Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)
1983-07-31 / 210. szám
2 Dunántúli napló 1983. július 31., vasárnap A Novoje Vremja a szovjet-magyar kapcsolatokról A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség közelmúltban * lezajlott moszkvai látogatásának eredményeit terjedelmes cikkben méltatja e heti számában a Novoje Vremja című politikai hetilap. Mint hangsúlyozza, a szovjet—magyar tárgyalások jól mutatják, hogyan bővül a szövetséges szocialista államok együttműködése napjainkban, amikor ennek különös jelentősége van; a szocialista közösség országai egyre nagyobb befolyást gyakorolnak a világ- eseményekre. Korunkban objektíve szükséges az országaink közötti együttműködés hatékonyságának növelése, s éppen ezek a kérdések álltak a moszkvai tárgyalások középpontjában. A szovjet—magyar kapcsolatok fejlődésében meghatározó szerepe van az SZKP és az MSZMP szoros együttműködésének, amelyet a kölcsönös bizalom és a nézetazonosság jellemez a jelenkor legfontosabb kérdéseiben — emeli ki az írás a közös közleményből, s hozzáfűzi: ez a rövid megfogalmazás magában foglalja a testvérpártok internacionalista szolidaritását, kölcsönös tiszteletét, valamint azt a meggyőződést, hogy a szocialista épitőmunka formáiban és módszereiben jelentkező sajátosságok nem jelenthetnek akadályt országaink egységének elmélyítésében. A Novoje Vremja emlékeztet arra, hogy Nyugaton gyakran látnak napvilágot különféle spekulációk Magyarország politikáját illetően. Mindezekre a feltételezésekre válasz lehet az, emit Kádár János, az MSZMP KB első titkára az MSZMP álláspontjáról mondott: a szocialista országok közötti tapasztalatcsere rendkívül fontos. A szocializmus építésénél figyelembe kell venni az általános érvényű tapasztalatokat, törvényszerűségeket, az egyes népek által bejárt történelmi utat, minden ország nemzeti sajátosságait. Ugyanakkor mint azt nemrég Jurij Andropov is megállapította — a szocialista országok tapasztalatai mozgalmunk közös kincsestárát gazdagítják. Teng véleménye Tajvanról Kína újraegyesítése után Tajvan továbbra is megtarthatja fegyveres erőit, „ameddig nem jelentenek fenyegetést az anyaországra nézve ..." Saját belpolitikát folytathat, olyan jogokkal rendelkezhez, amelyek más tartományt nem illetnek meg, megőrizheti független bíróságát, és nem szükséges, hogy a végső szót ilyen ügyekben Peking mondja ki. Mindezt Teng Hsziao-ping, a mai Kína legbefolyásosabb vezetője jelentette ki és most az Új Kína hírügynökség ismertette. Teng megjegyzései június 26-án hangzottak el, amikor Winston L Yang professzort, az amerikai Seton Hall egyetem tanárát fogadta. A professzor korábban nemzetközi fórumot szervezett Kína újraegyesítésének esélyeiről. A kínai vezető emlékeztetett Kina 1981-ben tett kilencpontos javaslatára Tajvan és az anyaország újraegyesítésével kapcsolatban, ugyanakkor egy sor kérdésben részletekbe menően taglalta az e kérdéssel kapcsolatos jelenlegi pekingi álláspontot. S3 ÓRA A NAGYVILÁGBAN Hazaérkezett Kubából a magyar pártós kormányküldöttség Szombaton hazaérkezett Kubából a magyar párt- és kormányküldöttség, amely Óvári Miklósnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével részt vett a kubai forradalom kezdetét jelentő Moncada-lak- tanya elleni támadás 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Óvári Miklóst Havannában fogadta Fidel Castro Ruz, a Kubai Kommunista Párt első titkára, államfő. Az olasz hadügyminisztérium légi hidat létesített, hogy 1200 fős mentőegység bevetésével vessen véget a szardíniái erdőtűznek. Jelentések szerint a sziget több pontján gyújtogatás miatt keletkezhetett a tűz, aminek már hat ember esett áldozatul. Szükségtervet dolgoztak ki a korzikai erdőtűz megfékezésére is, amely eddig 20 ezer hektárnyi erdőt pusztított el. Az ajacciói rendőrség egyébként már őrizetbe vette a korzikai gyújtogatót, egy fiatal wiesbadeni nőt, aki azt mondta hogy „ellenállhatatlan vágyat érzett q tűzgyújtásra”. Csehszlovákiában ugyan tengernyi vár és kastély áll, de a 68 éves, nyugdíjas Agócs Barnabás — úgy látszik — kevésnek találja, mert maga is várépitésre adta a fejét. „Várára” — Fülek környékén — e napokban kerül fel a „májusfa”. + BOGOTA: Richard Stone, az Egyesült Államok különleges közép-amerikai megbízottja péntek este Costa Ricából a kolumbiai fővárosba érkezett. Stone Bogotában védelmébe vette amerikai hadihajóknak a térségbe küldését. A diplomata Betancur elnöknek is átadja Reagan üzenetét, amelyben az amerikai elnök a Contadora-csoport legutóbbi békekezdeményezésére válaszol. + TOKIÓ: Tokió lakossága július elsején 11,744 millió volt; ez újabb rekord a világ egyik legnépesebb városában — jelentették be hivatalosan. ♦ WASHINGTON: Az amerikaiak többségének békevágyát tükrözi a képviselőházi szavazás — ezekkel a szavakkal üdvözölte a CBS amerikai tv-állomásnak adott nyilatkozatában Miguel d'Escoto nica- raguai külügyminiszter az amerikai képviselőház döntését arról, hogy az Egyesült Államok vessen véget a sandinista rendszerrel szemben harcoló felkelők támogatásának. A Fehér Ház egyébként arra számit, hogy a törvényjavaslatot a republikánus többségű szenátus elveti majd.------------------- * -------------------♦ MANAGUA: Egy Honduras felől érkezett repülőgép három rakétát lőtt ki Cardon nicaraguai sziget közelében. A nicaraguai külügyminisztérium szombaton közleményben tiltakozott az ország légiterének és területi vizeinek megsértése miatt. A közlemény szerint a rakéták célt tévesztettek, a tengerbe zuhantak. Az ország elleni újabb súlyos fenyegetés jele — írja a közlemény —, hogy az amerikai haditengerészet Clifton Spragun 992 nevű fregattja kedd óta provokatív manővereket hajt végre, s időnként 30 kilométerre is megközelíti a nicaraguai partokat. + COLOMBO: A baloldali pártok betiltását követően a Sri Lanka-i kormány — a zavargások kitörése óta első ízben — idegen erőket vádolt a helyzet élezésével. Ananda Issza de Alvisz tájékoztatási mi. níszter szombaton televíziós beszédben azt mondta, hogy a napok óta tartó zavargások hátterében nem annyira szinga- lézek—.tamilok közötti etnikai problémák húzódnak meg, hanem ennél jóval többről van szó: „Nagyszabású összeesküvésről". A miniszter azt állította. hogy e mögött „egy erős külföldi nemzet áll”. Dugóhúzó — sok karral Szüksége van dugóhúzóra? Tartson a háznál egy polipot... legalábbis ezt tanácsolja a BBC televízió. Az ötlet azonban nem a brit tv-társaság találmánya, a dicsőség egy tizenhét éves dél-afrikai iskolásfiút illet. Nicholas Kruger a BBC szerint megtanított egy polipot a dugóhúzás csín- jára-bíhjára. Először kézből kis rákokkal etette az állatot, azután támadt az ötlete: a rákokat egy nyitott üvegbe tette. Az éhes polip először az üveg falán keresztül akarta elérni zsákmányát, de érthetően ez nem sikerült neki. Később rájött azonban, hogy a titok nyitja az üveg szája. Innen már csak egy lépés volt, hogy megtanulja, hogyan kell egy rákokat rejtő palackból eltávolítani — a dugót. Az idomított polipnak jelenleg már tizennégy másodperc is elég egy szorosan feszülő dugó kihúzásához.--------- * --------+ MOSZKVA: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége Szergej Basilovot nevezte ki a Szovjetunió Építésügyi Állami Bizottsága elnökévé. Basilovot felmentették a távol-keleti és a Bajkálon túli területek építésügyi miniszteri tiszte alól. + BANGKOK: Vu Hszüe- csien kínai külügyminiszter szombaton Bangkokba érkezett. A kínai diplomácia vezetője tavalyi kinevezése óta első ízben tárgyal Thaiíöldön — diplomáciai források szerint főként a kambodzsai helyzetet vitatja meg Sziddhi Szavetszila thaiföldi külügyminiszterrel. + LONDON: A brit légierő három Hawk típusú oktató repülőgépe zuhant le pénteken rövid két -és fél órán belül. Súlyosan egyetlen pilóta sem sérült meg, mindhárom gépből időben sikerült katapultálni. A SZIGETVAR ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ az almamelléki, 350 ezer Ft átlagforgalmú szabadkasszás vegyesboltjába szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező boltvezetőt és eladót (Házaspár előnyben). JELENTKEZNI LEHET: SZIGETVAR, SZABADSÁG U. 14., AZ ÁFÉSZ KÖZPONTJÁBAN. Elmélkedés egy évfordulóról Helsinki tanulsága Nem az tesz igazán fontossá egy évfordulót, hogy kerek, ha tíz, huszonöt, vagy ötven éve történt az esemény, hanem az, hogy menynyire érdemes emlékezni rá, milyen tanulsággal szolgál a mának. Ebben az értelemben érdemes megállni a helsinki záróokmány aláírásának nyolcadik évfordulóján és elgondolkodni fölötte. így van ez annál is inkább, mert 1975. augusztus T-e az enyhülés csúcspontja volt — ma pedig a feszültségek idejét éljük. A hetvenes évek első felében fordulat bontakozott ki Európában, egyértelműen lezárult a hidegháború. A Nyugat végleg elfogadta a háború utáni változásokat, lemondott arról, hogy a szocialista rendszerek összeomlására várjon, még inkább arról, hogy félreállítsa a nagy- politika terepéről a Szovjetuniót. Elismerték partnernek a kisebb kelet-európai országokat, az Egyesült Államok pedig — ez külön nagyságrend — egyenrangú hatalomnak a Szovjetuniót. Maguk a szocialista országok is megszilárdultak és megengedhették már maguknak a nyitottságot. Mindez alapot teremtett földrészünkön a politikai eny. hüléshez. S hamar kiderült, hogy Kelet-Európával nemcsak együtt kell élni, hanem — érdemes is! — Ez a felismerés ölt testet az 1975-ös helsinki záróokmányban, amely a politikai, a gazdasági, a kulturális, az emberi együttműködés részleteit fogja össze* Jelentőségét hangsúlyozandó harmincöt ország legmagasabb rangú vezetői írták alá ezt az okmányt. Mostanában feszült a nemzetközi helyzet, romlottak a kapcsolatok, nyugtalanítóan gyorsul a fegyverkezési verseny. Ismét változtak volna a viszonyok? Visszatért a hidegháború? Bizonyos látszatok ellenére — nem. Amit a hatvanas-hetvenes évek enyhülési fordulatának hátteréről, az alapvető okokról mondtunk — ma is érvényes. A katonai erők egyensúlyban vannak, mindkét fél többszörösen meg tudná semmisíteni egymást. A tudat, hogy egy atomháború valamennyiünket elpusztító, na, mindenki fejében világosan ott él. Folyik a kereskedelmi csere, zajlanak a pénzügyietek. Változatlan a kölcsönös érdekeltség. Hozzáfűzhetjük mindehhez, hogy — ellentétben a hetvenes évek elejével, amikor még csak a vágy fogalmazódott meg sokakban egy enyhül- tebb Európa után —- már vannak jó tapasztalatok. A múlt évtized bebizonyította Keletnek és Nyugatnak, hogy lehet békésen egymás mellett élni, s ez mindkét félnek, államoknak és személyeknek, egyaránt hasznos. Miért romlottak meg mégis mostanában a nemzetközi viszonyok? Miként a világgazdaság, a politika is ki van téve a hullámzásoknak is. Az Egyesült Államok jelen kormánya úgy véli, hogy országának nem hozott megfelelő előnyöket az enyhülés, „csak a Szovjetuniónak”, ezért a szocialista nagyhatalmat szeretné ideológiailag sarokba szorítani, „lejáratni”, politikai tekintélyét csorbítani, a fegyverkezésben pedig lekörözni. Szemben ezzel, a szocialista országok fenntartás nélkül elismerik az enyhülés korszakát, eredményeit. S a nyugat-európai polgári kormányok? Egyrészt erős szövetségesükhöz és patrónu- sukhoz, az Egyesült Államokhoz húznak, másrészt — az európai sorsközösség tudatában — meg szeretnék őrizni az enyhülés számos hasznos területét. Vegyünk néhány példát. Az amerikaiak gazdasági-szállítási korlátozásokkal szerették volna sújtani a szocialista világot, a nyugat-európaiak — pártállástól függetlenül — elutasították ezt. Az új nyugatnémet kancellár Moszkvába utazott és kijelentette, hogy folytatni akarja a párbeszédet, az együttműködést. Madridban az európai biztonsági és együttműködési konferencián, hosz- szú és éles vita után — az utolsó hetekben — maguk a nyugat-európai küldöttségek figyelmeztették az Egyesült Államokat: nem szabad túlfeszíteni a húrt. A helyzetnek, az enyhülés visszatérésének a kulcsa ma az európai rakétatelepítés. E tekintetben a nyugat-európaiak, sajnos, jóval közelebb állnak az amerikai magatartáshoz, mint a Varsói Szerződés javaslataihoz, bár maguk is megosztottak. A szociáldemokraták rugalmasabbak, bírálják az Egyesült Államokat is. A NATO-kor- mányok többsége Washingtonnal egyeztette álláspontját, de a kulisszák mögött igyekeznek valamivel engedékenyebb magatartásra késztetni őt. Ha ezekután feltesszük a kérdést, mi az 1975-ben aláírt helsinki záróokmány máig érvényes tanulsága, röviden ezt mondhatjuk: Európában lényegében Keletnek és Nyugatnak érdeke az együttműködés. Nagyon fontos lenne azonban a fegyverkezési ver. seny leállítása, az amerikai rakétatelepítések megelőzése. Csak így nem csorbulna, hanem újra izmosodna az a bizalom, amely a politikai, a gazdasági és az emberi együttműködés nélkülözhetetlen feltétele. Tatár Imre Az eszperantó világ- kongresszus eseményei Sorra érkeznek Budapestre a 68. eszperantó viilágkongresz- szus vendégei, s szombaton már számos esemény színhelye volt a vasárnap kezdődő tanácskozás központja, a Budapest Sportcsarnok. Nemzetközi kommunikációtechnikai kiállítás nyílt, amely a világkongresszus munkájához kapcsolódik, hiszen az eszmecsere fő témája: a modern kommunikáció társadalmi és nyelvi vonatkozásai. Ugyancsak bemutatták a különböző országokban kiadott eszperantó nyelvű könyveket, folyóiratokat, amelyekből a kongresszus végéig vásárolhatnak is az érdeklődők. A budapesti házigazdák máris sikert arattak egyik kezdeményezésükkel: „gyorstalpaló” tanfolyamokon ismertették meg a külföldi küldöttek nagy részét a magyar nyelv legfontosabb közhasználatú szavaival. Szombaton gyülekeztek az eszperantista - gyermekkongresszus résztvevői is. A „felnőtt-tanácskozás” küldötteinek gyermekeit számos játék, szórakoztató program várja az elkövetkező egy hétben. Egyelőre 11 országból érkezett mintegy 40 fiatal ismerkedett egymással második anyanyelvűk, az eszperantó segítségével. 1 I
