Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)

1983-08-19 / 229. szám

Dunántúlt ílgplo 1983. augusztus 19., péntek Új szovjet javaslat (Folytatás az J. oldalról) Szovjetunió nemcsak azt ja­vasolja, hogy ne növekedjék a meglévő rakéták száma, ha­nem azt is, hogy mindkét fél részéről mondjanak le a stra­tégiai fegyverek új típusainak kidolgozásáról és kipróbálásá­ról, és a maximális mértékben korlátozzák a már meglévő fegyverzetek továbbfejlesztését. A Szovjetunió sokkal átfogóbb lépésre is hajlandó: fagyasszák be a Szovjetunió és az Egye­sült Államok nukleáris eszköz­tárának valamennyi elemét. Ez 'más államoknak is pé'dául szol­gálna. A befagyasztásról szó­ló megállapodás rögtön meg­állítaná a nukleáris fegyverke­zési hajsza veszélyes folyama­tát. Ez minden nép óhaja. Olyan egészen újfajta politikai légkör alakulna ki, amelyben könnyebb lenne megállapodni a stratégiai fegyverzetek csök­kentéséről. Jurij Andropov elemezte azt a reális, fenyegető veszélyt is, hogy a fegyverkezési hajszát esetleg kiterjesztik a világűrbe is. Emlékeztetett korábbi el­gondolásaira, amelyek arra vo­natkoztak, hogy tiltsák meg az erő alkalmazását a világűr­ben, illetve az erő alkalmazá­sát a világűrből a Föld ellen. Ezután ismertette a Szovjet­unió új, nagyjelentőségű kez­deményezését. — A nukleáris fegyverkezési hajszának a világűrbe történő kiterjesztése megakadályozása érdekében a Szovjetunió ja­vasolja, hogy egyezzenek meg minden olyan fegyverfajta ki­próbálásának és a kozmikus térségbe történő telepítésének tilalmáról, amely földi, légi, vagy a világűrben tartózkodó célpontok megsemmisítésére szolgál. —’ A Szovjetunió ezen túlme­nően kész a legradikálisabb megállapodás megkötésére a műholdromboló fegyverekről: kész meqállapodni a már meg­lévő műholdelhárító rendszerek megsemmisítéséről, és újak ki­alakításának tilalmáról. Az ezzel kapcsolatos részle­tes szovjet javaslatot az ENSZ közqyűlés soron következő ülés­szaka elé fogják terjeszteni. — Mindezeken túlmenően a szovjet vezetés elhatározta: a Szovjetunió kötelezettséaet vál­lal arra. hoqv semmiféle mű­holdromboló fegyvert nem jut­tat elsőként a világűrbe. Gya­korlatilag ez azt’ jelenti, hogy a Szovjetunió egyoldalú mora­tóriumot vállal: nem juttat ilyen fegyvereket a világűrbe mind­addig, amíg más államok — köztük az Egyesült Államok — tartózkodni fognak a műhold­romboló fegyvernek a világűrbe történő telepítésétől. Ez a döntés ismét tanúsítja a Szovjetunió jóakaratát, azt az eltökéltségét, hogy a béke és a biztonság erősítésére tö­rekszik. Szeretnénk remélni, hogy az Egyesült Államok kö­vetni fogja ezt a példát — mondotta Andropov. összegezve a szovjet külpo­litika legfőbb célkitűzését, Andropov megállapította, hogy e cél mindenekelőtt a béke és a nemzetközi biztonság meg­szilárdítása, a népek nyugodt életének biztosítása, a nukleá­ris háború veszélyének elhárí­tása útján. A Szovjetunió en­nek érdekében a jövőben is állhatatosan és következetesen fog küzdeni, s kész a gyümöl­csöző, kölcsönösen -előnyös eqyüttműködésre valamennyi állammal, köztük az Egyesült Államokkal is. Jurij Andropov végezetül méltatta a parlamentek és par­lamenti képviselők közötti kap­csolatok szerepét a népek jobb megértésében, és azt kívánta az amerikai szenáto­roknak, hogy szovjetunióbeli tartózkodásuk segítse hozzá őket a szovjet életforma, a szovjet emberek gondolkodá­sának jobb megérzéséhez és meaértéséhez. Válaszukban az amerikai vendégek megköszönték Jurij Andropovnak, hogy részletesen és nyíltan tájékoztatta őket a szovjet álláspontról, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kapcsolatait, valamint fontos nemzetközi kérdéseket illetően. Hangoztatták a szovjet—ame­rikai kapcsolatok javításának szükségességét, s azt, hogy olyan megoldást sikerüljön ta­lálni, amely kizárná egy nuk­leáris háború kirobbanásának kockázatát. Hasznosnak nevez­ték a szovjet vezetőkkel külön­böző szinteken folytatott meg­beszéléseket, amelyek lehetősé, get teremtettek egymás állás­pontjának jobb megismerésé­re, o kölcsönös bizalom erősí­tésére. A szenátorok számos konkrét nemzetközi kérdésről kifejtették a maguk álláspont­ját. Reménytkeltőnek és tanulmá­nyozásra érdemesnek minősítet­te csütörtöki moszkvai sajtóér­tekezletén Claiborne Pell sze­nátor azt a kötelezettségválla­lást, hogy a Szovjetunió sem­miféle műhold-romboló fegyvert nem juttat a világűrbe mindad­dig, amíg más államok, köztük az Egyesült Államok, nem tesz­nek ilyet. Mint mondotta, a Jurij And- ropowal folytatott több mint kétórás nyílt megbeszélés lehe­tőséget adott egymás álláspont­jának alapos megismerésére. A szovjet—amerikai kapcsolato. kon, a fegyverzetkorlátozási kérdéseken kívül igen sok szó esett a megbeszélésen Afga­nisztánról, Lengyelországról, a dé'kelet-ázsiai helyzetről, vala­mint az emberi jogok kérdé­séről. Pel 1/ szavai szerint Jurij And­ropov elvben támogatja a szovjet—amerikai csúcstalálko. zó gondolatát, de arra csak akkor kerülhet sor, ha ponto­san sikerül kidolgozni a napi­rendet és megvan a lehetőség lényegi megállapodás elérésé­re. A Szovjetunió határozottan ellenzi az amerikai rakéták Nyugat-Európába történő tele­pítését, ám ha erre mégis sor kerül, úgy a Szovjetunió nem hagyja azt válasz nélkül — mondotta Pell. WlA ESTE búcsúznak pécsi vendégeiktől a „S Z L I V E N " étteremben A STRALSUNDI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT MESTERSZAKÁCSAI. Zene: ZEHMANN-zenekar (Mecseknádasd). Szombat-vasárnap: „NAPSUGÁR” Szálló étterme, Harkány. Centrum hétfő! 1983. AUGUSZTUS 22-ÉN 20 SZÁZALÉK VISSZATÉRÍTÉS! 9 Minden belföldi kerámiaáru 8,70—685 Ft-ig CENTRUM ARUHÁZ A VAROS KÖZPONTJÁBAN I E PÉCSI W Centrum Áruház Üdvözlő távirat Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Babrak Karmait, az Afganisztáni Népi Demokrati­kus Párt Központi Bizottságá­nak főtitkárát, a Forradalmi Ta­nács elnökét Afganisztán füg- gelenségi évfordulója alkalmá­ból. * + TUNISZ: ,,Az 1967 óta elfoglalt arab területek és Li­banon megszállásának folyta­tódása állandó és komoly ve­szélyt jelent nemcsak az arab világ, hanem Európa és az egész világ biztonsága szá­mára” — hangsúlyozza az Arab Liga szerdán nyilvános­ságra hozott nyilatkozatában. Az állásfoglalás egyetértését fejezte ki a Máltai Köztársa­ságnak azzal a madridi talál­kozón kifejtett álláspontjával, amely szerint a Földközi-ten­ger térségének békéjével ösz- szefüggő kérdéseknek külön ta­nácskozást kell szentelni. + PÁRIZS: Csütörtökön újabb francia katonákat és hadi­anyag-szállítmányokat küldtek Csádba. Az AP amerikai hír- ügynökség szerint e hónap vé­géig akár háromezerre is emelkedhet a Csádban tartóz­kodó francia haderő — jelen­leg több mint ezer fős — lét­száma. Dr. Joshua Nkomo, a zimbabwei ellenzék vezére, Londonból való hazatérte után az első na­pot élénk politikai tárgyalásokkal töltötte. Képünkön: Josiah Cinamano (jobbra) társaságá­ban, aki távollétében a Zimbabwei Afrikai Népi Uniót vezette. + BEJRÚT: Dél-Libanonban csütörtök hajnalban arab el­lenállók rakétatámadást intéz­tek egy izraeli katonai állás el­len. Egy izraeli katona meg­halt, három pedig megsebe­sült. Az akciót annak a falu­nak a közelében hajtották vég­re, amelyet az Izrael által tá­mogatott Haddad libanoni őr­nagy miniállamának fővárosa­ként tartanak számon. Münchenben kiállították és a nagyközönség előtt megnyitották az angol, szuperszonikus Concorde utasszállitógép egyik példá­nyát. A müncheniek naphosszat, tömegesen nézték meg kivül- belül a gépet, amely technikai csoda ugyan, a távolságot és az időt legyőzi, csak a közgazdasági törvényekkel nem tud mit kez­deni: magas árai miatt Európa és Amerika között mind keve­sebben repülnek rajta. Vajon segit-e rajta ez a reklám? Madridi találkozó Málta magatartása miatt eredménytelenül végződött a madridi találkozó csütörtöki ülése. A felszólaló belga' és ír kül­dött támogatásáról biztosította a július 15-én, született záróok­mány-tervezetet. Ezt egyedül Málta nem fogadta el, arra hi-j vatkozva, hogy nem szerepel benne a földközi-tengeri térség biztonsáaával foglalkozó, szak­értői szintű regionális értekez­let összehívása. A madridi találkozó résztve­vői körében olyan értesülés ter­jedt el, hogy a semleges és el, nem kötelezett országok képvi­selőit most úiabb kompromisz- szumos megoldás foglalkoztat­ja. Eszerint a záróokmányhoz esetleg füqgeléket csatolnának, s ez utalna a Málta által szor- aalmazott konferencia megtar­tására. Spanyolorszáq már korábban jelezte, hogy ha a madridi ta­lálkozót bezáró külügyminiszte­ri értekezletet szeptember 7—9. között meq akarják tartani, ak­kor legkésőbb augusztus 25-ig egyöntetű megállapodásra kell jutni a záróokmány szövegter­vezetében, mert csak így lehet megtenni a szükséges előké­születeket a külügyminiszterek fogadására. Biztató jelek Az ember szívesen olvas olyan híreket, amelyek az enyhülésre, Moszkva és Washington kapcsolatainak javulására utalnak. Túlontúl sokat hal lőttünk-láttun<-ol. vastunk az utóbbj időben ra­kétákról, az űrháború 'kilátá­sairól, a világkatasztrófa esélyeiről. Az óceánon túlról minduntalan fenyegetést ko­pog a telexgép: tábornokok, politikusok, sőt maga az el­nök nyilatkozatai tépázzák a béikés egymás mellett élés, a biztonság és a béke esélyét. Most Moszkvából ellenkező előjelű híradások érkeznek. Mondhatnák: biztató jelek. Ju- rrj Andropov szerdán egy te. kintélyes amerikai szakszer­vezeti vezetőt fogadott. Wil­liam Winpisinger, az AFL— CIO szakszervezeti szövetség alelnöke, az Egyesült Álla­mok és Aerokozmikus Ipari Dolgozók Országos Szövet­ségének elnöke küldöttség élén tartózkodik Moszkvában. A szakszervezeti vezető két összefonódó kezet ábrázoló fémplakettet nyújtott át And­ropovnak a következő felirat, tál: ,,A barátság és az em­beriség érdekeit szolgáló tartós békére törekvés szelle­mében". E mondathoz nem szükséges kommentárt fűzni, legföljebb ennyit: bár jel­képnek tekinthetők a plaket­tet, egy újabb korszak szim­bólumának. Szovjet részről megvan erre a hajlandóság. Ezt tükrözik Jurij Andropov szavai: „ha felénk baráti kezet nyújtanak, akkor az mindig találkozik a szovjet emberek őszinte kézfogásá­val”. Senki nem vádolhatja a Szovjetuniót azzal, hogy a jelenlegi feszültség tőle ered. A béke megőrzésére, az atomkatasztrófa elkerülésére, a hidegháborúra emlékezte­tő felelőtlen politikai akciók ellen, minden tőle telhetőt megtett. Nem Moszkva hibáz­tatható a szovjet—amerikai kapcsolatokban bekövetkezett negatív változásokért. Jó jelnek tekinthető az is, hogy a szäkszervezti delegá­ción kívül egy másik ameri­kai küldöttség szintén a szovjet fővárosban időzik. Amerikai szenátorok egy cso­portjáról van szó, Claiborne Pell szenátorral az élén. Nyilvánvaló, hogy a politiku­sok számára minden lehető­séget megadnak a tájékozó­dásra, eszmecserére a szov­jet politikai élet képviselői­vel. Szükség is van erre, mert a bizalom légköre helyreállí­tásának feltétele az álláspon­tok kölcsönös megismerése. Ha még azt is számba vesszük, hogy várhatóan a jövő héten újabb washingtoni delegáció érkezik Moszkvá­ba, a két ország gabonavá­sárlási egyezményének meg­kötésére, akkor bízvást mond­hatjuk: valami új, kedvező előjelű változás körvonalai bontakoznak ki a szovjet— amerikai kapcsolatokban. Igaz, tudjuk: közeledik az elnökválasztás, s Ronald 'Reagan esélyeit a hideghá­borús kirohanások, a szovjet­ellenes manőverek legföljebb a választók bizonyos hánya­dában növelik. Mégis, talán nem oktalan derűlátás ab­ban bíznunk, hogy az Egye­sült Államok társadalmának józanabbik fele megnyug­vással fogadja a Moszkvá­ból keltezett biztató híreket. Gyapay Dénes é TRIPOLI: A Népi Front Palesztina Felszabadításáért — főparancsnokság elnevezésű palesztin szervezet vezetőinek egy csoportja szerdán támoga­tásáról biztosította Arafatot, közölve, hogy elhatárolja ma­gát a szervezet vezetőjének ed­digi szakadár állásfoglalásai­tól. A mintegy félezer Palesz­tinái harcost tömörítő csoport vezetője sajtóértekezleten je­lentette be, hogy feltétlenül tá­mogatja a Palesztinái Felsza­badítást Szervezet vezetőségét, élén Arafattal. +* KUVAIT: Jasszer Aralat, a PFSZ VB elnöke szerdán Kuvaitba érkezett, s itt elhang­zott nyilatkozatában közölte, hogy mindeddig nem jártak si­kerrel azok a közvetítési kísér­letek, amelyek a palesztinai felszabadítást mozgalmon belü­li, illetve a PFSZ és Sziria kö­zötti nézeteltérések megoldá­sát célozzák. Magyar felszólalás Géniben A genfi leszerelési bizottság augusztus 18-i teljes ülésén fel. szólalt dr. Kőmives Imre nagy­követ, a magyar delegáció ve­zetője. Felszólalásában rámutatott, hogy az Egyesült Államoknak a hadászati nukleáris erőfölény megszerzésére irányuló törekvé­sei nagymértékben növelik egy nukleáris háború kirobbanásá­nak veszélyét, ezért minden korábbinál fontosabb feladót al leszerelési erőfeszítések sorában az atomháború megelőzése. Ennek érdekében — a szocia­lista országok javaslatainak megfelelően — nukleáris lesze­relési program elfogadását sür­gette. Hangsúlyozta egyúttal azon javaslatok időszerűségét, amelyek megvalósítása hozzá­járulna a nukleáris fegyverke­zési verseny megfékezéséhez, 0 kölcsönös bizalom növeléséhez és végső soron a! nukleáris há­ború veszélyének csökkentésé­hez. Ezek sorában említette a Szovjetunió kötelezettségválla­lását, hogy nem alkalmaz első­ként nukleáris fegyvert, a Var­sói Szerződés politikai tanács­kozó testületinek 1983 januári prágai nyilatkozatában foglalt javaslatot, hogy a Varsói Szer­ződés és a NATO taaállamai kölcsönösen mondjanak le 0 katonai erő alkalmazásáról, il­letve a Szovjetunió javaslatát, hogy az atomfegyverrel rendel­kező államok kölcsönösen fa­gyasszák be nukleáris fegyver- készleteiket. A magyar küldött­ség vezetője szorgalmazta, hogy a genfi leszerelési bizott­ság kezdjen tárgyalásokat a nukleáris háború megelőzése érdekében teendő konkrét és hatékony intézkedésekről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents