Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)
1983-08-20 / 230. szám
Orvosok, kutatók lUyított szemmel a nagyvilágban Beszélgetés a nemzetközi tudományos konferenciákról A hír — ismét megnyílt valahol ' a világban egy orvoskongresszus — a laikus számára nem mond sokat, az érintett szakemberek számára azonban a tájékozódás, a továbbképzés fontos lehetőségeit jelentik. Dr. Bodosi Mihály egyetemi docenssel a nemzetközi kongresszusok jelentőségéről, hasznáról beszélgetünk. Dr. Bodosi Mihály a Pécsi Idegsebészeti Klinika képviseletében, a Magyar Idegsebész Társaság és több hasonló nemzetközi társaság tagjaként számos nemzetközi kongresszuson, továbbképzésen megfordul. Személyes tudományos érdeklődése is ehhez a területhez fűzi: a klinika évtizedek óta tartó fő kutatási vonalába illeszkedve az agyi érbetegségek sebészi gyógyításának lehetőségeit vizsgálja. Kandidátusi értekezését e betegségek speciális kezelési módjáról írta, és tudományos előmenetelét, hazai, nemzetközi ismeretségét is az agyi érsebészet területén kifejtett munkájával szerezte meg. — Az idén áprilisban részt vett a Lengyel Idegsebészeti Társaság kongresszusán. Milyen tapasztalatokkal tért haza Wroclawból? — A wroclawi találkozásnak a szakmai értékén túl volt politikai jelentősége is, az, hogy hároméves szünet után ismét összeültek tanácskozásra a társaság tagjai, hogy ezen megjelent — sőt előadásokat tartott — az Európai Idegsebész Társaságok Szövetségének szinte teljes vezérkara, a konszolidáció jelének tekinthető. Lengyel kollégáink tanácskozásának témája ugyanaz, mint a mi kutatási feladataink: az agyi keringési zavarok sebészi befolyásolásának lehetőségei. Megismerkedtünk a lengyel kollégák munkájával, láttuk, hogy sok kisebb vidéki centrumban születtek új eredmények, és mindenütt törekednek a nemzetközi színvonal elérésére. — Tegyünk kitérőt! Egy kongresszus mennyiben nyújt más, több lehetőséget a tájékozódásra, mint az egyéb fórumok? Hogyan zajlik az információcsere? — Ahhoz, hogy egy kongresszus jelentőségét meg tudjuk ítélni, feltétlenül ismernünk kell a tudományos fejlődés dokumentációját. Ha én most foglalkozom valamely témakörrel, elvégzem a kísérleteke1, a megfigyeléseket, elkészítem a dolgozatot, a lektorokkal megvitatjuk, nyomdába kerül, jó esetben egy, gyakorlatilag másfél—kér év múlva, amikor már mindenen túl vagyunk, akkor jelenik meg a tanulmány. A kongresszusokon viszont általában röviden ösz- szefoglalnak egv-egy témakört, esetleg a kísérletek lezárása után azonnal. Ráadásul itt vissza lehet kérdezni: a személyes találkozás vitára ad lehetőséget. Szokták azonban azt is mondani, hogy ez színjáték, mert az igazi információcsere a szünetekben folyik. S ebben is van igazság. Igyekszünk minél több emberrel megismerkedni, és minél több szakmai tapasztalatra szert tenni. Olyan új ötleteket, gyógymódokat hazahozni, amelyeket azonnal hasznosítani tudunk: így esetleg hosszas kísérletezéseket tudunk megtakarítani. Ilyenkor meg8. HÉTVÉGE mérhetjük magunkat. Továbbadhatjuk tapasztalatainkat és láthatjuk, hol tartanak mások. A nemzetközi konferenciák haszna felbecsülhetetlen. — Miért van mégis, hogy a közvélemény gyakran úgy tekinti a külföldi kiküldetéseket, mint államköltségen tett magánutazás? Szakmai fórumok is gyakran kezdik a takarékoskodást az utazási költségek csökkentésével, s . a kabarétréfák szintjéig téma a nemzet-~ közi konferenciára utazó, de ott nyaraló és bevásárló tudományos kutató. — Ennyire nyersen talán nem fogalmaznék, de kétségtelen, hogy hallani ilyesmit. Oka sokféle lehet. Az egyik talán a csak vásárló turisták indokolatlanul gyakori emlegetése. A másik: az emberek szívesebben nézik a dolgokat a fonák oldaláról, mindenütt pikantériát, szenzációt keresnek. És a kongresszuson felszólaló tudós természetesen nem olyan érdekes, mint a fürdőző, bevásárló tudós. A legfőbb ok azonban alighanem a tájékozatlanság. A nemzetközi konferenciákra a saját költségünkön utazunk. Egy nem túl jelentős kongresszus részvételi díja 5—6000 forintnak megfelelő összeg, egy ha‘-hét napos kongresszus költsége az ellátási, utazási költséggel együtt 15—20 ezer forint. A nemrég Ljubljanában tartott nemzetközi idegsebészeti továbbképzés részvételi díja 420 dollár volt például. A jelenlévő három fiatal maavar orvos természe'esen saját zsebéből fizette ezt forintban. Olyanok jönnek ezekre a konferenciákra, tanfolyamokra, akik pályájuk elején állnak, és saját érdekükben, intézetük és a magyar orvostudomány tekintélyének megőrzése, további növelése érdekében vállalják az anyagi áldozatot. Ezek nem nagy szavak: ezek tények. — Úgy tűnik tehát: kongresszusra járni kell.,. — kongresszusra is kell járni: minden alkalmat megragadni a tájékozódásra. Nyitott szemmel járni a világban. Tudományunk igen gyorsan fejlődik, nem lehet lemaradni, mert a hátrány aligha behozható. Amit a Pécsi Idegsebészeti Klinika az elmúlt tíz év alatt elért, azt például gz állandó tájékozódás segítségével is érte el. Mérei professzor úr évtizedek óta nagy figyelmet fordított erre, utazott maga is szerte a világban, kapcsolatokat teremtett, információkat szerzett és munkatársait is el- külde minden nemzetközi fórumra, ahova csak lehetett. Ét már a hatvanas évek elején, néhány évvel az amerikai kísérletek után elkezdtünk foglalkozni a középső agyi verőér és embolusának műtéti megoldásaival. Csak két dolgot említek, amely mutatja klinikánk nemzetközi tekintélyét. Kanadai központú az az egész világra kiterjedő tanulmány célja, amelynek célja lemérni az agy keringési zavarok esetén alkalmazott különböző gyógyszeres és műtéti beavatkozások hatásosságát. Ebben a világ minden számottevő intézménye benne van, hazánkból a Budapesti Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet és a Pécsi Idegsebészeti Klinika. Közreműködtünk speciális agyi mikro érsebészeti műtétek bevezetésében az NSZK-ban és Olaszországban. Amikor 1976- ban Pécsett Mérei professzor nemzetközi idegsebészeti tanfolyamot rendezett, a résztvevőknek műtői gyakorlatot biztosítottunk. Ez azóta is egyedülálló, ritka lehetőség, hálásak is voltak érte kollégáink. Amikor egy-egy nemzetközi kongresszuson az akkor itt járt orvosok odajönnek és régi ismerősként köszöntenek, ez egyformán bizonyítja klinikánk tekintélyét és a nemzetközi találkozók szükségességét. — Térjünk tehát vissza az ön idei programjához: a júniusi ljubljanai konferenciához. — A fiatal idegsebészek számára rendezett továbbképzés volt ez, mely inkább egyetemi előadáshoz hasonlított, mint konferenciához. Az előadásokat Európából a szakma legki- válóbbjai tartják. A kurzusnak van egy továbbképző bizottsága, ennek a Magyar Idegsebész Társaság képviseletében tagja vagyok, a bizottság ülésein döntünk arról, ki az a bizottság tagjai közül, aki az ado't témakört ismertetni tudja esetleg kit kell meghívnunk máshonnan. A hallgatók 19 európai országból 146-an voltak, és első ízben vizsgát is tettek. A vizsga anyagát az egyes országok továbbképző bizottságának tagjai állították össze. Ennek alapján nemcsak arról tájékozódhattunk, hogy milyen a vizsgázó szakmai fel- készültsége, hanem információt kaptunk Európa különféle ideg- sebészeti centrumainak szemléletmódjáról is. — Megy még az idén küllőidre? — Az említett kanadai szervezésű tanulmányértekezlet lesz Utrechtben szeptember közepén. Bízom benne, hogy hasznos tapasztalattal térhetek haza. Koponyaműtét a POTE idegsebészeti klinikáján Dávidné Schmidt Erzsébet felvétele Tizenhat tanterem a Belvárosnak Modern épület műemléki környezetben Lépcsőzetesen kezdj meg működését az ősszel a Pécs történelmi belvárosában, a Kulich Gyula és a Megye utca határolta területen elkészült új iskola. A tizenhat tantermes intézménnyel felszabadul a Széchenyi térre néző régi saroképület, amit az Egyetemi Könyvtár részére vásárolt meg a Művelődésügyi Minisztérium. Funkcionális szempontból a legjobb iskolának ígérik az építők a CLASP-rendszerrel, könnyű elemekből épült iskolát. Pécs város Tanácsa három technikára készíttetett annak idején tervjavaslatot, és a három elképzelés sok szempontú mérlegelése után döntött a CLASP-rendszerű mellett, A határozat nagy körültekintést igényelt, mivel az úi iskolának ódon környezetben, védett barokk épületek tőszomszédságában kell állnia és teljesíteni iskolai funkcióját. Az UNIBER bonyolításában zajló építkezés kivitelezője, a CLASP-építkezésekben számos tapasztalattal rendelkező 26. számú Dunaújvárosi Állami Építőipari Vállalat, amely a Típustervező Intézet mérnöke, Seyfied Hedvig tervei nyomán építi a Belvárosi Általános Iskolát. Dunaújvárosban egyébként öt CLASP- épület áll, óvoda, iskola, rendelő, több épület a rendszer- gazda állomáshelyén, Székes- fehérváron, áll belőlük Kaposváron, Csepelen, és a lejtős terepen való CLASP-éoít- kezésre található példa Móron, A Székesfehérváron székelő rendszergazda, az Álba Regia Állami Építőipari Vállalat közvetlenül szállítja az építkezések helyszínére a szükséges legkülönbözőbb elemeket, mint a váz- és borí- tórészéket, szigetelőanyagokat, ajtókat, ablakokat. Az új épület szinte „lecsorog” a két utca közötti meredeken, 13 méter szintkülönbséget kapcsolva össze. A belső terekbe lépve az eddig megszokottnál tágasabb közös helyiségek, zsibongók tárulnak ki az ember előtt. Harmonikafallal ezekben további termek alakíthatók ki az iskola igényei szerint. A falakat egységes borítóelemek fedik. Ezeket csak mosni kell, és dekoráció csak fentről függesztve kerülhet rájuk, mint a kiállítótermekben. Szögezni, ragasztani nem szabad! »Csúszóablakok vannak az épületben, melyek épp ’ úgy beázásmentesek, akár a gépkocsik ablakai. A falakban, a szintek között, az álmennyezet fölé csúsztatva Isolith kőzetgyapot biztosítja a hő- és hang- szigetelést. Olyannyira, hogy az épület fűtéséhez 40 százalékkal kevesebb hőenergia lesz majd szükséges, a szigetelésnek köszönhetően. Az 56 négyzetméter alapterületű' osztálytermek mennyezetét fehér gipszelemek borítják, ugyanakkor van olyan rész az épületben, ahol nem fedi burkolat a beépített szerkezetet, s azok fehérre festve hálózzák be a mennyezetet. Még mindig az épület belsejében járunk: a keleti oldalon a Megye-lépcső fái néznek az osztálytermekbe, az épület nyugati oldalán kitekintve mindenütt a pécsi panoráma egy-egy szép rész.- lete tűnik a szemünkbe. A Székesegyház, a Dzsámi, a Városháza tornyai. De miként fest vajon kívülről, a műemléki környezetből nézve az új iskola? Úgy kíván alkalmazkodni környezetéhez, hogy tördelt, mozgalmas tömegével a kistömegű épület hangulatát adja vissza. Úgy tervezték, hogy az érintett két utcában a meglévő házakkal azonos a párkány magassága. A CLASP-épületeket nem szokták festeni, ezt mégis befestik Stollogénnel terrakotta színűre, és az ősszel — éppen a műemléki környezet érdekében. — 61 000 darab speciális, e célra Csornán gyártott cseréppel fedik be. Idén tehát a 16 tantermet adják át kísérőhelyiségeivel és a kisebbik, majdani gyógytornatermet. Az új iskola előcsarnokában helyezik el a Kulich Gyula utca 2. számú épület udvarán állt kagyló-alakú barokk kútme- dencét és a területen talált barokk címert is. A Kulich Gyula utca 2. számú házon is dolgoznak. Mihelyt hozzányúltak a nemrég tatarozott műemléképülethez, -kiderült, hogy az teljes felújításra szorul. Itt jövőre készül el a belvárosi iskola napközije a melegítőkonyhával. Addig a gyerekek a Fürdő utca 1- ben, a délszláv kollégiumban fognak étkezni. Jövő nyárra készül el az iskola oktatási célú tanmedencéje a vízforgatóval és a nagyterem. Az intézmény része lesz az Eszperantó-park is, majd egy kézilabdapálya is épül az iskola számára. Végezetül az építkezések legutolsó fázisában rendbehozzák az ugyancsak évek óta elhanyagolt barokk-kerti pavilont is, ahol zeneterem, könyvtár kap majd helvet. Az iskola jogelődie tehát a régi Belvárosi Általános Iskola. amely teljes nevelőtestületével és tanulóifjúságával az úi épületbe költözik. A zsúfolttá vált Jurisics úti iskola körzetéből — hogv ne kelljen ott délután is oktatniuk — ide csatolt néhánv utcát a Pécs városi Tanács művelődésügyi osztálya. A Volán készségesen segített: a 33 A polqóri járat úqy alakítja vonalát, hogy fel tudja venni és le tudja tenni az új iskolába igyekvő gyerekeket. A régi belvárosi iskolában volt német tagozat, ezért a mostani első osztályban megindul a német nemzetiségi nyelvoktatás. Szeretné a városi tanács idővel a német tannyelvűséget bevezetni. Minden napközis igényt ki tud majd elégíteni az új iskola, amelyben az építkezés friss nyomai miatt az első hetek nem ígérkeznek könnyűnek. Az építők és az építtetők azonban a hátralévő időben mindent elkövetnek, hogy a tanév megkezdődhessék az új belvárosi iskolában. Gállos Orsolya Gárdonyi Tamás Lépcsőzetesen indul az új iskola
