Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)
1983-07-04 / 183. szám
HYBRI MB6BZIN Hit NYBRnSmÉ 3 HYBRI MAGAZIN ■KSK Szántódpusztai események Lovasbajnokság gyermekeknek Szántódpuszta minden évben nyújt valami újdonságot az odalátogató turistáknak. 1976-ban kezdődött az egykori mezőgazdasági épület- együttes átalakítása idegen- forgalmi és kulturális célra — az újjáépítés 1985-ben fejeződik be. Az idén két új istálló készült el, most népesítik be az épületeket, amelyek helyreállítása Újvári Istvánnak, a pécsi AGROBER tervezőjének elképzelései szerint történt. Ez az ötödik idegenforgalmi évada Szántódpusztának: tavaly 65 ezer hazai és külföldi turista látogatta meg a majorsági műemlékegyüttest: a helytörténeti kiállítást, a népművészeti boltot, kápolnát, istállókat '— s ebben nincs benne a Ménes csárda és a borozó vendégeinek száma. A program évről évre bővül. Az idén a kiállítások mellett számos rendezvény várja a látogatókat. Szeptember 4- én és október 2-án kutyavásár, augusztus 6-án kutya- show, majd kiállítás lesz, a gyermek lovasbajnokság július 31-én, a Jakab-napi búcsú és vásár július 23-án és 24-én lesz. Régi magyar zene koncertjét rendezik július 23-án és augusztus 7-én, augusztus 21-én nemzetiségi néptáncos találkozót tartanak. A szüreti bál időpontja szeptember 11. Egyébként Kőröshegyen lakosztályokat nyitnak augusztus 20-án, a szántódpusztai akvárium épül, s jövőre avatják. G. T. A folyót kedvelők Mekkája „Aranyforrás” Aszófőn A HDN-gőzössel jöjjön Mohácsra Duna, strand, horgászat Természetes, hogy nyáron a Mohácsra látogató lépten-nyo- mon pécsi és komlói ismerősébe „botlik”! A hét végén még nagyobb lesz annak lehetősége, hogy régen látott barátjára találjon a Duna partján, a városi strandon, vagy valamelyik hangulatos kiskocsma teraszán. Szombaton ugyanis reggel 6.25- kor indul Pécsről a HDN-gőzös, a második nosztalgiavonat, amelyen kedvezményes áron vásárolt jegyével utazhatnak a Duna-parti városba a kirándulók. Az utazáson részt vevő olvasóinkat kérjük, hogy a Hétfői Dunántúli Naplóból szíveskedjenek kivágni a szelvényt és a pécsi állomás pénztáránál, a kedvezményes jegy megváltásakor azt lepecsételhetni. A menettérti jegy azok számára, akik nem rendelkeznek utazási kedvezménnyel, huszonnégy forinttal kerül kevesebbe, a 33 százalékos igazolvány felmutatása 26 forintos jegyre jogosít, míg a diákigazolvánnyal rendelkezők húsz forintért utazhatnak a HDN-vonaton. De végül is mi várja a megye legrégibb vasútvonalán — 126 éves a pécs—mohácsi vasútvonal — a városba érkezőket? A vasútállomástól 50 méterre van a városi — 50 méteres verseny- és gyermekmedencével rendelkező — strandfürdő. A Magyar Horgászok Országos Szövetsége Baranya megyei Intéző Bizottsága, a mohácsi egyesület közreműködésével a résztvevők számára, a szigeti oldalon horgászversenyt rendez a délelőtt folyamán: a díjat, a MOHOSZ megyei Intéző Bizottsága ajánlotta föl a legszerencsésebb horgász számára. A Halászati Szövetkezet kedvezményes napijegyekkel járul hozzá az, akcióhoz, a Révhajózási Vállalat pedig ötven százalékos kedvezményt ad a kompon való átkeléskor: a HDN- szelvény felmutatása az igazolás a révpénztárnál. S ha már valaki átkelt a vizen, akkor ott várja a több száz méter hosz- szúságú fövenystrand, no és a hangulatos Matróz-csárda. Csak e napon várja kedvezményes áraival a HDN-vonat utasait a Petőfi Halászati Termelőszövetkezet híres Halászcsárdája. Azok a vendégek, akik inkább saját főztjüket kedvelik, hozzanak magukkal bográcsot és gulyáshoz való alapanyagot, mert a szigeti Matrózcsárda melletti szakaszon főzőversenyt rendezünk. A főkóstoló és egyben a döntnök Tóth Zs/g- mond, a Csárda vezetője lesz. Akik viszont a bűvészet kedvelői, a Matróz-csárda teraszán találkozhatnak Fülöp Gyula pécsi bűvésszel a délelőtt folyamán. K. L.—S. Gy. Előbb az aranymíves szakmában terjengett a hír az aszófői forrásról, ha nem is suttogva, de nagy-nagy csöndben. Aztán erős diszkrécióval beszélni kezdtek róla kereskedőkörökben is. Irány tehát Aszófő: tényleg van-e ott „aranyforrás”? Tihanytól is odébb, bent a Bakonyban, az aszófői kemping erdei csendjében — ott a forrás! Komjáti Gyula Veszprém megye egyik mindentudó idegenforgalmi szakembere fedezte föl, mert — telefonhoz hívták. — Két éve volt februárban, hogy ki akartam mosni egy családi ezüst tálacskát. Viszem Vasárnap országos kutyakiállítás Tenyéren is elfér Közel négyszáz kutyát láthatunk majd július 10-én, vasárnap, a Pécsett rendezendő országos CAC-kutyakiállítá. son, melynek színhelye a Bőrgyár Verseny utcai sportpályája lesz. A kiállítást a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének Pécsi Szervezete ren. dezi. Több mint negyvenfajta kutyát neveztek be erre az egyik legrangosabb „seregszemlére”. Szám szerint legtöbb a német juhász lesz, utána rögtön a terrier és a tacskó következik. A kiállításon néhány ritkasággal is találkozhatunk. így például a többnyire vörös, nyomott orrú, mackó, ra hasonlító Chow-chow-val, a fehér alapon fekete pöttyös Dalmatinerrel. De talán a legérdekesebb fajta a Chihuahua, ami mindössze akkora, hogy tenyéren is elfér. A kiállításon .természetesen bírói minősítésekre is sor kerül, ezenkívül a helyszínen lehet majd vásárolni törzskönyvezett kutyaköly- köket. ehhez a melegforráshoz, belemerem a vizet, elhívnak telefonhoz, később visszajövök ... Hát-ragyogó tiszta belül az ezüst tálka. Turisták hallgatnák mostanság ezt a történetet, de a legtöbb inkább oldalt les észsebből húzza elő az aranyfüggőt, emlékgyűrűt, és csak stoppolja az időt, amint 30 másodperc alatt a víz minden aranymíves munkájánál, mindenfajta drága suvickolószernél jobban tisztítja az aranyat. Komjáti Gyula pedig már elküldte , a mintát is a VÍZTERV Vállalathoz. — Azt felelték: kitűnő, iható víz. Ráadásul kétszer két deci 20 perc alatt epegörcsöt old. Hatvanezer forintos költségen mindenféle kutatást végeztek ezzel a forrásvízzel, és csupa jó hírt mondanak. Száz literből másfél deci hófehér por szűrhető ki, az is tisztítja a nemesfémet. Az aszófői kemping vizét egyre csak viszik. Templomi oltárkép aranykeretéhez, órásmestereknek meglepő ajándékba. Egy úr pedig szolidan érdeklődött, miképpen lehetne szerződéssel bérbe venni. No, persze... Ha csak minden ezredik turista ejti bele a picike aranyfüggőt... Bombaüzlet lehetne! Múltkor középkori aranydukátot mosott valaki . . . Földessy Dénes Könyv a Kis-Balatonról Nádországtól Gémfaluig HDN-nosztalgiavonattal Mohácsra 1 Kedvezményes menettérti szelvény Felhasználható július 9-én Pécs-Mohács-Pécs útvonalon Indulás hat óra 25 perckor, visszaindulás tizenhét óra 10 perckor. Jegyváltáskor, a pécsi vasúti pénztárnál a szelvényt szíveskedjék lebélyegeztetni! Érvényes négy személyre, mely a mohácsi kompon kedvezményes átkelésre jogosit. Az volt az érzésem Futó Elemér motorcsónakjában - miközben a természetvédelmi felügyelővel a Zala gyors sordá- val szemben a Kis-Balaton el- dugottabb részei felé igyekeztünk —, hogy kísérőmnek szomorúság bújkál a hangjában. Ahogy az általa nagyon szeretett vidékről beszélt, ahogy rezignálton mutatta később egy kilátóról a nádtengerben még itt-ott felcsillanó vízfoltokat — „Pár éve még sokkal nagyobbak voltak...!", ahogy a lápvilág néhai „tömegélelmezési cikkéről”, a csíkhalról, annak szinte teljes eltűnéséről beszélt, arról, hogy a halászok micsoda gazdag zsákmányt ejtettek itt egykoron . . . A szomorúság rám is átragadt, elkezdtem félteni a Kis- Balatont, jobban, mint mások, a szakmailag kellően hozzá nem értők lelkesedésével kutattam a megoldási lehetőségeket, sorjáztam magamban: mit is kell tenni — másoknak — hogy a Kis-Balaton ne tűnjön el végleg, utolérhetetlenül szép és gazdag növény- és állatvilágával, messze múltba vezető legendáival, valós történeteivel. Mások tették is a dolgukat, az utóbbi években mind gyakrabban hallani arról, hogy Magyarország egyik legértékesebb védett tájegysége egyre nagyobb figyelmet kap. Az újságolvasó, szakkönyveket, cikkeket nem bújó ember is tudja: valami készül a Balaton nyugati csücske alatt. Ezért vettem örömmel kézbe a két kaposvári újságíró: Csupor Tibor és a rendkívül szép fotókat készítő Gyertyái László könyvét a KisMesél a régi Pécs... Nemes tradíciók nyomában Liszt Ferenc rövid, mindösz- sze néhány napos pécsi látogatásának emlékét immár nemcsak a Kossuth utcai emléktábla őrzi, hanem a székesegyház előtti erkélyről letekintő nagyon szép szobor is. Különös szeszélye — talán igazságtalansága is — a sorsnak, hogy átutazó, mégoly nagy személyiségeknek szobrot állítunk, azoknak viszont, okik hajdanán, akár évtizedekig, helybéliként fáradoztok szorgalmasan a település és népe jobbulásán, idővel még a nevét is elfelejtjük. — Sajnos, ilyen sorsra jutott Lickl György és Hölzl Ferenc, akik a múlt században a Székesegyház vezető karnagyai voltak, s egyházi és világi szolgálatot egyaránt ellátó zenei együttest irányítottak —> mondja Szkladányi Péter, pécsi fuvolaművész. A városban már kétszáz évvel ezelőtt színvonalas zenei élet volt, mi sem jellemzőbb erre mint az, hogy az országban harmadikként, itt alakult 1788Jban zeneiskola, s az egyházi kottatárban már az akkori századfordulón 58 szimfónia volt, köztük Haydn, Mozart művei. Szkladányi Péter egyébként kiváló helytörténész; zene tört ék neti, zenetudományi munkáit, amelyek elsősorban Pécs múlt századi muzsikusaival foglalkoznak, az országos Zenetudományi Intézetben is szívesen fogadják, számontartják. Tanulmányt írt egyebek közt Weidin- ger Imréről és Amtmann Pros- perről is, akik elsőként lettek a városban önálló, egyházi kötöttségek nélküli művész-muzsikusok, s egész Európával megismertették a már akkor művészetpártoló Pécs nevét, jóhírét. Emlékművük a pécsi Sétatéren, a Káptalan utca közelében áll, elhanyagolt állapotban — helyreállítása, emlékük megőrzése, ápolása: kegyes kötelességünk. Történt is már valami az ügyben: az obeliszk felújítására egy idei hangverseny bevétele már rendelkezésre áll, de ez még — a szó szorosabb és átvitt értelmében is — kevés... Jobban kellene ügyelni, figyelni a nemes tradíciókra Pécsett is, másutt is. Szetkszárdon, Komlón, Nagykanizsán a század műfaja, a dzsessz teremtett új, kibontakozó hagyományt — figyelni kellene a Komlói Spirituálé Együttes sorsára, vagy anna is, miért szűntök meg az idén — tíz évi rendszeresség után — az oly sikeres Nagykanizsai Dzsessz- h étvég ék. Varga J. Balatonról. Csupor — hívja fel erre a figyelmet a kötet borítójának fülszövege is — komplex módon mutatja be témáját. Történeti-kultúrtörténeti dokumentumok felhasználásával dolgozza fel a táj múltját, a természetvédelem gondjait. Nyugodt szívvel lehet ezt a könyvet a természet, hazánk értékei iránt csak a legkisebb mértékben is érdeklődők figyelmébe ajánlani. M. A.
