Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)

1983-08-06 / 216. szám

A lehetőségek völgye Dohányosok A jövőre megépítendő tó bejárata. Itt fut majd a 180 méteres völgyzáró gát. Szabadidőközpont Bükkösdön újabb üdülőkörzet körvonalairól Szárításhoz készíti elő a dohányleveleket Perger Zoltán Fotó: Proksza László Gondolatok egy Van egy völgy valahol itt Bükkösei 'mellett, az egykori me­gyefai házakon túl. Tágas, haj­lékony ívelésű, dombos mezőre nyílik a bejárata, néhány száz méter után kanyart vesz, aztán elmegy egészen Szentdomjánig. Csöndes erdőségek jó leve­gőjét és izgalmas tájélményeket kínál az erre járónak — a Ke­lteti Mecsekben fekvő, üdülőfa­luként ismert Püspökszentlósz- lóhoz sokban hasonlatos — Szentdomján. Félig-meddig üdülőfalu, máris, akárcsak a közeli Gorica, Bükkösd környé­két bejárva számos szép — er­dők, szőlők, és gyümölcsösök övezte — nyugvóhelyet talál az ember. Olyan helyet, ahol szí­vesen elidőzne, tartózkodna hosszasabban is, ha főhetne. Egyelőre mindehhez csak fű bo­rította, rétek alkotta tisztás tér­ségek és egy-egy 'leterített al­kalmi pokróc szolgálhatnak alapul. Egyelőre . . . Mert már épül is a gát a bükkösdi-völgy bejára­tánál. Ezt a völgyet fekvése, festőisége még így „üresen” is nagynevű tájakkal teszi ver­senyképessé. Hát még ha víz borítja majd, a négy és fél hek­tárnyi területet. A leendő gát közelében ál­lunk Mátis István, bükkösd! ta­nácselnökkel és Arató József­fel, a községi sportkör elnöké­vel. Beszélgetünk. Nem kis fan­táziával kialakított, ám minden ízében reálisnak tetsző elképze­léseik egész sorát tárják elém. A lehetséges perspektíva egy idő után felvillanyoz, lassacs­kán kéretlen szövetségesükké válók.- Igen, ide 'meg oda egy sor fenyő, amoda más örökzöld kellene. Itt lehetne egy játszó­tér, ott pedig a ... pécsi nagy­vállalat üdülője. A parcellázott téíkek horgásztanya-tulajdono- sainak pedig az volna a jó le­járóhely . . . Elképzelések, vágyaik, tervek. Az utóbbi az, ami még a leg­kevésbé rögzített, hiszen a pé­csi Poilack Mihály Műszaki Fő­iskola egyik tervezői kollektívá­ja csak a minap vállalta el az egész környék kialakításának komplex, hosszú távú tervezé­sét. A tanácselnök és a sportkö­ri elnök tájékoztatása szerint a kiindulási alapot a községfej­lesztési terv képezi. Eszerint Bükkösd, mint település is fej­lődni fog. Új utcát nyitnak a faluban, hiszen az itt lakóknak eszük ágéiban sincs elköltözni innen. Sőt . . . Egyre több a „bevándorló". Pécsiek sóka- sága érdeklődik egyre-másra a tanácson: van-e valahol a kör­nyéken eladó, bérelhető terü­let, szőlő, gyümölcsös. Van-e eladó, felújítható öreg ház? Itt, a jövőre elkészülő, maj­dani tó partján állva számba vesszük a lehetőségeket. Szinte Ikimeríthetetlenek. Úgy érzem, nemcsak az emberék jövőjére főhet ráérezni, hanem a tájaké­ra is. Valaki például jó pár év­vel ezelőtt „belelátott valamit” az orfűi völgybe és . . . A mai kép az akikor lehetségesnek tet­szőt is rég túlszárnyalta már. Pedig voltak, akik csalk nevet­ték... — ugyan, tó? Minek? A baranyai üdülőkörzetek az évek során szép lassan telítőd­tek. Itt Bükkösdön viszont kínálko­zik egy új lehetőség. A horgászásra, csónakázásra, vízi sportolásra egyaránt alkal­masnak ígérkező tó mintegy 180 méter széles gáttal, 500 méter hosszan fut majd be a dombok közé. A gátépítés során az idei év végén több mint 15 ezer köbméter földet mozgatnak meg. A helyi sportkör termé­szetbarát szakosztályának tag­jai máris sók társadalmi mun­kát végeztek a völgyön átfolyó patakok medrének kialakításá­ban. A sportkör egyre-másra szaporodó létesítményei, pályái a völgy bejárata felé hosszan elnyúlnak. Valóságos sporttelep ez, hiszen máris nehéz össze­számolni, hányféle sport űzé- sére adódik itt Tehetőség, A leendő szabadidőközpont részben ezekre a már meglévő létesítményékre, részben a tó környezetére épülne. Működhet­ne itt I ova sis kola, sátorhelyes kemping, színvonalas büfé és étterem. A szabadidőközpont összterülete mintegy 27 hektár­nyi lehetne. Ez a már kiásott alapú strandot és uszodát is magába foglalná. A parti domb­oldalak egy részét a következő évékben 'parcelláznák, ahol a tulajdonosok kisebb hétvégi há­zaikat, horgásztanyákat építhet­nének. Néhány szentlőrinci és pécsi vállalatnak szívesen ad­nának át területet üdülőépítés­re, ha ezáltal ezek a váHálátok érdekeltté tennék magukat a koncepció valóra váltásában. A szabadidőközpont — mivel nyolc kilométernyire fékszik Szentlőrinctől — elsősorban a rohamosan városiasodó nagy­község pihenő és üdülőöveze­te ‘tehetne, de mert a távolsá­gok nem nagyok és az útháló­zat kiváló, több baranyai tele­pülésnek — így például Pécs­nek is — sokat nyújthatna. A Bükkösdhöz csatolt egy­kori Megyefa Jeszenszky-kasté- lya csodálatosan szép, műemlé­ki jellegű épület. Jélenieg ci­pőüzem működik benne. Ha az ember szemügyre veszi a kas­télyt, valamint a környező par­kot, ugyancsak kiváló ötletei tá­madhatnak. Vendéglő, turista- szálló, kisebb múzeum, kultu­rális objektumok... és ki tudja még mi minden működhetne itt. Nem vagyok érdekelt a bük- kösdi elképzelések megvalósí­tásában. De talán még lehe­tek. Akárcsak a Szentlőrincen lakó uránbányászok, állami gazdasági és egyéb dolgozók. Akárcsak azök a pécsiek—ba­ranyaiak, akik szeretnék valahol még megvetni a lábukat egy horgásztanya, egy kert, vagy éppen csupán egy jó kirándulás erejéig ... A Mecseki Intézőbizottság a közelmúltban Bükkösdön tartott kihelyezett ülést. Megtárgyal­ták a szabadidőközponttal kap­csolatos elképzeléseket is, be­járták a helyszínt. Az elgondo- tósákat, ötleteket egyértelmű­en jónak értékelve arra az ál­láspontra jutották, hogy támo­gatni kell Bükkösd és környé­ke ilyen értelmű fejlesztését. Jövőre elkészül a. tó, megala­kul a horgászegyesület. Aztán ahogy a pénz, a körülmények, az érdekeltségi rendszerek le­hetővé teszik, gyorsítják, vagy lassítják a folyamatot, talán a többi elgondolás is lassanként megvalósul. Dohányról lévén szó, illő idéznem a cigarettás dobozo­kon feltüntetett intelmet: „A dohányzás káros az egészség­re!" Ha belegondolok, hogy Baranyában havonta 90— 95 millió szál cigarettát szívunk el — s ez a szám csak a hazai termékeket jelzi! — ijedtemben a füst a torkomra szalad. . . Aztán továbbra is szívunk, a gyárak továbbra is ontják a cigarettát, a gyárakat pedig el kell látni dohánnyal, a dohányt pedig termesztik nagyüzemi, il­letve magánparcellákon. Baranyában mintegy 150— 160 termelő áll szerződésben a Nagyatádi Dohánybeváltóval, s ezeknek körülbelül egyötöde Kozármisleny határában ülteti ki a palántákat tavasszal, hogy aztán nyolcvan nap múltán el­kezdje a törést. Perger Zoltán Kozármisleny, Kinizsi utca 34. számú házának udvarán áll a szellős szárítópajta. Autóhoz kötött utánfutóval hordják be a dohánylevelet, s itt történik a levelek felfűzése. — Régebben tűbe fűzött vastag fonálra szedtük fel a leveleket, de ez nagyon lassú és fáradságos munka volt. Egy alkalommal Jugoszláviában lát­tam eay szerkezetet, amelyhez hasonlót aztán a fiammal ki- ötlöttünk. Nézze csak meg, mi­lyen egyszerű... — mondja Perger Zoltán. Két kimustrált biciklikerék és egy öreg mosógépből kiszerelt villanymotor, hozzá megfelelő méretű fonal: ennyi az egész. A lassan sodródó fonalszárak közé helyezik el a leveleket. — Nem azért van a fejünk, hogy a sapkát tartsa, hanem hogy okos dolgokra használ­juk. Látja, ezzel a kis „gép­pel” — ezt pontosan kiszámí­tottuk — nyolcszorosára növel­tük a termelést. A kozármislenyi „dohányo­sok" törzsgárdája még a hábo­rú előtt Szabolcs és Heves me­gyékből került erre a vidékre, a községben létesült ONCSA- telepen telepedtek le. Az após, Baranyj István is a messzi He­vesből érkezett ide annak ide­jén, Perger Zoltán tőle tanulta meg a dohánytermesztést és folytatja ma is, mellesleg már jó harminc éve. Sógora pedig — szintén itt él — már ötven éve, valósággal rabja ennek a különös növénykultúrának. Per­ger Zoltán fia nemrég kezdte a dohánytermesztést (néhány házzal odébb él családjával) és máris szép eredményeket ér el. Magyarországon többnyire a Burley, Havanna, Kerti, Virgi­nia, Szabolcsi, Pálmónostori és Káliói fajtákat termesztik. Per- gerék a Kertire kötöttek szerző­dést, 1000 négyszögölön. A szerződés szigorú: csak a meg­adott fajtát szabad palántázni és a teljes terméssel el kell .számolni. — Mire ez a nagy szigorú­ság? — Valamikor a dohányter­mesztő — ha a finánc nem jött rá — visszatartott magá­nak a termésből saját „fogyasz­tásra” és persze eladásra is. Ma ennek nincs értelme: job­ban jár, ha megveszi a ciga­rettáját a boltban, vagy éppen a pipadohányt. Ma már senki sem sodor cigarettát és nem vágja a dohányt a küszöbön, mint nagyapáink idejében. Egyébként is a nagyüzemi fer­mentálást — ami nagyon jó — házilag nem lehet megoldani. És van más oka is: az állami dohánybeváltó tisztességes árat ad a kistermelőnek. — Mennyit? — Attól függ: ha első osz­tályú, akkor mázsánként hét­ezerkétszáz forintot, ha nem éri el a kellő minőséget, akkor kevesebbet. Ha jó évünk van, egy katasztrális holdon elér­hetjük a 20 mázsát. — Ez a forró nyár mit jelent a dohánytermelőknek? — A lehető legjobbat. Más növényt az aszály fenyegeti, a dohány meg nagyon bírja a meleget. Egyébként is meg­kezdtük a törést , és a szárítás­hoz meleg kell, levegős, szel­lős pajtában. De a szükséges magas páratartalom is meg­van. Ilyen nyarunk legalább tíz éve nem volt. A felfűzött do­hány először sárgul, majd kissé megbámul és végül ismét sár­gulni kezd és akkor kapja meg a kellő színt. A fermentálás révén ismét színeződik. Nagy­jából azt mondhatom, minél sárgább, annál jobb a levél minősége. Novemberben veszi át a Dohánybeváltó, addig még lesz gond vele elég. Virág József — a sógor — aki Perger Zoltán szerint már palántázásnál ott „ül” a föl­dön és lesi, hogyan fejlődik a növény —, mondja, hogy ez a rövid tenyészidejű kultúra ha „nekilódul", képes egyetlen nap alatt 8—10 centit nőni: — Két-három naponként el­lenőrizzük, egészséges-e, nem támadja-e meg a peronoszpó- ra vagy más betegség. Itt van például a vajfű, vagy szabol- csiasan a kurvavirág — ennek gyönyörű kék szirmai vannak — szinte megeszi a dohányt és nincs ellene védekezés. Ahol a vajfű megjelenik, azon a föl­dön a dohánytermesztést nem szabad megismételni a követ­kező években. — A kapálást, permetezést géppel végezzük, de a lényeg mégiscsak az, hogy a dohányt szeretni kell. — Milyen időben következik a vetésforgó? — Általában két-három év után, újabb parcellát kell kije­lölni. Mi az újpetrei termelő- szövetkezettel szerződtünk ter­mőföldre. Kapcsolatunk kitűnő. A dohány — ezt sokan nem is hinnék — feljavítja, „zsírozza” a földet. Például ha gabonát vetnek helyébe, nagyszerű ter­mésre lehet számítani — mond­ja Perger Zoltán. Mielőtt ideérkeztem Perge- rékhez, néhány perccel koráb­ban hoztak be egy szállítmányt a földről. — Negyvenhat fokot mértünk a parcellán — mondja — azt hittem, gutaütést kapunk. De­ltát most van a törés ideje, a dohányért a valóságban és képletesen is meg kell dolgoz­nunk ... Rab Ferenc HÉTVÉGE 7. Bebesi Károly Nyári sláger! Divatos női balerinacipők több színben, 36-ostól 42-esig 222—317,— Ft közötti áron kapható, amíg a készlet tart. VARJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT I PÉCSI CIPŐIPARI SZÖVETKEZET MINTABOLTJA Pécs, Petőfi u. 8. A DÉDÁSZ VÁLLALAT PÉCSI ÜZEMIGAZGATOSAGA felvételre keres — villanyszerelő szakmunkásokat — erősáramú technikust — autóvillamossági szerelő, gépjárműszerelő, lakatos, kőműves, vizvezeték-szerelö szakmunkásokat — gépkocsivezetőt „Fővizsgával, — raktári anyagkiadót — épületgondnokot — pénzbeszedőket (Siklós és környékére, valamint Pécs város területére) — gyors- és gépírót — segédmunkásokat. Jelentkezés 7—15 óráig Pécs, Légszeszgyár u. 13. sz. alatt, a munkaügyi csoportnál.

Next

/
Thumbnails
Contents