Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)

1983-08-03 / 213. szám

Dz asszonyok ötletét felkarolta a tanács 1983. augusztus 3., szerda Dunántúli napló Horgásztábor Béliában Béda. Évtizedeken át halban és vadban gczdag rezervátumot jelentett e négy betűből álló szó a halászoknak, horgászoknak és a vadászoknak. Jóllehet az idő múlásával sok minden megvál­tozott ezen a Mohács alatti Du­na és országhatár közé szorult, vakbélként elkanyarodó terüle­ten, még mindig nagy vonzerő­vel bír a sporthorgászok és va­dászok körében. A lefűződött Duna-ágak és a közéjük szorult dús növényzetű erdők ma is kedvelt lesállásokat jelentenek a mohácsi és a megye távolab­bi helységeiben lakóknak. Itt, ezen vadvízparadicsomban ütöt­ték fel sátraikat a legfiatalabb horgászok, • a mohácsi Bartók Béla Művelődési Központ által szervezett első ifjúsági horgász­tábor résztvevői. Az egyhetes táborozásra — rövid egy hét alatt — huszonkét 10—14 éves gyerek jelentkezett és kerekezett Mohácsról Bédá- ba. Lehel Györgytől, a mohácsi művelődési központ igazgatójá­tól, a tábor vezetőjétől meg­tudtuk, a kerékpárra azért volt szükség, mert csak azzal képe­sek bejárni a területet, így tud­ják bemutatni a gyerekeknek a különböző horgászvizeket. A tá­borlakók természetesen nem­csak a területtel ismerkedhet­nek, de szakszerű ismertetést kapnak a különböző horgokról, zsinórokról, csalikról, hálókról és emelőkről, a halfajtákról, azok tisztításáról és elkészítési mód­jaikról. Ezen utóbbit már az el­ső nap délutánján is gyakorol­hatták, mivel ottlétük első órá­jában három kárász, egy törpe­harcsa és tizenegy keszeg akadt a horgukra. A tábor vezetője elmondta, bogy az úszni tudó felsőtagoza­tos fiúk elhelyezéséről a mohá­csi Petőfi Halászati Termelőszö­vetkezet gondoskodott azzal, hogy a villannyal, hűtőkkel és telefonnal felszerelt halászta­nyájukat ingyen a rendelkezé­sükre bocsátotta. Az ebédet na­ponta gépkocsival szállítják a mohácsi napközis konyháról, míg a reggelit, tízórait, uzsonát és vacsorát maquk készítik a táborban. A kiadások fedezésé­re a Mohácsi Dolgozók Hor­gászegyesülete utalt át a műve­lődési központnak 3000 forin­tot, így vált lehetővé, hogy a személyenként befizetett 200 fo­rint fekfezi a teljes ellátást. Ami pedig a szabadidőt illeti: a tá­borvezető két népművelő társá­val matrac-tutaj, úszó-, sakk- és horgászversenyekkel teszi válto­zatosabbá a táboréletet. K. L. Fotó: Schindl József Aratják a száját Megkezdődött a szója — az első őszi érésű növény — ara­tása. Az országban először a Mohács környékén gazdál­kodó mezőgazdasági üzemek tábláin álltak munkába a kombájnok. Egy szuperkorai szójafajta termését takarítják be ezekben a napokban, mégpedig vetőmag céljára. A termést a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vetőmagüzemében dolgozzák fel, ahol a terv sze­rint nyolcezer tonna szóját fémzárolnak a következő, he­tekben, hónapokban. A vető­mag egy részét a KGST-orszá. gokba exportálják. Példa nélküli hazánkban, hogy augusztus elején, azaz alig néhány nappal a gabo­na betakarítása után már ara­tásra érett a szójabab. A szokatlanul száraz, forró idő­járás hatására — mint min­den más növényi kultúra eseté­ben _r— két-három héttel előbb- ra van ennek a fehérjedús nö. vénynek a fejlődése is. Más években augusztus 20. táján kezdték meg a legkorábbi faj­ták vágását és szeptember 5. körül vált általánossá crz ara­tás. Konfekcióüzem Erdősmecskén Mind többen akarnak helyben dolgozni Szakmatanulással is jár a munkavállalás Kézi erővel készül a burkolat Gyorsuló munka a felüljárón 200 C -fok meleg az aszfalt Az erdősmecskei asszonyok és lányok régóta helyben sze­retnének új munkalehetőséget, de a kőbányában, a tsz-ben nem tudtak elhelyezkedni, legfeljebb az erdészetben dol­gozhatnának, vagy Pécsvárad- ra és Pécsre járhatnának el. Schnell Henrikné a dolgozni akarók nevében azt kezdemé­nyezte a pécsváradi tanácson, ahová közigazgatásilag ez a távoli kisközség tartozik, hogy a Petőfi utca 86-ban, az el­hagyott iskolaépületben léte­sítsenek a Mohácsi Könnyű­ipari Vállalat segítségével egy konfekcióüzemet. Gyorsan összeállt a több mint félmilliós tőke, a vállalat NDK varrógépeket szállított, a kivitelezést a nagyközségi ta­nács költségvetési üzeme bo­nyolította, a létesítmény be­rendezésében a jövendőbeli húsz munkásasszony és -lány is részt vett. A termelés július 1-vel meg­kezdődött. v — Napok alatt összeszok­tunk, pedig három hónapig a szakmával ismerkedünk és személyenként csak 1400 forint tanulóbért kapunk — magya­rázza Nánási Andrásné, aki sokáig dolgozott a Bonyhádi Botond Cipőgyárban. — ötünkre bízták, akik némiképp jártasak vagyunk ebben a mesterségben a kék színű, rö­vid sportnadrág késztermékké alakítását. Nincs még kifor­rott norma, de azt tudom, hogy reggel héttől fél négyig legkevesebb 93 nadrág teljes összeállításával kell végez­Meszesüzem. A bőriparban jártas emberék számára e két szó több mint fogalom: a ne­héz és különösen kellemetlen munkahelyek szimbóluma is. A Pécsi Bőrgyár marhabőrt feldolgozó meszes üzeme sem cáfolja meg ezt: a gépeken ko­csonyás felszínű, sárgás bőrök futnak, lengenek, csapódnak egymáshoz, a kövezeten helyen­ként tócsákba gyűlve mocskos lé patakzik. s az egész épületet átjárja a meghatározatlan sza­gú, bűzös pára. A szomszédos raktárból hord. jók át ide a bálázott — nagy­részt a tengerentúlról származó — nyers marhabőrt. Egy napig áztatják, mígcsak a friss álla­potukat megközelítően fel nem puhulnak, majd különféle vegy­szereket, „meszet” adagolnak a tartályba, amely a szőrt és nem, vagyis mi öten naponta legalább félezer terméket állí­tunk majd Jelenleg a 40—42. nadrágnál 'partok, de biztos, hogy hozom ’a normát és ha­marosan 2600 forintot keresek. Pécsett hét évig volt óvodai dajka Lórencz Rózsa, ahová egy esztendőn át naponta be­járt. Ezt mondta: Kerestem 2300-at, itt 3000 forintos fize­téssel számolok. Egy műszak­ban már 400 zsebfedőt is el­készítek, pedig most varrók először. Emellett tűzök, sze­gek is. Sokat bajlódom az egyenes varrással. Pászti Józsefné a családja részére korábban már sokat varrt. Az üzemben a gépét egykettőre megszokta. Így fo­galmaz: — Jelenleg 60 nadrág ol­dalát, ülepét varrom meg, de messze vagyok az elvárt 93- tól. Egy kicsit elment az önbi­zalmam. A 2500 forintos kere­setnek nagyon örülnék. Kolléganője, Wéber József­né 59 nadrág gumizását vál­lalta normaként és 3500 forin­tos fizetést tervez: A Mohácsi Könnyűipari Vállalat pécsvá­radi varrodáját hagyta ott, nyolc évig ingázott. Boldog, hogy itthon lehet, közel a csa­ládjához. Az asszonyok, a lányok kö­zül a legtöbben az első mun­kahelyük közösségi szabályait, első szakmájuk fortélyait tanul­ják. Állásukhoz ragaszkodnak, ezért minél hamarabb a kitű­nő munkával akarnak bizonyí­borökrol. Ezután következik a munka neheze: a tartályok aló ürített lepedőnyj súlyú, erősen vegy- szerszagú, nem éppen esztéti­kus bőröket ki kell szedni, majd a „húsológéphez" szállítani. Ezt a délutáni műszakban né­hány ember végzi el. A többi­ek — a műhely dolgozóinak zöme — délelőtt és éjszaka vi­szik gépekre az immár „mez­telen” bőröket. Két ember ragadja meg őket egyenként, akik fagörgők közé adagolják, amelyek újabb két munkáshoz továbbítják a bőröket. Ott a húsológép fém­hengere közé lendítik, amely eltávolítja a bőrökről az utolsó húsmaradványókat is. Innen körbeforgó kampóikra akasztva jutnak el a stuccolóhoz, aki a kilógó darabokat metszi le a bőr széléről. Ismét szállítás kö­vetkezik: most a hasítógéphez, ahol a bőr alsó, egyenetlen ré­Fénylik, szinte forr az asz­falt, felette vibrál a levegő. Izzasztó, gyötrő kánikula. A felüljáró lezárt szakaszán a felújítandó útfelület, ahol ép­pen az öntött aszfaltot simít­ják el a munkások, maga a pokol. Több mint 200 Celsius fok a füstölgő, gőzölgő masz- sza, a déli szél sem hoz eny­hülést, mert- a forró gázokat épp az emberek arcába fújja. Egész nap ezt csináfni — ehhez sokat kell kibírni! Lazí­tani sem lehet, mert az egy­mást követő rétegeknek legfel­jebb 48 órán belül a helyükre kell kerülniük. — Amennyire csak a tech­tegét távolítják el. Ezzel véget ér a műhelyben a bőrök útja, következő állomásuk már a krómozó üzem. — Mennyit keresnek e műhely ’ nem mindennapi munkát vég­ző dolgozói? — kérdeztem Szinler László műszakvezetőt. — Attól függően, hogy melyik munkafázist végzik szakmunká­sok, vagy szakképzetlenék, 5— 9000 forint között. Igaz, ebbe benne van a műszakpótlék is. Városszerte az a hírünk, hogy nagyon jól keresünk. Jönnek is sókon jelentkezni — volt, hogy meg se kérdezték, mi lesz a munka — aztán pár nap múlva a többség továbbáll. A múlt hó­napban is volt vagy nyolc je­lentkező, de mór egy sincs itt közülük. nológiai követelmények, no és a rendelkezésünkre álló mun­káslétszám lehetővé teszi, a leggyorsabb ütemben folyik a felüljáró felújítása — mondja Appelshoffer József, a Pécsi Közúti Építő Vállalat építési osztályvezetője. — Meglehet, hogy, aki csak futólag, átuta­zóban látja, annak számára ez nem ilyen egyértelmű. Azonban tudni kell azt is, hogy ren­geteg aprólékos és túlnyomó- részt kézi munka folyik itt. íme, egy rövid bepillantása burkolatépítés rejtelmeibe. A — Csak az marad meg ná­lunk, aki meg is tud dolgozni a pénzért — mondja Ocskó And­rás, aki 6 éve dolgozik itt. A legnehezebb munkával, felsze­dőként kezdte, jelenleg húsoló. Bólogat az elhangzottakra Bráz József, Wolf Herman és Gerhó János is— 25, 9 és 14 éves ta­pasztalatuk birtokában egyet­értenek fiatal társukkal. — Hiába jönnek annyian, mégis kevesen maradunk min­dig — mondják. — Voltak-e már szabadsá­gon? — Nem, még nem voltunk, Nem lehetett — közük, magától értetődő természetességgel. — Talán majd ősszel vagy télen, akkor kevesebb a munka ... B. Zs. felüljáró vasbetonszerkezetéig fel kellett szedni a burkolatot, mert már azon is különféle ká­rosodásokat kell kijavítani. A betonszerkezeti elemek hibáit Niketon-habarccsal javítják ki. Kényes munka. Három kompo. nensből keverik ezt a rendkí­vül szilárd kötőanyagot, s az egyik összetevő kényes tulaj­donsága, hogy már 40—50 Celsius foknál öngyulladás kö. vetkezhet be. A híd alatt, az árnyékban készítik el, vödrök­kel viszik a rendeltetési helyé­re. Ezután hordják fel a Bonovit szigetelőanyagot, majd homok- aszfalt kiegyenlítő réteget kap a felület. Következik a Masztix szigetelő réteg. Erre a kézzel elsimított öntött aszfalt, majd a vastag kopóréteg kerül. Ez összesen mintegy 12 centimé­ter vastagságot jelent, és számítás szerint tökéletes szi­getelést. Persze, ehhez az is kell, hogy a dilatációs héza­goknál speciális megoldásokat alkalmazzanak az esetleg be­szivárgó víz elvezetésére. Mind­ez kézi munkát igényel, csak a kopóréteg felhordása történhet géppel. Albert Pál építésvezető most már bizakodik az építés üte­mének tartásában. Mint mond­ta, az volt a lassú, hogy egyáltalán megtudják, milyen hibákat kell helyrehozni, s hogy ehhez megtalálják a legmegfelelőbb megoldást. A jelenleq lezárt sáv elkészül­te után rögtön a felhajtó ág és a másik sáv helyrehozata­lához kezdenek. K. Gy. tani. Csuti J. meszesműhelyben a húsmaradványokat lemarja a Sok a jelentkező, mégis kevesen vannak

Next

/
Thumbnails
Contents