Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)
1983-08-06 / 216. szám
A lehetőségek völgye Dohányosok A jövőre megépítendő tó bejárata. Itt fut majd a 180 méteres völgyzáró gát. Szabadidőközpont Bükkösdön újabb üdülőkörzet körvonalairól Szárításhoz készíti elő a dohányleveleket Perger Zoltán Fotó: Proksza László Gondolatok egy Van egy völgy valahol itt Bükkösei 'mellett, az egykori megyefai házakon túl. Tágas, hajlékony ívelésű, dombos mezőre nyílik a bejárata, néhány száz méter után kanyart vesz, aztán elmegy egészen Szentdomjánig. Csöndes erdőségek jó levegőjét és izgalmas tájélményeket kínál az erre járónak — a Kelteti Mecsekben fekvő, üdülőfaluként ismert Püspökszentlósz- lóhoz sokban hasonlatos — Szentdomján. Félig-meddig üdülőfalu, máris, akárcsak a közeli Gorica, Bükkösd környékét bejárva számos szép — erdők, szőlők, és gyümölcsösök övezte — nyugvóhelyet talál az ember. Olyan helyet, ahol szívesen elidőzne, tartózkodna hosszasabban is, ha főhetne. Egyelőre mindehhez csak fű borította, rétek alkotta tisztás térségek és egy-egy 'leterített alkalmi pokróc szolgálhatnak alapul. Egyelőre . . . Mert már épül is a gát a bükkösdi-völgy bejáratánál. Ezt a völgyet fekvése, festőisége még így „üresen” is nagynevű tájakkal teszi versenyképessé. Hát még ha víz borítja majd, a négy és fél hektárnyi területet. A leendő gát közelében állunk Mátis István, bükkösd! tanácselnökkel és Arató Józseffel, a községi sportkör elnökével. Beszélgetünk. Nem kis fantáziával kialakított, ám minden ízében reálisnak tetsző elképzeléseik egész sorát tárják elém. A lehetséges perspektíva egy idő után felvillanyoz, lassacskán kéretlen szövetségesükké válók.- Igen, ide 'meg oda egy sor fenyő, amoda más örökzöld kellene. Itt lehetne egy játszótér, ott pedig a ... pécsi nagyvállalat üdülője. A parcellázott téíkek horgásztanya-tulajdono- sainak pedig az volna a jó lejáróhely . . . Elképzelések, vágyaik, tervek. Az utóbbi az, ami még a legkevésbé rögzített, hiszen a pécsi Poilack Mihály Műszaki Főiskola egyik tervezői kollektívája csak a minap vállalta el az egész környék kialakításának komplex, hosszú távú tervezését. A tanácselnök és a sportköri elnök tájékoztatása szerint a kiindulási alapot a községfejlesztési terv képezi. Eszerint Bükkösd, mint település is fejlődni fog. Új utcát nyitnak a faluban, hiszen az itt lakóknak eszük ágéiban sincs elköltözni innen. Sőt . . . Egyre több a „bevándorló". Pécsiek sóka- sága érdeklődik egyre-másra a tanácson: van-e valahol a környéken eladó, bérelhető terület, szőlő, gyümölcsös. Van-e eladó, felújítható öreg ház? Itt, a jövőre elkészülő, majdani tó partján állva számba vesszük a lehetőségeket. Szinte Ikimeríthetetlenek. Úgy érzem, nemcsak az emberék jövőjére főhet ráérezni, hanem a tájakéra is. Valaki például jó pár évvel ezelőtt „belelátott valamit” az orfűi völgybe és . . . A mai kép az akikor lehetségesnek tetszőt is rég túlszárnyalta már. Pedig voltak, akik csalk nevették... — ugyan, tó? Minek? A baranyai üdülőkörzetek az évek során szép lassan telítődtek. Itt Bükkösdön viszont kínálkozik egy új lehetőség. A horgászásra, csónakázásra, vízi sportolásra egyaránt alkalmasnak ígérkező tó mintegy 180 méter széles gáttal, 500 méter hosszan fut majd be a dombok közé. A gátépítés során az idei év végén több mint 15 ezer köbméter földet mozgatnak meg. A helyi sportkör természetbarát szakosztályának tagjai máris sók társadalmi munkát végeztek a völgyön átfolyó patakok medrének kialakításában. A sportkör egyre-másra szaporodó létesítményei, pályái a völgy bejárata felé hosszan elnyúlnak. Valóságos sporttelep ez, hiszen máris nehéz összeszámolni, hányféle sport űzé- sére adódik itt Tehetőség, A leendő szabadidőközpont részben ezekre a már meglévő létesítményékre, részben a tó környezetére épülne. Működhetne itt I ova sis kola, sátorhelyes kemping, színvonalas büfé és étterem. A szabadidőközpont összterülete mintegy 27 hektárnyi lehetne. Ez a már kiásott alapú strandot és uszodát is magába foglalná. A parti domboldalak egy részét a következő évékben 'parcelláznák, ahol a tulajdonosok kisebb hétvégi házaikat, horgásztanyákat építhetnének. Néhány szentlőrinci és pécsi vállalatnak szívesen adnának át területet üdülőépítésre, ha ezáltal ezek a váHálátok érdekeltté tennék magukat a koncepció valóra váltásában. A szabadidőközpont — mivel nyolc kilométernyire fékszik Szentlőrinctől — elsősorban a rohamosan városiasodó nagyközség pihenő és üdülőövezete ‘tehetne, de mert a távolságok nem nagyok és az úthálózat kiváló, több baranyai településnek — így például Pécsnek is — sokat nyújthatna. A Bükkösdhöz csatolt egykori Megyefa Jeszenszky-kasté- lya csodálatosan szép, műemléki jellegű épület. Jélenieg cipőüzem működik benne. Ha az ember szemügyre veszi a kastélyt, valamint a környező parkot, ugyancsak kiváló ötletei támadhatnak. Vendéglő, turista- szálló, kisebb múzeum, kulturális objektumok... és ki tudja még mi minden működhetne itt. Nem vagyok érdekelt a bük- kösdi elképzelések megvalósításában. De talán még lehetek. Akárcsak a Szentlőrincen lakó uránbányászok, állami gazdasági és egyéb dolgozók. Akárcsak azök a pécsiek—baranyaiak, akik szeretnék valahol még megvetni a lábukat egy horgásztanya, egy kert, vagy éppen csupán egy jó kirándulás erejéig ... A Mecseki Intézőbizottság a közelmúltban Bükkösdön tartott kihelyezett ülést. Megtárgyalták a szabadidőközponttal kapcsolatos elképzeléseket is, bejárták a helyszínt. Az elgondo- tósákat, ötleteket egyértelműen jónak értékelve arra az álláspontra jutották, hogy támogatni kell Bükkösd és környéke ilyen értelmű fejlesztését. Jövőre elkészül a. tó, megalakul a horgászegyesület. Aztán ahogy a pénz, a körülmények, az érdekeltségi rendszerek lehetővé teszik, gyorsítják, vagy lassítják a folyamatot, talán a többi elgondolás is lassanként megvalósul. Dohányról lévén szó, illő idéznem a cigarettás dobozokon feltüntetett intelmet: „A dohányzás káros az egészségre!" Ha belegondolok, hogy Baranyában havonta 90— 95 millió szál cigarettát szívunk el — s ez a szám csak a hazai termékeket jelzi! — ijedtemben a füst a torkomra szalad. . . Aztán továbbra is szívunk, a gyárak továbbra is ontják a cigarettát, a gyárakat pedig el kell látni dohánnyal, a dohányt pedig termesztik nagyüzemi, illetve magánparcellákon. Baranyában mintegy 150— 160 termelő áll szerződésben a Nagyatádi Dohánybeváltóval, s ezeknek körülbelül egyötöde Kozármisleny határában ülteti ki a palántákat tavasszal, hogy aztán nyolcvan nap múltán elkezdje a törést. Perger Zoltán Kozármisleny, Kinizsi utca 34. számú házának udvarán áll a szellős szárítópajta. Autóhoz kötött utánfutóval hordják be a dohánylevelet, s itt történik a levelek felfűzése. — Régebben tűbe fűzött vastag fonálra szedtük fel a leveleket, de ez nagyon lassú és fáradságos munka volt. Egy alkalommal Jugoszláviában láttam eay szerkezetet, amelyhez hasonlót aztán a fiammal ki- ötlöttünk. Nézze csak meg, milyen egyszerű... — mondja Perger Zoltán. Két kimustrált biciklikerék és egy öreg mosógépből kiszerelt villanymotor, hozzá megfelelő méretű fonal: ennyi az egész. A lassan sodródó fonalszárak közé helyezik el a leveleket. — Nem azért van a fejünk, hogy a sapkát tartsa, hanem hogy okos dolgokra használjuk. Látja, ezzel a kis „géppel” — ezt pontosan kiszámítottuk — nyolcszorosára növeltük a termelést. A kozármislenyi „dohányosok" törzsgárdája még a háború előtt Szabolcs és Heves megyékből került erre a vidékre, a községben létesült ONCSA- telepen telepedtek le. Az após, Baranyj István is a messzi Hevesből érkezett ide annak idején, Perger Zoltán tőle tanulta meg a dohánytermesztést és folytatja ma is, mellesleg már jó harminc éve. Sógora pedig — szintén itt él — már ötven éve, valósággal rabja ennek a különös növénykultúrának. Perger Zoltán fia nemrég kezdte a dohánytermesztést (néhány házzal odébb él családjával) és máris szép eredményeket ér el. Magyarországon többnyire a Burley, Havanna, Kerti, Virginia, Szabolcsi, Pálmónostori és Káliói fajtákat termesztik. Per- gerék a Kertire kötöttek szerződést, 1000 négyszögölön. A szerződés szigorú: csak a megadott fajtát szabad palántázni és a teljes terméssel el kell .számolni. — Mire ez a nagy szigorúság? — Valamikor a dohánytermesztő — ha a finánc nem jött rá — visszatartott magának a termésből saját „fogyasztásra” és persze eladásra is. Ma ennek nincs értelme: jobban jár, ha megveszi a cigarettáját a boltban, vagy éppen a pipadohányt. Ma már senki sem sodor cigarettát és nem vágja a dohányt a küszöbön, mint nagyapáink idejében. Egyébként is a nagyüzemi fermentálást — ami nagyon jó — házilag nem lehet megoldani. És van más oka is: az állami dohánybeváltó tisztességes árat ad a kistermelőnek. — Mennyit? — Attól függ: ha első osztályú, akkor mázsánként hétezerkétszáz forintot, ha nem éri el a kellő minőséget, akkor kevesebbet. Ha jó évünk van, egy katasztrális holdon elérhetjük a 20 mázsát. — Ez a forró nyár mit jelent a dohánytermelőknek? — A lehető legjobbat. Más növényt az aszály fenyegeti, a dohány meg nagyon bírja a meleget. Egyébként is megkezdtük a törést , és a szárításhoz meleg kell, levegős, szellős pajtában. De a szükséges magas páratartalom is megvan. Ilyen nyarunk legalább tíz éve nem volt. A felfűzött dohány először sárgul, majd kissé megbámul és végül ismét sárgulni kezd és akkor kapja meg a kellő színt. A fermentálás révén ismét színeződik. Nagyjából azt mondhatom, minél sárgább, annál jobb a levél minősége. Novemberben veszi át a Dohánybeváltó, addig még lesz gond vele elég. Virág József — a sógor — aki Perger Zoltán szerint már palántázásnál ott „ül” a földön és lesi, hogyan fejlődik a növény —, mondja, hogy ez a rövid tenyészidejű kultúra ha „nekilódul", képes egyetlen nap alatt 8—10 centit nőni: — Két-három naponként ellenőrizzük, egészséges-e, nem támadja-e meg a peronoszpó- ra vagy más betegség. Itt van például a vajfű, vagy szabol- csiasan a kurvavirág — ennek gyönyörű kék szirmai vannak — szinte megeszi a dohányt és nincs ellene védekezés. Ahol a vajfű megjelenik, azon a földön a dohánytermesztést nem szabad megismételni a következő években. — A kapálást, permetezést géppel végezzük, de a lényeg mégiscsak az, hogy a dohányt szeretni kell. — Milyen időben következik a vetésforgó? — Általában két-három év után, újabb parcellát kell kijelölni. Mi az újpetrei termelő- szövetkezettel szerződtünk termőföldre. Kapcsolatunk kitűnő. A dohány — ezt sokan nem is hinnék — feljavítja, „zsírozza” a földet. Például ha gabonát vetnek helyébe, nagyszerű termésre lehet számítani — mondja Perger Zoltán. Mielőtt ideérkeztem Perge- rékhez, néhány perccel korábban hoztak be egy szállítmányt a földről. — Negyvenhat fokot mértünk a parcellán — mondja — azt hittem, gutaütést kapunk. Deltát most van a törés ideje, a dohányért a valóságban és képletesen is meg kell dolgoznunk ... Rab Ferenc HÉTVÉGE 7. Bebesi Károly Nyári sláger! Divatos női balerinacipők több színben, 36-ostól 42-esig 222—317,— Ft közötti áron kapható, amíg a készlet tart. VARJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT I PÉCSI CIPŐIPARI SZÖVETKEZET MINTABOLTJA Pécs, Petőfi u. 8. A DÉDÁSZ VÁLLALAT PÉCSI ÜZEMIGAZGATOSAGA felvételre keres — villanyszerelő szakmunkásokat — erősáramú technikust — autóvillamossági szerelő, gépjárműszerelő, lakatos, kőműves, vizvezeték-szerelö szakmunkásokat — gépkocsivezetőt „Fővizsgával, — raktári anyagkiadót — épületgondnokot — pénzbeszedőket (Siklós és környékére, valamint Pécs város területére) — gyors- és gépírót — segédmunkásokat. Jelentkezés 7—15 óráig Pécs, Légszeszgyár u. 13. sz. alatt, a munkaügyi csoportnál.
