Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)

1983-08-20 / 230. szám

Az elvándorlás megszűnt Boksa nevét évtizedek óta országos hírű termelőszövetke­zete fémjelzi. Az integrált ház­táji tanulmányozására egy­másnak adták a kilincset a mezőgazdasági szakemberek. Az utóbbi években viszont mind többet hallunk a község­ről is. Lukács László tanácselnök Baksa vonzereje Új, emeletes iskola - Városias hangulatú sorházak - Kiállítások, színházi előadások nem kis büszkeséggel említi:- A gazdasági vezetők a te­lepülésfejlesztést legalább annyira magukénak vallják, mint mi tanácsiak. Mert nem mindegy, milyen a falun élők közérzete. Ebből a körzetből is egy időben elvándoroltak az emberek. Ez a folyamat azon­ban idejekorán megállt, sőt mind többen vásárolnak ház-, helyet. Annak ellenére, hogy Pécs munkahelyei még min­dig nagy vonzerőt jelentenek — egy közelmúltban végzett femérés szerint több mint két­százan ingáznak - figyelmet érdemel, hogy többen járnak ki a városból ide a termelő- szövetkezetbe dolgozni, mint ahányon reggelente a Pécsre induló buszokra ülnek. Lukács László az asztalra teríti az új község rendezési tervet és a lokálpatrióta lel­kesedésével magyarázza: — Itt, az új óvodával szem­ben épül az általános iskola, amelynek átadásával egycsa- pásra megváltozik a helyzet, jövő őszre végre megszabadu­lunk az öt kényszerhelyiség­től. Az emeletes iskolát váro­sias hangulatú sorházak és családi házak övezik majd. Az első lépcsőben két négylaká­sos sorház és 14 családi ház létesülhet ezen a területen. A második ütemben 30, majd a harmadikban további 28 la­kás épülhet föl. Gondoltunk a háztáji gazdálkodásra is, ezért 330 négyszögöles telke­ket alakítunk ki szervizúttal Az új faluközpontban valósít­hatjuk majd meg régi elkép­zelésünket, a művelődési centrumot, az ÁBC-t és a szol­gáltatóházat. Sportpályára is megvan a lehetőség. Addig is a társközségekben lévő egy­kori iskolaépületeket felújítot­tuk és a helybéliek most klub­ként használják a létesítmé­nyeket. Számtalan baranyai község­ben gondot okoz a népműve­lő számára, hogy a lakosság­nak csak kis hányadát tudja bevonni a kulturális progra­mokba. Boksán ez nem okoz problémát. Az ócsárdi kultúr- házban az elmúlt évadban bérleti rendszerben kamdra- darabokat mutattak be a Pé­Az. ipari (öágazat Épül az új iskola esi Nemzeti Színház művészei. Az előadások táblás ház előtt mentek, a bérlettulajdo­nosok száma meghaladta a háromszázat. P. Kovács Júlia és Platthy György kiállítását két hét alatt legalább hétszá- zan tekintették meg. A ta­nácselnök és Gáspár Gyula közművelődési előadó, akit a termelőszövetkezet foglalkoz­tat, elhatározott szándéka, hogy minden kis falunak - Tengerinek, Tésenynek, Kis­dérnek, Siklósbodonynak — is meglesz a maga sajátos ren­dezvénye. Először életre keltik a régen híres siklósbodonyi búcsú korabeli szokásait. Azt mondja Tamás Károly, a pártvezetőség titkára: — Akik nálunk vállalnak munkát, mindenütt kulturált körülmények között dolgoznak. A keltetőnk modern, minden baromfitelepünkön fürdővel felszerelt szociális épület van, az ólak körül park. Ipari léte­sítményeinket felújított épüle­tekben helyeztük el. Arra is ügyelünk, hogy mind a hat fa­lu lakossága otthonához közel találjon munkát. A növényter­melés az OKR rendszergépeivel dolgozik. A baksai termelőszövetkezet nagyságát tekintve a közepe­sek közé tartozik, termelési értékével viszont az öt legna­gyobb között van a megyé­ben. Farkas István elnökhe­lyettes ezzel kapcsolatban a következőképpen vélekedik: — A területünk 3600 hektár, hétszáz fő a foglalkoztatottak száma, az árbevétel pedig négyszázmillió forint. Az árbe­vétel több mint felét immár két évtizede a baromfiágazat adja. Mindinkább a prosperá­ló ágazatok közé tartozik ipa­ri tevékenységünk. Növényter­mesztési eredményeink a me­gyei átlagnál magasabbak. Integrált formában történik a háztáji termelés. A zöldségtermesztő szak­csoport 3,5 milliós nagyság­rendben vállal szerepet Kom­ló és Pécs primőr ellátásából. Tengeriben Keresnyei Ferenc az egyik legrégibb termelő. — Nem győzöm az öntö­zést ebben az aszályos idő­szakban - fogad a gazda. - Nagy a terület, több mint egy hold, ketten a feleségemmel már nehezen birkózunk a munkával. Jövőre nyugdíjba megyek, aztán már nem csi­nálok annyit, mint eddig. Idén harmincöt mázsa paprikára, uborkára, karfiolra, paradi­csomra, salátára meg káposz­tára kötöttem szerződést. A szakcsoport helyből viszi el a zöldséget, így a szállításra nincs gondunk. Annak idején naplementekor indultunk Vajszlóról lovaskocsival, hogy hajnali háromkor a pécsi pia­con 'legyünk. Szilágyi Imre erősáramú technikus se gondolta néhány évvel ezelőtt, amikor Boksára jött, hogy ennyire kötődik majd a gazdasághoz. A szál­lítási részleg vezetője most azon gondolkodik, hogy meg­veszi azt a szolgálati lakást, amelyben Ócsárdon lakik csa­ládjával. — Tavaly augusztusban hoz­tuk haza az első malacokat, negyvenötöt. Jelfenleg negy­vennégyet hizlalunk a társam­mal, Márffy Sándorral. Átme­netileg a szomszédtól bérel­tük az ólakat, de mór betele­pítettük a sajátunkat is. Má­jusban láttunk hozzá az épít­kezéshez és július elején az állomány egy része már át­került az új ólakba. egyik üzeme, az agrárelektronika Szilágyi Imre társadalmi munkában a kultúrház gond­noka és az MSZBT tagcsoport vezetője is.- Egyáltalán nem élünk el­szigetelten. A rendszeres tö­megsport-versenyek, a szín­házi előadások kitöltik a szabad időt. (Népszerű az asz­talitenisz, a sakk. Most azon gondolkodunk, hogy megala­kítjuk a női kézilabdacsapatot, mert a női foci már meghono­sodott Boksán. A lányok elju­tottak a TOT Kupa országos döntőjébe.) S ha máshová kí­vánkozunk? — Beülünk az au­tóba, itt minden családnál van autó. Baksa nevéhez fűződik évti­zedek óta új utak nyitása a gazdaságban. Kezdődött az integrált háztáji beindításá­val, .folytatódott a rendszer­szemléletű és technológiájú nagyüzemi növénytermeléssel, a baromfiprogrammal, majd újabban a nyereség érdekelt­ségű önelszámoló kiscsopor­tok létrehozásával, a szellemi termékeket forgalmazó Pan­nónia Társaság megalakításá­val. Aztán a sort még folytat­hatnánk a melléküzemi tevé­kenység kifejlesztésével, amit most elsősorban a műanyag­üzem, a csavargyártós és az agrórelektronika képvisel. Ez utóbbi zömében saját fejlesz­tésű berendezéseket és rész­egységeket állít elő: így töb­bek között feszültségszabályo­zót, gépjárművek irányjelző­jét, legújabb terméke pedig a taxióra . . . Százával fordulnak meg az érdeklődők Boksán. A tsz ide­genforgalma annyira felszö­kött, hogy egy napot kellett kijelölni, a szerdát a vendé­gek fogadására. A pártvezetőség titkára em­líti: idén 24 család jelentette be letelepedési szándékát. Ezért most azzal a gondolat­tal foglalkoznak, hogy bein­dítják a munkáslakás-építési akciót. Az utánpótlást kívánják biz­tosítani. Bár a tagok korátla­ga egyáltalán nem magas: negyvenkét év. Salamon Gyula A nyolcvanadik évforduló (3.) Bolsevikok és mensevikek A program elfogadásával a II. kongresszus lerakta az OSZDMP eszmei egységé­nek alapjait. Ezt az egysé­get azonban meg kellett erősíteni szervezetileg, mert enélkül összeforrott párt lé­tezése elképzelhetetlen. Le­nin azt tanította, hogy a munkásosztály pártjának a centralizmus és a fegyelem szilárd .alapjaira kell tá­maszkodnia, amelyek a bel­ső pártélet demokratikus normáival párosulnak. A kongresszus elé terjesztet­ték a Lenin által kidolgo­zott szervezeti szabályzat­tervezetet, amely megszab­ja a pártba való felvétel rendjét, a kongresszusok ösz- szehivását, a pártszerveze­tek teljes képviseletének elveit, a vezetés testületi vol­tát, a határozatok megvita­tását és egyszerű többségi elfogadását, a helyi szerve­zetek autonómiáját a helyi ügyekben. A terv a centra­lizmus eszméjén alapult, amely meghatározta vala­mennyi szervezeti kérdés megoldásának módját. Milyen legyen a párt? Különösen heves viták lán­goltak fel a szervezeti sza­bályzat első paragrafusának megvitatásakor, amely a párttagság feltételeit hatá­rozta meg. Lényegében arról volt szó, hogy milyen legyen a párt: eszmeileg és szer­vezetileg összeforrott pro­letárpárt vagy eszmeileg ingatag és szervezetileg la­za kispolgári, opportunista. Az első paragrafus Lenin által indítványozott megfo­galmazása a párttagtól meg­követelte a pártszervezetek egyikében való személyes részvételt. Ezt megindokol­va Lenin rámutatott, hogy csakis ez a követelmény biz­tosíthatja a párt sorainak tisztaságát és szilárdságát, a párt összeforottságát, a párttag rangjának és jelen­tőségének növelését. Az a megfogalmazás, amelyet L. Martov javasolt, nem tette kötelezővé a párttag részvé­telét pártszervezet munkájá­ban, hanem csupán a sze­mélyes közreműködést köve­telte meg. 'Ennek a megfo­galmazásnak az volt az alap­vető hibája, hogy lehetővé tette mindazok bekapcsoló­dását a pártba, akik ezt óhajtják, megkönnyítette a bejutást a pártba, az inga­tag, nem szilárd, a pártfe­gyelem kötöttségét nem óhajtó személyek számára, elmosta a párt szabatos szervezeti elveit. Ez különö­sen bonyolulttá tette az OSZDMP helyzetét, amely­nek illegalitásban, a teljes konspiráció feltételei között kellett működnie. Martov álláspontját bírál­va Lenin a következőket mondta: „Ez a fogalmazás feltétlenül arra törekszik, hogy akárkiből és minden­kiből párttagot csináljon, magának Martov elvtársnak is el kellett ismernie, ezt, ezzel a megjegyzéssel — „ha úgy akarják, igen" — mondotta. Mi éppen ezt nem akarjuk! Éppen ezért harco­lunk ilyen határozottan Mar­tov fogalmazása ellen. Jobb, ha 10 olyan ember, aki tény­legesen dolgozik, nem ne­vezheti magát párttagnak (akik valóban dolgoznak, nem hajhásznak címeket!), mintha egyetlen fecsegőnek joga és lehetősége van ar­ra, hogy párttag legyen". A lenini fogalmazást támo­gatta Plehanov is. „Nem volt elfogult nézetem a szer­vezeti szabályzat megvitatás alatt álló pontját illetően — mondotta — ... minél töb­bet beszéltem azonban erről és minél figyelmesebben mélyedtem bele a szónokok beszédeibe, annál szilár­dabbá vált bennem az a meggyőződés, hogy Lenin ol­dalán van az igazság ... A pártba belépni szándékozó munkások nem félnek attól, hogy egy szervezetbe kerül­nek. Nem riasztja őket el a fegyelem. A pártba az a sok értelmiségi fél belépni, aki­ket teljesen áthatott a bur- zsoá individualizmus. De éppen ez a jó. Ezek a bur- zsoá individualisták rend­szerint a mindenféle-fajta opportunizmus képviselői is. Távol kell tartanunk őket magunktól. Lenin tervezete bástyául szolgálhat a párt­ba való behatolásuk ellen, s már egyedül ezért is az opportunizmus minden el­lenzőjének reá kell szavaz­nia. A lenini tételek győzelme Az opportunistáknak még­is sikerült koalíciót létrehoz­niuk és a szervezeti sza­bályzat első paragrafusát Martov szerkesztésében 28 szavazattal 22 ellenében, egy tartózkodással elfogadtatni. Ez a fogalmazás azonban annyira ellentmondott a Le­nin által javasolt egész szer­vezeti szabályzatnak, hogy a pártszervezetek többsége fellépett ellene, s már az OSZDMP III. kongresszusa (1905-ben) a lenini fogal­mazással cserélte fel. A szilárd Iszkrásoknak azonban sikerült megvéde­niük a szervezeti szabályzat összes többi elvi jelentőségű lenini tételét. „Jóllehet ez rontott a szervezeti szabály­zaton, a szervezeti szabály­zat egészét elfogadták az összes Iszkrások, és az egész kongresszus" - írta Lenin az első paragrafussal kapcso­latban megejtett szavazás­ról. Lenin győzelmét Martov is elismerte, aki később azt írta, hogy az első paragra­fus megszavazása során el­szenvedett vereség jelentő­ségét „a szervezeti szabály­zat többi pontjának elfoga­dása Lenin szempontjából nullára redukálta". A szakadás: politikai eredmény V. I. Lenin az Iszkra hí­veinek soraiban végbement szakadást „a kongresszus egyik fő politikai eredmé­nyének" tekintette. A több­ségre és kisebbségre való végleges elkülönülés az OSZDMP központi szervei­nek megválasztása során ment végbe. Miután a kongresszus megfelelőkép­pen értékelte az Iszkra ér­demeit, elismervén azt a párt központi lapjának, fel­vetődött a központi lap szer­kesztősége megválasztásá­nak kérdése. A szilárd Iszk­rások azt javasolták, hogy válasszanak Lenin. Plehanov, Martov összetételű munka­képes „hórmasfogatot". Ez a javaslat megkapta a sza­vazatok többségét. Martov azonban nyílt szakadásra tö­rekedett és nem- volt haj­landó részt venni a szer­kesztőség összetételében. Lenin hívei a párt központi bizottságának megválasztá­sa során is győzelmet arat­tak. Martov és hívei kisebb­ségben maradtak. Így történt a kettészaka­dás bolsevikokra és men- sevikekre, amely ténylege- • sen két párt — a valóban proletár, forradalmi bolsevik párt és a kispolgári, refor- I mista, megalkuvó mensevik párt — megalakulásához ve- j zetett. Következik: IV. LENIN ÉS A PÁRT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents