Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)
1983-07-09 / 188. szám
Atomenergetikai lehetőségeink a KGST-ben Magyar és szovjet vélemény a Paksi Atomerőműről Beszélgetés A. M. Petroszjanc és Osztrovszki György akadémikusokkal A. M. Petroszjanc A KGST Atomenergia Állandó Bizottság tíz ország részvételével Pécsett tartotta 44. ülését. Ez alkalomból elbeszélgettünk A. M. Petroszjanc akadémikussal, a Szovjetunió Állami Atomenergia Bizottságának elnökével és Osztrovszki György akadémikussal, a Magyar Állami Atomenergia Bizottság elnökével.- Az atomenergiát ma már áramelőállitásra is használják és a rangja csak nő. Emellett milyen más lehetőségei vannak a népgazdasági felhasználásnak? A. M. Petroszjanc: — Az elektrongyorsítók ipari alkalmazása mindjobban terjed első'sorban a kohászatban, a gép-, könnyű- és textiliparban, de szépek a sikerek a gyógyászatban, valamint a mezőgazdaságban is. A gyorsítótechnikai berendezésekkel, vagyis az ionizáló sugárzásokkal lehet vetőmagot fertőtleníteni, szennyvizeket tisztítani, a textilanyagok minőségét javítani. Van olyan sugárkezelt egészségügyi textília, amely ellenáll a mikróbáknak és kibír harminc mosást.- Június ?3-án megnézték a Paksi Atomerőművet. Mi a véleményük a látottakról? A. M. Petroszjanc: — Magasan kvalifikált az üzemeltető személyzet. Az erőmű rövid idő alatt már jelentős mennyiségű, mintegy 600 millió kilowattóra energiát termelt. A magyar ipar mutatós teljesítményt ért el a gépi, technológiai gyártás, szerelés alkalmával. Megfelelnek a magas követelményeknek a reaktorkiszolgáló, csavarmeghúzó, a reaktorok és gőzfejlesztők javítását könnyítő gépek, az üzemanyagkazetta-átrakók, a technológiai szállító, valamint a speciális víztisztító-berendezések. Ezek a magyar termékek más szocialista országokba is eljutnak. Osztrovszki György: — A hazai műszaki, fejlesztő munkát dicsérik még a különféle erőművi berendezések. A Ganz-MÁVAG például annyira megállta a helyét, hogy a KGST-n belül szakosodott a ka- zettaátrakó-gépek sorozatgyártására. De ugyanígy verseny- képesek a vízkezelő-berendezés szekunderköri gépei, vagy a vízlágyítók is. A KGST keretében ez az első olyan erőmű, amely az eddigi legnagyobb nemzetközi összefogással készült. Csehszlovák a reaktor, a hőcserélők nagy része lengyel, a reaktorcsarnoki darut NDK- cég szállította. A magyar üzemeltetők a novovoronyezsi atomerőműben készültek fel, ahol a víz- vizes reaktorok (WER) összes típusa megtalálható. A híres tréningközpontban ők töltötték a legtöbb időt és a modelleken az ösz- szes elképzelhető üzemzavar, üzemviteli probléma elhárítását megtanulták.- A mai paksi erőmű telepítési helyén a lekötött 1760 MW-on kívül hány ezer MW- os reaktor elhelyezését látják célszerűnek? A. M. Petroszjanc: — Az ezer megawatt teljesítményű víz-, vizes típusú atom- erőművi blokkok, a nagy teljesítményű gyorsneutronos reaktorok továbbfejlesztése (utóbbiaké nátrium-hűtéssel) egyik fontos témának számít az Állandó Bizottságban a hozzá kapcsolódó gépgyártással együtt. Osztrovszki György:- Most épül a négy, egyenként 440 megawattos reaktor, utána ezer megawattosok kialakítására van szükség már a 90-es években. Biztosan számíthatunk a Központi Fizikai Kutató Intézet keretében működő nemzetközi kutató kollektívára, amelynek a tagjai a WER típusú reaktorok, döntően a WER 1000-esek fizikájával kapcsolatos kérdéseket tanulmányozzák. Vizsgálják a nukleáris fűtőanyag reaktoron belüli elrendezését. Kidolgozták azt a számítógépes programrendszert, amely az ilyen típusú reaktorok tervezését, Osztrovszki György üzemeltetését segíti elő. Létrehoztak egy olyan • adatbankot, amelyben a Szovjetunióban, az NDK-ban, Bulgáriában és Finnországban üzemelő WER- 440 típusú reaktorok neutronfizikai jellemzői találhatók meg. A paksi továbbfejlesztés a biztonságot nem zavarja, hiszen a biztonságtechnika KGST-vi- szonylatban a legmodernebbnek tekinthető. Az atomerőmű létesítésében közvetlenül a biztonságot szolgáló berendezések hányada eléri a 30-40 százalékot.- Kérem, milyen fontosabb teendői, céljai vannak az állandó bizottságnak? A. M. Petroszjanc:- A WER 440 típusú atom- erőművi reaktorok gáznemű anyagokat bocsáthatnak ki. Ezek tisztítása nagyon fontos például az automatizált technológia segítségével. Az erre vonatkozó javaslatokat most tárgyalta meg a bizottságunk. Külön műszaki, tudományos tanácsot szerveztünk azzal a céllal, hogy tagjai behatóan tanulmányozzák a radioaktív termékek feldolgozását, hatástalanítását. E témában igen aktívak a magyar szakemberek. Osztrovszki György:- Az Atomenergia Állandó Bizottságban foglalkozunk a reaktortechnika, a nukleáris műszergyártás, a sugárbiztonság, a rádioaktív izotóp-alkalmazás kérdéseivel. Példamutató a nukleáris orvosműszergyártásunk, e téren élen jár a Gamma Művek. Részt veszünk o Kubában létesülő nukleáris kutatóközpont kialakításában: a KFMI például „modell-reak- tort” fejlesztett ki. Csuti János A pécsi hőtávvezetélc felújítására ebben az évben mintegy 5 millió forintot irányzott elő a Pécsi Távfűtő Vállalat. Közel 750 méteres szakaszon a gőzvezeték szigetelését cserélik ki. A munkában a PÉTÁV szakemberein kívül a PIK, és a Hőtechnika Vállalat dolgozói is részt vesznek. Fotó: Proksza László Bővítik a bólyi gyermekotthont Az építők elkezdték a munkát. A Baranya megyei Tanács bólyi egészségügyi gyermekotthonának udvarán már jól látható jelei vannak annak a csaknem 50 milliós fejlesztésnek, átalakításnak, amit a Baranya megyei Tanács finanszíroz. A beruházó az AGROBER, a kivitelező a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. Velük együtt több alvállalkozó dolgozói építik fel az új 160 ágyas részleget, illetve alakítják át a régi kastély- épület emeleti részét különböző gyógykezelési egységekké. A tényleges fejlesztés tehát összesen 100 ágy, mivel ctz új, kétszintes épület elkészülte után ide költözik át az a 60 ágyas részleg, amelynek helyén többék között hidroterápiás, ideggyógyászati kezelőt, illetve egyéb, a kondicionálást szolgáló egységeket, valamint nővér- szállást alakítanak ki. A tervek szerint az 1985 novemberében elkészülő új épülettel és átalakítással a jelenlegi 220 helyett 320 értelmi fogyatékos, mozgássérült gyermeket tudnak itt gondozni. A nemrég kezdődött munka másik nagyon fontos célja, hogy megteremtsék a jobb feltételeket ahhoz, hogy az ittlévő gyermekek egy részét — az állapotuk szabta korlátok között —, de minél jobban felkészítsék arra az időre, amit már nem az otthonban töltenek. Ebben az évben 12,6 millió forint értékű építőipari munka teljesítését tervezik. Az elképzelések szerint ősszel már tető lesz az épület tartóelemein, és a rosszabb időjárás beálltával a belső munkákat végezhetik a kivitelezők. A vajcsempészés tejbe fulladt Az udvari határátkelőhely Nyolcvan ország állampolgárai lépik át a határt Az udvari határátkelőhely Told Árpád felvételei A tartálykocsi vezetője nyugodt mozdulattal adta át útlevelét és egyéb okmányait a határőrtisztnek. Percek múlva azonban elillant a látszólagos nyugalma, ugyanis a kutató határőr a szeme láttára emelte ki a tartályból a tejbe süllyesztett hermetikusan lezárt műanyag zsákokat. A gépkocsivezető szomorúan vette tudomásul, hogy ez a vajcsempészési akciója „tejbe fulladt". — Az átlépéseknél nem ez a jellemző, hiszen zömében becsületes szándékkal érkeznek az emberek —, mondja az udvari határátkelőhely parancsnoka. — De mi az ilyen kísérletek meghiúsítására is felkészülünk. A határőrség alapvető feladata a határátkelő-helyeken a járművek fogadása, az útlevélellenőrzés, -kezelés, s az átléptetés végrehajtása. A vám- és pénzügyőrséggel való együttműködés alapján részt veszünk a csempészáruk, fizetőeszközök felfedésében is. Az udvari határátkelő- helyen éjjel-nappal fogadják a személyautókat, motorkerékpárokat, autóbuszokat, tehergépkocsikat, kamionokat. A június végi délelőttön nyugodt az élet, csupán néhány kocsi érkezik a sorompókhoz. Az egyik jugoszláv rendszámú autó vezetője nem veszi észre, hogy a magyar határőr mutatja, melyik sávba soroljon. A félreértést tisztázzák, s átmegy a másik sávba. Maár Zoltán határőr udvariasan elkéri az útleveleket, magával viszi, néhány perc múlva visszatér, s átadja. A vámosok közben a kutató határőrrel átnézik a kocsit, csomagokat, minden rendben. „Érezzék magukat jól Magyarországon ..Az egész nem tartott öt percig. — Mindig ilyen kedves az utasokhoz? — Igyekszem az lenni, s meggyőződésem, hogy jogos igény velünk szemben az udvariasság —, mondja a kalocsai Maár Zoltán. — S mi hogy viselkedünk? — Az emberek nagy része rendes, nagyon sokan izgulnak, de jó néhányon agresz- szíven szólnak, vagy meg akarMunkában a határőrök ják például mutatni, hogy hová tegyem a pecsétet. Ilyenkor mécj; udvariasabb vagyok, hogy vegyék észre magukat. Az útlevélkezelők alapos kiképzést kapnak, mielőtt a határátkelő-helyeken megkezdenék szolgálatukat. Nagyon komoly felkészültség kell ehhez, hiszen többek között valamennyi állam útlevelét ismerniük keil. S az országok nagy részénél öt-hat útlevél is létezik. . . A parancsnok említette, hogy egy évben átlagosan nyolcvan ország állampolgárai lépik át Udvarnál a magyar határt. Természetesen néha próbálkoznak hamis útlevéllel, de a határőrség rendelkezik olyan eszközökkel, melyekkel megállapítható az útlevél valódisága. Nem kis feladattal kell megbirkózniuk a határőröknek, hiszen például tavaly mintegy 350 000-en fordultak meg az udvari határátkelő-helyeken. Munkájukkal szemben a hármas követelmény: biztonság, kulturáltság, gyorsaság. — Milyen gondokkal találkoznak a határátlépésekkor? — kérdem a parancsnokot. — Magyar állampolgároknál alapvető problémák nincsenek; mondhatom, hogy fegyelmezettek. Előfordul azonban, hogy az útlevél időbeni érvényessége lejár, vagy az útlevél ugyan érvényes, de nincs érvényes „ablak", azaz kiutazási engedély benne. Tanácsolom, hogy utazás előtt ezekre figyeljenek. — Külföldi állampolgároknál mi a helyzet? — Gyakran előfodul, hogy Jugoszlávián keresztül akarnak Bulgáriába utazni, de az útlevelük nem érvényes Jugoszláviába. Sokszor hiányzik a járművekről a felségjelzés. Az udvari határátkelőhelyen éjjel-nappal kiadjuk a vízumot, ehhez azonban két fénykép is kell, ami nincs mindenkinél. S itt fényképet nem tudnak csináltatni . . . A határőrök és vámosok is úgy igyekeznek végezni munkájukat, hogy feleslegesen senkit se zaklassanak. A határ- átkelőhelyekre azonban nem mindenki érkezik becsületes szándékkal: mint például a nem magyar hölgy, aki egy útlevélbe a saját fényképét ragasztotta, s így akart bejutni Magyarországra, vagy az a külföldi állampolgár, aki egy kisteherautó platója alatt kialakított búvóhelyen szeretett volna kijutni. Miattuk nem lankadhat a határőrök ébersége . . . Roszprim Nándor
