Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)
1983-08-31 / 240. szám
Dunántúlt napló 1983. augusztus 31., szerda A világon az elsők között végeztek agyi érműtéteket Érfestéses röntgenkép műtét előtt — és utón. A második felvételen jól látható, hogy a korábban vérszegény területen a véráramlás megindult, a keringés helyreállt. Pécsi idegsebészek Dr. Mérei F. Tibor „korunk betegségéről” A különböző érbetegségek — melyek az agyi ereket sem kímélik — szerte a világon az egészségügyi statisztikák élén állnak. Gyakoriságukat tekintve a daganatos betegségekkel vetekszenek. „Korunk betegsége" — mondjuk, s kissé rezignálton vesszük tudomásul, hogy egy pécsi kimutatás szerint az agyi érbetegségekben szenvedők átlagéletkora negyvenkilenc év. Élete, alkotóképessége teljében támadja meg az embert, akkor, amikor tudása, megszerzett gyakorlata a legmagasabb teljesítmények elérésére teszi képessé. „Elemezni szükséges” A pécsi idegsebészek Méréi F. Tibor professzor, a POTE idegsebészeti klinikájának igaz. gatója vezetésével azon munkálkodnak, hogy az agyi érszűkületnek, érelzáródásna'k ne legyenek tragikus következményei a beteg számára.- Professzor úr, ön 1969- ben végzett először olyan műtétet, amelynél a keringés javítása érdekében mesterséges érösszeköttetést hozott létre. A megoperált beteg ma is tünetmentes, egészséges. Honnan jutott el Magyarországra a mikroszkopikus agyi érműtét hire, s hogyan szereztek tudomást a laikus számára is rend. kívülinek tűnő gyógymódról? — A hatvanas évek elején tel, mely általában tíz perctől egy napig tartó agyi vérszegénységet jelent, sokan orvoshoz sem mennek el. Tünetei többek közt: zsibbadás, átmeneti látótérkiesés, beszédzavar. — Melyek a műtét alapfeltételei? — Legyen kimutatható az ér elváltozása: röntgenezéskor látnunk kell az elzáródott ér csonkját, amelyet meg akarunk kerülni. Ezután adódik egy elvi* szempontból nagyjelentőségű kérdés: dönteni kell, hogy az alkalmazott műtéti eljárás képes-e vallóban befolyásolni a keringést. Kezdetben kiterjedt propagandamunkát végeztek: számos előadást tartottak, hogy a betegek — akik panaszaikkal először általában körzeti orvosukat 'keresik fel —, eljussanak a klinikára. Már az első évben viláqviszonylatban is jelentős számú, közel ötven beteget operáltak meg. — Az agyi keringészavarok műtéti úton történő kezelését, az úgynevezett megkerülő érműtéteket 1973-tól végzik folyamatosan. Mi a beavatkozás lényege? — A normális keringési útból kirekesztett agyfélteke vagy középső agyi verőérterület ellátása oly módon, hogy a halán- téki verőér egyik, a fejbőr alatt futó áqát felszabqdítjuk, s a koponyán készített kicsi nyíláson át az agyfelszín egyik verőerébe vezetjük. így a vér — megkerülve a keringészavart okozó érelváltozást —, a leginkább veszélyeztetett régióba jut. Ma már több mint félezer megkerülő érműtétet végeztünk, anyagunk egyike a világon g legnqgyobbaknak. Valaha az agyi „érkatasztrófákat" elkerülhetetlen sorscsapásnak tekintették. Az utóbbi évtizedekben az agyi mikroér- sebészet kialakulása a gyógykezelés új távlatait nyitotta mea. Az agyi helyreállító érműtét sebésztechnikailaq komolyabb beavotkozásnak számít, mint egy szívátültetés. A Pécsi Ideqsebészeti Klinika tíz évvel ezelőtt a világon az elsők közt kezdett hozzá az új gyógymód alkalmazásához. Csefkó Judit Mire jé az analitika? A kémia fontos termelési tényező Beszélgetés dr. Szabó Dezső professzorral Az elmúlt héten Pécsett tartotta meg tizennyolcadik analitikai konferenciáját a Magyar Kémikusok Egyesületének Dunántúli Területi Szervezete. Ez alkalommal beszélgettünk dr. Szabó Dezső professzorral, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Kémiai Intézetének igazgatójával, az MKE Baranya megyei csoportjának elnökével, aki éppen ezen a konferencián kapta meg az 1983. évi kémiai díjat. — Először egy igen laikus kérdést engedjen meg prolesz- szor úr: mi a különbség a kémikusok és az analitikusok munkája között?- A kémia hatalmas, átfogó tudományág, amelynek speciális ágazatai vannak. Ezek közé tartozik a kémiai analitika is. Ma már egyszerűen képtelenség volna feltételezni, hogy egyetlen ember átláthatja a kémiai tudományok egész rendszerét. Mint a többi tudományágban, a kémiában is szükség van a szakosodásra. Ma már régen nem arról van szó, mint egykoron, hogy a vegyész belenéz a kémcsőbe, s megállapítja az eredményt. Az elemzésre kerülő folyamatok sokkal bonyolultabbak. Nemcsak az a fő kérdés, miből áll az anyag, hanem, hogy mennyiből. Az elemzésnek számos megközelítési módja lehet, s a mostani konferencián is éppen arról volt szó, milyen új módszereket dolgoztak ki a kollégák. A résztvevők többsége üzemi vegyész volt. Az ő dolguk az, hogy a termelés során ott helyben elemezzék az anyag átalakulásának folyamatát. Természetesen más a dolga a Mecseki Ércbányászati Vállalat analitikusának és más egy tejipari vállalat vegyészének, de munkájuk jelentősége egyformán nagy: rámutathatnak a termelési folyamat hibáira, meg tudják mondani, hol van javítani való. Mivel nincs minden dunántúli megyében vegyi üzem, viszont vannak gyárak, ahol sok vegyész dolgozik - többségük analitikus —, ezért rendezünk minden évben éppen analitikai konferenciát, rotációszerű- en változó helyszíneken. A résztvevők többsége fiatal vegyész, akinek más alkalom nemigen kínálkozik a szakmai bemutatkozásra, tapasztalat- cserére. — ön a megnyitó előadásában utalt arra, hogy az analitikusok közreműködhetnek importot helyettesitő új anyagok kikísérletezésében is. Említene erre konkrét példát is? — A keszthelyi Végh László professzor például olyan baromfi- és szarvasmarha-tápokat kísérletezett ki, amelyek helyettesítik az importált tápszereket. Sőt: jobbak annál. Kevesebb fehérje felhasználásával, a betegségekkel szemben ellenóllóbb, minőségben jobb húst adó állatokat sikerült tenyészteni ezekkel a tápszerekkel. A kísérletezés során az analitikai kontroll mutatta ki az eredményeket. De az analitikusok hasznos segítséget tudnak adni az ércbányászatban is, például az ércdúsítási folyamat ellenőrzésével. — Ha a konferencia résztvevői ennyire heterogén területen dolgoznak, hogyan tudtak közös témát találni? — Valóban nem volt könnyű, de — mint említettem - a konferencia egyik célja éppen a kölcsönös tájékoztatás, a kutatások eredményeinek ismertetése volt. A specializálódás mindazonáltal nem zárja ki, hogy átfogó, mindenkit egyformán érdeklő témát találjunk. Jelen esetben a folyamatos kémiai analízisek kérdése volt ez a központi téma, mert ez minden üzemben egyformán fontos feladat. A kémiai folyamatok állandó műszeres elemzése éppen olyan nélkülözhetetlen egy porcelángyárban, mint az ércdúsító üzemben, vagy éppen a mi intézetünkben, ahol többek között vesekövek analízisével nyújtunk segítséget a gyógyító orvos számára.- Mi indokolta, hogy éppen ez lett az idei konferencia központi témája? Olyan jól, vagy olyan rosszul állnak a magyar analitikusok ezen a téren?- Nézze, nagyon jól sohasem állunk. Valami van . . . ennyit lehet mondani. A műszerezettségünk elmarad a fejlett tőkés országok kémiai laborjainak fölszereltsége mögött, ezt a hiányt mással kell pótolni. Azt szoktuk mondani: ha nincs műszered, legyen eszed. S hogy a magyar analitikus vegyészek nem dolgoznak rosszul, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy három évvel ezelőtt Budapesten tartotta soros konferenciáját az Európai Analitikai Társaság, Amikor tehát a munkánk eredményességét vizsgáljuk, tulajdonképpen el kell vonatkoztatnunk a műszerparkunk pillanatnyi állapotától, s az elvet, a folyamatos analízis szükségességét szem előtt tartva, annak lehető legteljesebb megvalósítását kell számonkér- nünk a szakmától. A teljes korszerű műszerezettséget valószínűleg sohasem érjük el, s ezért kell újra és újra hangsúlyozni a meglévő eszközeink eredményesebb kihasználását, az analitikusok közötti jobb együttműködést. H. J. „JUSTITIAE CAUSA VERUM QUAERIT Egy lépéssel a jog elén Néhány téma az igazságügyi orvosok nagygyűléséről Soltész professzor Budapesten tartott tudományos előadást egy nyaki főverőér-szűkület műtéti megoldásáról. Ekkortájt kezdett elterjedni o koponyán kívüli nagyerek sebészete. Az előadást hallgatva fogalmazódott meg bennem az elhatáro. zás, hogy hasonló műtétet a koponyán belüli artériákon is végezhetünk. Az első ilyen műtét — mely ötletem realitását igazolta —, az USA-ban volt; a beavatkozás során az agyi főverőérből távolítottak el egy elzáródással fenyegető rögöt. Az ■új műtéti eljárás bevezetését klinikánkon komoly előkészítő munka előzte meg. Zürichi, s amerikai tanulmányutam után kezdtünk hozzá, s ma a pécsi idegsebészeten már hárman végzünk ilyen típusú műtéteket. Érszűkület, érelzáródás az értől megvastagodása, „belfelszí, nének” kásás felrakodása következtében jön létre. Hajlamosító tényezői közé tartozik a maqas vérnyomás, az elhízás a cukorbaj. Az első rojszullétE gy példa — amely mindjárt adalékul is szolgál a latin nyelvű feleimhez, magyarra nagyjából így fordítható: „A jognak az igazság érdekében támogatást nyújt a medicino": dr. Szabó Árpád, a Magyar Igazságügyi Orvosok Társaságának titkára szerint a jog az elmeállapotot, az egyén beszámíthatóságának mértékét tudomásul veszi, „elkönyveli”, egy végleges helyzetnek tekinti. Nem így az orvostudomány, amely gyakorlati eredményeivel mond ellent: az elmebetegség bizonyos esetekben gyógyítható. — Mi — véli a társaság titkára — a természettudomány ez ágának, az igazságügyi or- .vostannak a művelői, mindig egy lépéssel előrébb vagyunk, mint a jog. Múld heti konferenciánknak, a VII. pécsi nagygyűlésnek éppen az volt az egyik célja: jelezni a jogalkalmazásnak, sőt. a jogalkotóknak, hogy a jogszabályok megfogalmazásakor, alkalmazásakor számoljon a fentebb említett orvosi tapasztalatokkal is. Ám ennél sokkal többről van szó. Igen érdekes tudományos előadások hangzottak el magyar és külföldi szakértőktől a POTE-n rendezett konferencián. Érdemes néhány témával közelebbről is megismerkedni. Pécsi előadó, Könczöl Franciska foglalkozott a Pécsett 1973—1982 között elkövetett és a POTE Igazságügyi Orvostani Intézetében boncolásra került öngyilkossági esetekkel. Megállapította: minden korcsoportban a' férfiak vannak többen, 70 év felett azonban változik a nemek aránya. A kutató felfigyelt arra is, hogy a drasztikusabb elkövetési módok ritkábban fordulnak elő, gyakoribb a mérgezés. Az öngyilkosságok vizsgálata terén nagyjából hasonló eredményre jutottak Habon László és Herczegh Sándor, a Baranya megyei Rendőr. főkapitányság igazságügyi orvosai is: feltűnőnek találták az idős korban elkövetett esetek nagy számát, s azt, hogy növekedett az öngyilkosságra való hajlam a cigányság körében. Igen időszerű témával foglalkoztak Bank József, Czita Katalin és Marton István — valamennyien pécsi kutatók —: a rehabilitációval. Megállapításuk szerint az érvényben lévő, a rehabilitációt szabályozó rendeletek avengéje, hogy nem ösztönzik a dolgozókat megmaradt munkaképességük maradéktalan hasznosítására, mivel a juttatás a munkától független. Emiatt nem törekednek sem átképzésre, sem más, a vállalat által felkínált munkakör betöltésére. A bányaüzemeknél a rehabilitáció céljára alkalmas munkakörök az igényekkel arányosan nem növelhetők. A megváltozott munkaképességű dolgozók magatartása, munkaszemlélete, a munkához való viszonya rossz irányba tolódik el. Kenyeres Imre, Gábor István és Körösi Antal — a SOTE, illetve a BM Bűnügyi Technikai Intézetének munkatársai — a kábítószerezés újabb tapasztalataival foglalkoztak előadásukban. Kutatómunkájuk során megállapították, hogy a kábítószer-élvezet „begyűrűzése" jól követhető igazságügyi orvostani és toxikológiai szempontból is. Nemcsak az úgynevezett ke-' mény-drogokkal kell felvenni a harcot, hanem a ..pótszerekkel” is, amelyeknek elterjedése határainkon belül tagadhatatlan. Új jelenségre is felhívták a figyelmet: a „klasszikus" kábítószerek utáni — egyelőre még — „gyengéd hajsza", illet, ve azok előállítása, bármily primitív módon is. A kutatók véleménye szerint a kábítószerezés mennyisége és formái növekedésének vizsgálata az igazságügyi orvos, az elmeoi- vos és a toxikológus állandó együttműködését igényli. És csak címekben néhány előadásról: kromoszóma-diagnosztika; a mechanikai hajsérülések elektromikroszkópos vizsgálata; fiatalkori hirtelen szívhalál; a szexuális deviancia: a tudati tényező szerepe a nemi erkölcs elleni bűncselekmények igazságügyi elmeorvos-szakértői megítélésében; lehet-e a szerelem — mint jelentős érzelmi elfogultsáq állapota — a beszámíthatóságra kiható tényező? A társaság kitűnően megszervezett VII. pécsi nagygyűlésén csaknem 120 tudományos előadás hangzott el, ami egyértelműen jelzi a kutatóterüle- tek széles skáláját. Mészáros Attila
