Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)

1983-08-09 / 219. szám

Mit mond a jogszabáiy? A lakásbérleti jog­viszony folytatása a bérlővel kötött tartási szerződés alapján A Dunántúli Napló közel­múltban megjelent számaiban az alábbi hirdetéseket olvas­tam: Saját lakással rendelkező, egyedülálló idős nénivel, vagy bácsival eltartási szerződést kötnék, „Családtag" jeligére. A másik hirdetés szövege az alábbi volt: Eltartási szerződést kötnék idős nénivel, vagy bácsi­val lakosért, „Kölcsönös meg­becsülés" jeligére. Az ilyen és hasonló tartalmú hirdetések feladói olyan sze­mélyek jelentkezését várják, akiknek megfelelő lakásuk van és akiket családtagként el tud­nak tartani abban a remény­ben, hogy az eltartottak halála után a lakás bérleti jogát meg­szerezhetik. A tartási szerződések útján történő lakásszerzéssel kapcso­latban az elmúlt hónapokban fejeződött be egy olyan állam- igazgatási és bírói eljárás, amelynek rövid ismertetése — a fenti hirdetéseket feladók ré­szére is — a jogszabályi ren­delkezések jobb megértését szolgálhatja. Az idős özvegy asszony bel­városi 2 szobás komfortos ta­nácsi bérlakás bérlője volt. Megállapodott rokonával ab­ban, hogy — mivel az önálló lakással nem rendelkezett — családtagként a belvárosi 2 szobás lakásba költözhet. A beköltözést követően hónapok múlva — az egyébként idős korához képest jó egészségű állapotban lévő asszony — szűrővizsgálaton vett részt. Ek­kor a vizsgálat eredménye alapján az egyik pécsi gyógy­intézetbe kellett befeküdnie további kivizsgálás és gyógy­kezelés céljából. Ettől kézdve azonban állapota a gondos orvosi kezelés ellenére folya­matosan romlott. A lakásban családtagként lakó fiatalember sem a lakásba költözésekor, sem pedig rokonának megbe­tegedésekor nem gondolt arra, hogy vele tartási szerződést kellene kötnie ahhoz,, hogy a lakás bérleti jogát rokonának halála után folytathassa. Amikor a beteg állapota lé­nyegesen rosszabbodott, meg­kötötték a lakás bérleti jogá­nak megszerzése érdekében a tartási szerződést. A szerződést azonban a megkötést követően nem nyújtották be hatósági jóváhagyásra, hanem arra csak akkor került sor, amikor nyil­vánvalóvá vált, hogy a beteg nem gyógyítható. Mielőtt a hatóság a szerződés jóváha­gyása kérdésében döntött vol­na, az eltartott meghalt. Az államigazgatási eljárás során a szerződés jóváhagyá­sának megtagadására került sor azzal az indokkal, hogy a szerződés hatósági jóváhagyás­ra történő benyújtásakor az el­tartott olyan egészségi álla­potban volt, amelyből joggal lehetett arra következtetni, hogy a szerződés — esetleges jóváhagyását követően — a beteg várható közeli halála miatt célját már amúgy sem tudná betölteni. Ezt követően a lefolytatott bírósági eljárások során a Leg­felsőbb Bíróság, a Legfőbb ügyészség törvényességi óvása olapján határozatot hozott. Határozatában megállapította, hogy helyesen járt el az állam- igazgatási hatóság, amikor a szerződés jóváhagyását a fenti okra hivatkozással megtagad­ta. Ezen bírói döntés értelmé­ben tehát az elhalt bérlő ha­lálát követően nem nyílott meg az eltartónak az a lehetősége, hogy a lakás bérleti jogát folytathassa. A tartási szerződést kötni szándékozók figyelmét a fenti ismertetett jogeset kapcsán az alábbi lényeges szempontokra kell felhívni: — A tartási szerződésben az eltartó arra vállal kötele­zettséget, hogy az eltartot­tat élete végéig saját ház­tartásában eltartja, gon­dozza és gondoskodik a gyógyíttatásáról, ápolásáról és eltemettetéséről. A tar­tási szerződés alapján az eltartó jogot szerezhet áz eltartott lakása bérleti jog­viszonyának folytatására abban az esetben, ha a tartási szerződés jóváha­gyását követően az eltartot­tal legalább egy évig együtt lakott és a szerző­désben vállalt tartási köte­lezettségét teljesítette. A jogszabálynak fontos ren­delkezése az is, hogy ál­lampolgár tulajdonában le­vő lakásra tartási szerző­dést csak a tulajdonos hoz­zájárulásával lehet kötni, társbérleti lakásra pedig csak akkor, ha a társbérlő nyilatkozatot ad arra, hogy az eltartónak a lakásba va­ló beköltözéséhez hozzájá­rul. Szolgálati lakásra vo­natkozóan tartási szerződés nem köthető. — A tartási szerződést írásban kell megkötni és a szerző­dés érvényességi kelléke — többek között — a hatósági jóváhagyás. A szerződése­ket a községi közös taná­csok vb szakigazgatási szervei, illetőleg Pécsett, a V. B. Hivatal igazgatási osztálya (Kossuth tér 1—3. sz.) hagyja jóvá. — Az államigazgatási eljárás során vizsgálni kell, hogy a felek között megkötött szerződés megfelel-e a Pol­gári Törvénykönyv szabá­lyainak, illetőleg vizsgálni kell azt is, hogy az be tud­ja-e tölteni tartósan cél­ját. Ebből a szempontból lényeges, hogy az eltartó jövedelmi viszonyai lehető^ vé teszik-e a szerződés tel­jesítését, az együttélés za­vartalansága biztosítottnak látszik-e, az eltartó teljesí­teni tudja-e a szerződés­ben vállalt ápolási, gondo­zási feltételeket, illetve — mint a fent ismertetett eset­ből is megállapítható — a szerződés megkötésére nem olyan időpontban kerü1t-e sor, amikor az eltartott egészségi állapotából, be­tegségének súlyosságából joggal lehetett arra követ­keztetni, hogy hosszabb túl­élése nem várható és így a szerződés ezen ok miatt nem tudja célját betölteni. Ebben az esetben a jog­szabály rendelkezések ér­telmében a jóváhagyást az államigazgatási szerv meg­tagadhatja. — A jóváhagyás megtagadá­sát megállapító határozat­nak a Városi Bíróság előtt történő felülvizsgálatát le­het kérni és a per során a bíróságok vizsgálhatják fe­lül az eljárt államigazgatá­si szervek határozatainak törvényességét. Amint az ismertetett jogsza­bályi rendelkezésekből kitűnik, a fenti esetben az eltartó ak­kor járt volna el helyesen, ha a lakásba történt beköltözése­kor nyomban megköti a tartási szerződést és azt a megkötést követően haladéktalanul be­nyújtja a V. B. Hivatal igazga­tási osztályához jóváhagyás végett. A fenti esetben ugyanis az eltartónak a lakásba történt beköltözésekor az eltartott nem volt még beteg, nem állt orvosi gyógykezelés alatt és az eltar­tó személyi és jövedelmi viszo­nyai is olyanok voltak, hogy a tartási kötelezettségének ele­get tudott volna tenni. Ha így járt volna el, akkor az igazgatási osztály nem látott volna okot arra, hogy a szerző­dés jóváhagyását megtagadja és minden bizonnyal az eltar­tott halálát követően a lakás­ügyi hatóság elismerte volna az eltartónak a bérleti jogvi­szony folytatásához való jo­gosultságát. Dr. Tallián Frigyes, osztályvezető-helyettes, főtanácsos Dunántúlt napló 1983. augusztus 9., kedd STOP A baranyai utak közül ezen a héten a 6-os számú főközlekedé­si úton több helyen kapaszkodó- sávot építenek, burkolatmegerő­sítést végeznek. Augusztus 10— 11—12-én lezárják a főút 169 és 172 kilométer közötti szakaszát Mecseknádasd térségében. A tel­jes lezárás 10—1* óra között 30— 30 percig tart, a robbantás és a pályaeltakarítás idejére. Az 58-as számú úton a pécsi felüljáró bur­kolatának javítása miatt a négy forgalmi sáv kettőre szűkül, 40 kilométeres sebességkorlátozás van érvényben. A 66-os számú úton a 0—4 kilométer közötti sza­kaszon új, kiemelt szegélyt épí­tenek. * Az elmúlt héten Baranya me­gyében 19 személyi sérüléssel já­ró közlekelési baleset történt: egy halálos, hét súlyos, tizenegy pe­dig könnyű kimenetelű volt. Forgalmi oktatás rádióirányítással Változások a járművezető-képzésben A közúti közlekedés fejlődése — az évről évre növekvő jár­műve^. száma, a közúti fegyelem fokozása — valamint a közúti közlekedés biztonságának növelése érdekében 1984. ja­nuár 1-től változások lesznek a járművezetők képzésében. Csak tanfolyam elvégzésével lehet vizsgázni, és vezetői engedélyt sze­rezni a — segédmotorkerékpár, lassú jármű — állati erővel vont jármű — motorkerékpár - személygépkocsi — tehergépkocsi — autóbusz, pótkocsi, különleges gépjármű — és mezőgazdasági vontató kategóriákból. Nem kell tanfolyamot vé­gezni annak, aki legfeljebb 12 személy befogadó képességű autóbusz vezetésére jogosító engedélyt kíván szerezni, ha rendelkezik „B” kategóriájú ve­zetői engedéllyel — és leg­alább kétéves gyakorlata van, valamint a 25 személy befo­gadó képességű autóbusz ve­zetésére jogosító engedélyt kí­vánja megszerezni, — ha „C" kategóriájú vezetői engedél­lyel rendelkezik és legalább 6 hónapos (tehergépkocsi) ve­zetői gyakorlata van. Tovább­ra sem kell tanfolyamot vé­gezni annak, akinek a vezetői engedélyét a rendőrhatóság visszavonta, és a visszaadáshoz új vizsgát kell tenni. Tanfolyamra az a jelentkező személy vehető, fel, akinek leg­alább meg van a 8 általános iskolai végzettsége. Amennyi­ben 1942. január 1. előtt szü­letett, legalább a 6 általános iskolai végzettség szükséges — ha pedig 1930. január 1. előtt született, akkor legalább a 4 általános (elemi) iskolai vég­zettség szükséges. Állati erővel vont jármű — vezetői (hajtői) tanfolyamra függetlenül az iskolai végzett­ségtől — az vehető fel, aki ír­ni és olvasni tud. Az „E” (pótkocsi) vezetésére szóló tanfolyamot az is elvé­gezheti, akinek „B” kategóriá­jú vezetői engedélye van. Lényeges változás lesz a gya­korlati vezetés tanulásánál. Csak az a tanuló kezdheti meg a közúton valamennyi kategó­riából a gyakorlati vezetést, aki közlekedési ismeretek c. tárgy­ból sikeres vizsgával rendelke. zik. A korábbi családtagi okta­tás is módosul „B” kategória esetében. A tanfolyam elmé­leti tárgyainak oktatásán a tanulónak részt kell vennie — de „vezetési gyakorlat” tan­tárgyból — oktató helyett — olyan (hozzátartozó) is végez­heti az oktatást, akinek leg­alább 3 éves gépjárművezetői gyakorlata van. A motorkerékpár forgalmi gyakorlata során a tanulóve­zető elöl és hátul „T” betűvel megjelölt tanulómellényt kö­teles viselni. Az Autóközlekedési Taninté. zet jelenleg kísérletezik a for­Milyen legyen az országút? Útjainkat úgy kell megter­vezni, hogy teljesítőképességük a növekvő forgalom mellett 15-*20 év múlva is megfelelő legyen. E követelmény alapján kell tehát megválasztani a nyomok, közlekedési sávok szá­mát, és az útburkolatot is. A jövőbeni igényeket persze csak becsléssel lehet megállapítani, az utak jelenlegi átbocsátóké­pességét viszont aránylag pon­tosan ismerjük a forgalom- számlálások révén. Valamely út kiépítésekor tehát először meg kell határozni a jelenle­gi forgalmat, meg kell becsül­ni a várható forgalomnöveke­dést, és végül meg kell állapí­tani azt a forgalmi értéket (mértékadó forgalom), amelyre az utat tervezik. Fontos még előre megtervezni az ún. ki­építési sebességet, amelyet az út minden szakaszán lehetőleg közel azonos értéken kell tar­tani. Előnyös ugyanis, ha a járművek az út minden sza­kaszán közel azonos sebes­séggel haladhatnak, s nem kell minduntalan fékezniük és újra gyorsítaniuk. A tervezett kiépítési sebesség megvalósu­lása az út helyes vízszintes és magassági vonalvezetésén mú­lik. Legyen az út minél rövi­debb, dombvidéken azonban az egyenes vonalvezetés rosszul értelmezett takarékosság vol­na, mert több földmunkát kí­vánna meg. A vízszintes vonal- vezetés egyik fontos problé­mája az ívek, kanyarok helyes megtervezése. Nem elhanya- nyolható szempont a burkolat helyes megválasztása és ki­alakítása sem. A korszerű utakhoz hozzátar­toznak a megfelelő távolsá­gonként elhelyezett kitérők (pi­henők, éttermek, töltőállomások stb.). Képünkön egy ilyet lát­hatunk az egyik szép vonal- vezetésű autópályánk mentén. galmi oktatás rádióirányításos módszerével. Amennyiben a tanuló a tan­folyam el/néleti óráinak több mint feléről hiányzott — az adott tárgyból újbóli tanfolya­mot kell végezni és csak ezek után engedélyezi a képzőszerv a vizsga letételét. Gyakorlati vezetésből az előírt óraszámot ténylegesen vezetéssel, gyakor­lással kell eltölteni. Vizsga a tanfolyam elvégzé­se után, attól számított két éven belül tehető. Az a hall­gató, aki bármelyik elméleti tárgyból öt alkalommal siker­telenül vizsgázott — abból a tárgyból csak újabb tanfolyam elvégzése után tehet vizsgát. Valamennyi járművezetőkép­ző tanfolyamon bevezetésre ke. rül az „Elsősegélynyújtás és közlekedési egészségtan” című tantárgy és ebből vizsgázni is kell. Módosított tartalommal kerül az elméleti tantárgyakhoz az adott kategória „járműve­zetés elmélete”, — valamint a „Gépjárművek biztonsági ellen­őrzése és karbantartása” című tantárgy. A változásokat a jelenlegi forgalom — a baleseti hely­zet szinte parancsolóan köve­telte. A tanfolyamoknak többet kell nyújtania a jövőben a je­lenlegieknél. Ugyanakkor, aki járművet vezet, nagyobb fele­lősséggel — sokkal több tu­dás birtokában vegyen részt a közúti közlekedésben. Litványi Tibor, a Baranya megyei Autóközlekedési Tanintézet igazgatója Úton, ütszétan (tO.) Egy taxisofőr emlékezései A negyvenes évek végén fu­var nélküli időben rancskocslk javításával foglalkoztam, mert Gyuri bácsi segítségével és gép­munkájával sikerült közben né­hány ügyes kis műhelygépet összehoznom. Hozzájutottam egy elhunyt szakinak a szerszá­maihoz is, így a körülményekhez képest egész komoly műhelyre tehettem szert. Erre magunkra ■Jtalságun'k miatt feltétlen szük­ség is mutatkozott. A gépmun­kákat Gyuri bácsi végezte a szomszédban lévő műhelyében. Ö képezte a gépi javítóbázist. Jóska komámmal mi végeztük a kézi megmunkálásokat és a fu­varozást. Egy alkalommail, emlékszem, valami rozsdás, több év óta fél­redobott katonai lőszertaligából utánfutót akartam fabrikálni. Ehhez a talicska futóművére tel­jes épségben volt szükségem. A korszerű rozsdaaldók akkor még ismeretlenek voltak, ezért pet­róleummal kenegettem a csuk­lós rugókor záróanyáját. Hiába, mert nem tudtam megmozdíta­ni, annyira összerozsdásodott. Levágni, elroncsolni nem lehe­tett, akkor az egészet eldobhat­tam volna. Átmentem hát Gyuri bácsihoz, elpanaszoltam, hogy nem lehet szétszedni a lőszer­taligát. Az öreg csak rám nézett és feltolta a szemüvegét: — Emberek rakták össze? — kérdezte. — Igen. — Akkor emberek szét is tud­ják szedni! Azzal otthagyott... Addig ütögettem, melegítet­tem az anyát, míg sértetlenül le nem jött. Két óra múlva büszkén mentem át Gyuri bácsihoz, mu­tatva a szétszedett futóművet. Az öreg elmosolyodott: — Ugye, megmondtam! Ma mennyi mindent törünk össze felelőtlenül, vagy dobunk el 'könnyelműen. De jó is lenne, ha sok Gyuri bácsi élne még most is közöttünk. Talán megta­nulnánk gondolkozni, mielőtt vandál módon naponta pusztí­tunk még használhatóvá tehető komoly értékeket. Negyven év elteltével ma is szégyenlem, hogy akkor, oly könnyen fel akartam adni a kí­sérletezést. Milyen sokszor me­rítettem erőt Gyuri bácsi töret­len akarásából. Akkor nem lé­tezett még szervezett takarékos- sági mozgalom, nem is nagyon ismertük a hatékonyság fogal­mát, mégis takarékosan és ha­tékonyan gazdálkodtunk, mert csak így tudtunk létezni. Végül néhány szót a javítá­sokról. Az a hivatásos gépkocsi- vezető, aki a kezdeti években nem tudta kocsiját javítani, akár éhen is halhatott. Mi is otthon csináltunk mindent. Kezdve a favázas karosszéria javításától, a fényezésen, elekt­romosságon keresztül a motor­javításig. Én javítottam például az egész környéknek az akku­mulátorait, még az akkor bein­dult gépállomásnak is. Ma — helyesen — milyen kényesek vagyunk erre a munkára. Akkor megforralt esővizet és tejcsar- nökban használatos kénsavat alkalmaztam, mert nem volt más. Salját készítésű, primitív higanyos akkumulátortöltővel dolgoztam. A 12 voltos telepe­ket két részletben töltöttem fel 6 voltonként, de mégis feltöl­töttem. Nem ismertük azt a szót, hogy nincs, vagy nem lehet. Csemavölgyi Antal Rovatszerkesztő: RÓSZ PRIM NÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents