Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)
1983-07-31 / 210. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XL. évfolyam, 210. szám 1983. július 31., vasárnap Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Á HDN vonata Baján (3. oldal) Vasárnapi magazin (4.—5. oldal) « Éva (Tóth Éva), Lucifer (Balkay Géza) és Ádám (Bubik István) a szegedi Ember tragédiájában. Szegedi tudósításunk a 3. oldalon. így született a forint A Horthy Magyarország pénze, a pengő a harmincas években szilárd fizetőeszköz volt. Romlása — pénzügyi szaknyelven: inflálódása — a II. világháború alatt kezdődött, és tetőfokát 1946-ban érte el. A II. világháborúban Magyarország is háborús területté változott a velejáró pusztításokkal. A fel- szabadulást súlyos károkat szenvedett városokkal, lerombolt hidakkal, tönkretett gazdasággal értük meg. A fasiszta német csapatok és nyilas csatlósaik elhurcolták a Magyar Nemzeti Bank teljes aranykészletét, leszerelték és elszállították az ipari üzemek gépeinek nagyobbik részét, megsemmisítették illetve nyugatra hurcolták a vasúti mozdonyokat, vagonokat, teherautókat; elvitték az országból az állatállomány többségét, és a raktárakban még meglévő élelmiszerkészleteket. A felszabadulást követően a demokratikus átalakulás útjára tért ország kormányának ilyen nehéz körülmények között kellett megkezdenie a gazdasági élet megszervezését. 1945 január és október között az állami kiadások meghaladták a 95,8 milliárd pengőt. Viszont a bevételek mindössze 10 milliárd pengő körül mozogtak. A szükséges pénzügyi fedezetet tehát csakis a bankóprés útján, papírpénz kibocsátásával lehetett előteremteni. A pénzromlás rendkívül felgyorsult, és kialakult a világtörténelem egyik legnagyobb inflációja. A stabilizációs munka egyik vezetője, dr. Jeszenszky Ferenc a következőképpen emlékezik erre: „A forgalomba hozott legnagyobb pengőbankjegyek címlete 100 millió billió pengőt jelentett, számjele a 100-as utáni 18 nulla. Gyártott a Pénzjegynyomda egymilliárd B pengő számértékű bankjegyet is. Ennek számjele az 1-es után 21 nulla. Ez a legyártott, de a rohamos elértéktelenedés folytán már forgalomba nem hozott bankjegy volt eddig a világtörténelem legnagyobb számértékű papírpénze. A forint bevezetésekor, 1946. augusztus elején forgalomban volt adópengőjegyek úgynevezett simapengőben kifejezett értéke 5176 121 quintril- liót, vagy törtben kifejezve és kerekítve 5,2 sextrilliót jelentett. Olyan szám ez, ami összesen 37 számjegyből áll." Égető szükség volt tehát a pénzügyi helyzet stabilizálására. A koalíciós pártok vezetői 1946 február végén Tildy Zoltán köztársasági elnök vezetésével megvitatták a gazdasági és pénzügyi helyzet rendezésére vonatkozó kommunista, illetőleg szociáldemokrata javaslatot. Abban állapodtak meg, hogy az előkészületek irányítására a Gazdasági Főtanács égisze alatt miniszteri bizottságot alakítanak. A Gazdasági Főtanács március 18-án tárgyalta és elfogadta alapjaiban a kommunista párt által kidolgozott stabilizációs programot. A valutareform végrehajtásának időpontját 1946. augusztus 1-ben jelölték meg, mivel mindenképpen el kellett érni, hogy a mezőgazdasági termékek értékesítése, már az új, értékálló pénzzel történjék. Az értékálló pénz megteremtése és tartóssága lényeges előfeltételének tekintette a tervezet a valuta, és árutartalék gyűjtését,' biztosítását. A szóba jöhető arany- és devizatartalékot, amelyet egyben az új pénz eszmei fedezetének is tekintett, a Magyar Nemzeti Bank amerikai kézen lévő aranyának visszaszerzésével, valamint egyéb hazai forrásokból kívánta biztosítani. Ami pedig az árutartalékokat illeti, elsősorban nem az élelmiszertartalékokra gondoltak, hanem a ruházati és egyéb iparcikkek formájában felhalmozódó készletekre. Ezen túlmenően a tervezet tételesen tartalmazta mindazokat a feladatokat, amelyeket még a stabilizáció előkészítése során meg kellett valósítani. Kiemelkedő jelentőségű volt, hogy a Szovjetunió nagy megértést tanúsított a magyar kormány stabilizációs erőfeszítéseivel kapcsolatosan. A szovjet kormány 1946 áprilisában beleegyezett abba, hogy a jóvá- tételi szállításokat Magyarország hat esztendő helyett nyolc év alatt teljesítheti. Ezenkívül félévi haladékot adott a gyapotszállítások fejében történő készáru visszatérítésére; elengedte a magyar vasutak berendezési munkálataiért járó 15 millió dolláros tartozást; július 22-én hozzájárult az Ausztria szovjet övezetében levő magyar javak hazaszállításához. Az USA júniusban ígéretet tett a Mágyar Nemzeti Bank aranykészletének visszaszolgáltatására. Ez a negyvenmillió dollárra becsült aranykincs még az amerikai követelések levonása után is megközelítően 35 millió dollár értéket képviselt. Ezenkívül a belföldi vállalatok, cégek, valamint magánosok tulajdonában lévő aranykészletek és külföldön elhelyezett értékek együttesen 35—40 millió dollárra rúgtak. Ezek az anyagi eszközök — de kiváltképpen a belföldi árualap megteremtése — képezték a stabilizáció, az új pénz, a forint megteremtésének lehetőségét. A stabilizáció előkészítésének lényeges mozzanata volt az új ár- és bérrendszer kidolgozása. Ennek alapelvét — a nemzeti jövedelem- alakulását figyelembe véve — a háború előtti bér. színvonal ötvenszázalékos arányú megállapítása, valamint a viszonylag magasabb ipari árak és az agrárolló kialakítása képezte. Ennek megfelelően az 1939. évi árakhoz képest a mezőgazdasági termékek átlagos szorzószámát 3,3-ban, a mező- gazdasági ipariakét 3,8-ban, az egyéb iparcikkekét pedig 4,6-ban határozták meg. Ugyanakkor a béreknél 75 százalékos teljesítményért 50 százalékos bért terveztek, amit az egyes szakmákban felfelé és lefelé is módosítottak. Az új pénz, a forint megjelenésére 1946. augusztus 1-én olyan körülmények között került sor, amikor a régi pénz már teljesen elveszítette értékét. Egy új forint formailag 400 000 kvadrillió pengővel volt egyenértékű, tehát árváltására gyakorlatilag nem volt szükség. Re kord gyorsaságú aratas után Az utolsó fordulóra készítik fel a vetőgépet a másodvetéshez a Pécsi Állami Gazdaság üszögi kerületében Erb János felvétele Szépen fejlődnek a másodvetések Kellene az eső, de a terméskilátások — gondos előkészülettel — továbbra is biztatóak Kedvező idegen- forgalmi mérleg Több vendég, több bevétel Kedvező az idegenforgalom első féléves mérlege, csaknem 1,7 millió külföldi turista kereste fel hazánkat, kétszázhatvanötezerrel többen, mint a múlt év hasonló időszakában. összesen valamivel több mint 10 millió vendégéjszakát töltöttek nálunk, öt százalékkal többet, mint 1982 első hat hónapjában. Az idegen- forgalom bevétele 22 százalékkal nőtt, s csaknem 5,6 milliárd forintot tett ki. Az eredmény jelentőségét növeli, hogy olyan időszakban értük el, amikor a gazdasági helyzet a turistákat is takarékoskodásra készteti. A szocialista országokból január—június hónapokban a tavalyi első félévhez képest csaknem másfélszer annyian, valamivel több mint 1,2 millióan érkeztek Magyarországra, különösen a csehszlovák, a lengyel és a szovjet turisták száma nőtt. A szocialista országok turistái csaknem félmillióval több vendégéjszakát töltöttek hazánkban, mint tavaly ilyenkor. A rubel elszámolású idegenforgalom aktív egyenlege az első félévben 34 millió transzferábilis rubel volt, ami 12 millióval haladta meg a múlt év hasonló időszakának eredményét. Szerényebb mértékben —, hozzávetőleg két százalékkal ~— mintegy félmillióra nőtt a tőkés- országokból érkező turisták száma. A tavalyinál 50 ezerrel több éjszakát töltöttek itt. Nagyobbrészt Ausztriából és az NSZK- ból érkeztek látogatók. A tőkés idegenforgalom első féléves mérlege szintén aktív volt, a bevételek 54 millió dollárral haladták meg a kiadásokat. A nekordgyorsaságú aratással lélegzethez jutott a mezőgazdaság —■ lélegzethez, de nem pihenőhöz, mert a munka természetesen nem állhat meg. Azon a mintegy hetvenezer hektáron, ahonnan a gabona a magtárakba került, még javában folyik a szalimalehúzás, bálázás és a tarlóhántás. Köztudott — hiszen már aratáskor is egyre többször került szóba —. hogy a kapásoknak: a cukorrépának és a kukoricának, valamint a kertj kultúráknak egyre jobban hiányzik az eső. Ez különösen áll az Alföld középső vidékeire. Szőkébb hazánkban: Baranyában jelentősebb kár egyelőre nem mutatkozik emiatt, de tény, hogy a vízhiány itt sem csekély. A tavaly őszi vetésektől mostanáig összességében és általában 140 milliméterrel kevesebb eső esett; a legutóbbi hetekben ebből 50—60 milliméter kellett volna, s ennek mintegy a felére igen sürgősen volna szükség. Általában — a konkrét helyzet ugyanis dléggé változatos: legjobban a homokos földeken, a Dráva mentén, a komlói és a mdhácsi járás egyes területein kellene a csapadék, a megye középső és nyugati területein (Szabadszentkirály, Bicsérd, illetve Mozsgó) viszont a helyzet valamivel kedvezőbb. Ha viszonylag kis területen is — hétezer hektáron —, de szépen fejlődnek a másodvetések; többletbevételt hoznak, vagy legalább is alkalmasak lesznek más bevételkiesések pótlására. Több helyen — mint például a mohácsi-szigeti Dunavölgye Tsz területén — a másodvetéses kukorica magassága elérte a 30 centimétert. Kedvező a szőlők és a gyümölcsösök fejlődése is; egyelőre nem sínylették meg a csapadékhiányt. Két hét nyereség — röviden így jellemezhetnénk nagyüzemi mezőgazdaságunk helyzetét. Ez azt jelenti, hogy — a tarlóhántás, szalmabetpkarítás után — gondosan fel lehet készülni a takarmányozásra, silózásra, s ami ennél is fontosabb: előkeli készíteni a jövő hónap vége felé megkezdődő őszi betakarítást, rendbe kell hozni az aratás próbáját tisztességgel, ám korántsem gondok nélkül kiálló mezőgazdasági technikát, a gépparkot. A négy szökevény nyomóban a mezőny a bonyhádi „büfé" után Fotó: Arató László Kerékpáros Mecsek Kupa A második nap délelőttjén „hegymászás” várt a versenyzőkre, akiknek a Péter utca— Hunyadi út saroktól a Dömör- kapuig kellett felkapaszkodniuk. A 4,6 km-es távot általában lassabban tették meg a versenyzők, mint az eddigi években. Jól taposta viszont a pedált az NDK-beli Müller, mögötte pedig három szekszárdinak, Halász Lászlónak, Halász Zoltánnak és Sajónak mérték a legjobb időt. A pécsi Hirth 7. lett. Délután a 162 km-es „nagy körben” a bátai elágazástól Vámos Attila (PMSC), három társával együtt sokáig főszerepet játszott. Komlónál azonban utolérték őket, s egy harmincas boly egyszerre zúdult be a pécsi célba. A győztes a lengyel Grochowski lett. (Tudósítás a 8. oldalon.)
