Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)
1983-08-09 / 219. szám
Mit mond a jogszabáiy? A lakásbérleti jogviszony folytatása a bérlővel kötött tartási szerződés alapján A Dunántúli Napló közelmúltban megjelent számaiban az alábbi hirdetéseket olvastam: Saját lakással rendelkező, egyedülálló idős nénivel, vagy bácsival eltartási szerződést kötnék, „Családtag" jeligére. A másik hirdetés szövege az alábbi volt: Eltartási szerződést kötnék idős nénivel, vagy bácsival lakosért, „Kölcsönös megbecsülés" jeligére. Az ilyen és hasonló tartalmú hirdetések feladói olyan személyek jelentkezését várják, akiknek megfelelő lakásuk van és akiket családtagként el tudnak tartani abban a reményben, hogy az eltartottak halála után a lakás bérleti jogát megszerezhetik. A tartási szerződések útján történő lakásszerzéssel kapcsolatban az elmúlt hónapokban fejeződött be egy olyan állam- igazgatási és bírói eljárás, amelynek rövid ismertetése — a fenti hirdetéseket feladók részére is — a jogszabályi rendelkezések jobb megértését szolgálhatja. Az idős özvegy asszony belvárosi 2 szobás komfortos tanácsi bérlakás bérlője volt. Megállapodott rokonával abban, hogy — mivel az önálló lakással nem rendelkezett — családtagként a belvárosi 2 szobás lakásba költözhet. A beköltözést követően hónapok múlva — az egyébként idős korához képest jó egészségű állapotban lévő asszony — szűrővizsgálaton vett részt. Ekkor a vizsgálat eredménye alapján az egyik pécsi gyógyintézetbe kellett befeküdnie további kivizsgálás és gyógykezelés céljából. Ettől kézdve azonban állapota a gondos orvosi kezelés ellenére folyamatosan romlott. A lakásban családtagként lakó fiatalember sem a lakásba költözésekor, sem pedig rokonának megbetegedésekor nem gondolt arra, hogy vele tartási szerződést kellene kötnie ahhoz,, hogy a lakás bérleti jogát rokonának halála után folytathassa. Amikor a beteg állapota lényegesen rosszabbodott, megkötötték a lakás bérleti jogának megszerzése érdekében a tartási szerződést. A szerződést azonban a megkötést követően nem nyújtották be hatósági jóváhagyásra, hanem arra csak akkor került sor, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a beteg nem gyógyítható. Mielőtt a hatóság a szerződés jóváhagyása kérdésében döntött volna, az eltartott meghalt. Az államigazgatási eljárás során a szerződés jóváhagyásának megtagadására került sor azzal az indokkal, hogy a szerződés hatósági jóváhagyásra történő benyújtásakor az eltartott olyan egészségi állapotban volt, amelyből joggal lehetett arra következtetni, hogy a szerződés — esetleges jóváhagyását követően — a beteg várható közeli halála miatt célját már amúgy sem tudná betölteni. Ezt követően a lefolytatott bírósági eljárások során a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb ügyészség törvényességi óvása olapján határozatot hozott. Határozatában megállapította, hogy helyesen járt el az állam- igazgatási hatóság, amikor a szerződés jóváhagyását a fenti okra hivatkozással megtagadta. Ezen bírói döntés értelmében tehát az elhalt bérlő halálát követően nem nyílott meg az eltartónak az a lehetősége, hogy a lakás bérleti jogát folytathassa. A tartási szerződést kötni szándékozók figyelmét a fenti ismertetett jogeset kapcsán az alábbi lényeges szempontokra kell felhívni: — A tartási szerződésben az eltartó arra vállal kötelezettséget, hogy az eltartottat élete végéig saját háztartásában eltartja, gondozza és gondoskodik a gyógyíttatásáról, ápolásáról és eltemettetéséről. A tartási szerződés alapján az eltartó jogot szerezhet áz eltartott lakása bérleti jogviszonyának folytatására abban az esetben, ha a tartási szerződés jóváhagyását követően az eltartottal legalább egy évig együtt lakott és a szerződésben vállalt tartási kötelezettségét teljesítette. A jogszabálynak fontos rendelkezése az is, hogy állampolgár tulajdonában levő lakásra tartási szerződést csak a tulajdonos hozzájárulásával lehet kötni, társbérleti lakásra pedig csak akkor, ha a társbérlő nyilatkozatot ad arra, hogy az eltartónak a lakásba való beköltözéséhez hozzájárul. Szolgálati lakásra vonatkozóan tartási szerződés nem köthető. — A tartási szerződést írásban kell megkötni és a szerződés érvényességi kelléke — többek között — a hatósági jóváhagyás. A szerződéseket a községi közös tanácsok vb szakigazgatási szervei, illetőleg Pécsett, a V. B. Hivatal igazgatási osztálya (Kossuth tér 1—3. sz.) hagyja jóvá. — Az államigazgatási eljárás során vizsgálni kell, hogy a felek között megkötött szerződés megfelel-e a Polgári Törvénykönyv szabályainak, illetőleg vizsgálni kell azt is, hogy az be tudja-e tölteni tartósan célját. Ebből a szempontból lényeges, hogy az eltartó jövedelmi viszonyai lehető^ vé teszik-e a szerződés teljesítését, az együttélés zavartalansága biztosítottnak látszik-e, az eltartó teljesíteni tudja-e a szerződésben vállalt ápolási, gondozási feltételeket, illetve — mint a fent ismertetett esetből is megállapítható — a szerződés megkötésére nem olyan időpontban kerü1t-e sor, amikor az eltartott egészségi állapotából, betegségének súlyosságából joggal lehetett arra következtetni, hogy hosszabb túlélése nem várható és így a szerződés ezen ok miatt nem tudja célját betölteni. Ebben az esetben a jogszabály rendelkezések értelmében a jóváhagyást az államigazgatási szerv megtagadhatja. — A jóváhagyás megtagadását megállapító határozatnak a Városi Bíróság előtt történő felülvizsgálatát lehet kérni és a per során a bíróságok vizsgálhatják felül az eljárt államigazgatási szervek határozatainak törvényességét. Amint az ismertetett jogszabályi rendelkezésekből kitűnik, a fenti esetben az eltartó akkor járt volna el helyesen, ha a lakásba történt beköltözésekor nyomban megköti a tartási szerződést és azt a megkötést követően haladéktalanul benyújtja a V. B. Hivatal igazgatási osztályához jóváhagyás végett. A fenti esetben ugyanis az eltartónak a lakásba történt beköltözésekor az eltartott nem volt még beteg, nem állt orvosi gyógykezelés alatt és az eltartó személyi és jövedelmi viszonyai is olyanok voltak, hogy a tartási kötelezettségének eleget tudott volna tenni. Ha így járt volna el, akkor az igazgatási osztály nem látott volna okot arra, hogy a szerződés jóváhagyását megtagadja és minden bizonnyal az eltartott halálát követően a lakásügyi hatóság elismerte volna az eltartónak a bérleti jogviszony folytatásához való jogosultságát. Dr. Tallián Frigyes, osztályvezető-helyettes, főtanácsos Dunántúlt napló 1983. augusztus 9., kedd STOP A baranyai utak közül ezen a héten a 6-os számú főközlekedési úton több helyen kapaszkodó- sávot építenek, burkolatmegerősítést végeznek. Augusztus 10— 11—12-én lezárják a főút 169 és 172 kilométer közötti szakaszát Mecseknádasd térségében. A teljes lezárás 10—1* óra között 30— 30 percig tart, a robbantás és a pályaeltakarítás idejére. Az 58-as számú úton a pécsi felüljáró burkolatának javítása miatt a négy forgalmi sáv kettőre szűkül, 40 kilométeres sebességkorlátozás van érvényben. A 66-os számú úton a 0—4 kilométer közötti szakaszon új, kiemelt szegélyt építenek. * Az elmúlt héten Baranya megyében 19 személyi sérüléssel járó közlekelési baleset történt: egy halálos, hét súlyos, tizenegy pedig könnyű kimenetelű volt. Forgalmi oktatás rádióirányítással Változások a járművezető-képzésben A közúti közlekedés fejlődése — az évről évre növekvő járműve^. száma, a közúti fegyelem fokozása — valamint a közúti közlekedés biztonságának növelése érdekében 1984. január 1-től változások lesznek a járművezetők képzésében. Csak tanfolyam elvégzésével lehet vizsgázni, és vezetői engedélyt szerezni a — segédmotorkerékpár, lassú jármű — állati erővel vont jármű — motorkerékpár - személygépkocsi — tehergépkocsi — autóbusz, pótkocsi, különleges gépjármű — és mezőgazdasági vontató kategóriákból. Nem kell tanfolyamot végezni annak, aki legfeljebb 12 személy befogadó képességű autóbusz vezetésére jogosító engedélyt kíván szerezni, ha rendelkezik „B” kategóriájú vezetői engedéllyel — és legalább kétéves gyakorlata van, valamint a 25 személy befogadó képességű autóbusz vezetésére jogosító engedélyt kívánja megszerezni, — ha „C" kategóriájú vezetői engedéllyel rendelkezik és legalább 6 hónapos (tehergépkocsi) vezetői gyakorlata van. Továbbra sem kell tanfolyamot végezni annak, akinek a vezetői engedélyét a rendőrhatóság visszavonta, és a visszaadáshoz új vizsgát kell tenni. Tanfolyamra az a jelentkező személy vehető, fel, akinek legalább meg van a 8 általános iskolai végzettsége. Amennyiben 1942. január 1. előtt született, legalább a 6 általános iskolai végzettség szükséges — ha pedig 1930. január 1. előtt született, akkor legalább a 4 általános (elemi) iskolai végzettség szükséges. Állati erővel vont jármű — vezetői (hajtői) tanfolyamra függetlenül az iskolai végzettségtől — az vehető fel, aki írni és olvasni tud. Az „E” (pótkocsi) vezetésére szóló tanfolyamot az is elvégezheti, akinek „B” kategóriájú vezetői engedélye van. Lényeges változás lesz a gyakorlati vezetés tanulásánál. Csak az a tanuló kezdheti meg a közúton valamennyi kategóriából a gyakorlati vezetést, aki közlekedési ismeretek c. tárgyból sikeres vizsgával rendelke. zik. A korábbi családtagi oktatás is módosul „B” kategória esetében. A tanfolyam elméleti tárgyainak oktatásán a tanulónak részt kell vennie — de „vezetési gyakorlat” tantárgyból — oktató helyett — olyan (hozzátartozó) is végezheti az oktatást, akinek legalább 3 éves gépjárművezetői gyakorlata van. A motorkerékpár forgalmi gyakorlata során a tanulóvezető elöl és hátul „T” betűvel megjelölt tanulómellényt köteles viselni. Az Autóközlekedési Taninté. zet jelenleg kísérletezik a forMilyen legyen az országút? Útjainkat úgy kell megtervezni, hogy teljesítőképességük a növekvő forgalom mellett 15-*20 év múlva is megfelelő legyen. E követelmény alapján kell tehát megválasztani a nyomok, közlekedési sávok számát, és az útburkolatot is. A jövőbeni igényeket persze csak becsléssel lehet megállapítani, az utak jelenlegi átbocsátóképességét viszont aránylag pontosan ismerjük a forgalom- számlálások révén. Valamely út kiépítésekor tehát először meg kell határozni a jelenlegi forgalmat, meg kell becsülni a várható forgalomnövekedést, és végül meg kell állapítani azt a forgalmi értéket (mértékadó forgalom), amelyre az utat tervezik. Fontos még előre megtervezni az ún. kiépítési sebességet, amelyet az út minden szakaszán lehetőleg közel azonos értéken kell tartani. Előnyös ugyanis, ha a járművek az út minden szakaszán közel azonos sebességgel haladhatnak, s nem kell minduntalan fékezniük és újra gyorsítaniuk. A tervezett kiépítési sebesség megvalósulása az út helyes vízszintes és magassági vonalvezetésén múlik. Legyen az út minél rövidebb, dombvidéken azonban az egyenes vonalvezetés rosszul értelmezett takarékosság volna, mert több földmunkát kívánna meg. A vízszintes vonal- vezetés egyik fontos problémája az ívek, kanyarok helyes megtervezése. Nem elhanya- nyolható szempont a burkolat helyes megválasztása és kialakítása sem. A korszerű utakhoz hozzátartoznak a megfelelő távolságonként elhelyezett kitérők (pihenők, éttermek, töltőállomások stb.). Képünkön egy ilyet láthatunk az egyik szép vonal- vezetésű autópályánk mentén. galmi oktatás rádióirányításos módszerével. Amennyiben a tanuló a tanfolyam el/néleti óráinak több mint feléről hiányzott — az adott tárgyból újbóli tanfolyamot kell végezni és csak ezek után engedélyezi a képzőszerv a vizsga letételét. Gyakorlati vezetésből az előírt óraszámot ténylegesen vezetéssel, gyakorlással kell eltölteni. Vizsga a tanfolyam elvégzése után, attól számított két éven belül tehető. Az a hallgató, aki bármelyik elméleti tárgyból öt alkalommal sikertelenül vizsgázott — abból a tárgyból csak újabb tanfolyam elvégzése után tehet vizsgát. Valamennyi járművezetőképző tanfolyamon bevezetésre ke. rül az „Elsősegélynyújtás és közlekedési egészségtan” című tantárgy és ebből vizsgázni is kell. Módosított tartalommal kerül az elméleti tantárgyakhoz az adott kategória „járművezetés elmélete”, — valamint a „Gépjárművek biztonsági ellenőrzése és karbantartása” című tantárgy. A változásokat a jelenlegi forgalom — a baleseti helyzet szinte parancsolóan követelte. A tanfolyamoknak többet kell nyújtania a jövőben a jelenlegieknél. Ugyanakkor, aki járművet vezet, nagyobb felelősséggel — sokkal több tudás birtokában vegyen részt a közúti közlekedésben. Litványi Tibor, a Baranya megyei Autóközlekedési Tanintézet igazgatója Úton, ütszétan (tO.) Egy taxisofőr emlékezései A negyvenes évek végén fuvar nélküli időben rancskocslk javításával foglalkoztam, mert Gyuri bácsi segítségével és gépmunkájával sikerült közben néhány ügyes kis műhelygépet összehoznom. Hozzájutottam egy elhunyt szakinak a szerszámaihoz is, így a körülményekhez képest egész komoly műhelyre tehettem szert. Erre magunkra ■Jtalságun'k miatt feltétlen szükség is mutatkozott. A gépmunkákat Gyuri bácsi végezte a szomszédban lévő műhelyében. Ö képezte a gépi javítóbázist. Jóska komámmal mi végeztük a kézi megmunkálásokat és a fuvarozást. Egy alkalommail, emlékszem, valami rozsdás, több év óta félredobott katonai lőszertaligából utánfutót akartam fabrikálni. Ehhez a talicska futóművére teljes épségben volt szükségem. A korszerű rozsdaaldók akkor még ismeretlenek voltak, ezért petróleummal kenegettem a csuklós rugókor záróanyáját. Hiába, mert nem tudtam megmozdítani, annyira összerozsdásodott. Levágni, elroncsolni nem lehetett, akkor az egészet eldobhattam volna. Átmentem hát Gyuri bácsihoz, elpanaszoltam, hogy nem lehet szétszedni a lőszertaligát. Az öreg csak rám nézett és feltolta a szemüvegét: — Emberek rakták össze? — kérdezte. — Igen. — Akkor emberek szét is tudják szedni! Azzal otthagyott... Addig ütögettem, melegítettem az anyát, míg sértetlenül le nem jött. Két óra múlva büszkén mentem át Gyuri bácsihoz, mutatva a szétszedett futóművet. Az öreg elmosolyodott: — Ugye, megmondtam! Ma mennyi mindent törünk össze felelőtlenül, vagy dobunk el 'könnyelműen. De jó is lenne, ha sok Gyuri bácsi élne még most is közöttünk. Talán megtanulnánk gondolkozni, mielőtt vandál módon naponta pusztítunk még használhatóvá tehető komoly értékeket. Negyven év elteltével ma is szégyenlem, hogy akkor, oly könnyen fel akartam adni a kísérletezést. Milyen sokszor merítettem erőt Gyuri bácsi töretlen akarásából. Akkor nem létezett még szervezett takarékos- sági mozgalom, nem is nagyon ismertük a hatékonyság fogalmát, mégis takarékosan és hatékonyan gazdálkodtunk, mert csak így tudtunk létezni. Végül néhány szót a javításokról. Az a hivatásos gépkocsi- vezető, aki a kezdeti években nem tudta kocsiját javítani, akár éhen is halhatott. Mi is otthon csináltunk mindent. Kezdve a favázas karosszéria javításától, a fényezésen, elektromosságon keresztül a motorjavításig. Én javítottam például az egész környéknek az akkumulátorait, még az akkor beindult gépállomásnak is. Ma — helyesen — milyen kényesek vagyunk erre a munkára. Akkor megforralt esővizet és tejcsar- nökban használatos kénsavat alkalmaztam, mert nem volt más. Salját készítésű, primitív higanyos akkumulátortöltővel dolgoztam. A 12 voltos telepeket két részletben töltöttem fel 6 voltonként, de mégis feltöltöttem. Nem ismertük azt a szót, hogy nincs, vagy nem lehet. Csemavölgyi Antal Rovatszerkesztő: RÓSZ PRIM NÁNDOR
