Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)

1983-08-18 / 228. szám

Dunántúlt napló 1983. augusztus 18., csütörtök Emelték egyes nyugellátások összegét! Korábbon mór hírül adtuk, hogy a nyugellátásoknál ez év őszétől emelésre kerül sor. Az alábbiakban ismertetjük a Mi­nisztertanács 1029 1983. (VII. 28.) számú határozatát. A határozat értelmében 1983. évi szeptember hó 1. napjától egyes nyugellátások és a házastársi pótlék emelés­re kerül. Az emelt összegű ellátáso­kat szeptember hónapban már fizetik minden külön ké­relem nélkül. I. A nyugellátások emelése 1. Havi 200 forinttal kell emelni, összegükre tekintet nélkül a) az 1959. január 1. előtti időponttól megállapított öregségi, rokkantsá- gi és baleseti rok­kantsági nyugdijakat, to­vábbá b) oz 1967. január 1. előtti időponttól a mezőgazdasági szövetkezeti tagok nyugdíjáról szóló jogszabályok alapján megállapított öregségi, rokontsógi, baleseti rokkantsági nyugdijakat. 2. Havi 150 forinttal kell emelni összegükre tekintet nél­kül az 1. pont alá nem eső - 1983. augusztus 31-ig megálla­pított — /.—//. rokkantsági cso­port szerint járó rokkant­sági, baleseti rok­kantsági nyugdíjakat és a mezőgazdasági szövetkezeti (növelt összegű szövetkezeti) munkaképtelenségi járadékokat. 3. Havi 150 forinttal, legfel­jebb havi 2800 forintra kell emelni a) az 1959. január 1. és 1970. december 31. között megállapított öregségi, l'l. rokkantsági csoport szerint járó rokkantsági, bal­eseti rokkantsági nyugdíjakat, b) az 1967. január 1. és 1970. december 31. között a mezőgazdasági szövetkezeti ta­gok nyugdíjáról szóló jogsza­bályok alapján megállapított öregségi, III. rokkant­sági csoport szerint járó rok­kantsági és baleseti rokkant­sági nyugdíjakat. 4. Havi 100 forinttal, legfel­jebb havi 2800 forintra kell emelni- az 1971. január 1. előtt megállapított özvegyi, szü- I ő i nyugdíjakat és az árva­ellátásokat, továbbá .— az 1971. január 1. előtt meaállapitott öreqségi. rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjon alapu­ló hozzátartozói ellátásokat. 5. A minisztertanácsi hatá­rozat szerint, ha a 3. (—4.) pont alapján emelésre kerülő ellátások összege havi 2750 forintnál több, az emelés havi 50 forintnál kevesebb nem le­het akkor sem, ha ezzel az el­látás a 2800 forintot megha­ladja. 6. Havi 100 forinttal kell emelni az 1971. január 1. előtt megállapított mezőgazdasági szövetkezeti öregségi járadé­kokat és az özvegyi járadéko­kat, továbbá az 1971. január 1. előtt megállapított öregsé­gi, munkaképtelenségi jára­dékon alapuló özvegyi járadé­kokat. II. A házastársi pótlékok emelése 7. Havi 100 forinttal kell emelni a) havi 650 forintról havi 750 forintra az 1970. decem­ber 31. utáni időponttól meg­állapított öregségi nyug­díjhoz, a III. rokkantsági csoport szerinti rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj­hoz, mezőgazdasági szövetke­zeti öregségi — növelt összegű öregségi - járadékhoz járó házastársi pótlék összegét, b) havi 600 forintról 700 fo­rintra az 1971. január 1. előtti időponttól megállapított nyug­ellátáshoz, baleseti rokkantsá­gi nyugdíjhoz és az 1970. de­cember 31. utáni időponttól megállapított I.—II. rokkantsági csoport szerinti rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj­hoz, mezőgazdasági szövetke­zeti munkaképtelenségi jára­dékhoz járó házastársi pótlék összegét, c) havi 2700 forintról havi 2800 forintra azt az összegha­tárt, ameddig a nyugellátás, baleseti rokkantsági nyugdíj házastársi pótlékkal k i- egészíthető. Elmondjuk, hogy a havi 2800 forint nyugdijösszeg számítá­sánál - a 2 1983. (VII. 28.) SZOT szab. 2. § (2) bek. - figyelmen kívül kell hagyni a nyugellátással együtt folyósí­tott kivételes ellátást, a házastársi pótlékot, a há­zastárs után járó jövede­lempótlékot, a családi pótlékot, a gyermek után járó jövedelempótlékot, a saját jo­gú nyugdíj megállapítását kö­vetően elszenvedett üzemi bal­eset - foglalkozási betegség - alapján folyósított járadé­kot, az ösztönző nyugdíjpótlé­kot, valamint a nem társada­lombiztosítási jogszabály alap­ján folyósított juttatást és ellá­tást. Abban az esetben, ha az özvegyi vagy a szülői nyugdi­jat megosztva folyósítják, az emelés a nyugdíj teljes össze­ge után jár. Az emelés össze­gét a megosztási aránynak megfelelően kell a jogosultak részére folyósítani. A fentebb már emlitett SZOT szabályzat a 9. §-aban meghatározott esetekben lehe­tővé teszi, hogy a korábban ótcserélt ellátásának vissza­adását kérje a nyugdíjas, ha az az emelés miatt kedvezőbb. Ugyanez vonatkozik arra a nyugdijasra. is, aki saját jogú és özvegyi nyugdíjra is joqo- sult, hogy a jelenleg folyósí­tott ellátása helyett a szünete­lő ellátásának a folyósítását kérje, ha az számára az eme­lés miatt kedvezőbb. Ezekben az esetekben a nyugdijfolyósitó szerv a kére­lem tárgyában határozatot hoz. S. A. szerkesztőség postájából Olvasóink kérdezték Tudósítónk írja Mennyi térítési díjat keli fizetni? Párbeszéd Siklós idős lakóival Több olvasónk arról érdeklő­dött, hogy miként állapítják meg a gyermekintézmények — bölcsődék, óvodák, iskolák — a napi térítési díjakat, s egy­ben kérték, hogy közöljünk egy olyan tájékoztatót, amely alap. jón mindenki megtudhatja, hogy a gyermeke (gyermekei), ellátásáért hánv forintot kell naponta fizetniük. A térítési díjakról a munka­ügyi, az oktatási és az egész­ségügyi miniszter 11 1979. (Vili. 10.) MüM—OM—EüM számú együttes rendelete rendelkezik, amely kimondja, hogy a fize­tésre kötelezettek egybeszámí­tott díjalapja és az eltartott gyermekek számának figyelem- bevételével az adott intézmény állapítja meg a térítési díja­kat. A térítési díjat az intézmény által meghatározott napon (napokon) legfeljebb egyhóna­pi időtartamra előre keli fizet­ni. Ha a gyermek az ellátást betegség vagy más ok miatt nem veszi igénybe, o távolma­radás okát két napon belül be kell jelenteni. A bejelentést kö­vető harmadik naptól — a középiskolai kollégiumokban a hatodik naptól — mentesül a térítési díj fizetésétől, s a követ­kező befizetés alkalmával ezt beszámítják. Ha a gyermek végleg kimarad az intézmény­ből, akkor pedig visszafizetik a díjat. A szülök együttes A napi térítési díj összege Ft-ban egy kettő három négy gyermekes családoknál gyermekenként — 1 000 Ft 5,— 4,50 4,30 1 001 — 1 600 Ft 6,— 5,50 5,— 4,50 1 601 — 2 200 Ft 7,— 6,20 5,80 J5.50 2 201 — 3 000 Ft 8,­7,— 6,50 6,­3 001 — 3 800 Ft 10,­9,— 8,— 7,­3 801 — 4 600 Ft 12,— 10­9,— 4 601 — 5 600 Ft 13.— 11­10,— 9,— 5 601 — 7 000 Ft 15,— 13,­11,­10.— 7 100 — 8 000 Ft 18,— 16,— 14.— 12,— 8 001 — 9 000 Ft 20,­17,— 15,­13,­9 001 —10 000 Ft 21,­18,— 16,— 14.­10 000 Ft felett 23,­19,­17­15,­* A városi tanács levélben ke­reste meg a siklósi idős em­bereket és segítséget, támo­gatást kínált. Az üzenet vissz­hangja nagyobb volt a várt­nál: idős nénik, bácsik tipeg­tek be a hivatalba, vagy ír­tak pór soros kérelmet. Köszönték az emberséget, a törődést és szinte szégyenkez­ve mondták el,- vagy írták le problémáikat. Volt, aki sosem járt még tanácson, sosem kért segítséget, pedig nehéz körül­mények között él, volt, aki is­merősként jött be, és volt, aki még ma sem szorul rá a támo­gatásra, de vette magának a fáradságot és válaszolt a fel­hívásra. Fontos volt ez a felhívás, az idős emberek is igénylik, hogy szűkebb hazájuk társadalmilag is törődjék velük és hálásak az emberséges hangért. A tanács nagy munkát vállalt ez­zel az akcióval: száznál több kérelmet kell körültekintően megvizsgálni és felelősséggel dönteni róluk. Még nagyobb feladat a további kapcsolat­tartós ezekkel az emberekkel, sorsuk figyelemmel kísérése a most megkezdett párbeszéd folytatása. Máté János Kié a játszótér? Legutóbbi levelezési olda­lunkon tettük szóvá: nincs gaz­dája a pécsi, Kőrös utcai ját­szótérnek. S állításunkat felvé­telünk is igazolta, jól látszott gazos, elhanyagolt a terület. A gazdát ugyan nem talál­tuk meg, segítséget azonban koptunk o Pécsi Kertészeti és. Parképítő Vállalattól: a hét elején lekapálták a gazt. Fel­vételünkön kiderült a játszótér létesítésének rövid, ám nem lezárt története. A környék lakói társadalmi munkában kezdték meg az építését évekkel ezelőtt, 1980. május 29-én kapott ugyanis megbízást a kertészeti vál­lalat, hogy biztosítson anyagot a társadalmi munkásoknak. Ez meg is történt, 31 000 forint ér­tékű anyagot adtak át. Azóta a munka, illetve a játszótér készülget ... S az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy a kertészeti vállalat, bár nem tartozik a kezeléséhez a terü­let, évente legalább kétszer lekaszálja a füvet. Bízunk abban, hogy a Kö­rös utcaiak kedvet kapnak o munko folytatásához, s ehhez is tudunk segítséget ígérni: a kertészeti vállalat, bármikor je­lentkezzenek is a lakók, tud szakmai irányítást, segítséget nyújtani. Hová tegyék a háztartási hulladékot? Zóka Gáborné pécsi olva­sónk az Egressy utcából ve­tette fel: hetek óta nem szál­lítják el az utcájukból a sze­metel, viszont a számlát be­nyújtja a vállalat. Méltányos ez? A kérdésre Gyimesi László­tól, a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat igazga­tójától kaptunk választ: Igaz, hogy gázcsöfektetési munkák miatt egyes utcákból, Így az Egressy utcából sem tudtuk a szemetet rendszere­sen elszállítani néhány hétig. E gyakran jelentkező problé­ma megoldása csak úgy le­hetséges, ha a lakosság is tevékeny segítséget nyújt: a háztartási szemetet tartalmazó edényeket az érintett utcák közlekedésre alkalmas részén helyezi el, ahonnan a hulla­dékot már el lehet szállítani. A szolgáltatás tehát megtör­tént, csak éppen nem a pa­naszos ingatlanáról. Mind­azonáltal az összes körülmény­re való tekintettel egyhavi szállítási díj megfizetésétől el­tekintek az Egressy utca tulaj­donosainál. Sajnos a közművekkel kap­csolatos' munkák nemcsak a-------------------------*-------------------------­l akosságnak okoznak kelle­metlenséget, hanem a vállala­tunk munkáját is megnehezíti, ezért a lakosság szives elné­zését kérjük. Megjegyezzük: egyetértünk abban, hogy ilyen rendkívüli esetben valóban csak a lakók segítségével tudja megoldani feladatait maradéktalanul a vállalat. Am a félreértések el­kerülése végett érdemes len­ne‘időben értesíteni az ügy­feleket: melyik utcában, med­dig tudnak a szemetesautók közlekedni? Hova tegyék ki a szemetet? így valóban tudnak segíteni. Lehétne-e nyári falugyűlés? Harmincöt aláírással kaptunk levelet Az aláírók közül töb­ben budapestiek, nagykani. zsaiak, barcsiak, kaposváriak. Valamennyien balatonmáriai üdülőtulajdonosok. Javaslatuk a következő: Balatonmárián, az M—7-es müúttól a Balatonig terjedő üdülőövezeti részen 7000 te­lek és üdülőépület van, ami 20 000 személyt jelent. E terü­leten élői állandó lakosok lét­száma nem éri el az 1000 főt, ami kb. 400 lakóházat jelent. Mégis a falugyűléseket oz érdekeltek csupán töredékének tartják télen — a nagy terü­let közlekedési nehézségei miatt is — alig pár megje­lentnek. Pedig bennünket is érdekel a község élete: ter­vei, mikor lesz szennyvízcsator­na, gáz? Milyen feltételek mel­lett? Építési tilalmak és lehe­tőségek, a Balaton tisztításá­val és a strandok iszaptalaní- tásával kapcsolatos e terület­re érvényes tervek. A környe­zetvédelem, s e vonatkozásban ránk váró feladatok, ezek meg­szervezése. Megannyi fontos kérdés, ahol véleményünket is kifejthetnénk és a tanácsnak is segíthetnénk. Ezért lenne szükséges a nyári falugyűlés megszervezése és megtartása, legcélszerűbben < az említett üdülőkörzet központjában, eset­leg a tanácshózán. * Az üdülőtulajdonosok javas­latát elmondtuk Novák József­nek, a balatonmáriai községi közös tanács vb-titkárának. A következőket válaszolta: Nem tudják megtartani a nyári falugyűlést, mert kevés dolgozójuk van, azoknak is ki kell adni a szabadságot. Nincs, aki megszervezze. Esetleg ké­sőbb, ha az elöljáróságok lét­rejönnek, azok megszervezhetik kisebb körzetekben. Különben nyolc éve egyszer tartottak nyári fórumot, de az érdektelenség miatt nem volt sikeres. • •A Megjegyezzük: a mostani üdülőtulajdonosok másképpen látják, esetleg segítenének is o községi tanácsnak. A vb-tít- kár végül is megígérte, nem zárkóznak el a kérés elől, ha (!) az üdülők hajlandók meg­szervezni a falugyűlést, egy héttel előtte szóljanak a köz­ségi tanács vezetőinek, akkor ők is megjelennek. Persze, ne a hét végére szervezzék. Kérjük őket, rendezzék meg azt a fórumot, hátha a tények meggyőzik a hivatalt.

Next

/
Thumbnails
Contents