űrrepülés egyes gólnak. A KONZUM ÁRUHÁZ SZÖVETKEZETI KÖZÖS VÁLLALAT (Pécs) igazgató tanácsa pályázatot hirdet völlalatígazgatő munkakör betöltésére. A vállalat „C” kategóriájú. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség, — 10 éves szakmai, 5 éves vezetői gyakorlat. A részletes önéletrajzot tartalmazó pályázatok beérkezésének határideje: 1983. augusztus 31. Cím: MÉSZÖV elnöke, 7621 Pécs, Bem u. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents