Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)
1983-08-10 / 220. szám
1983. augusztus 10., szerda Dunántúlt napló 5 „Ez a négy tanterem szívvel épült...” Iskolabővítés Szentlőrincen Az édesapák munkájával Szélesítik Pécsett az Egri Gyula utcát Forgalom- < korlátozások a 6-os főúton Jó ütemben halad a felüljáró aszfaltozása Hat éve, amikor megnyílt a 3. számú szentlőrinci általános iskola, még kétséges volt, vajon benépesítik-e a környező új lakónegyed gyermekei. Az eltelt ijaő alatt sok lakást épített aj nagyközség keleti negyedében a MÉV, a MÁV, a Szentlőrinci Állami Gazdaság, sok családi ház is épült, és az iskola létszáma a kezdeti 164- ről mára 330-ra nőtt. A szülők kezdettől fogva sokat segítettek ennek az iskolának a gondjain és az idei építkezések előtt is hozzájuk fordultak. Megrendezték az „apák szülői értekezletét”, ahol három nap társadalmi munkafelajánlást kértek az iskoláért. Ezután beosztották szakmák szerint az érdekelt szülőket, kőműveseket, lakatosokat, asztalosokat, festőket — nekik volt a legnagyobb keletjük. Az adminisztratív dolgozók, a pedagógusok segédmunkásként vettek részt a munkában ä szentlőrinci tanácselnökkel, a bi- csérdi kutató igazgatójával, a helyi OTP vezetőjével és az iskola igazgatójával együtt. A kivitelező Szentlőrinci Költségvetési üzem végezte a társadalmi munkával nem helyettesíthető szakipari munkákat. Felajánlásokat tettek a helyi szocialista brigádok, segítette a négy tanterem építését a helyi állami gazdaság, az áfész, a Bőrdíszmű Szövetkezet és a Védőruhaüzem. A helyi DÉ- DASZ a villanyszerelés munkáit végezte el társadalmi munkában. Az egykori Pécsi Pedagógiai, a mai Tanárképző Karon egykor hagyománygyűjtő munka- közösség működött, amelynek három kiemelkedő, vezető tagja : dr. Vargha Károly, dr. Rónai Béla és néhai Muszty László, a főiskola tanárai voltak. Mindhárman főleg a baranyai nép gazdag monda- és mesekincsét kutatták, 'gyűjtötték és adták közre. Muszty László folklorista, kritikus Pécsett született 74 évvel ezelőtt, 1909. március 6-án és 15 évvel ezelőtt, 1968. augusztus 10-én Pécsett hunyt el. Muszty László tanárképző főiskolát végzett Pécsett, majd ugyanott az irodalmi tanszék módszertani előadója lett. Fizetni tehát az anyagért kellett és az egyes szakipari munkákért, mint amilyen az egyedi ablakok elkészítése, a külső vakolás vagy legutóbb a műanyag padló leterítése volt. Április 9-én már kész volt az új rész lábazata és a tanév végére tető alatt volt a négy tanterem. Noha a nyárra csak az „apróbb” munkák maradtak, az iskola igazgatója^ Koltai Péter a vakáció majd minden napját az iskolában töltötte helyettesével együtt. — Nagyon jól sikerült dolog volt ez, kitűnő szervezéssel zajlott az építkezés — mondja az egyik részt vevő, Hevesi Károly, aki a szabadsága alatt is eljött dolgozni az iskolához. Maga is egykori tanítványa az itt tanítóknak, most egy fia, nemsokára a második is ide jár. — Itt nem akadozott az anyag- ellátás, ha valami elfogyott, ugrottunk érte és dolgoztunk esőben is. Nem l°het egy állami építkezéshez hasonlítani ezt a munkát. Ez a négy tanterem szívvel épült. Amíg beszélgetünk, jön Faul- háber Imre, a költségvetési üzem szállítási vezetője, a szülői munkaközösség elnöke, a munkák egyik fő mozgatója. Koltai Péterrel az augusztus 19-i szülők bálját beszélik meg, ahol majd együtt ünnepük szülők, pedagógusok a sikeres közös akció befejeztét. Közben folyik az épület körül a terep- rendezés, ott az anyag az isSzámos pedagógiai (főleg a magyar irodalom és nyelvtanítás módszertanával kapcsolatos), irodalomkritikai, néprajzi tanulmányt, tudományos népszerűsítő cikket jelentetett meg a helyi és országos folyóiratokban. Több, a néprajzi munkákkal foglalkozó írása jelent meg 1943-tól 1959-ig a pécsi „Sorsunk", a „Dunántúl", majd a „Jelenkor" cimű folyóiratokban. Ezek közül csak kettőt emelünk ki: „Száz pécsi kiolvasó vers", („Sorsunk”, 1947), valamint „Egy népszerű pécsi monda változatai" („Jelenkor” 1958),. Ő a társszerzője a „Rejtett kincsek nyomában" cimű baranyai népmonda- gyűjteménynek. kola udvarának teljes körülkerítéséhez és elkészülhet a gyerekek játszóudvara. Ezekre végül is a társadalmi munka révén jutott pénz. Mikor ezen túl lesznek, minden család egy- egy fát ültet el az iskola udSzáztíz évvel ezelőtt, 1873. augusztus 9-én Simonfay János ügyvéd, országgyűlési képviselő szerkesztésében Pécsett új hetilap jelent meg „Pécsi Figyelő" címmel, egy ívnyi terjedelemben. A lap a Függetlenségi Pártnak volt a szócsöve, a Tisza Kálmán vezetése alatt állott úgynevezett balközépnek a Deák-párttal történt egyesülése után, az ellenzéki párt lapja volt. Ez az újság harcosabb és baloldalibb nézeteket vallott, mint a „Pécsi Lapok". Több ízben közölte Kossuth Lajosnak Olaszországból küldött leveleit és cikkeit. Irt bele verset Ábrányi Emil és Fása Lajos is. Amikor Simonfay Jánost 1875-ben a pécsváradi kerület országgyűlési képviselőjévé választották, a szerkesztéstől visszalépett és a lapot 1875 Dinnyedömping Hevesben A többnapos esőzést követően rohamosan érik a görögdinnye Heves megye kertvidókéin. A termés bőséges, a kínálat a vártnál is magasabb. Kedden már 30 ezer mázsa zöldséget és gyümölcsöt szállítottak piacra az országnak erről a vidékéről és a szállítmányok több mint a fele görögdinnye. Értékesítési gondokat okoz, hogy a későbbi fajták érésben utolérték a korait és most egyszerre telítik a piacot. A Heves megyei Zöldért üzletkötői és a tér. melőszövetkezetek szakemberei országszerte keresik a lehetőséget az áru elhelyezésére. A kínálatot azzal is fokozzák, hogy a termést közelebb viszik a vevőhöz. A hármas főút mentén szinte egymást érik a dinnyestandok, s az üdülőhelyéken is rögtönzött elárusítóhelyeken ki. nőijálc az ízletes görögdinnyét. augusztusától kezdve Haksch Emil ügyvéd szerkesztette. Tőle Kiss József, majd Várady Ferenc, a későbbi vármegyei főlevéltáros vette át a lap szerkesztését. 1890-ben a Pécsi Figyelő egyesült a Taizs József pécsi nyomdatulajdonos kiadásában megjelent „Pécsi Hírlap" című társadalmi hetilappal és 1890. április 1-től kezdve „Pécsi Figyelő” (Pécsi Hírlap) címmel hetenként kétszer, szerdán és szombaton jelent meg Haksch Lajos hírlapíró szerkesztésében. Haksch Lajos 1893 november végén a laptól megvált és a szerkesztést ekkor Pleininger Ferenc ügyvéd, a pécsi ügyvédi kamara akkori titkára vette át. A „Pécsi Figyelő" 1894. december 16-tól kezdve mármint napilap jelent meg. Pusztai József Azok a gépjárművezetők, akik manapság járják Baranya útjait autóikkal, motorjaikkal, gyakran találkoznak forgalomkorlátozásokkal. Ennek legtöbb helyen az az oka, hogy nagy erővel végzi a Pécsi Köz. úti Építő Vállalat a különböző szintű utak szélesítését, burkolatmegerősítését és csomópontok kialakítását. Kiállítás Mohácson Gyermek itthon és a nagyvilágban A gyermekekről készített fotók biztos sikert jelentenek, vagyis a gyermekekről készített felvételeket nem lehet elrontani — tartja a közvélemény. Mégis, akkor lepődünk meg a legjobban, ha egymás mellé ál. lítjuk az általunk — számunkra a legkedvesebbről — készített, albumba, vagy falra szánt képet és a valóban fotóművész által ellesett, megörökített pillanatfelvételt. Minden elfogultság mellett is elismerjük: az általuk készített jobb. Az Országos Fotóművészeti Szövetség pályázatára beérkezett — csupa profi által készített —anyag, bál válogatták azokat a képeket, amelyekből tegnap délután nyílt kiállítás Mohácsott a Kossuth filmszínház emeleti galériájában Gyermekek itthon és a nagyvilágban címmel. A huszonhat fotóművész 47 alkotása bepillantást nyújt a gyermekvilág legtitkosabb rejtelmeibe, az arcrezdülésekkel, önkéntelen mozdulatokkal lereagálható érzelmi változásokba, Érzékelhetővé válik az első lépésekhez szükséges hallatlan bátorság, az édesanyához, a családhoz való tartozás belső 'kötődésének hőfoka, a játékba feledkezés öröme a rájuk bízott munka elvégzésének komolysága, a sportvetélkedés inspirációja, a baráti megértés szépsége és a testvérharc keserűsége. A fotókiállítás augusztus 28-ig — hétfői szünnappal — napon, ta délelőtt 10 és T2, míg délután 16 és 19 óra között tekinthető meg, K. L. Mint Apelshoffer József, a KÉV építési osztályának vezetője elmondta, a legnagyobb méretű munkák a 6-os számú főközlekedési úton folynak. Me- cseknádasdon, a község közepén szélesítik a csomópontot, így elkészülte után a főközlekedési úton zajló forgalom zavarása nélkül lehet majd a két csatlakozó utcára nagy ívben balra kanyarodni. A falutól nem messze szélesítik a ka- paszkodósávot, mintegy 3,3 kilométer hosszúságban. A már eddig is háromsávos utat forgalomtechnikai szempontok miatt bővítik a terepadottságoktól függően 0,5—3 méterrel. Ez a munka az elkövetkezendő napokban olyan fázisához érkezik, mely a biztonság miatt még az eddiginél is nagyobb forgalomkorlátozást tesz szükségessé. Az út szélesítéséhez mintegy 250—300 köbméter sziklát robbantanak, ezért augusztus 10—11—12-én naponta 10—14 óra között szakaszosan 30—30 perc időtartamra lezárják az utat a forgalom elől. így, akik ezeken a napokon, ebben az időpontban kívánnak közlekedni, számítsanak rá, hogy várakozniuk kell. A 6-os út ezen szakaszával a tervek szerint szeptember végére végeznek. Már tavaly elkészült a hirdi kapaszkodósáv szélesítése, most befejezik a munkát: két kilométer hosszúságban végleges aszfaltburkolatot kap az út. Pécsvárad után szintén az aszfaltozás van vissza, mely várhatóan napokon belül elkészül. Pécsett nagyszabású útjavítás kezdődött a napokban a Tolbuhin úton a Budai vámtól a Hősök teréig. Ennek során mintegy 3,8 kilométer hosszban több szakaszon új szegélyt építenek, 200 víznyelőaknát megemelnek. Ezzel párhuzamosan aszfaltburkolatot terítenek le, s megerősítik az autóbusz- öblöket is. A munkálatok miatt félszélességben lezárják az utat. A Bolgár Néphadsereg úti felüljáró burkolatának cseréje most már jó ütemben halad, a technikai akadályok elhárultak, így előreláthatólag —' ha semmi váratlan esemény nem jön közbe — szeptember végén forgalomkorlátozás nélkül közlekedhetünk a felüljárón. Érdemes megemlíteni, hogy a felüljáró felhajtó ágán ötven méter hosszúságban felbontják a hepehupás aszfaltot, s új burkolatot terítenek le. Régi kívánság valósul meg a negyedik negyedévben: Lvov. Kertvárosban szélesítik az Egri Gyula utcát, korszerű csomópontokat alakítanak ki, melyek bizonyára biztonságosabbá teszik a közlekedést. R. N. Nemzetiségi olvasótábor Bár községben kedden bezárta kapuit a nemzetiségi nyelvművelő tábor, ahol a nyár folyamán százhúsz szerb-horvát, illetve német ajkú gyerek töltött tíz-tíz napot. A nemzetiségi településeken élő kisdiákok irodalmi anyanyelvűkkel és népi hagyományaikkal ismerkedtek, s ösztönzést kaptak arra is, hogy ápolják tájnyelvüket és őrizzék sajátos helyi szokásaikat. A tábor lakói találkoztak a nemzetiségi szövetségek vezetőivel és a hazánkban élő nemzetiségi írókkal, költőkkel. Érdeklődésüknek megfelelően irodalmi, színjátszó, riporteri, honismereti és hagyománykutató szakcsoportban dolgoztak szakemberek irányításával. Nemzetiségi köz- művelődési intézményeket kerestek fel és nemzetiségi nyelv- területekre kirándultak. G. O. 30 éves a Magyar Rádió szolnoki körzeti stúdiója Harminc évvel ezelőtt — 1953. augusztus 9-én — kezdte meg rendszeres adását a Magyar Rádió szolnoki körzeti stúdiója. A vezetékes rádión fogható műsor kezdetben fél órán át tájékoztatta a hallgatókat a Közép-Tisza-vi. déken történtekről. Hamarosan megkezdték öt kilovolt teljesítményű, önálló adó építését, amelynek üzembe állítása jeles történelmi dátumhoz kapcsolódik: 1956. november 4-én Szolnokról hangzott el a forradalmi munkás-paraszt kormány fel. hívása a magyar néphez. Az első élő' közvetítést 1957. augusztus 20-án, a kisújszállási alkotmánynapi nagygyűlésről sugározták. Jelenleg hetente tizenhárom órás magyar és 30—30 perces szlovák és román műsorral jelentkezik a szolnoki stúdió mintegy száz kilométeres adókörzetben, Szolnok, Békés, Bács-'Kiskun és Pest megyében. y A szolnoki stúdió a harmincadik évforduló alkalmából kedden „Tanú a mikrofon" címmel emlékműsort sugárzott. Az egyórás programban az archívumban őrzött eredeti hangfelvételeket szólaltatták meg. I Muszty László néprajzkutató A „Pécsi Figyelő X99 EUFORDULOK
