Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)
1983-08-06 / 216. szám
Nőtt a külkereskedelmi értékesítés (Folytatás az 1. oldalról) évi termelés indexe (összehasonlítható árakon) az előző év azonos időszakához képest 100,4 százalék volt. A foglalkoztatottak száma tovább csökkent, 2 százalékkal volt kevesebb, mint egy esztendővel korábban. Havi átlagbérük 4142 Ft volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 3967 Ft, 2 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A megyei székhelyű kivitelező építőipar 1983. első félévében összesen 170, egyenként félmillió Ft-os költségvetési értéket meghaladó építményt adott át, ezek együttes értéke 682 millió Ft volt. 1982 első félévéhez képest az átadott munkák száma 38-cal nőtt, értéke viszont 81 millió Ft-tal csökkent. Az idén, első félévben átadott építmények átlagos költségvetési értéke 4,0 millió Ft volt, 1,8 millió Ft-tal (31 százalékkal) alacsonyabb, mint tavaly. Az első félév folyamán összesen 810 lakást adott át a megyei székhelyű kivitelező építőipar, 150-nel többet, mint 1982 első hat hónapjában. Az átadott lakások többségének használatbavételére azonban csak a harmadik negyedévben kerülhet sor. Június végén 1843 lakás állt kivitelezésük alatt, 89-cel több, mint az év elején. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés a főbb ágazatokban kedvezően alakult. A csapadékhiányt azonban megsínylette az eddig szépen fejlődő kukorica. (A megyében a kukoricának a szántóterületből való részesedése a második legnagyobb arányú (35,8%) az ország megyéi közül). A nagyüzemi gazdaságok mintegy 7000 hektáron vetettek másodvetést, amire a korai aratás különösen kedvező helyzetet teremtett. A tartós kánikula azonban hátráltatta a vetések fejlődését. A szarvasmarha-állomány az év közepén — hasonlóan az első negyedév végi helyzethez — kevesebb volt, mint egy éve, a vágómarha-értékesítés az első félévben közel 10%-kalt maradt el a tavalyitól. A tejértékesítés volumene egy százalékkal meghaladta az 1982. első félévit. A sertésállomány a félév végén 10,6%-ko| nagyobb volt a tavalyinál. Valamennyi szektorban dinamikusan nőtt a sertések száma, a kocaállomány azonban csak a kisüzemekben nőtt jelentősebben. A sertésállomány növekedésében valamelyest közrejátszott, hogy a vágóhíd a hízóátvételnél nem tud lépést tartani a termeléssel. A baromfi értékesítésénél továbbra is a tavalyihoz hasonló problémák jelentkeztek. Mind zöldségből, mind gyümölcsből növekedett az értékesítés a múlt év azonos időszakához képest. Az állami gazdaságokban az előző két év első felének kis- mér/ű létszámnövekedésével szemben ez évben csökkent a létszám, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben folytatódott a hosszabb idő óta tartó mérsékelt állománycsökkenés. A fizikai foglalkozásúak részére kifizetett munkabér tömege évről évre mérséklődő ütemben növekszik, a havi átlagbér az állami nagyüzemekben 5,7, a közös gazdaságokban 4,5%- kal volt több, mint a múlt év első félévében, és közel 600 forint volt a különbség az állami szektor javára. A félév végén 560 új típusú gazdasági szervezet működött a megyében, az elmúlt év végéhez képest számuk 181-gyei gyarapodott. Legnagyobb számban vállalati gazdasági munkaközösségek alakultak. A GELKA és az AFIT átszervezését követően ebben az évben 607 főt foglalkoztatva 8 kisvállalat és 146 fővel 2 kisszövetkezet is alakult a megyében. n lakosság életkörülményei A lakosság pénzbevétele 1983 első hat hónapjában 7,6%-kal haladta meg az egy évvel 'korábbit. Ezen belül a 73%-ot kitevő munkaviszonnyal kapcsolatos kifizetések 3,7%- kal növekedtek. A lakosságnak áruértékesítésért, megbízások teljesítéséért kifizetett összegen belül a mezőgazdasági felvásárlásból származó bevétele 14%-kail több volt, 'mint egy évvel korábban, a magánszektorba áramló fizetés pedig több, mint duplájára nőtt. A lakosság takarékbetét-állománya a január—júniusi 361 millió forint állománynövekedés után június 30-án 6,7 milliárd forintot tett ki. Tavaly az első félévben 261 millió forinttal nőtt a betétek összege. Az idén bevezetett új betétkonstrukciók közül a lakásigénylési letét 65,7 millió forinttal növelte a betétállományt. A lakosság ösz- szes hiteltartozása a félév végén 5,2 milliárd forint volt, ebben az évben 244 millió forinttal bővült. Az állománynövekedés 69%-át a hosszúlejáratú hitelek tették ki. Baranya megyében az év első félévében a megfigyelt alatt 2396 Ft volt, 0,2%-ikal kevesebb, mint 1982 első félévében. A legjelentősebb mértékben (7%-kal) a termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban dolgozók átlagkeresete nőtt. Átlag alatti volt a növekedés a szocialista iparban, a kivitelező építőiparban, a vízgazdálkodásban és a közlekedésben. A kiskereskedelem áruértékesítése az ,első félévben 8,3 milliárd forint volt, folyó áron 7,7%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belöl az átlagot meghaladóan a bolti élelmiszerek és a vegyes iparcikkek eladása nőtt. A ruházati cikkek forgalma az első negyedévi fellendülés után visszaesett, így a féléves növekedés továbbra is ebben az árucsoportban a legmérsékeltebb. A vendéglátás forgalmán belül az ételforgalom növekedése nem érte el a 3%-ot, az alkohol tartalmú italok eladása viszont csaknem 6%-kal több volt, mint tavaly az első hat hónapban, összehasonlítható áron a kiskereskedelem Exportra készülnek a télikabátok a Május 1. Ruhagyár komlói gyáregységében. (Fotó: Läufer) ágazatokban foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 1,3%-kal kevesebb volt, mint 1982 élső félévében. A foglalkoztatottak számának csökkenése nagyobb mérvű volt, mint a korábbi évek azonos időszakában. A létszám eddigi növekedését csökkenés váltotta fel az állami gazdaságokban és a mezőgazdasági kombinátokban', a vízgazdálkodásban és az egyéb anyagi tevékenység, személyi és gazdasági szolgáltatások ágazatában. Mérséklődött a foglalkoztatottak számának csökkenése a kivitelező építőiparban és a közlekedésben, fokozódott a szocialista iparban, a termelőszö- vetekezeti közös gazdaságokban és a kereskedelemben. A megfigyelt ágazatokban foglalkoztatottak havi átlagbére ez év első félévében 4337 Ft volt, az előző év azonos időszakához viszonyított 4,5%- os bérfejlesztés eredményeként. Az átlagot meghaladóan nőttek a bérek az állami gazdaságokban és kombinátokban (6,1%-kal), a közlekedésben, valamint az egyéb anyagi tevékenység, személyi és gazdasági szolgáltatásokban (4,9— 4,9%-kal). Az átlagnak megfelelően emelkedtek a bérek a szocialista iparban, a termelőszövetkezeti közös gazdaságak. 'ban, a kereskedelemben és a vízgazdálkodásban. A kivitelező építőiparban a bérfejlesztés 2,3% volt. A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére 1983. első félévében 4187 Ft-ot tett ki, amely 4,1%-kal magasabb az egy évvél korábbinál. A foglalkoztatottak havi átlagkeresete 4733 Ft, amely az átlagbérnél mérsékeltebben (4,0%) növekedett. A gazdálkodó szervezetek ez év első félévébeh 1,6%-kal kevesebb béren felüli kifizetést téíejsítet- tek, mint 1982. év azonos időszakában. Az egy főre jutó prémium, jutalom, stb. fél év félévi forgalma 0,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az árufőcsoportok közül az élei. miszerek és élvezeti cikkek bolti forgalma haladta meg az egy évvel korábbit, a többi árufőcsoporté elmaradt attól. Legnagyobb mértékben a vendéglátás volumene esett visz- sza. A kiskereskedelmi árak a megyében átlagosan 8,4%-kal (országosan 8,3%-kal) haladták meg az előző év azonos időszakáét. Az idényáras cikkek árai ez év első félévében 6%-kal alacsonyabbak voltak, •mint egy évvel korábban. Jelentősebben csökkent a burgonya (23%-kal) és a gyümölcs- félék (10%-kal) átlagára. Az árukínálat az elmúlt évhez hasonlóan választékhiányos volt, de az alapvető cikkekből ellátási zavarók nem voltak. Az élelmiszerek közül javult a tavaly sok gondot Okozó szalonna-, étolaj-, ecet-, és sörellátás. Az elmúlt évhez hasonlóan a Ráma margarin és az olcsóbb édesipari lisztesáruk szállításai akadoztak. A zöldárufelhozatal az elmúlt évi visszaesés után ismét növekvő volt. Ruházati cikkekből az ellátás színvonala az elmúlt évihez hasonlóan alakult. A méteráruk körében állandósult a természetes alapanyagú termékek hiánya. A konfekcionált termékek közül a sportos fazonú férfizakók keresletét nem tudták kielégíteni a boltok. A női konfekcióban választéki problémák továbbra is fennállnak. Javult viszont a felnőtt és gyermek tréningruhád zat kínálata. Az egyébként jó gyermekcipőellátásban a szandálok 23—30 méretű kínálata nem volt megfelelő. A sportcipők kínálatát színesítették a kisíhatármenti forgalomból származó jugoszláv Puma és Yassa cipők. A vegyesiparcikkek körében tartóssá vált a mélyhűtők hiánya. A hűtőszekrények kínálata is csak néhány típusra korlátozódott. Élénk volt a kereslet a színes tv-k, elsősorban a japán képcsöves készülékek iránt, amit gyártási okokból a kereskedelem nem tudott kielégíteni. Javult a bútorellátás, ám az elemes bútorok (különösen a székesfehérvári Garzon típusból) továbbra is hiányoztak a kínálatból. A konyhabútorok kínálatát a Konzern Áruház a kishatármenti árucsere keretében jugoszláv elemes bútorokkal bővítette. Nagy mértékben visszaesett a tüzelőanyagok forgalma. A kereslet választékigényével egyre ritkábban találkozik a kínálat, amelyben csökken a mecseki darabos szenek aránya. Az építőanyagok közül továbbra sem áll elegendő mennyiség rendelkezésre falazóanyagokból tetőcserépből, E-jelű vasbetongerendából, fedéllemezből, fenyőfűrészáruból. A szocialista kereskedelemben foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az első félévben 1%-lkal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. Az első félévi, havi átlagbér a kereskedelemben 3656 Ft volt, 4,2%-kal több, mint egy évvel korábban. Szerződéses formában működött június 30-án a boltok 11, a vendéglátóhelyek 36%-a, A szerződésbe adott kereskedelmi egységek száma az egy évvel korábbinak a duplájára nőtt. Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatósága Az országos és a helyi politika viszonya Első titkárok a mikrofon előtt Két óra nem nagy idő. Főleg akkor nem, ha két megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életének szinte mindarfhyiunkat érintő kérdései kerülnek napirendre egy fórum-rendszerű rádióműsorban, ha a lehetőség adott: bárki felemelheti a telefonkagylót, s kérdezhet. E hét csütörtökén a Kossuth rádió „Rádiónapló” című műsorát az országos és a helyi politika viszonyának szentelte a szerkesztő (Győri Béla), s két megye elsőszámú vezetőjét hívta meg e nyílt interjúhoz: Lukács Jánost, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és Hári Bélát, az MSZMP Győr- Sopron megyei Bizottságának első titkárait. Aki tehette és végigkísérte e kétórás programot, bizonyára érdeklődéssel hallgatta a naplót: a kérdésekre adott válaszokat, a műsort meg-megszakí- tó, ismerős vidékek-válla- latok életét, gondjait és örömeit bemutató riportokat. Akkor is, ha számára csak információ-tájékoztató jel. léggel bírt, akkor is, ha őt közvetlenül érintő kérdésről volt szó. így a bányászok helyzetéről és fizetéséről, a gazdasági munkaközösségekről, a műemlékvédelemről, a megyék önálló szellemi életéről, a tudomány és a gyakorlat kapcsolatáról, a megyék településszerkezetének változásáról — hogy csak néhányat említsünk. (A továbbiakban csak a szűkebb vidékünk, megyénk életét érintő témákat szeretném kiemelni.) Az országos és helyi politika viszonyát illetően a műsorban Lukács János megfogalmazta: ma a megyéknek a politika alakításában fontos szerepük van, hiszen a helyi tapasztalatok ezer szállal kötődnek az országos döntésekhez. S a politika megvalósítása nem képzelhető el napjainkban úgy, hogy ne adaptáljuk a helyi sajátosságokra, így aztán nem mindig és mindenben csak az országos átlagot kell néznünk, nemcsak az átlagnak megfelelően kell fejlődnünk, lépnünk és gondolkodnunk. Egy témakört kiemelve, szóljunk konkrétan a bányászainkat érintő kérdésekről. Mérei Emil, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója szerint bányászaink szabadnapjaik több mint felét munkával töltik, megterhelésük a „tűréshatárhoz” érkezett. A gépesítés pótlása nagyon nehéz - a bevezetésük sem v könnyű a bányaviszonyok miatt —, de a liászprogramban a fejlesztésre érdemes bányaüzemek nagy figyelmet kapnak, hiszen a következő ötéves tervciklusban 30 százalékos termelésövekedést is terveznek, s ez műszaki előrelépés nélkül nem megy. Szó volt a lakáshoz juttatásról, fizetésekről, mint megoldandó feladatról. Lukács János szerint a közvetlenül a termelésben dolgozó bányászok anyagi és erkölcsi megbecsülését fokozni kell. Egy másik figyelemreméltó témakör az aprófalvas vidékünk ellátási gondjait vette bonckés alá. Mint az közismert, a legnagyobb probléma - a közepes szintű alapellátás mellett — a községek egészséges ivóvizének biztosítása. Lukács János elmondotta, hogy Baranyában közel 100 település küszködik nitrátos ivóvízzel, s a jövő kiemelt feladata lesz — pénzügyi kondícióinktól függően - az egészséges ivóvíz biztosítása. Szó volt a központi községek és a társközségek viszonyáról, a települések népességmegtartó erejéről. Mint megyénk első titkára megfogalmazta: erőszakos településalakító döntésekre nincs szükség, a községek fejlesztése-szin- tentartása alapvető feladat, erre a megyei és helyi erőkből telik, sokat segít ebben a községek lakosságának társadalmi munkája, a helyi gazdálkodó üzemek-gazda- ságok hozzáállása. A műsor kapcsán mindenre kitérni nem lehetett, s nyilvánvaló az is. hogy a nemes szándék mellett csak a megyék életének néhány apró szeletét lehetett felvillantani e két órában. így fordulhatott elő, hogy a fórumban igen kevés telefonkérdés feltevésére és megválaszolására kerülhetett csak sor. Ami viszont ezt ellensúlyozta : mód adódott a két megye örömeinek és feladatainak egybevetésére, s bebepillanthattunk a megye vezetőit foglalkoztató kérdéscsokrokba. K. F. Több milliós üzemanyag megtakarítás a Volánnál A Volán 12-es Vállalata egy esztendővel ezelőtt vezette be az üzemanyag-megtakarítás új érdekeltségi rendszerét. A pécsi székhelyű cég több mint ezernyolcszáz gépkocsivezetőt foglalkoztat, érthető hát, hogy a literenkénti nyolc forint nagy húzóerőt jelentett és jelent a sofőrök számára. Ebben az esztendőben hatmillió forinttal számolnak, amit a gépkocsi- vezetők megkaphatnak a megtakarítás fejében. Mint Kiss József, a vállalat főmérnöke elmondta, június végéig 3,5 millió forintot fizettek ki a sofőrök részére. A városi közlekedésben használatos szólókocsiknál nyolc százalékos az üzemanyag-megtakarítási, • míg a csuklós Ikarusok 7,3 százalékkal kevesebb üzemanyagot használtak el 1983 első hat hónapjában. Ez azt jelenti, hogy száz kilométerenként a korábbi ötven liter helyett 45,9-et fogyasztottak a 280-as típusú autóbuszok, a csuklósok pedig 56,2-ről 52,1 literre csökkentették az üzemanyag- felhasználást. Figyelemre méltó, a távolsági vonalakon közlekedő járművek üzemanyagfelhasználása is: az elmúlt év első hat hónapjához viszonyítva megközelítőleg tíz százalékos megtakarítást értek el. Természetesen ez több dologgal összefügg. így azzal is, hogy az új érdekeltségi rendszerbe nem csupán a gépkocsi- vezetőket vonták be, hanem a karbantartókat és az energetikusokat, továbbá a forgalmi szolgálattevőket is. Utóbbiak a gépkocsivezetők által megtakarított üzemanyag forintokból 15 százalék erejéig részesülnek. A KPM rendeletileg az utóbbi években többször szigorította az üzemanyagnormát. Legutóbb ez év elején: a Volán az öt évre megfogalmazott tervei alapján 1985-ig 20 százalékkal kívánja csökkenteni a fajlagos energiafelhasználást. Ez évben egységnyi teljesítményre vonatkoztatva öt százalékos csökkentést kívánnak elérni, mely az eddigi eredmények alapján biztosítottnak látszik. A vállalat a személyszállításon túlmenően jelentős szerepet tölt be a közúti árufuvarozásban is. 160 ZIL típusú teherkocsival dolgoznak, és ezek közül az első neqyedévben hét. venbe szereltek IFA-motort. Szó van arról, hogy még az év végéig további 30 ZIL-t alakíta- nak.át, a többit pedig egy éven belül az elhasználódás mértékének megfelelően kiselejtezik. Az IFA-motorok beszerelését a vállalaton belül létrehozott gazdasági munkaközösség végezte. A rendelet 7 százalékos megtakarítást ír elő, a benzinüzemű ZIL-eknél ugyanakkor az üzemanyag-felhasználás az említett típusoknál 10—15 százalékkal csökkent. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a gépkocsikba torok- szűkítőt építettek be és használják az üresjáratot elzáró elektronikus takarékberende. zést is. A Volán egy esztendő alatt megközelítőleg nyolcszáz tonnával csökkentette az üzemanyag-felhasználást, és mint ahogy megtudtuk, a benzin és gázolajra költött évi kétszáz- millió forint további mérséklése várható; a tizenhétezer tonnás benzin-, illetve qázolaj-felhasz- nálás csökkentésével számolnak a jövőben is. S. Gy. HÉTVÉGE 3.
