Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)
1983-07-30 / 209. szám
Sikeres ágazataink a statisztikák tükrében (1.) Élelmiszertermelés Baranyában (197©-19Q1) Érdekes kiadványt jelentetett meg □ Központi Statisztikai Hivatal megye; igazgatósága Baranya élelmiszertermeléséről. Szerzőink, az igazgatóság közgazdász csoportvezetői a tanulmány alapján most cikk formájába tárják elénk sikeres ágazataink 1976— 1981 közötti fejlődésének számait. A cikk második részét keddi számunkban közöljük. Az élelmiszertermelés meghatározó szerepet tölt be a magyar gazdaságban. A mező- gazdaság és élelmiszeripar országosan a bruttó nemzeti termelésnek mintegy egynegyedét — 1980-ban 23 százalékát ezen belül az anyagi ágak bruttó termelésének 25 százalékát — adta. A jó színvonalú belföldi ellátás biztosítása mellett mind nagyobb szerephez jutott az élelmiszertermelés a külkereskedelmi tevékenységben is. A megye mezőgazdaságában és élelmiszeriparában 1981- ben összességében 40 106 fő do'r-czo't, ami 4,4 százalékkal (1843 fővel) volt kevesebb az 1976. évinél, és az anyagi ágakban foglalkoztatottaknak 26,6 százalékát tette ki. Az élelrniszertermeléssel azonban a megye népességének ennél jóval jelentősebb része, mintegy fele volt kapcsolatban. A megye élelmiszertermelésének szerkezetében az 1976— 1981-es időszakban jelentősebb változás csak a feldolgozó ipart jellemezte. A mező- gazdaság alaptevékenységének és kiegészítő tevékenységének aránya — az utóbbi valamelyes növekedése mellett nettó árbevétel alapján számítva — 70—30 százalék megoszlású volt. Az alaptevékenység két fő ágazata közül valamelyest nagyobb volt a nö- vénytermesztés aránya. Az ipari termelés szerkezetében a baromfi- és tojásfeldolgozó ipar termelésfelfutása tűnt ki. A termelés szerkezetében egyébként a külkereskedelemre is termelő ágazatok növelték részesedésüket, közülük legjobban a hús-, a már említett baromfi, és tojásfeldolgozó, a tej-, c tartósító- és a boripar. A mezőgadzasági termelés hat év alatt — változatlan áron mért bruttó termelési érték alapján — 21 százalékkal növekedett, a termékértékesítés 24 százalékkal emelkedett. Mindezt elsősorban a gabonafélék, főleg a búza és a kukorica, továbbá a napraforgó, a szója, a sertéshús, a tej és a vágóbaromfi termelésének kedvező alakulása tette lehetővé. A .termelés növekedésével együttjárt a költségek jelentős mérvű fokozódása is, ami a gazdaságok jövedelmezőség szerinti differenciáltságát mélyítette. Előrelépés a feldolgozásban Az élelmiszeripari termelés növekedése — a hat év során másfélszeresére nőtt az ágazat termelése — a külkereskedelmi célra is értékesített termékek révén valósult meg. Az összes értékesítésen belül a külkereskedelmi eladások aránya az 1976. évi mintegy egytizedről 1981-re közel egynegyedre nőtt. Baranyában — mint az ország számos egyéb területén —- kedvezőek az adottságok a mezőgazdasági termelésre. A gazdaságok az előállított termékek többségére a megyén belül feldolgozóra találnak, egyes termékek termelési-feldolgozási kapcsolatai több évtizedesek. A megye ágazati szerkezetében az élelmiszertermelésen belüli vertikális kapcsolat kiemelkedően a legmagasabb intenzitású. A mezőgazdaság összes kibocsátásának több mint fele a megye élelmiszer- iparába irányul. Az élelmiszer- ipar összes anyagfelhasználásának kétharmada a megye mezőgazdaságából származik. Az összes megyén belüli szállítás 43 százalékát a mezőgaz- daság-élelmiszeriparj kapcsolatok adják. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar vertikális kapcsolatának szorossága elsősorban a már említett ,,hagyományosnak” mondható termelési szerkezettel függ össze. Az élelmiszertermelés legjelentősebb vertikumai Baranyában: a gabonatermesztés és -feldolgozás, a hústermelés és -feldolgozás, a baromfihús-, a tej-, valamint a szőlőtermesztés és -feldolgozás. Ezek a termékek javarészt a megyén belül, mások (pl. cukorrépa, napraforgó, szója) a szomszédos megyékben, illetve az ország más részében kerülnek feldolgozásra. A söripar jellemzően nem a baranyai mezőgazdasági alapanyagtermelésre támaszkodik. Az ország gabonájának 7,2 százaléka Baranyában termett meg 1981-ben (rizs nélkül). A lékkai nőtt, így közöttük a kapacitások megoszlása nem változott: a tárolótér 64 százaléka a mezőgczdasági nagyüzemeknél, 36 százaléka a GFV-ná| volt. A gabonaprogram teljesítése érdekében — a betakarított termés megőrzése céljából — további tároló- kapacitás bővítésre, ezenkívül a szállítópark korszerűsítésére és bővítésére van szükség. Feljövőben a napraforgó és a szója Cukorrépa-termesztéssel a megye nagyüzemei közül többen évtizedek óta foglalkoznak, a Kaposvári Cukorgyárhoz fűződő kapcsolatuk tekintélyes múltú. A megyében 1981-ben 231 000 tonna termett, ami a cukorgyár évi felvásárlásának 63 százalékát adta. A gyár legnagyobb szállító megyéje hosszú évek óta Baranya. E növényeknél is a nagy termésű években gondként jelentkezik a szállítókapacitás szűkössége. két legfontosabb gabonaféle, a búza és a kukorica együttesen a gabonavetések mintegy 95 százalékát teszi ki. A baranyai malomipar a megyében megtermelt búzának mintegy háromnegyed részét, a kukoricának csaknem felét vásárolja fel évről évre. A malomipar által felvásárolt búzának, illetve kukoricának a terméstől függően — mintegy 70, illetve 40—50 százaléka áll rendelkezésre a megyei igények kielégítésére, a többi más megyék ellátását, illetve a külkereskedelmi értékesítés árualapját szolgálja. Azokban az években, amikor mind a kalászosokból, mind kukoricából nagy a termés — pl. ilyen volt az 1982-es év —, gondként jelentkezik a tároló- kapacitás szűkössége. A gabonafélék elhelyezésére szolgáló tárolótér bővitését mind a mezőgazdasági nagyüzemek, mind a Gabonaforgalmi- és Malomipari Vállalat az elmúlt évek során a lehetőségeikhez képest szorgalmazták. A gabonaféléknek alkalmas tárolótér 1976 és 1981 között a nagyüzemekben és a feldolgozó iparban egyaránt 21,7 százaBolti csomagolásban is megjelent a Szentlörinci Állami Gazdaság vajszlói üzemében gyártott burgonyapüré-pehely. A huzamps időn át elszállításra váró termésben jelentős minőségű romlás következik be. A napraforgó a korábbi években nem tartozott a jelentősebb arányban termesztett növények közé a megyében, a kedvezően alakuló felvásárlási árak azonban 1979-tő| a vetés- terület nagyarányú növekedésével jártak. A napraforgó feldolgozása teljes egészében a megyén kívül történik. Az olajipar lassú fogadási üteme egyes gazdaságoknál időlegesen tárolási problémákat okoz és minőségromlással járhat, így volt ez főleg a nagy termésű 1981-es évben. A szójabab termesztésének fontosságát az adja, hogy igen értékes fehérjéje az állati takarmányozásban nélkülözhetetlen, de jelentősége egyre növekszik az emberi táplálkozásban is. Haza; termelése egyben importkiváltó tevékenység. 1981-ben az országos szójave- tésterület és szójatermés 29 százalékát Baranya adta. A takarmányozásra termelt szóját a megyén kívül dolgozzák fel, a szójadara keverés céljából visszakerül a malomipar keve- rőibe. 1983. évtől van érvényben a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát és egy jugoszláv vállalat közötti 5 éves szerződés, melynek értelmében a kombinát által évente megtermeltetett 10 000 tonna szóját a kombinát saját kikötőjéből vízi úton eljuttatja Becsejre, ahonnan a feldolgozott humán célú lisztet (ún. TVP), a takarmányozási célú darát és a szójaolajat visszakapják a felhasználó vállalatok. E kapcsolatban a szójatermesztés jelentős bővítésének lehetősége rejlik. 'Baranyában a zöldségfélék és számos gyümölcs termelésére kiválóak az adottságok. Mindkét kertészeti kultúra kézi munkaigénye magas, a gyümölcsöknél ehhez járul még a jelentős telepítési költség. A nagyüzemek a hetvenes évek közepétől — jórészt az említett okokból — fokozatosan felhagytak a zöldségtermesztéssel és nem telepítettek gyümölcsösöket. A friss zöldséggel és gyümölcscsel történő ellátásban a megye kistermelői jelentős részt vállalnak, míg a konzervgyár alapanyagigényét a megye ncgy- és kisüzemei nem tudják teljes egészében kielégíteni, a szomszédos Somogy megyéből, de más megyékből is szállítanak gazdaságok zöldséget és gyümölcsöt. A Szigetvári Konzervgyár nem a megye ellátására termel. A termelésnek zöme más megyékbe, illetve külkereskedelmi eladásra irányul. Új szín: a burgonyafeldolgozás A megye élelmiszertermelésébe új színt hozott a burgonyatermesztés és a feldolgozásra létesült burgonyafeldolgozó, amelyet 1982-ben helyeztek üzembe. A Szentlörinci Állami Gazdaság 10 éve foglalkozik eayre intenzívebben, egyre magasabb színvonalon e fontos élelmezési cikk termelésével. A megye burgonya vetésterületének mintegy egyötödén a megye burgonyatermésének több, mint egyharmadát a gazdaság termelte az elmúlt években, hektáronként 35 to'n- na körüli fajlagos hozammal. Az étkezési célra termelt burgonyát saját feldolgozásban, burgonyapüré-pehellyé — a sütőipar adalékanyagává — dolgozzák fel. Ez a tevékenység importot helyettesít. Baranya országhatáron túl is ismert borvidéke a villányi és a mecseki, de egyre ismertebbé válik a mohácsi termőtáj is. A kiváló adottságok ellenére a megyében évről évre csökkent a szőlőterület, a területek egy részén pedig elöregedtek az ültetvények. A bőripar a megyében termelt ösz- szes alapanyag mintegy 30 százalékát vásárolja fel, 1981. január 1-től a Dél-dunántúli Szőlő, ^s Bortermelési Rendszer keretében. A feldolgozó kapacitás a megyében termelt mennyiséget mintegy egyhar- maddal meghaladja. Baranya jelentős bortermelési többlettel rendelkezik, a megye igényeinek többszörösét termeli meg a mezőgazdaság, illetve a bőripar. Dr. Zsibrik Istvánné— Sándor György Bővül a gyümölcsfeldolgozó kapacitás Baranyában, hamarosan lőszövetkezet nagykozári új szörpüzeme. munkába áll a bogádi terme- Erb János felvételei JÓ vásárunk volt Tíz forró és mozgalmas nap, dollárban és forintban milliós üzletkötések, nyolcvanezer látogató. Ez volt a 9. Pécsi Ipari Vásár, melyen minden eddiginél több kiállító, a korábbinál színvonalasabb termékeire és felkínált szolgáltatásaira vethettek pillantást az ide sereglő szakemberek és ülzetem- berek, a nyolcvanezer látogató. A vélemények majdnem egyöntetűek: sikeres volt a vásár. Hogy miért úgy fogalmaztunk, majdnem egyöntetűek? Mert a megítélést illetően némi kétkedéssel is találkoztunk, mellékzöngékkel, vagy inkább dünnyögésekkel, amikre persze oda kell figyelni, hiszen o kívülállók véleménye így vagy úgy, mindig érdekes. Mint a vásár sajtófőnökének többen kollégák — főként pesti újságírók — feltették a kérdést: mi Í5 a Pécsi Ipari Vásár? Netán kis Budapesti Nemzetközi Vásár? S mindjárt megválaszolták, nem tartják annak, talán a szegediek vásárára lehetne ezt mondani, ott kiállítási csarnokok magasodnak, s minden egy helyen található, kulturáltabb a kép.' Akkor hát mi? Regionális vásár? Az sem, mert hiszem a szomszédos dél-dunántúli megyékből rendkívül kis számban érkeztek kiállítók. Parádé? Vidám vásár? — folytatódott a hangos tűnődés, mcjd újabb kritikák: szétszórt, áttekinthetetlen a vásárunk, a mostani helyét már rég kingtte. A tantermekben hőség uralkodik, szenvednek a látogatók, elviselhetetlenül forróak a tárgyalók is, nem éppen ideális színterei az ületelésnek. Egyáltalán szükség van-e egy ilyen rendezvényre . . .? Nos hát, álljunk a kérdés elébe, szükség van-e ilyen seregszemlékre, miben mérhető a kétévenként rendezett vásárok haszna? Vissza kell mennünk az előzményekhez. Ipari kiállítást már a múlt században is rendeztek Pécsett, aztán a századfordulót követően további kiállítósokat, a Zsolnayak nevével fémjelezve. Mármost' „újabb kori” vásárainkat annak idején, a hatvanas évek végén az új gazdasági mechanizmus hívta életre. Azzal a céllal, hogy így is fórumot teremtsen .közelebb hozza egymáshoz a termelőket, a kereskedelmet és a fogyasztókat. A vásárnak kezdetben valóban inkább demonstrációs — s mi tagadás, vidám vásár — jellege volt, tehát ez volt a kezdet. A Pécsi Ipari Vásár azóta sorra megtalálta és rendre teljesíti azokat a funkcióit, melyek éltetik és messzemenően indokolják létjogosultságát. A vásár az idők folyamán jellegét és hangsúlyait tekintve sikeresen kapcsolódott országos gazdaságpolitikai törekvésekhez. Itt van például a családi- és hétvégiház-építke- zés, továbbá a háztáji termelés, a kiskertgazdálkodás ügye. A vásár ilyen szempontból újra és újra színes kirakatokkal szolgál, kiemelten mutatva be az építkezéshez és a kistermeléshez szükséges anyagokat, eszközöket, ötletekkel és szaktanácscdással is segítve. Hogy ez értékben, forintban is mérhető, példaként egyetlen tétel a képzeletbeli összeadási számoszlopból: kiállításuk hatására az Agroker gazdaboltja a vásár idején napi százezer forint forgalmat bonyolított le. Pécs és Baranya bőr- és bőr- feldolgozó-ipcra jelentős súlyt képvisel az ország ezen iparaiban, s ez a jelleg vásárainkon is vastagon ki szokott rajzolódni. Mármost, az idei évtől kezdődően végleg Pécsre helyezték az évente télen és nyáron rendezett országos bőrfel- dolgozó-ipcri szakvásárt, mely jelenleg is zajlik a Nevelési Központban. Ezen - a korábban Budapesten rendezett, országos cipőbörzének nevezett — szakvásáron a cipőipar (és a kapcsolódó iparágak) tárgyal a kereskedelemmel a jövő évj szállításokról. Nos, a Pécsi Ipari Vásárt és az országos bőrfeldolgozó-ipari szakvásárt a jövőben össze lehet kapcsolni. Ugyanakkor már korábban felmerült, idővel a Pécsi Ipar; Vásárok — netán a későbbiekben nemzetközi jelleggel — bőr- és bőrfeldolgozó-ipari szakvásárokká lépjenek elő, megtartva persze eddigi hangsúlyait is. Ez a lehetőség is a Pécsi Ipari Vásárok létjogosultsága mellett szól. Aztán itt van a magyar— jugoszláv határ menti árucsere, melynek fontos fóruma vásárunk. Soha ennyi üzletember nem fordult meg, mint most, s nemcsak a szomszédos Szlavóniából és Horvátországból, de Jugoszlávia más köztársaságaiból is. Millió dolláros üzletkötések születtek, s minden bizonnyal születnek még, hiszen a vásár alkalmából új ismerett- ségek, kapcsolatok születtek, ami az új üzletek elindítója. A jugoszlávok — és persze a hazaiak is — pillantást vethettek olyan kisebb vállalatok és szövetkezetek termékeire is, akik a Budapesti Nemzetközi Vásárokról kiszorulnak. Vajon hányszor fordult elő, éppen itt bukkantak olyan apró, de nélkülözhetetlen háttéripari termékekre, amikre odahaza nem találtak gyártót? Akkor csináljunk cserét! A BNV-ről kiszoruló vállalatok ... Ez is vonzereje a Pécsi Ipari Vásároknak, hogy itt viszont van szereplés] lehetőség. S ha ezek és más vállalatok az ország" minden részéből újfent és újfent eljönnek Pécsre, azt jelenti, megéri nekik. A vásár a későbbiekben — ez is országos törekvésekhez kapcsolódik — a kézműves kisiparosok mellett a szaporodó kisvállalkozások, gazdasági munkaközösségek piackutatásainak is fáruma lehet. Mellesleg, kedvezményes feltételek mellett már az idén is hívták a rendezők a kisvállalkozókat, egyelőre azonban távol maradtak. Itt ejtsünk szót arról a kezdeményezésről is, melynek eredményeként a Magyar Kereskedelmi Kamara hulladékbörzét hívott életre, kiállítással, katalógus rendelkezésre bocsátásával felhasználókat keresve különböző hulladékok, melléktermékek hasznosítására. Ennek is a vásár adott nyilvánosságot, reméljük, a jövőben kiemeltebb helyen. Tehát a vásárok haszna . . . üzlet, tájékozódás, ötletszerzés, kapcsolatteremtés és ápolás, a termékek versenyeztetése, a fogyasztók ízlésnevelése és még sok más. A találkozón tapasztalataink szerint számos új kapcsolat szövődött, melyekből új üzletek, termelési együttműködések születhetnek. Csak egyetlen példa megint: az NSZK-beli Zettel meyer-cég csak úgy „idetévedt" hatalmas bulldózerével, igencsak megmozgatva a fantáziát. Felfigyeltek rá a Szénbányák vezető] is, s rögtön megállapodás született, a gépet kipróbálják. A cég máris talált kooperációs partnert a fülke gyártására, és tárgyaltak termelési együttműködésről a Sopiana Gépgyárral és a vásáron kiállító Újpesti Gépelemgyárral is. Tárgyaltak a pécsi Univerzummal is, a nyugatnémet cég gépeket adna olajos magvakért. Szóval a kiállítók nem tétlenkedtek. Sikeres vásárunk volt, s minden bizonnyal még sikeresebb lesz a következő, melyet két év múlva már új helyen, a Nevelési Központban és környezetében rendeznek. Miklósvári Zoltán HÉTVÉGE 5.
